Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

a Kulturális 'aoEoiMSB " — Jót SKKERÜLr vsarBt­KEDÖ. A napokban nagy si­kerrel rendezitek meg az öb- lösüveggyári művelődési ház­ban a Ki tud többet Nográd megyéről című vetélkedőt. Harminc fiatal mérte össae tu­dását, valamennyien jól vizs­gázták a szülőföld ismereté­ből. A zsűri értékelése szerint csapatban első lett a hatos alapszerveaet, második a né­gyes alap6zervezet, a harma­dik helyet pedig az ötös alap­szervezet szerezte meg. A csapatverseny első díja öt­ven-, a második díj harminc-, a harmadik díj húszkötetes kiskönyvtár volt, amelyet az alapszervezetek KISZ-fiataljai minden bizonnyal szívesen forgatnak. Egyéniben az első helyezett Palaticzki László, a második Géczd Gabriella, a harmadik pedig Pampurik Já- noené lett. KÖZÉPPONTBAN A GYE­REKEK. A megyei József At­tila Művelődési Központ ez évben is, immár hagyományo­san, megrendezi a kétnapos nagyszabású gyermekműsort. December közepén két teljes napon keresztül csak a gyere­keké lesz a művelődési köz­pont, nekik szól minden mű­sor. Meghívják Salgótarján óvodásait, kis- és nagyisko­lásait. Bábszínház, mesefilm, gyermekszínházi előadás szó­rakoztatja a legifjabbakat, a nagyobbak pedig gyerekibálon vesznek részt. KÉSZÜLŐDÉS KIÁLLÍ­TÁSRA. Ezekben a napokban A hét végén több, folytatásos sorozat is kezdetét vette, Illetve veszi, így többek között a „Colt és muzsika” zenés, olasz filmsorozat, a „Lant és lazac”, Boldizsár Iván írországi naplója, hogy a korábban elkezdett folytatásos sorozatokat ne is említsük. S minthogy a sorozatok mindig némi vára­kozásra kényszerítik a kritikust, ezúttal alkalom nyílik arra, hogy a Parabolával, több esztendő, népszerű, állandó műso­rával foglalkozzunk. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy ez a műsorszám nemcsak rövidsége, hanem változatos­sága miatt is kedvence a tv-nézők táborának. Különösen azt szerettük meg benne, hogy a vidám, a világ minden tájá­ra elvivő képsorokat szellemes szöveg köti össze Varga Jó­zsef ragyogó tolmácsolásában. Szeretjük benne a kuriózumo­kat, sőt a soha nem hiányzó pikantériát is. De azt is meg kell állapítanunk, hogy örömünk és élvezetünk nem mindig egyformán maradéktalan, ugyanis a változó írógárdával egy­idejűleg a Parabola szellemessége is ingadozik. Különösen a kívülről bevitt, formai, külsődleges ötletek rontják a „műélvezetet”, mert az erőltetett keret unalmassá válik, sokszor az érdekes, élvezetes filmkockákat is elszürkíti. Jó lenne tehát, ha ennek a húszperces népszerű műsornak szerkesztői és rendezői nagyobb gondot fordítanának arra, hogy egyenrangú stílust és színvonalat képviselő írók tol­mácsolják a képsorokat. A mai, vasárnap! műsorból felhívjuk olvasóink figyel­mét a Kronovízió című tizenéveseknek szóló tudományos összeállításra (10.40), A korszerű pedagógia műhelyéből cí­mű adásra, amely a földrajzadások csoportmunkával tör­ténő feldolgozásával foglalkozik (13.50), a népszerű Priz­mával (14.25), a Karikás Frigyes börtönnovellái nyomén írt tv-játékra (15.20), valamint a Világirodalmi Magazinra (20.05). ' y ’ * L.Gy. mér nagy a „mozgás” Nog­rád megye festőköreiben, ké­szülnek a megyei képzőmű­vész stúdió idei kiállítására. A képek beküldési határideje november 25-e, a zsűri 25-e és 30-a között ül össze, hogy ki­válogassa azokat a munkákat, amelyek alkalmasak kiállítás­ra. A képzőművész stúdió tagjai már folyamtosan küldik a képeket Salgótarjánba, az eddig beérkezők tanúsága sze­rint az idei kiállítás színvona­lasnak ígérkezik. SZÓRAKOZTATÓ MŰSO­ROK. November 15-én, vagyis holnap este 8 órai kezdettel táncdalestet rendez a Tarján vendéglőben a Salgótarján - és Vidéke ÁFÉSZ. Az érdekes­nek ígérkező esten a leghíre­sebb táncdalénekesek, Haran­gozó Teréz, Karda Beáta, Magay Klementina, Máté Pé­ter, Poór Péter, Szikora Jenő lépnek fel. A műsort Kardos Tibor konferálja, zongorán kí­sér Kertész János. A műsor jó szórakozást ígér. December 3-án, a Kohász Művelődési Központban tánccal egybekö­tött beatkoncertet ad — tér mészetesen a fiataloknak — a Gemini-egyirttes. HANGVERSENY. Az Orszá­gos Filharmónia középiskolai és általános iskolai legköze­lebbi bérleti hangversenyét december 7-én rendezik meg Balassagyarmaton, a Mik' száth Kálmán Művelődési Központban. Az általános is­kolások délelőtt hallgatják meg a budapesti Musica Viva kamaraegyüttes hangverse­nyét, a középiskolások bérle­tei ugyanerre a műsorra, dél­utánra szólnak. A hangverse­nyen közreműködik Hidi Pé­ter és Cser László hegedűn. Lukács Péter brácsán, Lengyel Endre csellóművész, Ditrich Tibor klarinét-. Hepke Péter zongorán. A televízióból jól ismert Kovács P. József pedig szaval. m FILMEK. A kongresszusi ifjúsági filmnapok legköze­lebbi filmjei között szerepel az öreg és fiatal címet viselő rajz- és bábfilmműsor, amely érdekesebbnél érdekesebb rajz- és bábfilmekkel szórakoz­tatja a fiatalokat. Ezt követi a Staféta című színes, magyar film, amelyet Kovács András írt és rendezett Hősei egye­temisták és a film azt kutat­ja, hogy a mai fiatal nemze­dék, hogyan reagál a lehető­ségekre és korlátokra, ame­lyek társadalmi cselekvésben való részvételét megszabják. A Sárika, drágám című. erősen önéletrajzi filmet Sándor Pál rendezte és egy frissen vég­zett, a pálya legelején álló filmrendező a főhőse. Fiatalos lendülettel 4- NÓCRAO — 1971. november 14., vasárnap \ R m Chile csalogánya Dalolva vándoroltam Europa szoléi között, s a szélben, a messzi ázsiai szélben. Javat az embereknek és életüknek, a földi édességet, a tiszta békét így gyűjtögettem, vándorolva így gyűjtögettem. A verses vallomások ked­velői megelégedéssel nyug­tázták, hogy az 1971. évi iro­dalmi Nobel-díjjal Pablo Ne- rudát, a fenti vers szerzőjét jutalmazták. Éppen hetven esztendeje alapította a világ egyik leg­rangosabb díját Nobel Alfréd svéd akadémikus, aki mérhe­tetlen jövedelmeinek kamata­iból kívánta megjutalmaztatni azokat a kiváló tudósokat, írókat, politikusokat, akik az emberi humánumnak, a béke gondolatának legfőbb propa- gátorai voltak. Költők közül az elmúlt hetven esztendő­ben így jutalmazták a fran­cia Sully-Prudhonne-t, a nor­vég B. M. Björnsont, a dél­francia nép életét megéneklő F. Mistralt-t, a munkásmoz­galomig eljutó olasz G. Car- duccit, a kasztrendszert el­ítélő indiai R. Tagoret, az ír irodalmi újjáéledés vezé­rét W. B. Yeats-t, a II. vi­lágháborúban a baloldali ka­tolikus ellenzék vezéreként az ellenállási mozgalomban is részt vevő F. Mauriac-t, a mo­dern spanyol költészet képvi­selőjét, J. Jiménezt, a fasiz­mussal szembeszegülő olasz S. Quasimodot,, az újkori gö­rög líra képviselőjét, J. Sze- feriszt, N. Sachs német köl­tőnőt és az indián legendákat is megörökítő guatemalai M. A. Asturiast. A magyar közönségnek nem kell most az ünnepi alkalom­ból lázas sietséggel ismer­kednie a költővel. Somlyó György fordítói munkásságá­nak hála, legszebb költemé­nyei már eddig is széles kör­ben népszerűvé válhattak. Somlyó György írta Nerudá- ról, hogy őt nem a nemzeti hírnév vezette el a világhír­hez, hanem fordítva: a világ­hír hozta meg számára nem­zete burzsoáziája körében is az elismerést. Előbb lett az emberiség elismert költője, „Chile csalogánya”, ahogyan Aiagon nevezte, „Latin-Ame­rika lelkiismerete”, s csak az­után írhatta megható lelke­sedéssel: „Abban a költőt rit­kán ért megtiszteltetésben van részem, hogy népem megért és szeret. Boldog és büszke vagyok, hogy ez így van”. Ennek a kései elismerésnek a magyarázata abban van, hogy Pablo Neruda költészete azt sugallja: az emberben a legjobbat keresni, felismerni, kialakítani, ma annyi, mint kommunistának lenni. Pablo Neruda Chile délvi­dékén, Temucóban született 1904-ben. Apja mozdonyveze­tő volt. Ifjúságát munkáskör­nyezetben, „fagyos kis hazá­jában” töltötte mindaddig, amíg utazási vágya, és hazá­ja szolgálata a diplomáciai pályára nem szólítja. Előbb Kínában, majd a madridi konzulátusra kerül. Barátsá­got kötött Garda Lorcával és a polgárháborúban a köztár­saságiak oldalára állt. A má­sodik világháború idején egyik fő szószólója volt a dél-ame­rikai köztársaságok és a Szovjetunió közötti barátság­nak. Ekkor írta „Űj szerelmi dalok Sztálingrádnak” című versét. A győzelem után, mint „az Ember egyedüli pártjának” katonája szenátorként küzd a nép érdekeiért. Elvhűsége mi­att menekülni kénytelen ha­zájából és az üldöztetés éve­iben, állandó halálveszede­lem között írta meg hatal­mas művét a „Teljes éneket”. Ez a Nemzetközi Béke-nagy- díjjal kitüntetett mű végig­viszi az olvasót egész Latin- Amerika történetén. Majd át­lépi a határokat, hogy a vi­lág egyéb égtájain élő dolgo­zók közös harcairól számol­hasson be. Költői céljairól így vaflo-ttj „Engem, igen gyakran kérdez­nek költészetem felől. Erről csak igen keveset tudok mon­dani. Talán csak annyit: le­hetséges, hogy verseimet csu­pán azért írom, mert azért jöttem a világra, hogy éne­keljek. Mostanában nem rit­kán mondják nekem: sok ember számára az ön versei zászlók. Ügy gondolja-e ön, hogy ennek valóban így is kell lennie, hogy ezeknek a nép élén kell haladniok és utat kell mutatniok? Én er­re azt válaszolom: boldog va­gyok, hogy költészetem lán­got gyújt a nép szívében és képes előtte megvilágítani a béke útját. Ezt a békét mi ki fogjuk küzdeni harccal és dallal.” Azóta a költő hazája, — ame­lyet „tenger és bor óriás kelvhének” látott nem egyszer, s amelyet „utolsó gyökeréig úgy szeret, hogy, ha ezerszer kellene halnia, ezerszer is csak ott szeretne meghalni” — felszabadult. A költő ma Franciaországban képviseli hazáját, oda száll ezekben a napokban minden békét és haladást szerető ember üd­vözlete. A mienk is a „méz­ízű Magyarországból”, ahogy 5 hazánkat egyik nagy köl­teményében nevezi, és kíván­juk a költőnek, hogy még sokáig mehessünk együtt, „kart karba fűzve, /minden­ki. minden ember./ dalomba egvbegyűlve. /a láthatatlan ember énekében./ amely együtt zeng minden embe­rekkel”. Csukty László A hét könyvei AKADÉMIAI: Bariké István: Az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztésének főbb közgaz­dasági kérdései Magyarországon. — Kiss Pál—Kozma Lajos: A me­zőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok együttműködésének le­hetőségei és formái. — A ma­gyar polgári pártok programjai. 1867—1918. CORVINA: Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen 6 maga megírta Firenzében. — Car- co. Francis: Utrillo. Visszaemlé­kezések. — Hainóezi Gyula: Egyiptom építészete. — Karátsom Gábor: A festés mestersége. — Nékám Lajosné: Régi magyar patikák. EURÓPA: Égtájak: öt világrész elbeszélései. — Knight, Eric: Sam Small csodálatos élete — Pavese, Cesare: A hold és a máglyák. —- Az új görög irada- Jom kistükre. — Ukraiinka, Lesz- ia: Üt a tengerhez. Versek. GON­DOLAT: Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. — Látogató­ban. Kortárs magyar írók vallo­másai. — A szentimentalizmus. — Szőllősy Klára: A szivárvány velünk marad. — KOSSUTH: Földes Péter: Erik ö ropogós cseresznye. — Septulin, Alek- szandr Petro vies: A marxizmus— leninizmus filozófiája. — Szatmá­ri György: Mármar ősi erdő: KÖZ­GAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ: Steuer. Kari—Heinz: Mit kell tud­ni a vállalati vezetőknek az elekt­ronikus adatfeldolgozásról? M. HELIKON: Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig. — MAGVETŐ: Csalog Zsolt: Tavaszra minden rendben lesz. Novellák. — Szerb Antal: Gondolatok a könyvtár­ban. MÓRA: Gál György Sándor: Három fekete lobogó. Regény. Kőszegi Imre: Tollas konty. Ifi. r. — Móra Ferenc: A didergő ki­rály. Gyermekversek. SZÉPIRO­DALMI: Cocteau, Jean: Rettene­tes gyerekek — Rettenetes szü­lők. — Illyés Gyula: Abbahagyott versek. — Moldova György: Tisz­telet Komlónak! — Nemes György: Siessünk — Dávid és Klotild. Kis­regények. — Tatay Sándor: Esz­ter és a faidkakas. — TÁNCSICS: Gerő Zsoltné — Papp István: A szakszervezeti könyvtárosok ké­zikönyve. ANDRZEJ ZBYCH : (Lengyelből fordította: Varsányi István) 43. Kloss kővé meredt, Any- nyira váratlanul érte a ki­jelentés, hogy egy pillanatra még a lélegzete is elállt. Az egyszerűen lehetetlen —ker­gették egymást a gondolatok agyában, hogy a központnak két Abwehr-egyenruhás ügy­nöke működjék itt Saint Gilles-ben, ebben az Isten háta mögötti városkában. Másfelől viszont a jelszó el­hangzott, s neki reagálnia kell. Most igazán világossá vált előtte, mit érezhetnek azok az emberek, akiket ő, Hans Kloss keres fel a meg­beszélt jelszóval és nem tá­jékoztatták őket előre uni­formisáról, Rettegést, elké­pedést? Lehet, de még sosem fordult elő, hogy valaki adós maradt volna a megfelelő válasszal. Kloss nem ringat­hatja magát abban a hitben, hogy ő a földalatti hadse­regnek egyetlen olyan tagja, aki Wehrmacht-tiszti egyen­ruhát visel. Rajta kívül má­sok is vannak! Von Vormann egyike lehet ezeknek! A Leutnant levette mo­nokliját és idegesen forgatta sovány ujjai közt. Klossnak az ajkát leste, akárha ítélet- hirdetésre várna. A habozás nem tarthatott tovább né­hány másodpercnél. — Zuzanna csak ősszel szereti — mondta Kloss nyu­godtan, rá sem nézve von Vormannra. Akaratának tel­jes erejét latba vetette, hogy elnyomja belső remegését. Várt a jelszó harmadik tag­jára. — Űi szállítmányt kapsz — vágta rá nyomban von Vormann megkönnyebbülve és diadalittasan. — Helyben vagyunk, Kloss főhadnagy. Hans a keresztneved, nem­de? — Feltette monokliját. — Igen — mondotta gépie­sen. — Mi közölnivalód van? — Elkéstél, nagyon elkés­tél — szűrte a szavakat Erik —. s a késés nem egyszer ve­széllyel jár. Klossnak az jutott eszébe, hogy von Vormann olyan kí­gyóhoz hasonlít, amely áldo­zatát már elhódította, körül­gyűrűzte, s éppen most ké­szül egészben lenyelni. El­kergette magától ezt az esz­telen képet. Ebben a pillanatban, csak­nem egyszerre az ajtó felé fordultak, mert egy altiszt jelent meg a küszöbön, han­gos bokacsattogtatással — Hadnagy urat a tele­fonon kérik — jelentette von Vormann felé fordulva. — Majd még beszélgetünk, Hans, sok mondanivalónk van egymásnak. Egyelőre egyikünk sem távozik Saint Gilles-ből, igaz? — A vá­laszt be sem várva ment a katona után. Űtban a törzsre, Kloss fel­idézte az iménti beszélgetést. A néhány éves nehéz és ve­szedelmes munka megtaní­totta arra, hogy mindenki­ben bízni kell, aki kimondja a jelszót. Micsoda emberek­kel kellett nem egyszer együtt­működnie. Lumpok, herce­gek, elegáns, „ nur für Deut­sche” dámák, nagyszerű tudó­sok, írástudatlan kocsisok... A megjelenés és a modor még semmit sem bizonyít. Különben, ha von Vormann a mi emberünk és éppen ilyen álarcot kerekedett ked­ve ölteni, el kell ismerni, jól áll neki, hibátlan. És a konspiráeiós munkában ez rendkívül fontos. Bele kel! nőni, össze kell nőni az ál­arccal. Miért, ő, Hans Kloss talán másként csinálja? Elért ezredes átfutotta a Kloss által bemutatott ok­mányokat, majd fürkésző te­kintettel vizslatta a feszes vígyázzban álló fiatal tisz­tet. — Már egy hónapja várok magára. Kloss főhadnagy, majdnem egy hónapja — igazította helyre magát. — Egyenesen a kórházból jövök. A szabadságomról js lemondtam. — Ezt beleírták az útiok­mányokba is. Dicséretes. Ül­jön le. Szivar, cigaretta? — Kloss tüzet adott. — Olyan tisztet kértem, aki már ko- nyít valamit az ügynökök átdobásához. Magának állí­tólag már van ebben gya­korlata. — Kolbergben, az Abwehr­iskolán végeztem ilyen fel­adatokat egy ideig. ÍFolytatjvk)

Next

/
Thumbnails
Contents