Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
Munkásélet és művelődés Bejárók, inoázók, kétlakiak Fél hat van. Hajnali fél kikönyököl az ablakba — vé- órából álló nap sem nyújthat. A Hatvan felé tartó sze- gignézni a városból ki-ésvá- ható meg egy jottányival sem. mély vonat harmadik kocsi- rosba befelé igyekvő autó- Az ezreket érintő bejárójában gubbaszkodom. Az ab- busz-karavánokat, egy pillán- probléma előreláthatólag lakon túl most színesedik az tást vetni a vasútállomáson hosszú távon gondunk maég alja. Talán. A fojtó, tejfe- ácsorgó tömegre, hogy nyíl- rád. az emberek teliesítő- hér ködön túli derengésből vánvaló legyen: a bejárók képessége véges határokig következtetek a pirkadatra, gondja a közművelődésben növelhető csupán. Talán ak- November közepe van: a hő-' (és másutt is) jelentős gond. kor e lakó- és munkahely mérséklet, fagypont körüli. Mert hová is tartoznak való- között ingázó kétlakiak ki Útitársaknak bőviben va- iában ezek az emberek? kell. hogy essenek a kultúra gyök. Ahogy így végigpillan- Mondhatnánk egyszerűen azt, — tanulás, művelődés, szóra- tok az ülések felett, alig akad hogy természetesen lakóhe- kozás — fényköréből? szabad hely. Salgótarjánból Ivükhöz, a faluhoz, ahol há- Semmiképpen, indultak, többségük Kistere- zgik állnak, tűzhelyük mele- nyén és Nagybátonvban száll gít. Van ott művelődési ház. könyvtár is; mozi úgyszintén. Ha igénylik, lehet rádió, televízió. újság és könyv a szobáikban. S a tények — tények. Csupán így önmagukban mit sem mondanak. Vagy le. Munkahelyükre igyekeznek. S haza? Délután, a „félné- gyessel”. A munkahelyet adó város és az otthont biztosító község külön-külön meg kell tegye értük a maga kötelességét. A lakóhely úgy. . hogy kulturális életének rendjét, tartalmait meghatározva külön firészigazságöt állítanak. Netán eveimet fordít a három műszakban dolgozó, utazgató, Emberek ezreit. tízezreit egészen hamis képet feste- f. . . csörgeti fel álmukból a vek- nek. Hiszen ezek az embe- kér. kora hajnalban, szinte rek a nappalaik java részét a még az éjszaka derekán, hogy munkát adó városban töltik, húsz-harminc kilométeres út Munkahelyükön és azon kí- után időben megérkezzenek a vül. Lehetőségeik bizonyos ré- munkapadok mellé. Télen és sze városadta lehetőség, igényáron. kánikulában és fagy- nyeik a városlakó igényei- ban járja ezt a kálváriát a vei színeződenek. megye lakosságának jelentős Akkor talán a város. a hányada az oda-visszaút két- munkahely kell. hogy vállai- három-négy órájával toldva rá' vegye művelődésük gond- meg a munkaidő nyolc órá- iát? Csakhogy emezek meg ját: az utazás fáradságával alapos okkal hivatkoznak ar- ... .. toldva meg a munka okozta ra.. hogy a bejáró munkás ^lvl1^ési; kozponHa_ szerve- fáradtságot. Napi hat óra minél előbb igyekszik a ha- alvást leszámítva nyolc—tíz zafelé tartó járműre ülni. s órát foglalatoskodhatván ott- így mihimális a lehetőség hon. Családdal is. Házimun- munkaidő utáni kapcsolatok kával is. Hobby is akad. ba- kiépítésére. rátok is. __________L É s az élet könyörtelenül az ingázók életének harrna- számon kéri tőlük is a fejlő- dik örök színtere: a jármű, dést. az okosodást. művelő- az utazás. S aki kelt már dést. mint másoktól, akik a hajnali négykor, hogy vo- délutáni műszak végezté- natra szálljon, aki ült már vei kilépve a gyárkapun, tíz nyolcórás nehéz munka után perc múlva már magukra buszra, az tudhatja csak húzhatják a paplant. A töb- igazán, hogy mire képesek a szellem erői az elbóbiskolás előtt munkáslakosokra is. A munkahely úgy. hogy igyekszik még jobban kihasználni a kényszer szülte, oly sokat szapult, de mégis egyértelműen hasznos és kedvelt, reggeli közbeni ismeretterjesztést. És utánamegv dolgozóiénak, elkíséri a falujába és ott. helyben segíti értelmesebb, tartalmasabb életet élni. Ahogyan ezt a kohászati üzemek :si k zetten teszi. S városnak, falunak. munkahelynek, lakóhelynek egyaránt arra nyitni rá a szemét, hogy az önművelés belső igénye nélkül az w .... .ember elmarad korától, tárMarad meg fentieken^tul sa;tQk a bár feltételeik ked- - - - - vezőtlenebbek másokénál. így is maradnak életükben hasznossá' tehető üresjáratok, kiszínezhető fehér foltok. biektől elmaradni szégyen. S a lemaradást megmagyarázhatja. de nem menti, hogy valaki bejáró. S egyáltalán, van ebben a rohanó korban idő a magyarázkodásra? 3 Milyen következtetések levonására van akkor végső Bejáróik, ingázók, kétlakiak. Életük tetézett fáradság, sok elfecsérelt perc. És az élet csak művelt és műveletlen, okos- és nem okos. értelmes és értelmetlen életet élő embereket ismer, Ok sem maElegendő —. ha az ember kora hajnalban, délután fél három körül és este tíz után soron lehetőségünk? Objektív adhatnak hat ki. nem szabad, okok miatt lehetetlen a hogy kimarad,anak abból a munkaidő és az utazás ide- folyamatból, mely a szellemi jenek számottevő arányú nemesedeshez vezet, csökkentése. A huszonnégy V. Kiss Mária Kulturális ' HANGVERSENY. Vasárnap mel kitüntetett Kohász Mű- HÍRADÓ. A Nógrád megyei délután fél négykor Szovjet velődési Központ ifjúsági Tanácsi Építőipari Vállalat zene címmel ünnepi hangver- klubjában. A DlVSZ-évfordu- dolgozóinak októberben je- senyt rendez Nagybátonyban ló tiszteletére szervezett mű- lent meg a Híradója. A két- a Magyar—Szovjet Baráti soros ésten fellépett az öb- havonként megjelenő lap Társaság és az Állami Zene- lösüveggyár irodalmi színpa- rendszeresen tájékoztatja ol- iskola. Az Októberi Szociális- da is. vasóit a termelésről, mit ta Forradalom évfordulója tesznek a vezetők az elosztás tiszteletére már hagyománya- * szocialista elvének biztosítása san megrendezett koncertek , tntízkf érdekében. Kulturális és sorába az idei a tizedik. A rJ^kTÚRALIS . sportrendezvények esemenyehangverseny közreműködői ez- D^bEK. A. kazari kötöttáru- it és különböző társadalmi úttal is az iskola tanulói, akik gyárban tobb kulturális jel- mUnkaakció eredményeit ol- szovjet zeneszerzők, gyerme- ,terY megvalositasahoz vashatjuk még a Híradóban, kék részére írott műveit ad- kezdtek Az üzem nagy gon- A lap öt rqVata: termelés, jak elő. A koncerten szovjet dot íordd a szakmunkaskep- pártépítés, munkaügy, művendégek is részt vesznek. zesre- Pillanatnyilag ot dől- szakj fejlesztés és ifjúsági gozo tanul könnyűipari tech- r0Vat. *' nikümban levelezőként, ruha-' A tanulmáHangyaboly Fábri Zoltán köztudottan oly fontos szerepet azok közé a magyar filmffen- Szelényi-papa? dezők közé tartozik, akik vi szonylag egyenletesen komoly, meg a filmben alaposan „megcsinált” filmek- körképe? kel örvendeztetne meg a mo ziba járót. Az utóbbi időben Ez alkalommal. Kaffka Margitnak, a századjátszó kai novíciát csinálnak, hogy öröksége a zárdára szálljon, — Vajon miért nem jelenik meg is szökik. a kisváros A film epizódjai — Virgínia öngyilkossága;'- d pap és A lényeg — némi .mai ízt Gregoria (Pap Éva) szerelme; belopva — megmaradt, s a az agg, már semmire sem készült ma embere számára ez a fon- emlékező nővér haldoklása stb... —i teljes szélességébén tárják elénk a szűk közösség hangulati mezőit. A filmben tehát megvalósul filmjei (A Pál utcai fiúk, az tos. Isten hozta, őrnagy úr!) sikeres irodalmi alkotások filmadaptációi. . amjkQr szenves, okos Virgínia nővér A zárda új főnökasszonya választásába készül. A rokon(Törőcsik Mari) a világi életből nemrégiben megtért Magaz az alapvető érzelmi színskála, mely Kaffka Margitot jának regényét vitte filmre, jóval összetettebb, bonyolultabb feladatot vállalt. galmasok szatmári rendházából szabadulva a nosztalgia és a malícia sajátos nyelvén foÜgy tűnik, ha fiatal főnök- asszony kerül a zárda élére, űj, modern, ésszerű dolgok ,, ugyanis valósulhatni meg Qalmazott es Ítélkezett . A szineszgarda kiválasztasd zárda szűk behatárolt világra Kld^rü.1 I?0gy. a biztos kézzel történt. Törőcsik zaraa szűk benataroit vilaga szerzetesi élet iulledtsege tér- Mari Vass Fva Pnr> Fim Annr PfJV miniatűr társaHalrvm ahnl ________ ___________i___. , ______ IViari, vaSS tLVa, rap ÜVa, Apor N oémi egyaránt kitűnően old' Kaffka regénye sokféle síkban játszódik. A egy miniatűr társadalom, ahol mészetellenes vonzalmat bon épp olyan intenzíven zajlanak takoztatott ki Virgíniában, le a politika áramlatai, mint Magdolna iránt. A botrány el- a valódiban. Az egyes figu- kerülhetetlen, az „öregek” ka- rák esetenként egy-egy filozó ja meg szerepét. Különösen tetszett Király Erzsi jelmezében Andai Györgyi, rendkívül fiai struktúrát képviselnek par™-tjákm®§a hatalmat s karakteresen oldotta meg Kuni - fiai struKturat KepvisemeK,, minden kozépkon szellemben „lmru Pni/ári fián rá iá, wá-n/d hol jót, hol rosszat, többnyire pereg tovább s nfla ePlzoatlgura:,at rónai A nővérek — sokszor tiszMárta. az utóbbit. Azért sem volt könnyű do aí^ log a Hangyaboly-ból filmet hatalmi harcát természetesen . , 1-----■ -- - - - -■ ■ figyelemmel kísérik a nővén- 1 t átálán eszközökkel folyó ll}és ^yör9v felvételeiről ,___________________ csak az elismerés hangján lek észíteni, mert az írónő életművén belül is fordulópontot dékek is. jelentett ez a mű, az eddig int- rovertált (befelé forduló) író. Templombelsői, csendéletei kitűnő környezettanulmányok. A film zenéjét Király Erzsi (Andai Györgyi) Bach. Pachelbel, Lassus és aki akár mai lány is lehetne, Palestrina műveiből állították extrovertálttá (kifelé forduló- mar régen fellázadt a közép- össze. A gregorián dallamok a vá) vált. kori boltívek kényszerzubbo- képi fogalmazáshoz hasonlóan. A feladat jellege ad választ nya ellen, s tapasztalatlanabb jelentékenyen hozzájárulnak az értetlenek kérdéseire: barátnője, Helénke (Jarka az új Fábri-film hangulati egy— Hová lett a regényben Schallerová), akiből erőszak- ségéhez. Hann Ferenc Fi IEMENYUNK AJÁNLATUNK Ismét regényadaptációt láthattunk tv-filmen, mégpedig, A völgy lilioma című Balzac-regényt. Marcell Cravenne rendezésében. A nagy francia realista regényíró művei rendkívül alkalmasak megfilmesítésre, hiszen élesen elhatárolt jellemek, visszafogott társadalmi, de annál élesebb lelki konfliktusok jellemzik őket. Honoré de Balzac (1799— 1850) jómódú, vidéki polgárcsaládból származott. Már fiatal korában Párizsba ment, ahol különböző álneveken értéktelen regények tömegét (összesen mintegy harmincat) írogatta össze. Később megpróbálkozott nyomdával és kiadó vállalattal is, de próbálkozásai sorban megbuktak. így azután tovább onthatta regényeit, napi 14—16 órás munkával, hogy törleszteni tudja adósságait. 1830 és 1850 közt írta meg ilyen utánozhatatlan termelékenységgel az Emberi Színjáték, most már irodalmi értékű negyven kötetét Szinte valamennyi regénye burzsoá környezetben, a burzsoá társadalom viszonyairól szól, de sokszor ezzel a számára rokonszenves réteggel is kíméletlen őszinteséget, éles szatírát alkalmazott Engels találóan mondotta tehát hogy az már „a realizmus egyik legnagyobb diadala”, hogy Balzac regényeiben osztályellkötelezetfcsége és politikai elfogultsága ellen cselekedett. A völgy lilioma Balzac művei között a szenti- mentálisabb, szerelmes regények sorába tartozik, főszereplője a fiatal Mortsauf grófné, aki áldatlan házaséletet él idegbeteg férje és két beteges gyermeke társaságában, vidéki kastélyukban. Itt teljesedik ki Párizsban fellobbant olthatatlan szerelme, a fiatal Felix de Vandenesse iránt. Az érzelmi szintnél sekélyesebb, felszínre soha nem jutó. túlfűtött kapcsolat azonban tragikus véget ér. A film rendezője és operatőre bebizonyította, hogy bár nehéz, de regényből is lehet jó filmet készíteni. V A mai, pénteki műsorból külön is olvasóink figyelmébe ajánljuk a Muzsikus fiatalok című zeneművészeti középdöntőt, (17.50), és a Felfedezés az erdőben című, Mihail Tyendriakov művéből készült magyar tv-filmet. (20.00): L. Gy. Anekdoták , Mark Twainről A társaságban beszélgetés közben arra terelődött a szó, hogy kinek mi a véleménye a mennyországról és a pokolról. A vita egyre tüzesebbé vált, csak Twain maradt tőle távol. Végül egy hölgy, az íróhoz fordult. és megkérdezte: „És Önnek mi a véleménye beszélgetésünk témájáról?" „Kedves hölgyem — válaszolta Mark Twain — bocsásson meg, de távol kell tartanom magamat ettől a kérdéstől —, ugyanis .mindkét helyen jó barátaim vannak.”. M Mark Twainnek az volt a véleménye, hogy a New York-i, úgynevezett jobb társaságban senki sem figyelt arra, mit mond a másik. Hogy ezt bebizonyítsa, szándékosan fél órával később érkezett egy vacsorára, amelyre meghívták, és a következőket mondta a háziasszonynak: „Kérem, bocsássa meg, hogy elkéstem. De még gyorsan megöltem egy öreg nagynénikémet. Ez azonban valamivel tovább tartott. mint gondoltam." „Ó, nem tegz semmit — válaszolta ragyogó mosollyal a ház asszonya. — örülünk, hogy egyáltalában eljött." TAGGYŰLÉS. A Magyar biztosítása meiPedagogiai Tarsasag Nográd lett tanulmányi segélyt * ta,f^POHÍL.}H\n^ folyósítanak a hallgatóknak. Felmérték az 1972-es tanévre jelentkezők számát, eddig 50-en igényelték a szakmunvember 15-én, délután tag gyűlést tart az SZMT-szék- házban. Tájékoztatást kapnak a tagok a társaság közeljövő- káské jést Rendszeres poll tikai oktatásban a dolgozók tézkedéseiről. 1972-ben köz gyűlést hívnak össze, így most megválasztják a területi tagozat új elnökségét, a közgyűlés küldötteit. 90 százaléka vesz részt. A kazári kötöttárugyár 1972. január 1-től a helyi óvoda támogatására a telephelyen dolgozók gyermekei után, évente 3000 forintot fizet. BESZÁMOLÓK. A salgótarjáni járás körzeti pártbizottNÖK HELYZETE. A homokterenyei Zagyva-völgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet párt-végrehajtóbizottsága nemrég tárgyalta a kö- ságai novemberben megtár- zösség nődolgozóinak helyze- gyalják a községi körzeti műtét. A beszámoló jelentésből velődési intézmények tevé- megtudtuk, hogy a közeljö- kenységét, a művelődési há- vöben kezdődő téli tanfolyam- zak, klubok tárgyi, személyi ra 90 női dolgozó jelentke- feltételeit, ellátottságát. Az zett; a József Attila Művelő- üléseken fogadják el az 1972. dési Központ színházi előadá- évi népművelési tervet is. saira 40 bérletet kaptak; ezen- Ezzel párhuzamosan a közsé- kívül rendszeres hallgatói a gi tanács végrehajtó bizott- körzeti TIT-szervezet előadá- ságai is napirendre tűzték a sainak. közművelődés helyzetét Ed^ dig Dorogházán, illetve Mátramindszenten zajlottak le NÉPEK, DALOK, TÁNCOK végrehajtó bizottsági ülések, címmel csütörtökön este ün- ezenkívül Kisterenyén és népi műsort rendeztek a Ki- Nagybátonyban kerül sor a váló Művelődési Otthon cím- téma megtárgyalására. 4 NÓGRÁD — 1971. november 12., péntek ANDR2EJ ZBYCH t (Lengyelből fordította: Varsányi István) 11. Mintha esküdött volna ellene, órás késéssel érkezett Mire befejezte, Kloss már el is tűnt. így foszlott szerte az utolsó lehetősége annak, hogy felvegye a kapcsolatot a központtal. Vajon az előbbi tulajdonost csakugyan deportálták, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a központ megváltoztatta az ösz- szekötő pontot? Ha beszélhetett volna a régi tulajdonossal, bár ezt határozottan ellenzik a kons- pirációs elvek, még lett volna esélye megtenni jelentéemlékszik, hogy valahol a csillogó kupolája, a követke- tizennyolcadik kerületben ző utca. • • Még mielőtt oda- a vonat is össze- vo^ az összekötőpont. A kis ért volna, eszébe jutott, hogy a központnak " ' * piszkos szállócska is deren- az utcácska neve: rue de Bement az első útjába késett neki halványan; a hall Troi® Fréres, a szállócska pe- fűlt étterembe. Bekapott rizsba. Klossnak nem kellett padlóját csillagos mintába dig... hát persze: „Idéal”. gyorsan valami förtelmes tudakolnia a késés okát, ma- 1 ““ J‘ ga is jól láthatta. Kitekintve rakott , terrakotta. díszítette. Csaknem elérzékenyülve ebédet, és beült egy kis mo- - - Eszebe jutott a kövér portás- nyomta le a sárgaréz kilin- ziba. Amikor a háborús h£a vonatablakon, összebombá- no is,. aki előtt szó nélkül cset> s elébe tárult a radót vetítették, a nézők, zott pályaudvarok, kutyafut- el kellett haladni es bemen- gos mintájú terrakotta, majd egy csöppet sem zavartatva Pl.az ”Irocla. feliratú ajtón. a p0rtásnő keskeny kis ab- magukat, fütyültek és han- Masra nem is emlékezett. laka. A most kihajoló arc gosan nevetgéltek. Kloss Lement a metróhoz, és a azonban férfiarc volt. megelégedéssel tapasztalta, csatlakozás megállók jegyzékében azt a — Kit keres? hogy egy évvel ezelőtt ilyesesak négy nevet kereste, amelyről eszé- — A tulajdonost — mond- féle reagálás Párizsban elbe jutna tavalyi útja a pisz- ta és már ment is volna torozta, hogy kiugrik a város- kos szállócskába. Csakhamar vább az iroda irányába, ba és egy kissé szétnéz. Arra meg is találta: Anvers. Igen, — Hogyhogy? — csodálko- újra az utcán baktatott. Űt- is gondolt, hogy jó volna va- ez volt a megálló neve. Most zott a férfi. — ön nem tud- ban a metróhoz az egyik lami módon értesíteni a köz- már tisztán emlékezett. A ja? Fél évvel ezelőtt depor- utcai árusnál vett magának pontot az őt ért viszontag- metróból feljőve át kellett tálták. — Aztán, mintha eí?V zacskó sült gesztenyét. Ságokról, s jelezni, hogy húsz menni az utcán és a jobb ol- csak akkor vette volna észre ülik megkóstolni — gondol- napos késéssel érkezik a nor- dali járdán folytatni az utat az egyenruhát, még hozzá- ta —. vajon csakugyan a Clichy felé, két-három szűk tette: — Én az űj tulajdonps Piacé Pigalle-on lehet-e kap- rövid,' párizsi utcácska, amelyekből jól lát- vagyok, és nekem semmi kö- a legjobb gesztenyét? fejéből még ható a Saesé Coeur fehéren zöm sukk. .. folyta tjük) tában kijavított hidak tárultak szeme elé. A szövetséges légierő nem tétlenkedett. A legközelebbi Saint Gilles-be óra múlva lesz, ezért elhatáképzelhetetlen volt. Már jócskán alkonyodott, amikor mandiai városkába, vei ezelőtti, tartózkodása
