Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
■ß Qj kezelés? Ha rossz a közérzetünk, betegek vagyunk, orvoshoz fordulunk panaszainkkal. Természetesnek tűnik, ha belgyógyászhoz megyünk, hiszen az esetek többségében viszonylag egyszerű, fájdalommentes a vizsgálat, s a betegség gyógyítása gyógyszeres kezeléssel történik. A fogorvos felkeresését — kivéve az erős, heveny fájdalmat —, nagyon meggondoljuk, s bizony igen gyakori, hogy egyik napról a másikra halogatjuk. t Mi az oka ennek a tartózkodásnak? Mondhatjuk-e félelemnek, s indokolt-e? E kérdésekre szeretnénk választ adni. Régen az érzéstelenítők. fű. rógépek korszerűtlenebb volta miatt fájdalmas volt a kezelés. Ma, már nem így van, de az emberekben megmaradt a félelemprzés a fájdalomtól. Hogyan tudjuk elkerülni a fájdalmat? Első, egyben legfontosabb a megelőzés. Ezen belül is elsődleges, hogy táplálkozásunk legyen egészséges, korszerű, jó rágást igénylő. Ilyenek a hús, gyümölcs, zöldségfélék, amelyek összetételüknél fogva is kielégítőek, magas tápértékétek. Tilos a fogazatra kifejezetten káros, szénhidrátdús, édes, pépes ételek fogyasztása. A minden nap legalább kétszeri, reggeli, és esti fogmosás szintén növeli a fogazat élettartamát. Ezenkívül ajánlatos a fogorvost félévenként felkeresni ellenőrzés céljából. A fájdalom kiküszöbölésének másik formája az érzéstelenítés. Természetes, hogy a hosszabb ideig tartó, komolyabb kezelés, valamint a száj- sebészeti beavatkozások feltétlenül indokolttá teszik az érzéstelenítést. Ez a fájdalom kiiktatására szolgáló tevékenység. A fogászatban ezt, vagy fagyasztás (gyermekeknél ts> esetenként bódítás), vagy általánosabban injekció formájában alkalmazzuk. Ennek szükséges, vagy szükségtelen voltát bízzuk az orvosra, hiszen ha indokoltnak tartja az érzéstelenítést, úgyis alkalmazza. A fogorvos ma már úgy kezeli a beteget, hogy az gyógyultan, s rossz érzés nélkül hagyja el a rendelőt. fontában történt Rómában a nagymama kézen fogva sétál unokájával." Egyszerre megkérdi a gyermeket: — Mondd kisfiam, meg tudnád mondani, mióta vagyunk házasok a nagypapával? — Néhány hónap múlva lesz öt ven éve. — Pontosan, lelkem, de honnan tudod ezt ilyen jól? — Nap mint nap hallom, amikor a nagypapa így zsörtölődik: „És ezt kell tűrnöm, közel 50 éve!” Harmadik mód a fájdalommentes kezelésre a technikai eszközök, főként a fúrógépek tökéletesítése. Ma már magasabb fordulatszámú . gépek állnak rendelkezésre, amelyek kevesebb hőtermeléssel, rövid idő alatt teszik lehetővé a beavatkozást. Ez mind a beteg, mind az orvos számára tökéletes együttműködést biztosít. A fájdalomtól való félelemtől ugyanúgy védekezni kell, mint a fájdalomtól. Itt is több lehetőség van. Egyik formája a pszichés megnyugtatás. Ennek különösen a gyermek félelemérzetének leküzdésénél van óriási jelentősége. Soha ne fenyegessük büntetésként a gyereket a fogorvossal. Már egészen kicsi korban nevéljük úgy, h°gy rendszeresen ellenőriztetjük (magunk is jó példával elöl járva) gyermekeinkkel együtt a fogainkat, és akkor ezt természetesnek tartva, minden félelem nélkül jönnek majd be a rendelőbe. Indokolt esetben tehát rossz élményből adódóan félős, illetőleg gyengébb idegzetű betegek félelemérzetét a kezelés előtt nyugtatócseppekkel, vagy tablettákkal időlegesen, vagy teljesen megszüntethetjük. Ugyanez vonatkozik bizonyos kezelések utáni fájdalmak enyhítésére is. Ezek alkalmazását, minőségének és mennyiségének meghatározását szintén bízzuk az orvosra. A fogászati kezeléssel járó kellemetlenségek, fájdalom, és az ebből adódó félelem megelőzéséhez, elkerüléséhez nemcsak az orvos, hanem a beteg megértése, segítsége is elengedhetetlenül szükséges. S ha ez mindkét részről megvan. nem érzik majd kényszernek és félelmetesnek a fogászati kezelést, s fogaik szépek és egészségesek lesznek. Higgyék el. megér?? Dr. Hídvégi Judit Tizenhat mázsás a meddőn Eredményes kísérleti termelés Visontán \ Érdekes.' és hazánkban egyedülálló mezőgazdasági kísérletek eredményeit ösz- szegezték Visontán. miután befejezték a mezőgazdasági termények betakarítását a meddőhegyen. A meddőhányón az utóbbi négy évben már telepítettek szórványosan növényeket, de az idei év volt az első, amikor üzemszerűen folytattak termelési kísérleteket és átfogó tapasztalatokat gyűjtöttek. A rekultivációs üzem 105 holdat kitevő parcellákon, 12 főbb kultúrnövény termesztésével foglalkozik, olyanokkal, amelyek egyébként is honosak a Mátra alján. Ezentúl több hogy a bányaművelés során sértetek nemzetközi érdeklőmélyen megmozgatott föld désre is számot tartanak, mi- 5—6 év után alkalmas nö- vei Európa-szerte a bányavény kultúra telepítéséhez, művelésnél egyre jobban terA visontai rekultivációs ki- jed a külszíni fejtés. (MTI) tucat különböző növényfélét is elhintettek a tapasztalatok minél sokrétűbb összegezése érdekében. A munkálatok gyakorlati jellegűek és elsősorban a természetes talaj- képződés körülményeit és az újonnan kialakuló termelési adottságokat vizsgálják a széntermelés nyomában. Az idei tapasztalatok máris biztatóak. A meddőn telepített szőlőtáblákon az idén ugyanannyi volt a termés, mint a szomszédos ősi talajon. A faféleségek közül a fehér akác, az óriás nyár. a fűz szintén kedvezően gyökeret vert. Jól beálltak a gabonafélék is: rozsból 16 mázsa. búzából 15 mázsa átlagtermést arattak a nyáron. A talajjá formálódott föld felszínén már számos gyomnövény is megjelent és érdekes módon ezek a gyomok fejlettebbek a szokásosnál! A Visontán folyó rekultivációs kísérleteknek népgazdasági jelentősége igen nagy, mivel a bányaművelés nyomán ismét termővé kell tenni a megbolygatott talajt. Az idei tapasztalatokból már következtetni lehet arra. Negyedmillió személygépkocsi magántulajdonban Harmincezerrel növekedett ebben az évben — szeptember végéig —, a magántulajdonban levő gépkocsik száma, a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint. Az igények rohamos növekedésére jellemző, hogy tíz évvel ezelőtt, mindössze 18 500 személyautó volt magántulajdonban, a szeptember végi összesített adatok szerint viszont ez a szám néhány ezer híján megközelítette a negyedmilliót. Ez annyit jelent, hogy csaknem minden huszadik családnak van már gépkocsija hazánkban. Érdekes összehasonlítást végeztek ezzel kapcsolatban a statisztikusok az „autós” háztartások, illetve a gépkocsival nem rendelkezők személyes kiadásairól. Az autó használata, általában „eltartása” az átlagosnál magasabb életszínvonalat feltételez. Ez nálunk a jövedelmi statisztikában úgy jelentkezik, hogy a gépkocsival rendelkező munkás, alkalmazotti, valamint paraszti háztartások havi átlagos jövedelme több mint hatezer forint. Hogy anyagi lehetőségeinek megfelelően, ki, mikor vásárol gépkocsit, az természetesen, egyénenként változik, de általános tapasztalatként mégis megállapítható: a viszonylag magas jövedelmű háztartások nagy része legelőször a lakáshelyzetét rendezi, otthonát felszereli, korszerű bútorral, * konyhaberendezésekkel látja el, és csak ezután gondol kocsivásárlásra. Természetesei^ sokan vannak, akik a megfelelő anyagi feltételek hiányában is ragaszkodnak a gépkocsihoz, persze másfajta igényeik rovására. Néhány szemléltető statisztikai adat: akiknek nincs autójuk, általában havi jövedelmük 44 százalékát költik élelmiszerre, italra, dohányárura, a gépkocsi-tulajdonosok viszont takarékosabban élnek: fizetésük 33 százalékát használják fel az említett célra. Emellett másutt, a ruházkodáson 2 százalékot, a háztartáson és lakásfelszerelésen ugyanennyit takarítanak meg. Egyéb kiadásaik is általában kisebb tételekkel szerepelnek a család havi költségvetésében. (MTI) íjílg ííSJ: fi i|||B i A legaktuálisabb napi téma talán az influenza. Képünkön: dr. Csendes Oszkárnc főorvosasszony járványügyi felügyelő, az oltóanyagot készíti elő. Munkatársait, a KÖJÁL dolgozóit látja el védőoltással, ök elsődlegesen vannak kitéve a fertőzés veszélyének A KÖJÁL laboratóriumában naponta többször ellenőrzik a városba bekerülő ivóvíz minőségét. Merlák Ervinné és Nagy Júlia — képünkön — éppen a víz fenoltartalmát ellenőrzik, s mint mostani vizsgálatuk is mutatja, semmi szennyeződést nem találtak A KÖJÁL rendszeresen ellenőrzi a forgalomba kerülő élelmiszerek, növényi táplálékok, konzervek stb. kémiai, biológiai bakteriológiai szennyezettségét. Bertók Mária és Gu- gyela Róbertné élelmiszereink kémiai tulajdonságát vizsgálja Kulcsár József képriportja Az ifjúsági divatbizottság, kohászati üzemek KISZ-bizottsága és a November 11—12-én, az új klubhelyiségben centrum Áruház árubemutató: kozmetikai és ajándékozási cikkekből. november 12-én 18 órai kezdettel a Kohász Művelődési Központban zenes rendez. Nyitva: 14—19 óráig. Közben 16—18 óráig díjtalan tanácsadás és kozmetikai kikészítés. Belépés: díjtalan!.
