Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

íszz ' .,wi. íz bme, .;.: •• :t '■ XXVII. ÉVF.. 295. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 15., SZERDA. In LAG PROLETARIAN EGYESÜUETEKI " Budapesten tárgyal a jugoszláv miniszterelnök A jugoszláv miniszterelnök fogadása a Keleti pályaudvaron Dzsemál Bijedics, a Jugosz* láv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végre, hajtó Tanácsának elnöke — Fock Jenőnek, a Magyar For radalmi Munkás-Paraszt Kor. mány elnökének meghívására — kedden reggel hivatalos baráti látogatásra Magyaror szágra érkezett. A jugoszláv miniszterelnökkel együtt ha. zánkba érkezett felesége, Ra­bija Bijedics. A jugoszláv kormányfőt s látogatásra elkísérte Géza Tik vicki, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, dr. Braniszlav Ikonics, a szerb végrehajtó ta. nács alelnöke, Jaksa Petries, a szövetségi külügyi titkár első helyettese, Jan Jernej, a szövetségi külkereskedelmi tit* kár helyettese, Djuro Vuko- Ucs, a szövetségi külügyi tit­kárság főosztályvezetője, Brariko Mikasinovics, a végre­hajtó tanács elnökének kül­politikai tanácsosa. Magyar- országon csatlakozott a ju­goszláv kormányfő kíséreté­hez dr. Ziga Vodusek, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe. A jugoszláv vendégek foga­dására a zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron megje­lent Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke és felesége, dr. Bíró Jó­zsef, külkereskedelmi minisz­ter, dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, dr. Kocsis Jó­zsef, a kohó- és gépipari mi­niszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács Titkárságának vezetője, Mar­jai József külügyminiszter­helyettes, Barity Miklós, a Külügyminisztérium csoport­főnöké és Tóth Elek, a Ma­gyar Népköztársaság belgrá­di nagykövete. Ott voltak a budapesti jugoszláv nagykö­vetség munkatársai. A jugoszláv miniszterelnök különvonata 8 órakor gördült be a pályaudvar csarnokába. A jugoszláv kormányfőt és feleségét elsőként Fock Jenő és felesége köszöntötte, majd a jugoszláv vendégek üdvö­zölték a fogadásukra megje­lent magyar közéleti vezető­(Folytatás a 2. oldalon) Központi téma: a főiskola Ülést tartott a megye* tanács végrehajtó bizottsága Érdekes és változatos kérdé­seket vitatott meg tegnapi ülésén a Nógrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Elsőként a következő ta­nácsülés elé kerülő jelentése­ket hallgatta meg, majd a Mezőgazdasági ás Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője, Szilágyi Sándor je­lenlétében tárgyait a terme­lőszövetkezetek gazdálkodásá­ról. Ezt követően tájékoztatót hallgattak meg az ülés részt­vevői a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola építésével, il­letve a beindulással kapcso- .atos tervekről, elképzelések­ről. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni ipari ta­gozata 1972 szeptemberében kezdi meg munkáját. A pénz­ügyi és számviteli szakembe­rek iránt országosan megnö­vekedtek az igények, munká­jukra nagy szükség van. és ezeket az igényeket lesz hi­vatva kielégíteni Nógrád me­gye első főiskolája. Amíg a főiskola végleges épülete elkészül, átmeneti megoldásként a mér építés alatt álló zeneiskola ad ott­(■Folytatás a 2. oldalón) Megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezettek Kedden 'reggel az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének Székházában összeült a fo. gyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa. Az ünnepélyes alkalomra feldíszített teremben helyet foglalt az általános fogyasztási és ér­tékesítő, valamint a takarék- és a lakásszö­vetkezetek több mint kétmilliós tagságát kép­viselő 700 küldött, továbbá több mint 200 meghívott, soraikban politikai, gazdasági éle­tünk ismert személyiségei és a szövetkezeti mozgalom veteránjai. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Bon- uor József építésügyi és városfejlesztési mi­niszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Faluvégi Lajos •pénzügyminiszter, Szurdi István belkereske­delmi miniszter, valamint a párt-, az állami es a társadalmi szervek több más képvise­lője. Ott voltak a kongresszusra hazánkba érkezett külföldi szövetkezeti delegációk ve­zetői, köztük Oswald Paulig, a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetsége Végrehajtó Bi­zottságának tagja is. A háromnapos tanácskozást Ráez Gyula, a SZÖVOSZ elnökségének tagja, a szövetke­zeti mozgalom veteránja nyitotta meg. Ja­vaslatára a kongresszus résztvevői egyper­ces néma felállással emlékeztek meg a moz­galom közelmúltban elhunyt nagyjairól, Dobi Istvánról és dr. Erdei Ferencről. Az elnöki megnyitó után a kongresszus megválasztotta *a munkabizottságokat, s jó­váhagyta e tanácskozás munkaprogramját, amelyben elsőként dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke szóbeli beszámolóval egé­szítette ki a Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának írásos jelentéséi. Kedvező feltételek a munkához és fejlődéshez — Kongresszusunk napirend- j ének megfelelően, fogyasztá­si szövetkezeti mozgalmunk több mint kétmilliós tagságá­nak megbízásából felelősség- teljes munka áll előttünk — mondotta bevezetőjében. A szövetkezetek VII. kongresz- szusámak' a mozgalmunk tör- töretében kiemelkedő jelentő­ségű négy esztendő reális ér­tékelését kell elvégeznie. Ál­lást kell foglalnia az egysé­ges magyar szövetkezeti moz­galom jelentős ágazata: a tár­sadalom széles rétegeit magá­ban foglaló fogyasztási szö­vetkezetek szocialista tovább­fejlődésének céljaiban és kö­zös tennivalóinkban — mon­dotta Molnár Frigyes. — A magyar szövetkezeti mozgalom és ezen belül a fogyasztási szövetkezeti moz­galom életét a szövetkeze­tekről szóló új törvény for­málja — hangsúlyozta a SZÖVOSZ elnöke. — E tör­vény a legmagasabb szintű jogszabály erejével határozza meg a szövetkezetek helyét és szerepét szocialista társadal­munkban, és segíti elő a moz­galom még eredményesebb munkáját, a szocialista tovább­fejlődését. A szövetkezeti tör­vény szellemében készült el a kongresszusunk előtt levő tör­vényerejű rendelettervezet, a fogyasztási, értékesítő és be­szerző szövetkezetek sajátos tévéké nységének szabályozá­sára. A takarék- és lakásszövet­kezetéi; korszerű, tevékenysé­gét az új szövetkezetpolitikai elveket érvényesítő miniszteri rendgletek segítik. Ismeretes, hogy a szövetkezetekre vo­natkozóan is egy-két év táv­latában, a szerzett tapasztala­tok alapján, magasszintű jog­szabályok kerülnek megalko­tásra. Mindezek alapján — mondotta dr. Molnár Frigyes — jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy igen kedvező fel­tételeink vannak kongresszu­sunk eredményes munkájá­hoz és a mozgalom további fejlődéséhez. A továbbiakban a SZÖVOSZ elnöke a mozgalom eredmé­nyeiről szólott: — A két kongresszus közöt­ti időszakban — mondotta — a gazdasági reform és szövet­kezetpolitikánk által terem­tett kedvező feltételek hatásá­ra mindhárom ágazat: az ál-» talános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek, a takarék- és a lakásszövetkezetek gyor­san és eredményesen . fejlőd­tek. Hasonlóan az egész ma­gyar szövetkezeti mozgalom­hoz a fogyasztási szövetkeze­tek is az újabb fellendülés és kibontakozás időszakát élik. Erősödik a szövetkezetek ön­álló vállalati gazdálkodása, valamint a szövetkezeti de­mokrácia és az önkormányzat. A szövetkezetek gyorsan — bár még a lehetőségekhez ké­pest korántsem kielégítően — alkalmazkodtak a gazdasági reform követelményeihez. Tevékenységük számottevő a népgazdaság bizonyos terü­letein a fogyasztásban, a ter­melésben és értékesítésben, a lakásviszonyok javításában, valamint a kereskedelmi, pénzügyi és ipari szolgáltatási feladatok ellátásában. Az elmúlt esztendő új pers­pektívát nyitott a lakásszövet­kezetek életében. Kidolgozásra kerültek a korszerű lakásszö­vetkezet-politikai elvek, ez év elején pedig — a lakásfenn­tartó szövetkezetek mellett — megkezdték tevékenységüket az új típusú lakásépítő szö­vetkezetek is. A továbbiakban dr. Molnár Frigyes köszönetét mondott azért a hathatós segítségért, amelyet a párt-, állami és tár­sadalmi szerv k nyújtottak a szövetkezeti mozgalom rejlő- déséhez, s elismeréssel szólott a szövetkezet. k tagjainak és dolgozóinak a mozgalom kor­szerű kibontakoztatásáért nagy ügyszeretettel kifejtett tevé­kenységéről. A továbbiakban az egyes szövetkezeti ágazatok felada­tairól szólott, amelyek közül elsősorban a tervidőszak ten­nivalóit. s az általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek tevékenységének, a népgazdasági céloknak, és a tagok igényeinek megfelelően gyors ütemű fejlődését emelte ki. Dr. Molnár Frigyes ezután a takarékszövetkezetekről szó­lott, amelyek a IV. ötéves tervidőszakban előrelátható­lag több mint kétszeresére nö­velik a betétállományt, s több mint 60 százalékkal nő a tagok részére különböző cí­meken nyújtott kölcsönök ősz. szege. Számottevően bővül a (Folytatás ® 3. oldalon) „ Szocialista brigádok Salgótarjánban, a Bányagépgyárban, hat szocialista brigád vesz részt a munkaversenyhen. A brigádtagok — akik között számos parttag is dolgozik — lelkes munkájának eredmé­nye, hogy a három üzemrész az év kilenc hónapjára ter­vezett teljes termelési értékét 5,5 százalékkal túlteliesítetle. A „VIII. pártkongresszus” szó ciaüsía brigád a gyár legré­gibb és legeredményesebb kollektívái közé tartozik. Peles- kel József brigádvezető irányításával — képünkön — az if­jú szakmunkások: Nagy János és Nagy Endre kitűnően dolgoznak A gyár pártszervezete jelentős intézkedéseket hozott a nő- dolgozók érdekében. A gyakorlatban is érvényesül az egyen­lő munkáért egyenlő bér elve. Képünkön Révai Miklósné, a Ságvári Endre szocialista brigád tagja, görgőstengelyeket munkál Túrái Iván nem régen dolgozik a gyárban, a szocialista bri­gádmozgalomba azonnal bekapcsolódott. Présgépén szállító- szalagokhoz szükséges görgők alkatrészét készíti Kulcsár József képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents