Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

4 Salgótarjáni ipari szövetkezet és budapesti állami vállalat együttműködése A - Ganz Műszerművek Köz­lekedési Műszergyára tevé­keny szerepet vállalt az or­szágos járműfejlesztési prog­ram megvalósításában. A cél eleiekében a gyár, a III. öt­eves terv időszakában terme­lését két és félszeresére nö­velte, ä IV, ötéves terv vé­géig pedig azt is megdupláz­za. A KMGY termékeinek zö­mét az Ikarusz, a Csepel Autógyár, a Vörös. Csillag Traktorgyár járműveibe épí­tik be, s részint így jutnak el külföldre is, de számottevő közvetlen exportot is lebonyo­lít Jugoszláviával, Csehszlová­kiával, jövőre pedig már Ro­mániával is. Mint a legtöbb budapesti vállalat, a közleke­dési műszergyár is munkaerő­gondokkal küzd, s gyarapodó feladatainak, megrendelései­nek- maradéktalan kielégítése érdekében partnereket kere­sett vidéken. Így jött létre ez év nyarán, az írószer Szövet­kezet salgótarjáni üzemegysé­gével kötött termelési koope­rációs szerződés, melynek ér­telmében a közlekedési mű­szergyárban előállított nyo­másmérő-hőmérő, üzemanyag- szintmerő és ampermérő mű­szerekhez úgynevezett alcso­portok, mésként mérőrészek gyártását kezdték meg Salgó- . tarjánban. A salgótarjáni ipari szö­vetkezet és a budapesti álla­mi vállalat együttműködése a vártnál is kedvezőbben ala­kult. Ennek köszönhető, hogy négy hónappal a kooperációs szerződés megkötése után el­készült a huszonötezredik da­rab mérőműszer, melyet Bo- zsó István, az ISZ salgótarjá­ni üzemegységvezetője e hét keddjén adott át ünnepélyesen, a budapesti vállalat igazgató­jának, Farkas Jánosnak. Az év hátralevő heteiben a kooperáció újabb műszeré­A közlekedési műszergyár vezetői nagy elismeréssel nyilat­koztak az írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegységének pontosságáról, az általuk gyártott műszerrészek megbízható, kiváló minőségéről. Képünkön Bozsó István üzemegységve­zető átnyújtja Farkas Jánosnak, a KMGY igazgatójának a 25 ezredik, Salgótarjánban elkészült műszert székkel —például a sebesség- mérő műszerek számláló szer­kezeteivel, és az ampermérő műszerrészével — bővül. Ezek­ből, valamint más műszeral­katrészekből december 31-ig további tízezer darabot kell Salgótarjánból Budapestre szállítani. Tekintve', hogy a salgótarjá­ni partner pontosnak, meg­bízhatónak, munkája kiváló minőségűnek bizonyult, a két fél máris megállapodott a jö­vő fevi kooperációs program­ban. Ennék értelmében 1972- ben már százezer közlekedési műszerrészt állítanak elő az írószer Szövetkezet salgótar­jáni üzemegységében; ezzel a kooperáció idei termelési ér­téke megháromszorozódik, és meghaladja a hatmillió fo­rintot Brigádélet Tá gli bér Ferencnét. a mérő­hengerüzem ..Furák Teréz” szocialista brisádiának veze­tőjét küldöttnek választották az iparági szocialista brigád­vezetők országos tanácskozá­sára a salgótarjáni öblös- üveggyárban. A mérőhengerüzem az emeleten van. Az előtérben megkérdeztem egy szembeiö- vő asszonykát, merre találom Tágliber Ferencnét? — Ha nincs itt. közvetlen a beiáj-at mellett balra, a mű­vezetői irodában, akkor hátul, az asszonyok között biztosan megtálália — mondta. Az iroda ablakai sötétek voltak. A tágas, világos mun­katerem közepén széles köz­lekedési út egymás mellett akár két targonca végigrne- hetne rajta. Körben min­denütt asszonyok és lánvok dolgoznak. Az egyik oszlop mögött apró asztalka, mellet­te talán az üzemadminisztrá­tor. vagy a beíró dolgozott. Ö kalauzolt tovább, uiial mu­A szovjet Távol­A Szovjetunió távol-keleti részének szénkészleteit a szakemberek 25 milliárd ton­nára becsülik. A hatalmas készlet egy harmada a tenger­part vidékén található. Az el­következő években megkez­dik a barnaszénmezők feltá­togatva, hol ül a brigádveze­tő: — Ott. ott az a szemüve­ges. .. Kértem őt. hogy üljünk le valahova. ahol nyugodván beszélgethetünk. Tágliber Fe- rencné betessékelt a műveze­tői irodába. — Hová viszi a brigádveze­tőnket? — kérdezte nevetve valamelyik asszony. Vettem a ..lapot”. — Reitekhelyre vonulunk, ahol nem leszünk annyim szem előtt... — Na és mikör i övünk mi?... — Maid sorban, ió? — Először akiknek szemüve­gük van. utána a többiek, nem igaz? — vett pártfogásba egv másik asszony. Mire a túlsó oldalról va­laki tettetett belenyugvással és lemondással a hangjában, pajkosan hunyorogva hozzá­fűzte: — Akkor miránk már nem kerül sor... Kelet szénkinese rását és a partvidéken felépül Távol-Kelet legnagyobb hő­erőműve. Jakutia déli részén új szénmedencét fedeztek fel. amely a geológusok szerint kő- és kokszolható szénkészle­teit tekintve szinte kimeríthe­tetlen. Gyengén látó tanulóknak A követlcező tanévben megkez­di működését a Debrecenben épü­lő új, bentlakásos intézet, ahol 150 gyengén látó gyerek kap majd otthont. Az intézményt olyan kor­szerű felszereléssel, speciális vi­lágitó berendezéssel látják el, amely minimálisra csökkenti a szem igénybevételét, megelőzi a látás további romlását. Az inté­zetbe tanköteles korú, jelenleg általános iskolába járó, de ott — látási fogyatékosság miatt — ne­hezen boldoguló tanulók. vala- ■nint jövőre tanköteles korba lé­pők jelentkezne taei, edyanők akiknek látásélessége szemüveg használatával 0,1 és 0,3 között van. A jelentkezőket — mint a Mű­velődésügyi Minisztériumban kö­zölték — az ország minden részé­ből fogadják. A felvételi kérel­met a szülő vagy az általános is­kola a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya gyógypedagógiai előadójának küldje meg. Ajánla­tos a mielőbbi jelentkezés, mivel a gyengén látó gyerekeket orvosa és pedagógiai vizsgálatra hívják be a budaDesti gyengén látók intéze­tébe, XIV. kerület, Szönyi üt. Háromnegyed órát beszél­gettem Tágliber Ferencnével a művezetői irodában. Nagyon kevés idő ahhoz, hogy valaki alaposan megismerkedhessen az üzemrész életével, a bri­gádvetető munkáiéval és gondolataival, mégis nagyon sok mindent megtudtam. Át­lapoztam a brigádnaplót. Hat­vankettőben alakultak. Maga a brigádvezető majdnem húsz éve dolgozik a gyárban. Öt éve brigádvezető. A brigádta­gok közül máj többen aranv- plakettesek. Jövőre jubilálnak. Tíz éve vesznek részt a szoc>- alista brigádmozgalomban A díszes brigádnaplóban szűkszavú bejegyzések társa­dalmi munkáról, véradások­ról. közös kirándulásról, szín­házi előadásról, filmekről és munkasikerekről. A ka-ari testvérbrigád, látogatók, .ran­gos” vendégek elismerő sorai. — Bár a vállalásokban az első helyre magától érthető­en a termelési feladatok ke­rülnek, mégis az a vélemé­nyem, hogy nem ezek teljesí­tése teszi szocialistává a bri­gádot — magyarázta a bri­gádvezető. — A munkáiét mindenkinek kötelessége be­csületesen elvégezni. Ez ma­sában még nem rendkívü.i érdem. Amit ezen kívül vál­lalnak. amit többletként ári­nak a brigádtagok, egymásért, a gyárért, a városért, hosv mennyit és mennyire ió szív­vel. ezzel kell bizonyítani. — Mit vár az iparág szocia­lista brigádvezetőinek orszá­gos tanácskozásától? — Szeretnék minél több aranyplakettes szocialista bri­gád vezetőiével beszélgetni, hogyan lehetne még tacta1- masabbá tenni a brigádok életét. Remélem, szert tudok tenni néhány értékes tapasz­talatra és kezdeményezésre, amit idehaza is hasznosítani tudok. Az ember több időt el­tölt a munkatársaival mint a családiéval. Igazán nem mind­egy. hogyan. Nagyon. izgat, hogyan lehetne az emberi kapcsolatokba még több őszinteséget, megértést, önzet­len segítőkészséget belevinni. Kiss Sándor kiváló a A VÁLLALATI gazdálkodás színvonalát legátfogóbban a nyereség alakulása jellemzi. A nyereségtől függően képződnek — növe­kednek, stagnálnak, vagy csökkennek — a dolgozók jövedelmének emelését, az álló- és forgóeszközök bővítését szolgáló alapok. Ügy tűnik tehát, hogy a gazdálkodó egységeket automatikusan rangsorolja, minősíti ez az át­fogó mutató. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. A nyereség nem mindig a vállalat eredményes, jó munkájának követ­kezménye. Jó néhány vállalat például veszte­ségesen gazdálkodik, s nyereségre az állami támogatásokból, költségvetési juttatásokból tesz szert. Az egyébként jövedelmező üzemek sem minden esetben hatékonyabb munkával növelik nyereségüket, hanem a magas árszint tartásával, vagy esetenként áremeléssel, más vállalatok a fogyasztók rovására. A nyereség alakulása nem csupán a gaz­dálkodás színvonalától, hanem a piaci viszo­nyoktól is függ. A hazai piac feszültségei — szemben a tőkéspiacokkal — nem átmeneti konjunkturális okokra, hanem hosszabb tá­von ható kapacitáshiányra, monopolhelyzet­re vezethetők vissza. így viszonylag tartósan, ha nem isx örökérvényűen a piaci helyzet haszonélvezői az anyagok és alkatrészek szállítói, az építőipari vállalatok stb. Ök — legalábbis egyelőre — úgy alakíthatják az árakat és diktálhatják a szállítási feltétele­ket, hogy megtalálják számításukat. Partne­reik, vevőik viszont növekvő költségeiket már nem mindig tudják rendelőikre áthárítani Vagy azért, mert az exportpiac ezt nem ve­szi tudomásul, vagy pedig azért, mert bel­földi eladási áraik hatóságilag meghatározot­tak. . A hazai gazdasági verseny tehát nem azo­nos feltételek közepette folyik a különböző vállalatok között. A kedvező piaci helyzet­ben levők például nem kényszerülnek arra, hogy olcsóbban, jobban, hatékonyabban, dol­gozzanak, mivel jövedelmezőségüket a másutt megtermelt nyereség megszerzésével is ja­víthatják. A megtermelt nyereség újraelosz­tásával kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a nagy kooperációs igényű termelők, míg a bedolgozó, az .alkatrészeket szállító kisebb üzemek viszonylag nagy nyereséget reali­zálnak. A többi között ez az alapja egyes kis­üzemek pillanatnyi kedvező, s némely nagy­üzemek hátrányos helyzetének, az ezzel kap­csolatos társadalmi feszültségeknek. (De nem* csak ez: a kisebb üzemek általában rugal­masabban képesek alkalmazkodni a piaci igények változásához mint a nehézkes nagy- vállalatok. b­A megoldás nem' az, hogy visszaállítjuk a reform előtti módszereket, s az árukapcsola­tokat központi tervutasítással, az árakat pe­dig hatósági előírásokkal diktáljuk. A cél a meglevő piaci feszültségek felszámolása. ■ A jelek szerint azonban hosszabb időbe telik, amíg az eladók piaca a vevők piacává válik. Legalábbis ami a vállalatok árukapcsolatait illeti. (A fogyasztási javak piacán, ha nem is egyértelműen, javult az áruellátás és a vevők ' pozíciója.) így az üzemek éves mérlegbeszá­molóiban kimutatott nyereség sem tükrözi a gazdálkodás, tényleges színvonalát és rang­sorolja a vállalatokat, a szövetkezeteket tel­jes tárgyilagossággal. Ám ezt a reform beve­zetésekor is pontosan , tudtuk. Ezért nem egyetlen esztendő jövedelmezőségét, hanem a nyereség tartós növelését tekintettük ere­detileg is a gazdálkodási színvonal reális mércéjének. A változó piaci feltételek miatt, mindenkor elkerülhetetlenek az évenkénti' ingadozások. Ezt a ciklust jelenleg megnyu.it iák. torzítják az említett feszültségek. A nyereség tartós növelésére téhát már most keli íelkészíilniök azoknak az üzemeknek, amelyek pillanhtnyi- ’.ag még válogathatnak a rendelések között és egyoldalúan • dikin' ha tjük a szállítási fel­tételeket. Csák így találhatják meg anyagi számításukat hosszabb távon is. A PIACKUTATÓ munkában, a gazdálko­dásban nélkülözhetetlen az előrelátás. A ve­vő, a rendelő megbecsülése, a termelékenység emelése, a hatékonyság fokozása, a nyereség érdemi növelése akkor is fontos feladat, ha a piaci’viszonyok ezt nem kényszerítik ki. Az igazán kiváló üzemeket nem kápráztatja el a könnyű haszonszerzés átmeneti lehetősége. A nyereség tartós, hosszú távú növelése csak ér­demi munkával valósítható meg. Az éves gazdálkodás értékelésénél, a vállalatok rang­sorolásánál, minősítésénél is az összefüggések elemzése és az előrelátás mérlegelése a dön­tő. Kovács József j Zárszámadás előtt Kétbodonyban csak a körülmények mostohák KÉTBODONYBAN, ebben a hegyes-völgyes Cserhát-vidéki faluban most is bizakodással készülhetnek a zárszámadásra. A leltározást már megkezdték. Elismerésre méltó és az ide* gén számára tiszteletet éb­resztő is az, ahogy itt a kö­zös gazdaság tagsága a veze­tőséggel együtt küzd, hogy év­ről évre több legyen, jobb le­gyen. Adottságaik mostohák. A háromezer holdas közös gazdaság területéből 1877 hold a szántó, mindössze 5,8 arany­koronás értékű, 434 hold er­dő, a többi csak legelőnek al­kalmas. Van olyan terület is, amelyen a művelést megszün­tették, mert a ráfordítás töb­be kerül mint amennyit te­rem Ez a terület legelőként adjon hasznot. A mostoha adottságokra sok helyen hivatkoznak, de itt Kétbodonyban nem. Alkalmaz­kodnak azokhoz. Az elmúlt öt évben nem volt szanálási eljárás és nem álltak sorban a banknál sem. — Jó évet zárunk az idén is. Búzát 500 holdon termel­tünk és a 12,8 mázsás terve­zett holdankénti átlag helyett 18,5 mázsát takarítottunk be. Ez itt talán rekordtermésnek is számítható — mondja Ja­kab Ferenc elnök. Hozzájárult ehhez a korábbi években el­végzett talajjavítás. Terüle­tünk nagy részén elvégeztük a mészporozást, altalajlazí­tást és komposztozást. En­nek az eredménye is hozzá­járult a jó terméshez, de az is, hogy a korábbinál több műtrágyát használtunk és a munkákat is időben, jó minő­ségben sikerült elvégezni. — Tavaszi árpát 185 holdon termeltünk és ebből is a 8 mázsa helyett 15,2 mázsás át­lagtermést értünk el. Az őszi árpa csak 13 mázsát adott. Kukoricát 1Ö0 holdon termel­tünk, főleg saját etetési cél­ra. Ebből is jó termésnek szá­mít a 25—26 mázsás átlag. Volt kiesésünk is. Cukorrépá­ból holdanként csak 150 má­zsa termett, mert egy része nem kelt ki, illetve elvitte a víz. Itt sesn az elvégzett mun­kával volt baj. így vagyunk a gyümölcstermesztéssel is. Van 60 hold feketeribizli és 23 hold málnás. Az utóbbiból 10 holdat még telepítünk, Tízholdas diófásunk is van, de még ezután fordul termő­re. A gyümölcstermelésnél sajnos az idén mintegy 200 ezer forint kiesés van, ezt azonban másból pótoltuk. A dohánytermelésnek ha­gyományai vannak Kétbodony­ban. Az idei 30 hold átlag 12—13 mázsás termést adott. Jó ez, mert főleg az asszo­nyoknak ad munkát és kiegé­szíti a bogyóstermesztést. Amikor az egyiknél befejező­dik a munka, a másiknál ak­kor kezdődik. A dohány cso-J mózása még ezután is folyik. Ebből több mint egymilliós bevétele lesz a szövetkezetnek. Uborkát is termeltünk húsz holdon és a gyümölcstermelés kiesését jóformán ez pótolta, mert a tervezettnél 210 ezer­rel nagyobb bevételt adott — mondja az elnök, aki jó gaz­da módjára, naponta foglal­kozik ezekkel a számokkal és ma már azt is meg tudja mondani: az idén növényter­mesztésből egymillió-nyolc­százezer forinttal nagyobb lesz a szövetkezet bevétele mint amennyit terveztek. A MÁSIK IGEN ielentős termelési ág az álláttei^iész- tés. A jövő terveiben is ennek fejlesztése szerepel olyan mértékben, ahogy az adottságok diktálják. Van 400 darabos anyajuhállományuk. Az idén a juhtenyésztés a tervezett 476 ezer forint he­lyett 550 ezer forint bevételt adott. Lehetőségeik ennél na­gyobbak lesznek a jövőben. Ügy számolnak, hogy a szaló- kapusztai, ma még kihaszná­latlan épületben legalább még 300 darab juhot elhelyezhet­nének, de ez villany hiányá­ban nem sikerült még. Cél- csoportos beruházásból kérték a szükséges trafó- és villany- vezeték kiépítését, de az ÉMÁSZ illetékesei elvetették a kérést azzal az indokkal, hogy a későbbi fogyasztás mértéke ezit nem éri meg. Emiatt kérdéses, hogy az épü­letet betelepíthetik-e juhokkal, a 350 holdas, csak legelte­tésre alkalmas területet hasz­nosítani tudják-e? Érdemes lenne az elutasított kérést is­mét felülvizsgálniuk az illeté­keseknek. Tavaly szinte teljes szarvas­marha-állománycserével TBC- mentesítettek. A régi, jól te­jelő tehénállományt új té­ny észüszőkkel váltották fel; Emiatt a fejési átlag még nem megfelelő, bár a tervezett évi 2100 liter talán meglesz. A gond nem is ez, hanem az, hogy az idén már újabb 32 tehenet kellett TBC miatt ki­cserélni és több is várható. A hizlalás hagyományos Kétbodonyban. Az Egyesült Erő Tsz az idén 120 hízott marhát adott eF, olyanokat^ amelyeknek 80 százaléka volt exportképes. Mikor Kétbodonyba indul­tam a kapott információkból valamiféle titokra' gondol­tam, ami áz eredmények mö­gött van. De nincs abban semmi titkos, hogy itt az adottságokhoz alkalmazkod­nak és jól gazdálkodnak a sa­ját erővel. A vezetés egysé. ge, a közös érdek, ami egy­ben egyéni érdek is, jól ösz- szekovácsolja ezt a kollektí­vát. A magas átlagéletkor, a mostoha adottság itt nem be­szédtéma. Az évről évre nö­vekvő jövedelem inkább az lehet. AZ ELMÚLT NÉGY év alatt 30 százalékkal növeke­dett a kifizetett bér összege és ilyen arányban a tagok át­lagjövedelme. Tavaly óta kész- pénzfizetés . van. A garantált bér 80 százalékát havonta kapják a tagok. A jelenlegi számvetés szerint a 20 száza­lékot és’ a betervezett nyere­ségrészesedést is kifizethetik és csakúgy, mint egy évvel ezelőtt, jó anyagi alapot te­remtettek a jövő évi gazdál­kodás számára is. Nem vélet­len, hogy ebben a szovetke,- zetben a vezetőknek tekinté­lyük van. A tagság hozzáállá­sával, munkafegyelmével sincs különösebb baj. A hibákat a szá­monkérés is követi és eseten­ként a fegyelmi, illetve a kár­térítés. Közös érdeket szolgál ez is, bár egyre kevesebbszer kell élni vele. Az eredményt pedig ki-kl érdem szerint a zárszámadáskor lemérheti majd. Bodó János jNÖGRÁD — 1971. november £6., péntek 3 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents