Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-27 / 280. szám
> *. \ ,beadtuk a npnzt vár iuk a kultúrát’ Közös összefogással a pezsgőbb szellemi életért BELEPTE a fehér hótakaró Szécsényt Is. A borjúpáston szel hegedül a bokrom között, valaha itt verték fel az ország sátrát, itt zajlott a Széchényi országgyűlés. A gótikus sekrestye talán Rákóczi szállása volt, a futó évszáza" dók stílusait őrzik ebben a nagyközségben a templomfalak., s a világi épületek kövei. A volt Forgách,kastélyt éppen most újítják fel,' hogy régi fényében ragyoghasson nemsokára. Ez a történelem. Az emlékekben, műemlékekben élő. » A jelen külsőleg kissé kopott. Rajta hagyja-e kezenyo- mát a ma a település képén, majdnem azt mondtam, a városképen? Bizonyára. Hiszen modern középületek, lakóházak épültek már eddig is a régi falak közé. Egyik szebb, másik kevésbé szép. De egyelőre valamennyi: hasznos. Funkciót lát el. II. Rákóczi Ferenc mellszobra ott áll a róla elnevezett járási művelődési központ előtt. Hósapkát visel. Az épület ugyancsak régi, kopottas. Nem a legkorszerűbb otthon. Igazgatója, s munkatársai azonban fiatalok, _ s most már a következő év terveiről beszélgetnek. Arról, hogy milyen új formákkal, rendezvényekkel, szakkörökkel, művészeti - csoportokkal lehetne gazdagítani a központ tartalmi tevékenységét. Átról, hogy minél több ember érezze második otthonának ezt a központot, s találja meg itt az önképzés, a hasznos, és kellemes időtöltés, a műveltség- gyarapítás legmegfelelőbb formáit. Erről beszélgetünk a fiatal igazgatóval, öze Lászlóval. —• Január 1-től községi ke. zelésöe kerül az intézménv, amely jelenleg járási funkciókat is ellátó központ — kaD" •juk a tájékoztatást. — Reméljük, személyi, tárgyi, anyagi feltételeink úgy alakulhatnak, hogy feladatunkat a jövőben még színvonalasabban, a közművelődés korszerű formáinak alkalmazásával láthatjuk el. A NAGYKÖZSÉG közművelődésének ügye a helyi párt- és tanácsi szerveknek is fontos feladatot jelent. Erről győznek meg például azok a kezdeményezések, amelyek az anyagi erőforrások koncentrálását hivatottak szolgálni. Hatékony közművelődési tevékenység egyébként valóban elképzelhetetlen a legszélesebb társadalmi összefogás nélkül. Ügy tűnik, ezt Szécsényben nagyon jól tudják. A községi pártbizottság kezdeményezte, a tanáccsal egyetértésben azt, hogy a helyi vállalatok szövetkezetek stb. kulturális alapjuk .egv részét, eery közös alapba fizptik be a következő esztendőktől. Ez az alap biztos anvaffi bázist jelenthet a közművelődés dolgozóinak, amelyre mindig számíthatnak. A kezdeményezés, úgv tűnik. igen kedvező visszhangra talált a község vállalatai, üzemei, szövetkezetei körében. Hasznos, célszerű voltát elismerjük. Azonban néhány gond is jelentkezik ezzel összefüggésben. Fennáll például a veszélye annak, hogy az üzemek az általuk nyújtott anyagiakért az ..eilenszo’sáltatást” egyoldalúan a művelődési háztól várják: „Beadtuk a nénzt. várjuk a kultúrát!” Vagy egy másik fogalmazás szerint: „Ttt a nénz. de nem művel a művelődési ház”. E nézetek lábrakapását már jó előre el kellene kerülni Hogyan? A közös alan valóban feljogosítja a nénzt adó vállalatokat, üzemeket, szövetkezeteket arra. hogy azért ,.ellenezel eáim+'ást”. pontosabban, kulturális szolgáltatást várjanak.. Azonban a dolog semmiképpen sem ilyen egyoldalú A művelődési ház a programját csak úgy tudja legmegfelelőbben kialakítani, ha pontosan ismeri ,is az igényeket. Márpedig az igények pontos felmérésére, ismeretére az üzemeknél, vállalatoknál van mód. Ók tudják, mit aKarnak kapni a pénzükért. Milyen ,formák; lennének leghasznosabbak dolgozóik számára. Ezt az igényt pedig jelezzék a művelődési központnak! Ennek hiányában ugyanis a központ munkája semmiképpen sem válhat eredményessé. kissé „levegőben lóg.” A művelődési központnak egyébként számos elképzelése van A szocialista brigádmoz- gaiom keretében. például sokkal aktívabb kulturális munkát kívánnak meghonosítani, művészeti csoportok szervezésével is. S na. már a művészeti cso- pqrtoknál tartunk, itt is újabbak létrehozását tervezik, az igényeknek megfelelően. A kiváló ifjúsági klub pWiig egy községi-területi KlSZ-alap- szervezetnék ad otthont. E mini-alapszervezetnek most 26 tagja van. A községben egyébként 1200 KlSZ-korosz- tályú fiatal él. számukra is mindinkább otthont kíván adni a művelődési központ. Rájuk is gondolnak, amikor az új művészeti csoportok alakítását tervezgetik, az irodalmi színpád újjáalakítását, egy nagy községi kórus szervezését, mozgásművészeti tanfolyam létrehozását a kicsinyeknek, és így tovább. A KÖZPONT most a tervezés időszakát éli. A hasznos községi kezdeményezések, s főként az anyagi és szellemi erőforrások koncentrálása meghozhatja a kívánt eredményt. Ehhez azonban következetes tevékenység szükséges. T. E. rvÍLEMÉHYÜNK zzoiiaaHia Megcsodálhattuk Bondarcsuk 1966-ban készült, Lev Tólsztoj Háború és béke című regényéből adaptált monstre filmjének II. részét is, amely a nagyon rokonszerves, Natasa Rosztovát állította elénk megható noivságával és olykor férfias rátermettségével, egész fiatal énjének bonyolultságával. Ludmilla Szaveljeva (Halász Judit hangjával) alakítása magával ragadta a tévénézőt. Ezt akkor is el kellett mondanunk, ha a film végső értékelésére csak á negyedik folytatás után térünk rá. Ezúttal ejtsünk néhány szót az Íróról és a mű születéséről. Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828—1910), a Világirodalom egyik legnagyobb írója, grófi családból, Jasz- naja Poljanában született. Előkelő fiatal emberként nőtt fel, ez tükröződik önéletrajzi trilógiájában is. Részt vett a krími háborúban, sőt ott volt Szevasztopol ostrománál is. Itt ismerte meg a háborút, ennélfogva a szevasztopoli elbeszéléseket a Háború és béke című nagyregény előgyakorlatának is tekinthetjük. Hat esztendeig (1863—1869) dolgozott élete legnagyobb szabású művén, a Háború és békén, amelyben a Napóleon ellen viselt háború társadalmi problémáit eleveníti fel, s amelyben már jelentős szerepet kap az egyszerű nép is. Reméljük, hogy a nagy sikerű szovjet film tévévetítése hasonlóan a Forsyte Saga-hoz és valamint Móricz Rózsa Sándorához. felkelti az érdeklődést a regény iránt is. s mind a könyvtárakban, mind a könyvesboltokban sokan fogják keresni ezt a halhatatlan művet. Ma, szombaton a délelőtti műsorban a televízió a Hans Beimlef bajtárs című, magyarul beszélő. NDK tévéfilmsorozat II. részét ismétli (10.00). A délutáni műsorból külön is felhívjuk ' olvasóink figyelmét a Tárlatról tárlatra című adásra, amely november hónap néhány szép kiállításáról számol be (15.20). A muzsika ifjú "követeit Zsoldos Péter mutatja be (18.40) A főműsorban pedig Jón Luca Caraglale: Zűrzavarös éjszaka című komédiáját láthatjuk (20.05) Ezt követi az UNICEB gálaestje (21.25). L. Gy. MOZIÉLET MADÁRKÁK Nem is olyan régen volt, amikor a közönség felfigyelt Böszörményi Géza és Gyar- mathy Lívia nevére. Első filmjük (Ismeri a szandi-man- dit?) sikert aratott. Üj munkájuk szerepcserével készült. A Madárkák című filmet ugyanis nem Gyar- maihy Lívia, hartem , Böszörményi rendezte, a közösen írt szövegkönyv alapján.' A film reális, létező • problémákat mutat be. A történetben semmi új 'és szokatlan nincs, mégis; meglepetten állapítja meg a néző: a magyar tilmektől eltérő, más természetű élményben van része. A történet két falusi lányról szól. Ida (Bánsági Ildikó, /fh.) és Rozi (Schütz Ila) a fővárosba szöknek világot látni. Egy kozmetikai cikkeket gyártó vállalat alkalmazza őket. Ügyetlenül, de elszántan igyekeznek férjet szerezni, komikus helyzetek tömegébe kerülve. Ambrus Dani, a liftkezelő (Cserhalmi György) kihull markukból, kiderül, hogy már vőlegény. A temperamentumosabb Ida, Feri (Lukács Sándor) régién bajba kerül, mégis ő marad fenn Pesten, barátnője visszatér a faluba, hogy egy jámbor képű vasutas felesége legyen. A falusi esküvőn Ida és Dani is megjelenik. Némi tétovázás után, szabad folyást engednek érzelmeiknek, s a film esküvői képek sorozatával zárul. Böszörményi’ Géza groteszk, Urai komédiának tartja filmjét. Ha meggondoljuk, pontosabb, találóbb kategória aligha lelhető erre az alkotásra. A rendező legfőbb jellemzője a „jó szem’’. Mindent észrevesz, ami mellett a köznapoi kon rohanó ember elmegy, s ezeket a valós életben percenként előforduló, képtelenségig humoros pillanatképeket nagyítja ki és hozza mozgásba a filmvásznon. Az epizódok egymásutánja állandó mozgást, mozgalmasságot ad, egy pillanatra sem csökken a néző érdeklődése a hősök iránt. Böszörményi mindenképpen elérte amit akart: komoly társadalmi jelenséget mutat be, úgy, hogy a szereplők gondolataiból, szavaiból álljon össze az információs anyag. A filmben kevés az ismerős arc. Schütz Ila, Rozi, nagyon karakteres, de színészileg talán nem túlságosan bonyolult figuráját kitűnően formálja meg. Ö mindvégig az a parasztlány .marad, aki az idegen környezetben (Pesten) bájosan ügyefogyott, otthon a faluban otthonosan mozgó, természetes. A nagy változás Ida jellemében történik, aki szemünk előtt változik át bumfordi parasztlányból igazi, vonzó nővé. Bánsági Ildikó érdeme, hogy ez az óriási átváltozás hiteles. Két efribert kell alakítania tulajdonképpen, s ezt a feladványt szimpatikus biztonsággal oldja meg. Ragályi Elemér felvételei — ha ez lehetséges egyáltalán a szokottnál is erősebb kontaktusban vannak a film szöveges részeivel, gondolati magjával. Parasztházbelsői a festmény erejével hatnak, a bohózati, népszínműszerű apróbb* részek kameráján keresztül kapják meg a megfelelő hangsúlyt. Az a benyomásunk, hogy a Madárkák új szjínt jelent a mai magyar filmművészetben, s már ez is örömmel üdvözölhető. Hann "Ferenc NQGRÁD — 1971. november 27., szombat A Kiváló címéit A Nógrád megyei Moz!üzemi Vállalat is benevezett a Kiváló Vállalat címért folyó küzdelembe és eddigi eredményei —. amint arról Kiss Imre igazgató beszámolt — biztatóak ebben a törekvésben. Javult a mozik forgalma, örvendetesen .megnövekedett az érdeklődés a szovjet filmek iránt, amelyeknek gatottsága 68-ról 80 százalékra emelkedett; Viszont továbbra sem szeretik Nógrád megyében a magyar filmeket. A kiváló vállalati 'szint eléréséhez még ezen a statisztikai adaton kell javítaniuk. Talán', ha az újakkal em is, néhány régebbi magvar fi-lmmel még korrigálhatják ez eddigi „eredményt”. A burmai csillag című epizód, a Bonanza-sorozatból a köny- nycd szórakozást biztosítja szombaton (15.45)., Jelenet a filmből Téli tanfolyamok ' Megkezdődtek a téli tanfolyamok előkészületei a salgótarjáni járás falvaiban. A háromhetes tanfolyamokat a termelőszövetkezetek zárszámadásai előtt szeretnék lebonyolítani,' heti háromszori -foglalkozáson. A tanácsok önállóságának növeléséről, a tanácsrendszer továbbfejlesztésének megyei tapasztalatairól, a Hazafias Népfront szerepéről, a megye élelmiszer-gazdálkodásának fejlesztéséről, a negyedik ötéves terv időszakában, a termelőszövetkezetek közép távú fejlesztési terveiről, ifjúságpolitikai kérdésekről, a falun élő dolgozók helyzetéről, s még több érdekes témáról hallhatnak előadási a téli tanfolyamok résztvevői. A tanfolyamok előadói a területi pártbizottságok valamint a termelőszövetkezetek vezetői lesznek. Da los füzeteket kérnek A Kórusok Országos Tanácsának Daraszténekkari bizottsága nemrég tanácskozott Túrán. A tanácskozáson munkabizottságok alakultak, me. lyek a különböző „páva”-kö- rökkel, a parasztkórusok éves találkozóinak megszervezésével kapcsolatos feladatokat, a csoportok minősítési rend* szerének kidolgozását, a na- raszténekkarok és „páva”-kö- rök speciális problémáit, valamint nemzetiségi 'bemutatók szervezésének részleteit tárgyalták. Elénk vita alakult ki a mozgalom anyagi és erkölcsi tá-. mosatásáról, ennek megszervezéséről. A vitában többször elhangzott, hogv a különb 'ivó szervek, a SZOT, az üzemek." a tsz-ek leavenek segítségére & mozgalomnak. < Több felszólaló vázolta elkéDzelését az öntevékeny csoportok bemutatóinak szervezéséről, különös tekintettel a táieavséaenkén- ti. illetve országos bemuta. tokra.* A tanácskozás résztvevői igénverték a nagvobb szakmai támogatást, a dalok népszerűsítésére dak>6íüzetek megjelentetését stb. Megyénk-’ bői több Röpüli páva-kör vezetője vett részt a találkozón. ANDRZEJ ZBYCH (Lengyelből fordította arsányi István) 5«. — Nem értem — mondta Kloss nyugodt hangon. — „Várlak”. Csak ez áll rajta. Mi van ebben rendkívüli? — Az aláírás Az aláirás a fontos. „J—23”. Nem érti? .— Nem. — Ember! Ezt a „J—23- as”-t, ezt az istenverte „J- 23-as”-t kerek egy éve haj- kurásszuk. De most elkapjuk — fordult Jeanne-hoz: — Kihez továbbította a kapott anyagot? — Mindig a temetőbe — mondta Jéanne meghunyászkodva. — A kapucinus templom mögötti temetőbe hordtam. Azt nem tudom, hogy onran ki vitte el. — És ezt miért nem vitte oda? — Éppen vinni készültem. — Rendben van. Mole kisasszony. Elviszi ezt is mint a többit. Aztán hazajön és ki sem moccan. Ha szökést kísérelne meg... ' — Hova tudnék szökni? — kérdezte Jeanne. — Mindenütt maguk vannak. — Teljesen. összetörtnek látszott. — Ha jól tudom — szólalt meg Kloss —, ezredes úr ellenőrzésre küldte ma Von Vormannt a cornichei körletbe. Távollétét érdemes volna kihasználni és körülnézni nála a lakásban. — Annyira ostoba volna? — kérdezte Elért. — Elmehetünk. — Mégis ostoba — állapította meg két órával később, amikor a dívány felhasadt huzata alól egy köteg dollárt vett elő. — Az ujjlenyomatok a bankjegyeken elegendő bizonyíték lesz — jelentette ki. Elért ezredesnek azonban mégsem sikerült hadbíróság elé állítania von Vormann hadnagyot. Amikor a kapucinus temetőben késő éjszakáig várt az akció kimenetelére, s egyik szivart a másik után szívta, kapta az értesítést, hogy a partizánok tűzzel árasztották el az úton von Vormann motorkerékpárját. Furcsa véletlen folytán a vezető sértetlenül úszta meg a támadást, de a hadnagy a helyszínen meghalt. . Még ugyanezen az éjszakán, amikor a helybeli csendőrség a temető körül állt készenlétben, a kapucinus templom mögött a francia partizánok egy csoportja a város másik végén megtámadta a börtönt és kiszabadított minden foglyot Ami még ennél is rosszabb, mademoiselle Jeanne Mole kicsúszott a rá vigyázó titkosrendőrök keze közül és szó szerint eltűnt mint a kámfor. Ez már annyira felbőszí tette Eiertet hogv embereivel minden -házal átkutatott, az egész várost átfésülte. Azoknak a házaknak a .kivételével természetesen, amelyekben német tisztek voltak elszállásolva. Sajnos, fáradozása eredménytelenül zárult. Egy hétig még őrizték a temetőt De Mole kisasszony által ott elhelyezett mikrofilmért senki sem jelentkezett. — Egy kissé elsiettük a dolgot — mondta Elért Kloss- nak, amikor rájött, hogy kár vadászzsákmányt remélni. — Csupán azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy ez az átkozott J—23-as végre egyszer, s mindenkorra eltűnt. Kloss főhadnagy fejbólin- tússal helyeselt. (Vége a IX. résznek) III. Találkozás a várban A katonaság vonult nyugat felé. Április tizenhaté'likán a 2. Hadsereg hadosztályai erőszakos átkelést hajtottak végre a Neisse folyón, egy páncélos hadtest Drezda irányában nyomult előre, kelet felé pedig hadifoglyok vánszorogtak végeláthatatlan sorokban. (Folytatjuk)
