Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
Képek a tanhutából Bulgária 270 millió leva Ki korán Meg 1068-ban tizenkétmillió forintos beruházással megépült Európa egyetlen üvegipari tanhutája a salgótarjáni öblösüveggyárban. Jelenleg 11 elsőéves tanuló ismerkedik Itt az üvegfúvás gyakorlatával. Képünkön: Huszár Tibor szakoktató, a mesterség fogásait magyarázza az elsőéveseknek Eddig harmincán tettek szakmunkásvizsgát a tanhuta működése óta. Salgótarján, Párád, Karcag és Tokod küldte a fiatalokat, hogy itt ismerkedjenek meg az üveges szakmával. A gyakorlati felkészülést hat szakoktató segíti. A nagy meleghez nem szokott fiatalok eev-egy műszak alatt gyakran meghúzzák a szódavizes korsót Jelenleg a 17 elsőévesen kívül 17 másodéves, és 42 harmadéves tanuló dolgozik a tanhutában Karcagról, Párádról és Salgótarjánból. Százhatvan forint ösztöndíjat kapnak, ezenkívül havi 250 forint társadalmi ösztöndíjban részesülnek. A munka mellett a szórakozást is megtalálják a fiatalok az üveggyári művelődési házban. A felszabadult üvegfúvótanulók fizetése 2200—2400 forint. Képünkön: műszak után egy kis zenehallgatás az üveggyári művelődési ház könyvtárában Koppány György képriportja 4 Irnviemprf so^ bölcsességet hordozó t\ tu fiaiul! I, szólásmondás második részét — ... aranyat lel, az idők folyamán ki-ki, szájaíze szerint variálta. Mégis, amikor sok szerteágazó gondolatot akarunk egybefogni, fontos jelenségeket akarunk érzékeltetni, gyakran fordulunk szólásmondásainkhoz. Ebben az esetben a gazdaságtalan termelés fokozatos megszüntetésével kapcsalat- ban próbáljuk a szólásmondás igazságát érzékeltetni. Megyénk abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy üzemeink, gyáraink még magukon viselik az iparosítás hőskorának bélyegét, új üzemeink — néhány kivételtől eltekintve — nem tartoznak a legkorszerűbbek közé. Az utóbbi években bekövetkezett előnyös változás ellenére iparszerkezetünkben még mindig meghatározó szerépe van a nehéziparnak. A dinamikusan fejlődő iparágak közül most van meghonosodóban a híradástechnika és a vegyigépgyártás. A szénbányászat visszafejlesztése pedig egyértelműen rádöbbentett arra, hogy más megyéktől eltérően nekünk sok tekintetben előbb kell felébrednünk, ha a gazdálkodás, az iparfejlesztés bármelyik területén feilődni akarunk, Úgy is fogalmazhatunk: a szénbányászat visszafejlesztése nyitánya volt megyénkben a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésének, később pedig felszámolásának. A X. pártkongresszus határozataiban többek között szerepel az előbbi feladat. Az országos gazdasági aktíván Fock Jenő, a kormány elnöke is erőteljesen szorgalmazta e folyamat meggyorsítását. Ebből nekünk is le kell vonni a szükséges következtetést! A lecke fel van adva! Nem marad más hátra, mint a cselekvés! Hol tartunk ma? Érzik-e, látják-e üzemeink vezetői, hogy nem lehet sokáig gazdaságtalanul termelni. Keresik-e, kutatják-e azokat a lehetőségeket, amelyek rövidebb, illetve hosszabb távon kedvező kilátásokkal biztatnak. Üzemeink egyike-másika — mert rosszul taktikázott az elmúlt években — megégette a kezét, és a gyakorlatban érezte: ha élni akar, akkor fel kell adni a korábbi kényelmességet, a régi vezetési felfogást, gyakorlatot, a felfelé való kacsintgatást, a felesleges magyarázkodást. Az öblösüveggyár főmérnöke mondta egyszer, egyik külföldi útja után: csak addig maradhatok ebben a beosztásban, amíg újat adok, amíg megelőzöm a versenytársakat. Ha most átmeneti értékesítési nehézségei vannak s gyárnak, ezt a munkastílusát sem most, sem a jövőben nem adja fel. Az élniakarásnak, a gondolkodva cselekvésnek követendő példáját mutatta meg az ötvözetgyár. Rövid idő alatt nyereségessé formálták termelésüket. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a határköltségek kialakítása óta tervszerűen elsorvasztják azoknak a termékeknek az előállítását, amelyeket csak veszteségesen tudnak gyártani. Ma már ott tartanak, hogy lerázták magukról az egyik külkereskedelmi vállalat kényszerklvánságait és kijelentették: jövőre csak akkor adnak exportképes csákányt, ha megkapják érte a belföldi árat, ami jelenleg nagyobb mint a mai exportár. Ebből is látszik, hogy jó úton haladnak a kormány ez irányú elképzeléseinek megvalósításában. Ugyanakkor más termékeknél pedig a minőség javítására, a különleges igények kielégítésére törekednek. Külföldi tapasztalataik is arra ösztökélik őket, hogy ne próbálják felvenni a versenyt a nagy tömegben acélszalagot előállító gyáróriásokkal, a nyugati országokban kialakult hatalmas konszernekkel stb Kevesebbet, de jobbat gondolat jegyében formálják gazdasági tevékenységüket, igazodva a lehetőségekhez és követelményekhez. Nem árulunk el titkot, amikor hangsúlyozzuk: a jövőben még kevesebb megértésre találnak azok a gazdálkodó egységek, ahol gazdaságtalan termelést folytatnak. Tudatosan hagytam el a támogatás kifejezést. Ebből egyértelműen kiviláglik: távlatokat meghatározni, tervezni, elképzeléseket kidolgozni csak olyat lehet és szabad, ami gazdaságos, ami a legkevésbé veszi igénybe az ország központi erőforrásait. A X. pártkongresszuson elhatározott életszínvonal-politikai elképzelések kidolgozásánál alapvető volt a nemzeti jövedelem tervszerű, fokozatos növelése. Ennek egyik módja a gazdaságtalan termelés mielőbbi visszaszorítása, illetve megszüntetése. Ellenkező esetben zátonyra futhatnak népünk javát szolgáló egyéb elképzeléseink. E feladat nem újkeletű, csupán folytatása annak, amit a mai gazdasági modell be. vezetésével három évvel ezelőtt elkezdtünk S, hogy ez a folyamat a jövőben tovább gyor sül, nem istencsapása, hanem a X. pártkong resszus ide vonatkozó határozatának követ kezetes, céltudatos végrehajtása. P7Art nem árt Időben lói felkészülni: ^ hogy ne érjen váratlanul bennünket a nagyobb követelmény. Ha korán kelünk — nekünk más lehetőségünk nemigen van —, akkor biztos aranyat lelünk. Másképpen szólva: kisebb zökkenőkkel vészelhetjük át az esetleges kritikus időszakokat. Venesz Károly egészségügyi épífkesésettre 1971—1975 között Bulgáriában az ország történelmébe páratlan építkezés bontakozik ki az egészségvédelem területén. E célra a költségvetésből valamivel több mint 270 millió levát fordítanak, ami 2,7- szer felülmúlja a korábbi ötéves terv ilyen irányú beruházásait. A legnagyobb összeget (22,6 százalék) a bölcsődék, szülő- és gyermekotthonok, gyermekkórházak és szanatóriumok tejkonyhák hálózatának bővítésére irányozták elő. A bölcsődei férőhelyek száma közel kétszeresére nő és eléri a 64 ezret. Ez azt ielentt. hoev 1975-re a három éven aluli gyermekek- közül minden ötödik bölcsődében tud nevelkedni. A beruházások 20 százalékát fordítják kórházak, 12 százalékát orvosegyetemek mellett működő klinikák és laboratóriumok, 8 százalékát szanatóriumok, újabb 8 százalékát rendelőintézetek építésére. A kórházi ágyak száma országosan 63 400-ról 74 ezerre, a szanatóriumi helyek száma 16 100-ról 21 500-ra nő. Az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma eléri a 8,42-őt. A szanatóriumokban évente legkevesebb 200 ezer ember egészségét tudják majd helyreállítani. Az új kórházi ágyak nagy részét a kerületi székhelyekre összpontosítják, ahol nagyméretű, szakmailag magas szintű és szakosított gyógy- bázlsok létesülnek. Szófiában két nagy gyermekikórházat, egy szülészeti-nőgyógyászati és egy onkológiai kórházat építenek, valamint kórházakat az építőipar és a kereskedelem, a fémkohászat és az elektrotechnikai ipar dolgozói számára. Az országban szinte mindenütt, így sok faluban is rendelőintézeteket és gyógyszer- tárakat létesítenek. A Szófiai Orvostudományi Főiskolán 200 ezer négyzetméter területen fognak építkezni. Nagy figyelmet fordítanak az orvosi intézmények korszerű gépi felszerelésére. E célra az ötéves Időszak egészségügyi befektetéseinek 17,9 százalékát irányozták elő. Negyvenketten A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben a szi- ráki ÁFÉSZ dolgozói közül 12 fiatal vesz részt. Vállalásaik teljesítését szövetkezetük vezetősége azzal segíti, hogy jó munkahelyi és tanulási lehetőséget biztosít. A fiatalok kulturális igényeit is igyekeznek teljesíteni. Most szervezik a népi versenyeznek tánccsoportot, amelynek a fenntartását az ÁFÉSZ vállalta. Anyagi juttatásban részesítik a sziráki labdarúgó- csapatot és a körzetükben működő két sportegyesületet is. Azokon a rendezvényeken, amelyeken szeszt nem fogyasztanak a fiatalok, az ÁFÉSZ süteményt és hűsítő italokat szolgál fel díjmentesen és gondoskodik a lemezjátszóról is. Élő „kiállítási tárgyak” A kubai „Santa Solritui”-ban naev sikert aratott a nemzeti mezőgazdasági kiállítás, mely képet adott a kubai állattenyésztők utóbbi években elért eredményeiről. A látogatók megismerkedhettek az új tehénfattákkal. A juh. és kecskebemutatók „élő kiállítási tárgyai” nagy érdeklődést keltettek a szakemberek körében. A különféle szak pavilon okát az állatorvos-tudomány fejlődésével. a mesterséges megtermékenyítéssel és az állattenyésztés egyéb problémáival kapcsolatos kérdéseknek szentelték. A gyümölcséi zöldségkonzerveket, a kubai I dohányipar termékeit és a kubai rumot diplomával jutalmazták a kiállításon. ..................................inni............ in...........................................mi.............mm.............................................. A héten történt Valódi külföldi! Három történetet mondok el — minden különösebb kommentár nélkül. * Zsúfolt a nyíregyházi vonat. Az utasok beszélgetnek, szundikálnak, bámészkodnak- Ebbe a békés hangulatba robban be a cukorkaárus. Áruját így kínálja: — Olasz különlegesség! Valódi német csemege! Tessék a finom külföldi cukorkából! Szép arcú. halk szavú, idős néni inti magához az árust: — Kedveském, valami magyar cukorkát ad ion nekem. Az árus meghökken: — Magyar?! Olyan nekem nincs, kérem. — Nincs? — kérdezi a néniké ártatlan csodálkozással. — Nincs bizony! — ígv az árus. — Magyar cukorkák? Ugyan kérem! Tessék az olaszból, a németből! Ezek az igazi cukorkák! A nénike rosszallóan csóválja a fejét, maid ezt kérdezi: — Mondja, kedveském, milyen származású maga? Az árus érzi. hogy csaoda készül, durván szól vissza: — Milyen lennék? Magyar, természetesen! Gondolkodik a néni egy sort. mondia-e. ne mondia? Aztán mégis rászánia magát: — Magyar? És ígv becsüli a kiváló magyar édességipar termékeit? , És nem vett a dicsőített külföldi cukorka különlegességekből. .. % * „Javakorabeli” hölgytől hallottam, hogy különféle betegségeire — képzeltekre és valódiakra — a legkülönfélébb gyógyszereket szedte, ióformán nem is fogyasztott gyógyszeren kivül mást. De csak a külföldi tabletta,kát volt hajlandó lenyelni. Merthogy azok a lók! Azok igen! Használnak! Nem úgy- mint a magyar. így ment ez, míg valaki fel nem világosította, hoev a magyar gyógyszeripar világhírű. s igencsak valószínű, hogy külföldi címkével bár, de magyar tablettákat szed. Erre aztán a hölgy olyannyira letört, hogy nagy-nagy szomorúságában azon nyomban meggyógyult. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy többé semmiféle tablettát nem szed Télikabát vásárlása okából iártam a budaoesti üzleteket. A Petőfi Sándor utca egyik nagy szaküzletében igen kedvesen fogadott az elárusító- nő. s máris adta fel rám az első darabot. Csakhogy a kabát nem tetszett, s ezt nem is titkoltam el. — Hogy ez nem széo? — méltatlankodott az eladónő. — De kérem! Ez a kabát valódi angol szövetből készült! — Hát az meglehet — óvatoskodtam. — Ügy látszik, nem elég angolos az ízlésem. Bizalmatlanul méregetett, mégis felsegítette rám második számú kabátot. Szerettem volna figyelmeztetni, hogy akár le se emelje a fogasról, mert bizony ez sem tetszik. De előbbi rosszallása belém szorította a szót. Amikor azonban a tükör elé kalauzolt. mégis csak műszál volt valamit szólni, s így kénytelen voltam bevallani, hogy bizony ezt sem fogom megvenni. — Durva, csúnya anyagból készült — mentegetőztem — Ez?! — kérdezte az elá- rusftónő mélységesen megbántva. ám igen határozottan. Maid kivágta az elsöDrő, a végső tromfot: — Akkor pedig nem tetszik érteni hozzá. Ez ugyanis valódi olasz im- oortanvagból készült! Csakhogy az emberi türelemnek. az enyémnek i« határai vannak. S mivel az elárusítónő szemében már amúgy is a nulla alá süllyedtem, bátran kijelentettem: — Olasz, nem olasz, nem széo és kész! így hát durván belegázoltam az elárusítónő lelkivilágába. Visszaakasztotta a valódi olasz „kabátcsodát”, s azontúl megszűntem a számára létezni. Hja! így iár az, aki nem hatódik meg a valódi külfölditől ! Nemsokára jubiláló, szerény magyar téükabátomat már magam voltam kénytelen felvenni. Ügy kell nekem! Szcndi Márta NÚGRAD — 1971. noveunber 28., vasárnap 3
