Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
Kulturális VERSMONDÖ VERSENY. November 18—19-én, Győrben országos Radnóti versmondó versenyt. rendeznek, melyet máris nagy érdeklődés előz meg. Nógrád megyét a rangos találkozón hárman képviselik. Közülük kettőt — Mészáros Ágnest és Csikász Istvánt, a balassagyarmati irodalmi színpad tagjait — a versenyrendezőség személyesen hívott meg. A Nógrád megyei delegált versmondó pedig Mechura Magdolna, a tírégelypalánki irodalmi színpad tagja. A győri találkozón egyébként kizárólag csak amatőr versmondók mérik össze tudásukat. Reméljük, a Nógrád megyeiek ki tesznek magukért... A LEGJOBB FOTÖKLU- BOK. Rangos fotókiállítást rendeznek az NSZK-beli Es- slingenben, amelynek nevezetessége, hogy az európai országok hat legjobb, legismertebb fotóklubját hívják meg. Így mindenképpen elismerést jelent, hogy a meghívottak között szerepel a megyei József Attila Művelődési Központ fotóklubja is. A kiállításon a résztvevő klubok tíz fekete-fehér és tíz színes képpel vehetnek részt. Az összegyűjtött anyagot pedig Esslingenen kívül tizenhárom helyen mutatják be. A Nógrád megyei fotósok tíz legjobb képét december 1-ig postázzák. NEM MIND ŐRI. .. Nemlégiben hírt adtunk arról, hogy Nógrád megye művelődési szakemberei megtekintik azokat a műsorokat, amelyekkel az úgynevezett „minősített” művészbrigádok járják majd az országot. Akkori híradásunkban úgy írtuk, hogy ezek az Országos Rendező Iroda műsorai. Az ŐRI nemrégiben levelet írt amelyben közölte, hogy ezeknek ő csak működési engedélyt ad, mégpedig alkalmanként, amikor fellépnek valamelyik művelődési házban. Ügy látszik, igaz a régi közmondás: nem mind ŐRI, ami... PRIZMA 13 November 28án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel „rendhagyó” kiállítás nyílik Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában. A Prizma 13 elnevezésű, neves képzőművészekből álló csoport rendezi akiállítást, bemutatva a gyermekek részére készülő, a gyerekszobát barátságosabbá tevő dolgokat. A kiállítási tárgyak között bútorok, ruhaneműk, játékok, kerámiák szerepelnek azzal a céllal, hogy széppé, modernné és egyben kényelmessé tegyék a gyerekek környezetét. Tizenöt országos rangú művész — köztük négy Munkácsy-díjas — hozza el műveit Balassagyarmatra, a három hétig nyitva tartó kiállításra. Még egy érdekesség: ezt az ipar- művészeti kiállítást eddig mindössze két helyen mutatták be az országban. SZÁTOKI MENYECSKÉK. Nagy sikerrel lép fel minden alkalommal a szátoki menyecskekórus. A kórus körülbelül egy évvel ezelőtt alakult meg, akkoriban tizenkét asszony járt a próbákra. Időközben megszaporodtak, már tizenöten van • nah Lelkesen, odaadással dolgoznak, újabb és újabb népdalokat kutatnak fel és tanulnak meg, ez egyúttal kitűnő szórakozást is nyújt a csoport tagjainak. A menyecskekórus fellépett Diós- jenőn a járási seregszemlén, vendégszerepeit Tereskén és minden egyes alkalommal szerepelnek a község ünnepélyein is. A menyecskekórusnak a továbbiakban is sok sikert kívánunk. ZSŰRIZÉS. Holnap zsűrizik Egerben az északmagyar fotópályázat anyagát. A pályázatot már harmadik éve rendszeresen meghirdetik. Nógrád megyéből tizenöt szerző ötven képe „utazott” Egerbe, a képek fekete-fehérek. Néhány amatőrfilmet is elküldték és az úgynevezett ÁV-képsorból (színes diapozitívek hangeffektussal) kettőt. Egerben tanácskozást is rendeznek a miskolci, egri és salgótarjáni fotóklubok a további együttműködés feltételeiről. Az eddigi megegyezés szerint a fotópályázat anyagát mind a három városban bemutatják. AJÁNLATUNK „Akik szeretik a halk, hangsúlytalan történeteket, s szívesen tűnődnek- el utána: talán örömüket lelik ugyanabban a képsorban, amelyet fanyalogva fogad, aki a harsányabb színeket, extrémebb szituációkat, -modernebb» tálalást kedveli” — vallja Asz- szonyok mesélik című. pénteken este látott tévéfilmjéről Bárány Tamás. Az író valóban rátapint a lényegre. A négy kis történet, négy kis epizód nem markol sokat, nem különösebben igényes, de ahogy az író és „mesélő” együttese: Váradi Hédi. Jobba Gabi, Dómján Edit és Békés Rita tálalja, élvezetes, szórakoztató. könnyed időtöltés. Ennél ÜNNEPKÖSZÖNTÖK Ratlics István rajza NÓGRÁD - 1971. november ~L, vasárnap többet nem vártunk. azt kaptuk, amire számítottunk. A „mesélők’’ együttesét jól egészítette ki Győrffy György. Huszti Péter, Em.yei Béla, Tomanek Nándor. Kállai Ferenc, Csomós Mari és Bujtor István szellemesen karikíro- zó, jól egyenlítő játéka. m Ma, vasárnap figyelműkbe ajánljuk Augustin Moreta: Donna Diana, avagy Közönyt közönnyel című vígjátékát, melyet a gyulai Várszínház produkciójában láthatunk (14.20). A Telesport műsorában (16.55) végigszurkolhatjuk a Ferencváros—Újpesti Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzést, az októberi -ünnep: alkalmából (19.00) beszédet mond V. J. Pavlov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, az esti főműsor ban (20.00) kerül sor a Rózsa Sándor tévéfilmsorozat XII. befejező részének vetítésére, majd (21.00) Alfonzé világa címmel láthatunk portréfilmet. (barna) Hull Három kiadó újdonságai Tallózásunkat ezúttal három könyvkiadó legutóbb megjelent könyveiből állítottuk össze. Hírt adunk a Kossuth Könyvkiadó újdonságairól, valamint a Gondolat és a Corvina Könyvkiadók néhány nemrég napvilágot látott könyvérőL Kossuth Angol hétköznapok — Ahogyan Marx látta 1849 augusztusában érkezett Angliába Kari Marx, a francia polgári kormány kényszerútlevelével a zsebében és azzal a szilárd elhatározással, hogy újabb forradalmi fellendülés esetén azonnal visszatér Németországba. A hetekből hónapok lettek, a hónapokból évek, az évekből végül évtizedek: harmincnégy évet, életének több mint a felét töltötte Marx Angliában. Ez az időszak , elválaszthatatlanul öszeforrott életművének ki- teljesedésével. A múlt század közepére Anglia a világ legnagyobb és legfontosabb ipari országává vált. Marx itt mintegy „ideális” körülmények között tanulmányozhatta a kapitalista termelési mód fejlőd éstörvény eit. De Marx ezekben az években korántsem csupán dolgozószobájában tartózkodik. Ezernyi szál köti az angol élethez. Hamar megismeri és megszereti az egyszerű angol embereket, részt vesz nagy gondjaikban és kicsiny örömeikben. őszinte együttérzéssel fordul a munkásosztály felé, izzó szenvedéllyel leplezi le szenvedéseinek okozóit, részt vesz harcaikban. Marxnak e käs kötetben napvilágot látó, s eddig kevéssé ismert írásai képet adnak a korabeli angol életről, találó portrékat festve olyan angol politikusokról, mint Lord Palmerston, Lord Russel, Gladstone és mások. Szórakoztató olvasmány az uralkodó osztály botránvkrónikája. Marx ennek az osztálynak a tehetetlenségéről és közönvéről egyaránt leránt!a a leplet. A Kossuth Könwkiadó povébként ezzel a könyvvel folvtatja — és tegyük hozzá: igen nagy sikerrel — a marxizmus—lenin izmus klasszikusainak népszerű írásaiból összeállított sorozatot, amelynek első kötete a nagy sikert aratott „Az ifjú Engels levelei” 1970-ben jelent meg. Nem a sorozathoz tartozik, de feltétlenül itt kell megemlítenünk a közelmúltban megjelent Kari Marx: Életrajz című kötetet is. Amióta Mehring kitűnő Marx-életrajza megjelent, a munkásmozgalom történetének forráskutató bázisa nagymértékben kiszélesedett. Ezt mutatják Marx és Engels műveinek a Kossuth Könyvkiadónál folyamatosan megjelenő kötetei: ez a sorozat több mint 400 olyan művet és több mint 600 olyan levelet tartalmaz, amelyek az előző kiadásokban nem szerepeltek. Ez az új Marx-életrajz figyelembe vett minden Marxra és a marxizmusra vonatkozó jelentős dokumentumot. A könyv több egy szorosan vett életrajznál: tüzetesen ismerteti Marx egész politikai és tudományos tevékenységét, részletesen foglalkozik egyes műveivel. A kötettel nem egyetlen író művét adja a kiadó az olvasó kezébe, hanem egy munkaközösségét, s a szerzőknek sikerült olyan életrajzot megalkotniuk, amely tudományos értékű, amellett közérthető formában készült és a teljesség igényével is felléphet. Gondolat Az írás története A hazai paleográfiai irodalomnak és a tudománynak mindinkább szüksége lenne egy olyan tudományos műre, amely a világ valamennyi írásmódját feldolgozza. Ez a hiány az egyetemek könyvtárszakjain tanulóknak is óriási segítséget nyújthatna munkájukhoz, nem beszélve a kutató tevékenységet végzőkről. Kéki Béla, a kitűnő magyar bibliográfus könyve, Az írás története, természetesen, nem pótolja ezt a hiányt, azonban paleográfiai irodalmunkban kétségkívül jelentős, s bizonyos értelemben hézagpótló mű. A könyvet „illusztráló” grafikusművész, Köpeczi Bócz István ugyancsak hasznos, jó munkát végzett. A kötet nyomdatechnikai előállítása méltó a tartalomhoz, s jelentősen megkönnyíti a tájékozódást az írás ötezer éves történetében. A könyv tudományos megalapozottsággal bír, de népszerű megfogalmazású, és különböző munkaterületeken dolgozóknak ajánlhatjuk: Corvina Két sikeres sorozat A festészet barátai rövid idő alatt olyan alkotókkal is-: merkedhettek meg mint Van Eyck, Giorgione, Bortnyik Sándor, hogy csak három ne-j vet említsük azok közül, akik a Corvina Kiadó gondozá-j sában megjelenő A művészet' kiskönyvtára sorozatban he-: lyet kaptak 1971-ben. S most' az új kötet szerzője Szigetlüj Ágnes Georges de la Tourt mutatja be, azt a XVII. századbeli francia festőt, akit csak a legutóbbi fél évszázadban fedeztek fel igazán, mert addig művei nagyobb részét] másoknak, neves kortársainalc tulajdonították. E ragyogó tehetségű alkotó életét és munkásságát korrekt módon ismerteti a bevezető tanulmány; s jól szemlélteti az ötvenmél több kép. Annak ellenére, hogy a reprodukciók zöme feketefehér, La Tourt a fény és az árnyék mesteri, ma is modernnek ható alkalmazójaként ismerjük meg, rúd művészete, képei középpontjába a legfontosabbat állította: az embert Ugyancsak sikeres sorozat űj kötete a Corvina másik friss kiadványa is. A Műhelytitkok három darabja látott eddig napvilágot — elsősorban a fiatalok, s a művészet mesterségbeli fogásai iránt is érdeklődők számára készülő sorozat. Karátson Gábor: A festés mestersége címmel most a piktúra rejtelmeire veti a megvilágító lámpást. Alkotói módszerek, iskolák, különböző stílusok összevetése mellett elmondja azt is, miként változtathatja meg a kép színértékét a rosszul adagolt ok- kér, mi a szerepük a lágy és a kemény vizeknek, mire használható a tojás, milyen legyen a vászon, s így tovább. A mondandó illusztrálására pedig jól válogatott képek színes reprodukcióinak sorét vonultatja fel a szerző, Rembrandton, Kleen át egészen Vajda Lajosig. ANDRZEJ ZBYCH : (Lengyelből fordította; Varsányi István) 37. Tegnap este kezdődött minden, s méghozzá Erik számára, teljesen váratlanul. Megállt az eső. Hosszabb sétára indult. Elment egészen a bulvár végéig, ahol a főutca közönséges, . platánnal szegett úttá változik, s az elegáns villák és panziók helyét fehérre meszelt házikók foglalják el, felakasztott száradó hálóval az udvarokon. Útban visszafelé arra gondolt, hogy nem ártana meginnia egy pohárka konyakot. A bulvárról tehát befordult az egyik utcán és ment a Rue de le Republique felé, ahol még valamelyik kávémérést biztosan nyitva találja. S tulajdonképpen így kezdődött minden. Valamiféle teherautó érkezett, az elöljáróság kapujából valaki lőtt, s a szomszédos iskolaépületből katonák rohantak elő. Erik nem érzett félelmet még akkor sem. amikor már javában folyt a lövöldözés. Ezen ő maga is elcsodálkozott. csak kíváncsiságfélét érzett. Ügy gondolta, hogy a helybéli banditák ostromolják az elöljáróság kapuját, amelyen túl — már ezt is tudta — a városka börtöne működött. Pisztolytáskájából elővette revolverét, amelyet a háború kitörése óta még nem is használt, ki- biztosított és gyors léptekkel igyekezett a lövöldözés irányába. Amikor a saroknál kidugta fejét, a fellőtt rakéta fényénél észrevette, hagy a tehergépkocsi indul és egy férfi éppen fel akar rá ugorni. Tíz méterre lehetett tőle. Von Vor maim többször tüzelt és jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a gépkocsi hátsó, lehajtható részébe kapaszkodó férfi fogása hirtelen kienged és arccal a kövezetre zuhan. A tehergépkocsiról is lőttek, de Vormannt nem érte találat, ám maga a puszta tény, hogy valaki célba vette, izgalomba hozta. A csoportnyi katonához futott, akik a földön fekvő ember fölé hajoltak. Hanyatt fordíttatta és zseblámpája fényénél annak a férfinak az arcát ismerte fel, aki hivat- lanul melléje telepedett tegnap és valamilyen Pigalle téri gesztenyékről locsogott. Még élt. Von Vormann a közeli rabkórházba vitette. Néhány szót váltott az SS Sturmführer-egyenruhát viselő orvossal, majd gonoszkodó kárörömmel, hogy főnökét most felzavarja álmából, elhatározta, hogy jelenti neki az esetet. Csalódott, mert Elért még nem aludt. Konyakos pohárral a kezében tanulmányozta az íróasztalára teregetett papírlapokat. — I Üljön le — mondta, végig sem hallgatva az érkezés tényét közlő előírásos jelentkezési formulát. Éppen az imént kapta a távmondatot a börtön elleni sikertelen támadásról, s minthogy a városban ez a kísérlet volt az első ilyen jellegű támadás, arra a következtetésre jutott, hogy a legutóbb letartóztatott franciák között valamilyen nagy kutya is lehet, ha a földalatti moz» galom emberei nagy bátran a varos szíveben elhelyezett börtönt is meg merték támadni. Éppen azon fáradozott, hogy az őrizetesek szélteregetett aktáiból valamit kiolvasson, de semmit sem tudott megállapítani. Figyelmesen végighallgatta von Vormann jelentését, egyszer sem szakította félbe, ami nagyon meglepte a hadnagyot. Csak amikor von Vormann befejezte, akkor kérdezte Elért: — Gondolja, hogy sikerül kiszedni valamit ebből a pasasból ? — Súlyosan megsebesült, ezredes úr kérem. Tőlem a fején kapott és a tüdejébe, de az egyik katona sorozata a hasában akadt meg. Beszéltem a börtönorvossal, nem sok reménnyel kecsegtet. — Eszméletlen? — Igen. — Von Vormann felhúzta a vállát. — Két-há- rom órát él még legfeljebb. — Tehát azt mondja, Vormann. .. — A nevem, von Vormann, ezredes úr. — Ne szakítson folyton félbe Vormann hadnagy. Tehát ezt a pasast már tegnap gyanúsnak találta, és a „Le Trou” panzióba ment. Ez így stimmelne is. Hogy hangzott az a mondat? Ismételje csak el. (Folytatjuk)
