Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

* $ Húszéves a bolgár filológia az Eötvös Lórii ml T ndománj'egjetemen 1 A SZLAVISZTIKA egyete­mi oktatása Magyarországon már 1849-ben kezdődött. En­nek keretén belül a XX. század eleién hirdetett első ízben előadást a bolgár nyelv­tan tárgyköréből Asbóth Osz­kár egyetemi tanár, való­színűleg valamely tanítványa kedvéért. Ezt az előadást azonban nem tekintiük a bol­gár filológia bevezetésének az egyetemen. mint ahogyan nem tekinthettük annak a bolgár nyelv lektorok által történő egyetemi oktatását sem a második világháború ideie alatt és közvetlenül utána, mivel, kizárólag a nyelvre korlátozódott. A felszabadulás után a szocializmus útiára lépett né­ni demokratikus országok egyre fejlődő politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatai szükségessé tették olyan szakemberek képzését — nem csupán a baráti orszáaok egyetemein, de hazai viszony­latban is —, akik a másik néo nyelvének, irodalmának, kul­túráiénak ismeretében hiva­tottak munkálkodni e kapcso­latok további szélesítésén, elmélyítésén. A bolgár nyelv és irodalom rendszere oktatá­sának bevezetésével tehát ak­kor találkozunk, amikor a szlovák nyelvtudomány és irodalomtörténet nemcsak tu­dományos szempontból törté­nik. hanem gyakorlati célo­kat is kezd szolgálni. HÚSZ ÉVVEL ezelőtt. az 1951/52-es tanévben indul be az Eötvös Loránd Tudomány­egyetemen a bolgár nyelv és irodalom szak a Szláv Filoló­giai Intézet keretein belül, kezdetben — a többi szláv szakhoz hasonlóan — tanári szakként, az egyetemi .oktatás akkori programiának és tan­rendiének megfelelően. Két évvel később már a Szófiai Kliment i Ohrodszki Egyete­men is módiukban "11 a bolgár egyetemi hallgatóknak a magyar nyelvvel megismer­kedni. Az oktatás beindításához és fenntartásához a Magvar ét a Bolgár Népköztársaság közöt­ti kulturális egyezmény alan- ián a két ország kölcsönös segítséget nyújtott és ma is nyűit egymásnak a hazai szakemberekkel együttműködő magyar, illetve bolgár lekto­rok cseréiével, a másik egye­temnek megfelelő szakiroda- lommal. kézikönyvekkel, fo­lyóiratokkal és szépirodalom­mal való ellátásával. A kezdeti 'nehézségek leküz­dése és az évek során szak­szerűen és időtartamban is örvendetesen növekvő bulgá­riai tanulmányi ösztöndíj egyre lobban lehetővé teszik a bolgár filológiát hallgató, vagy már végzett szakembe­rek számára, hogy ne csupán könyvek révén, de közvetle­nül is megismerkedienek vá­lasztott szakjuk országával, annak népével, kulturális gazdasági és politikai életé­vel, ami elengedhetetlenül szükséges az élet legváltoza­tosabb területein kifeitett vagy kifejtendő munkáinkhoz. HÜSZ ÉV NEM hosszú idő egy tudományszak külföldön történő művelésében és életé­ben. De az elmúlt húsz év távlatából visszatekintve meg lehet állapítani: nein csekély azon szakemberek száma, akik a bolgár nyelv, irodalom és kultúra ismeretében. mint fordítók és műfordítók, szer­kesztők és úiságírók. tudomá­nyos dolgozók és oktatók, diplomáciai pályán, vagy a kulturális és nemzetközi kap­csolatok terén gyümölcsözően, hozzáértéssel és nagy szeretet­tel tevékenykednek a sokol­dalú magyar—bolgár kapcso­latok területén, hozzájárulnak azok további szélesítéséhez és elmélyítéséhez. valamint a két népnek a múltban oly­annyira elhanyagolt kultúrá­ién és irodalmán kereszt"! történő egyre jobb. kölcsönös megismeréséhez. Nagynál Teréz egyetemi adjunktus A íársryaUjcremből Gurult a lépcsőn a sapka Fél óráig állt a vonat Megtámadták a jegykezelőt-, a vonatvesetöU a forgatni ifiint és a rendőri Naponta i ezrek nyújtsak át kezelesre jegyüket a kalauz­nak. Esztikbe jutott-c már le­galább egyszer, hogy milyen felelősségteljes a jegykezelőik munkája. Ahány jegytulajdo­nos, annyiféle ember. Kérdé­sek szazai: meddig állunk, mi­kor megyünk, mikor érkezünk stb... Ügyelni a biztonságos közlekedésre. Nem egyszer in­tézkednie kell a kalauznak, mert a vonatokon is vannak szép számmal szabálytalanko­dók. A részegekről is sokat olvashatunk, akik gyakran be­lekötnek a jegykezelőbe. Az éjszakai vonatokon sem gye­rekjáték a szolgálat teljesíté­se. Különösen akkor nem, ha garázdák utaznak ... Kisterenyén vendégszerepeit augusztus 29-én a Hungária­együttes. A beat-koncertre Salgótarjánból több fiatal a községbe utazott, így Vincze László 21 éves műszerész és K. Tibor 16 éves segédmunkás A VOLÁN 2. sz. Vállalat felvételre keres — salgó­tarjáni telephelyére — azonnali belépéssel —. gyors- és gép ró#, közgazdasági technikum­mal rendelkező könyvelőt. j Jelentkezni lehet a vállal-t ! munkaügyi önálló osztá- I iyán. Rákóczi út 241. is. Visszafelé leszálltak Zagy- vapáiíalván, táncoltak egyet és az éjfél utáni vonat hoz­ta őket Salgótarján felé. A külső pályaudvarnál K. Ti­bortól kérte a jegyet a kalauz- nő. A fiú eljött a csoporttól, s a jegye Vinczénél volt. A kérést nem tudta teljesíteni, s jegy helyett sértő szót ka­pott a jegyvizsgáló. K. Tibor a- lépcsőn állt, és fütyült a kalauznő felszólítására, hogy jöjjön be onnan, mert veszé­lyes így utazni. Egy rándulás, elindult a vonat, K. Tibor le­esett a lépcsőről, megsérült, majd felmászott a szerelvény­re, s megkereste társait. — Lelökött a kalauznő — mondta Vinczének, aki azon- nyomban elindult K. Tiborral elégtételt venni a vélt sérele­mért. — Gyertek ki, lelökték a barátomat — kiáltott Viacze, majd amikor a fülkéből nem kapott -választ, felrántotta az ajtót. Se szó, se beszéd, neki­estek a vonatvezetőnek, akit letepertek egy padra, s ütöt- ték-verték. A kalauznő segít­ségére sietett a vonatvezető­nek, aki szerencsétlen, jó­formán azt se tudta, miért kapja azt, amit kap, és hajá­nál fogva ráncigálni kezdte Vinczét. K. Tibor közben a jegykezelőt is kezelésbe vet­te. Eközben a vonat Salgótar­jánba, a főtérre ért. A megál­lás után a két garázda fiatal leszállt, de az ablakon még szitkok özönét és fenyegetése­ket kiáltott be a vonatvezető­nek, és a kalauznőnek. A for­galmista indítani akart. Vin- ezéék meggátolták ebben. — Ha elindítod, a vonat alá váglak — mondták és lökdös- ték, taszigálták a forgalmista tisztel, akinek sapkája legu­rult a lépcsőn az aluljáróba. A vonatvezető nem mert le­jönni. Nagy volt a riadalom. Már harminc percig állt a vo­nat, mert Vinczéék az „igaz­ságot” keresték. Egy rendőr törzsőrmesternek, aki egyéb­ként nem volt szolgálatban, szólt a vonatvezető. A rendőr szolgálatba helyezte magát, és intézkedni akart, mire fel­hangzott: „Üssétek a zsarut, nincs szolgálatban.” Bokszoló alapállás, ütések, rúgások. Az URH megjelenése vetett vé­get az inzultusnak. Az esetről jogászberkekben is úgy beszéltek, mint az utób­bi idők egyik legdurvább cse­lekedetéről. A Salgótarjáni Já­rásbíróságon lefolytatott tár­gyaláson társtettesként, foly­tatólagosan elkövetett, hivata­los személy elleni erőszakban mondta ki bűnösnek a bíró­ság Vincze Lászlót és K. Tibort. Enyhítő, körülményt nem talált a bíróság. Súlyosbí- tót annál többet. Így a folyta­tólagosságot, tehát azt, hogy huzamosabb időn át követték el a bűncselekményt, hogy több személyt bántalmaztak, hogy durva, garázda jellege van a/. elK>verésnek és azt, hogy ez a bűncselekmény fajta az utóbbi időben elterjedt, nemcsak országosan, de a me­gyében is. A bíróság Vincze Lászlót egy év, K. Tibort tíz hónap szabadságvesztésre ítélte. A- elítéltek és védőik enyhítését • fellebbeztek. (szokács) A törvény: tehetőség és kötelezettség Joggal mondhatjuk: a taná­csok és szerveik fennállásuk óta eredményes munkát • vé­geztek. Tevékenységük minde­nekelőtt hozzájárult a népi hatalom megerősödéséhez, s a szocializmus építése során va­lamennyi fontos feladat meg­oldásában cselekvőén részt vettek. Jelentős eredményeket értek el az állami, a gazda­sági, a kulturális élet és az egészségügy fejlesztésében, ki­emelkedő munkát végeztek a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében, majd a terme­lőszövetkezetek megszilárdítá­sában. Az igazgatási-hatósági ügyek, a lakosság mindenna­pos problémáinak intézésében is nagy haladást mutathatnak fel. A tanácsok önálló gazdasági tevékenysége lényegében 1956 után alakult ki. Ennek során tervszerű, 'céltudatos munká­val továbbfejlesztették a helyi ipari, termelő és szolgáltató, valamint kereskedelmi tevé­kenységet, szervezték és irá­nyították az állami lakásépí­tést és nem kevésbé jelentő­sek azok az eredmények, ame­lyeket a kommunális ellátás javításában elértek. A tanácsi ipar ma már népgazdaságilag is jelentős, mert a készáru- termelés mellett fontos fel­adata a lakossági javító. és szolgáltató tevékenység ellá. tása; az állami nagyipar ál­tal nem gyártott termékek előállítása; a választék bőví­tése; a helyi nyersanyagok feldolgozása és hasznosítása; az idős és a csökkent munka- képességű dolgozók munkába állításának megszervezése stb. A tanácsok az élteit, több, mint két évtizedből rendkí­vül nagy szerepet töltötték be a város- és községfejlesz­tésben, a szebb, kirtúráltabb környezet kialakításában. Egyik alapvető feladatuk a lakásépítéssel kapcsolatos épí­tés-hatósági munka ellátása, részvétel a város- és község­rendezési tervek készítésében, új városrészek, lakónegyedek, közintézmények létrehozásá­ban. Emellett — a központi szervek felügyelete alatt — a tanácsok intézik a lakos­ság kommunális ellátásának megszervezését is. A tanácsok megalakulásuk óta több mint 20 ezer gyógy­intézeti ágyat, kereken 1200 körzeti orvosi rendelőt, 155 szakrendelő-intézetet adtak át rendeltetésének, és mintegy 40 ezer óvodai helyet, kb. 10 ezer általános iskolai és 2200 kö­zépiskolai osztálytermet léte­sítettek Kiemelkedően telje­sítették a tanácsok a harma­dik ötéves tervből rájuk há­mló feladatokat Az öt esz­tendő során több mint 50 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, a lakosságot köz-' vétlenül érintő beruházásokra. ( Ebből az összegből, közel 80 ■ ezer új lakás épült, csaknem ’ 28 ezer óvodai, 10 ezer böl csődéi és 3400 szociális ott­honi hely létesült, és kere­ken 7 ezerrel növekedett a gyógyintézeti ágyak száma. A tanácsok tevékenységében ezután is első helyen áll a gazdasági építőmunka szerve­zése és irányítása Sőt, a ne­gyedik ötéves tervidőszakban még nagyobb, felelősségtelje­sebb feladatokat kell ellát­niuk. Igaz, lehetőségeik is na­gyobbak, hiszen a negyedik ötéves tervben 80 milliárd fo­rint éli rendelkezésükre, s en­nek célszerű, jól meggondolt felhasználásával nagymérték­ben bővíthetik a közművesí­tést és a közintézmény-hálóza­tot, jelentősen fokozhatják az építőipar teljesítőképességét, támogatni tudják az egyéni lakásépítőket. A tanácsok előtt álló feladatok nagyságát jel­lemzi, hogy 1975„ig 160 ezer lakás megépítéséről. 40 ezer óvodai, 9 ezer bölcsődei hely, és 2500 általános iskolai tan­terem létrehozásáról kell gon­doskodniuk. A növekvő ide­genforgalom jobb feltételeinek — elhelyezési, ellátási, keres­kedelmi stb. — megteremté­se is nagy feladatuk. És nem utolsó sorban — az anyagi le­hetőségekhez mérten —az ed­digieknél magasabb színvona­lon kell irányítaniuk a több ezer egészségügyi, szociális és kul­turális intézményt. Ahhoz. hogy a tanácsok megnövekedett feladataikat eredményesen oldhassák meg, szükségük van szerepük, je­lentőségük erősítésére, tevé­kenységükben a szociálist# demokrácia további kibon ta. koztatására. Ennek megvaló­sításához a tanácsok az ez évi általános választások napján életbe lépett tanácstörvénnyel újabb lehetőségeket kaplak. Az új törvény — más, tonlos intézkedések mellett — bizto­sítja, hogy a tanácsok terü­letén és minden kérdésben a döntések ott szülessenek, ahol a szükséges informáltság ' a legteljesebb. A tanácstörvény nagyobb lehetőséget ad a fel­adatok közös megoldására, a hibák gyors feltárására, a ta­nácsi tevékenység társadalmi ellenőrzésének fokozására. Mindezek azonban nemcsak kedvezőbb lehetőségeket te­remtenek. de fokozottabb kő. velebnénveket is állítanak a tanácsok elé. A tanácstörvény­ben foglaltak végrehajtása to­vább növeli a tanácsok ön­állóságát. hatáskörét: szerve­zetüket és működésüket kor. szerűsíti. tehát megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a ma­guk területén, a szocializmus teljes felépítését, magasabb szinten segítsék elő. , Kerényi Ferenc Visegrádi lovasiskola yaiillili Festői környezetben a Dunakanyar legszebb helyén Viseg- rádnál létesítették a Soroksári Vörös Október Mg. Tsz. és a Pilisi Parkerdő közös gondozásában levő lovasiskolát. Az iskolában 1200 méteres galopp-pálya, contours pálya, díjlo­vagló négyszög biztosítja a sportolási lehetőséget (MTI Fotó — Balassa Ferenc) AJÁNDÉKOZNI MINDIG ÖRÖM * Aru^ítá^al egybekötött játék kiállítás a Centrum Áruház bútorkirakatában. Babák: Fémépítő: Jáwa építőszekrények: Szerszámkészlet: Műanyag autó: Műanyag busz: Csengettyűs mozdony: Holdjármő: Elemes vonatok: Társasjátékok: Játéktűzhely: Játékpuska: Ajánlatunk: 30,— 295.— Ft-ig 52,— 30,— 130,— Ft-ig 52,— 36,— 50,— 179.— 250.— ISO,— 240,— „ 12.50 50,— „ 28,- 49,­Jálekot a|án t 'koz/zor a itruri' Áruházból \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents