Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

CO«« locícalísici brigád Szocialista brigád tanácsko­zást tartottak vasárnap Ká- nyás-aknén. Balogh István frontbrigádjának tagjai ültek össze, hogy megbeszéljék kö­zös gondjaikat. Részt vett a tanácskozáson többek között Szód Béla, a megye; pártbi­zottság titkára, aki már ko­rábban eleget tett a brigád felkérésének és vállalta, a po­litikai patronálást. A brigád vezető az elért eredmények mellett szólt azokról a gondokról is, ame- lvelc kedvezőtlenül befolyá­solták a termelést. Ez a front- hrieád ugvan’s az aknaüzem egyik legtávolabbi munkahe­lyén, a legutóbb feltárt szupa- taki sikló frontfejtésén dol­gozik. A nedves, vizes terü­leten nehéz volt az indulás és a munkakörülmények csak fokozatosan javulnak. A leg­több felszólaló ezekkel a gon­dokkal foglalkozott, de arról is beszéltek, hogy közös ösz- szefogással a munkaszervezés­ben és a fegyelem megszilár­dításában is nagyobb lépések­kel haladhatnánk előre: Szóba kerültek a legutóbbi megyei par tbizottsági ülésen elhangzott kérdések is, ame­lyekkel elsősorban Csommer Emil párttitkár foglalkozott. A tanácskozáson felszólalt Szoó Béla elvtárs is, aki el­ismeréssel nyilatkozott a bri­gád munkájáról, majd a nóg­rádi bányászkodás jövőjéről tájékoztatta a megjelenteket Azokról a feladatokról beszélt hosszabban, amelyeket éppen a jövő biztosítása érdekében kell megoldani a nógrádi szénbányáknál. A brigádot korábban Mákos Nándor patronálta, aki időköz­ben Ménkes-aknára került bá­nyamesternek. Most a brigád egyhangúlag úgy döntött, hogy Józsa Pál aknavezetőt kéri fel műszaki patronálónak. Az ak­navezető vállalta ezt a meg­tisztelő feladatot. Hatmillió a bányai újításokból Decentralizált újítási ügyintézés Á nógrádi szénbányáknál az úiítómozgalom kezdete óta benyújtott javaslatok száma már több mint tízezer. A gaz­dasági eredmény is meghalad­ja az 50 millió forintot. Bár e széntermelő üzemek vissza­fejlődtek, a létszám ts je­lentősen csökkent, de az úlí- tómozgalom a vállalat egész területén töretlen maradt Két évvel ezelőtt három és fél millió forint, tavaly több mint 3 millió forint vállalati "eredmény származott az elfo­gadott, megvalósult úlítások- ból. Az idén az első három­negyed évben még ennél is biztatóbbak az eredmények. A benyújtott 403 újítást javas­latból 260 megvalósult. Az utókalkulációs számításokkal is alátámasztott vállalati eredmény meghaladja az idén a 6 millió forintot. A benvúitott újítási javas­latok számát figyelembe vé­ve a nagybátonyi bányaüzem­nél értek el legiobb ered­ményt. Százhetvenhat újítási javaslat született, amelyekből közel 2 millió forint megtaka­rítás származik. Alig keve­sebb a javaslatok száma a Béoüzemnél, ami kiváló ered­mény a létszámot figyelembe véve. Az építési üzemnél két Olyan újítás született, amelyek együttesen csaknem 4 millió forint megtakarítást eredmé­nyeznek, A bányászújítók közül ha­tan balesetvédelmi jellegű javaslatot dolgoztak ki. Ök az újítási díjon felül 300—300 forint külön jutalmat is kap­tak. Az idén hat esetben fordul­tak az újítók panasszal a szakszervezeti bizottságokhoz. A panaszokat megvizsgálták és a szakszervezeti bizottsá­gok javaslatára két esetben az egyszemélyi elbírálók is helyt adtak a panasznak. Az idén is nagy gonddal készítették el a vállalatnál az újítási feladattervet. Előtte tanácskoztak az aknák, üzem­részek és a vállalat műszaki szakembereivel. A legfonto­sabb témakör megoldására különdíiakat is kitűztek. Ezek együttes összege, mintegy 20 ezer forint. Az idén négy al­kalommal került sor kütöndfj kifizetésére. A vállalati újítá­si szabályzatot ezúttal öt évre készítették. Űíszerű ebbén az újítások ügy­intézésének decentralizálása. Szükségessé tette ezt az is, hogy nemsokára kétlépcsős irányítási rendszerre térnek át a vállalatnál. Cél az, hogy az egyszemélyi elbírálás, a Magyarul tanuló prágaiak A prágai Magyar Kultúra nyelvtanfolyamai iránt már hagyományosan nagy az ér­deklődés. Az idén október kö­zepén kezdődött 3 tanítás a kuitúrközpont nyelvtanfolya­maiban. Nyolc csoportban, több mint kétszáz prágai ér­deklődő sajátítja el a magyar nyelv alapjait, illetve gyara­pítja az előző években szer­zett nyelvtudását. Figyelemre méltó tény, hogy a hallgatók, nak több mint a hetven szá­zaiéira fiatal. A nyelvtanfo­lyamot dr. Blaskovics József professzor vezeti. (Megjelent ae Űj Szóban) javaslatok érdemi eldöntése egyrészt a benyújtás. más­részt a megvalósítás helyén történlék. Ez az új módszer hasznosnak bizonyult. Az újí­tások több mint 80 százaléká­ban az üzemekben döntöttek. Korábban az ide-oda küldözge­tés sok időt vett igénybe. Az új módszerrel csökkent az újí­tások ügyintézésének átfutási ideje, ami jó propagandának bizonyult. Szaporodott a be- nyújtott javaslatok száma. Örvendetes az is, hogv az idén az újítómozgalomban részt 1 vevő fizikai dolgozók aránya növekedett. Elsősor­ban a szocialista brigádok aktívabb részvétele jellemző. A vállalatnál éppen ezért fontosnak tartják a(zt is. hogv a jövőben a műszakiak még nagyobb segítséget nyúltsanak a fizikai dolgozók úiítási ja­vaslatainak kidolgozásához. Az újitómozgalom fejlődé­séhez az is nagymértékben hozzájárul, hogy a pártbizott­ságok. szakszervezeti bizottsá­gok időnként — évente leg­alább egyszer — napirenre tűzik az úiítómozgalom hely­zetét. Értékelik a tapasztala­tokat, és az esetleges gondok megoldását segítik. Az idén két alkalommal szerveztek a nógrádi szén­bányáknál újítóhónapot. Ér­demes volt. A tapasztalatok igazolják, hogy ezekben a hónapokban általában 25—40 százalékkal szaporodtak a be­nyújtott javaslatok. A már el­mondottak azt bizonyítják, hogy bár a nógrádi szénbá­nyáknál az utóbbi időben je­lentősen csökkent a létszám, az újitók alkotókedve meg­van és eredményesen Is dol­goznak. B. J. Arcok, emberek Kis iskolák nagy felelősség Szalmáiért* a saéesényi já­rás kisközségei közé tartozik. Félezer lakos, szép, nagy kul­túrotthon, szűk üzlet, füstös kiskocsma, tanácsi kirendelt­ség, családi házak — ebből áll a falu —, no, meg az iskola. Huszonöt gyerek viháncol az udvarán. Egy szőkésbarna ha­jú fiatalember ügyel rájuk, még kihasználva az őszi nap kései sugarait. — A gyerekek szívesebben vannak a szabad ég alatt, mint zárt helyen, s azt hi­szem, ez így természetes — mondja Oj András, a Szalma- terest Általános Iskola vezető tanára. Aki nem tudja, annak el­mondom: Szalma teresen, mi­vel kevés az iskolaköteles gye­rek — az alacsony lélekszám­úi eredően — csak alsó ta­gozatos osztályok vannak, s velük egyetlen nevelő. A munkájáról, s erről a külön­leges tanításról faggatom az Iskola vezetőjét: — Sokkal nehezebb hely­zetben vagyok, mint más is­kolák nevelői. Itt egyszerre kell foglalkoznom négy kor­osztállyal. Az első osztályosok a harmadikosokkal, a negye­dikesek a másodikosokkal let­tek összevonva. Általában az oktatás úgy történik, hogy amfg az egyik csoporttal fog­lalkozom, addig a másik önál­lóan dolgozik. — Milyen előnye, vagy hát­rányai vannak ennek az ok­tatási módnak? — Hátránya az, hogy egy anyagból kevesebb óraszám jut a tanulókra, kevesebbet lehet foglalkozni egy-egy gyerekkel. Előnye lg ran, hiszen önálló­ságra törekedünk, s így a gye­rekek önmagukra utaltak — mondja Üj András. Az iskola a főközlekedési út mellett áll. A tanterembe be­hallatszik az úton haladó jár­művek zúgása, különösen, ha az ablak nyitva van. Egyelő­ként az Iskola technikailag jói felszerelt. — A Karancssági közös községi Tanács gondoskodik a megfelelő felszereltségről. Van televíziónk, magnetofonunk, diavetítőnk, s ezek az eszkö­zök nagy segítséget nyújtanak a tanulásban. ÜJ András kilenc éve tanít­ja a szailmatercsi gyerekeket az írás-olvasás ismeretére. A kezei alól kikerült tanulók a szomszédos Karancsságra jár­nak át, ők' a felső tagozato­sak. Az iskola vezetője egyben a községi könyvtáros teendőit is ellátja, így a gyerekek ko­rán megkedvelik a jó köny­veket. A KlSZ-fiatnlok okta­tását is elvállalta. Ezért nem véletlen, hogy szeretik Szal­ma teresen. A járás másik hasonló is­kolája Benczúríalván van, A község hagyományokban gaz­dag. Benczúr Gyula öröké, idős Szabó István munkássága velejárója minden beszédnek, amely a községgel összefüggés­ben van. A két község Iskolája ha­sonlít egymásra. A benczúri la a főút mellett van. Húsz ta­nulóját Gál Lóránt ‘ oktatja, vezeti be a betűvetés rejtel­meibe. Rövid beszélgetés után kitűnik, hogy a szalmaterc.il iskola vezetője nemcsak sors­társ Űj Andrással, de jó- barát is egyben: — Közös témánk az iskola, a kölcsönös tapasztalatátadás velejárója körülményeinknek. Három éve vagyok Benczúr- falván, s itthon érzem magam a községben. A jó pedagógus titkáról kér­dezem. — A legfontosabb, hogy sze­resse a gyerekeket, s ne akar­ja felnőttként kezelni őket. Néha én is hasonló korúnak érzem magam — mondja Gál Lóránt. — Kis iskola, kevés gyerek, de sokkal nagyobb fe­lelősség nehezedik a villáim­ra. Tulajdonképpen a gyere­kek életében az együtt eltöl­tött négy év alatt sok min­den formálódik, alakul, s meg­határozza a jövőt maga a pe-. dagógus is. A Benczúrfalvi Általános Iskola szintén rendelkezik a szükséges technikai eszközök­kel. Az iskolavezető elmondta, hogy az Iskolatelevízió műso­rai nagy népszerűségnek ör­vendenek a gyerekek körében, magának a nevelőnek pedig sok segítséget nyújtanak. Szalmatercs, Benczúrfalva,' Nógrádszakál. Sorolhatnám to­vább — a szécsényi járáson kívül Is számtalan község, te­lepülés van, ahol hasonló mó­don, talán hasonló körülmé­nyek között tanítják, nevelik a gyerekeket. Ezekről a neve­lőkről ritkán esik szó. Szabó Gyula Import csökkentésből bilrnt'Sz/Mezer torint A Salgótarjáni Kohászati üzemek hideghengerművében 15 brigád versenyez. Küzülük jó eredményével kitűnt a sza­lagedzői Komarov-brigád. Ér. ték. és mennyiségi tervüket az év első kilenc hónapjában túlteljesítették. Bevezették a Dolgozz hibátlanul munka- rendszert, a szakma jobb meg­ismerése céljából hőkezelői tanfolyamot indítottak. Fejlő­dött az önmeózásuk is. Azzal, hogy csaknem három­száz tonna magas szilárdságú csomagolószalagot állítottak elő. csaknem 900 ezer forint­tal csökkentették az impor­tot ebből a termékből. Állnak már a védősávok... ..rSfe*1 S zerte a megyében igen gondosan felkészültek a kemény időjárásra. Éppen idejében helyezték el a hófúvások ellen védő palánkokat. Jöhet már a zord tél... 1 Kulcsár József felvétele i4 mozdony NEM IS TUDOM hányadik éjszaka, úgy hajnali négy körül arra ébredek, egy mozdony áll az ablak alatt. Leg­alábbis az ébredés pillanatában úgy érzem Ide tolatott a vén Trumann a nyolcadikra, az erkélyre, olyan közelről hal­lom fáradt hangjait. A már annyit emlegetett, acélgyári vA* gányon tolatgató vén gőzösről van szó. Felébredek, jelenlé­tére először is. mert telefüstölte a szobát, kiszorította az oxigént a négy fal közül, s álmomban fulladozom, kapkodok levegő után. Aztán felébrednék akikor is, ha egy ventillátor cserélné szobám levegőjét, mert a mozdony hangoskodik. Áll és hangoskodik. Nem igazi fütty az, amit hallat, valami lefojtott hang; inkább sistergés mint sípolás. Űristen, gon­dolom, mióta sípol ez itt? Nézem az órám, fél négy. Ügy tűnik, hogy órák óta hallom az idegtépő fütyülést. Hogy van az, hogy egy mozdony pont a házunk végénél ácsorog órá­kon ót? Nincs jobb dolga? Különben is, megígérték az ille­tékesek a dieselesítést, mit sistereg bele itt ez az istenverte gőzös a legjobb álmunkba. Miért nem megy el már ócska­vasnak!? Aztán próbálom nyugtatni magam; lehet, hogy öt perce sincs, hogy itt acsorög ez az átok, s különben is a mozdonyvezető meg a fűtő egész éjszaka nem alszik. És nem alszik a sorompóőr sem, aki nyitja-csukja nagy csengetés­sel a sorompót. Igaz, hogy ők reggel mennek aludni, mikor mi dolgozni indulunk. Hogy kéne valahogy az ablakuk alatt zajongni egy kicsit, amikor alszanak? Füstölni és zajongni! Nohát, már bosszúra gondolok. Hallottam, hogy egy bepör- gött lakó nemrég üres sörösüvegekkel nógatta búcsúzásra a kellemetlen szomszédot. Hát igen. Ha a nyolcadik szinten etinyi füst jut egy résnyire nyitott erkélyajtóra, mennyi juthat a másodikon. A miénknek legalább háromszorosa. Meg is értem a sorösüveg-dobálót. Én azért nem tudnék ad- dtk jutni. Nekem négyéves koromban mindenem volt a mozdony. Naponta hússzor ablakhoz szaladtam megnézni, ha elcsörömpölt a kertek alatt. Mozdony volt a legkedve­sebb gyerekkori játékom, kamasz fejjel mozdonyvezető akartam volna lenni. Egyszer tizennégy éves koromban a sógorommal utaztam is mozdonyon: felejthetetlen élmény volt az a kilométer a miskolci Tiszai rendező-pályaudvaron. Hogyan juthattam idáig hát. hogy úgy gyűlölöm gyerekkori nagy álmomat? Nézem az órám, tíz perc sem telt el A moz­dony változatlanul füstöl, sistereg, s most egy kicsit alló- ■ helyben csörömpöl is. Ezt vajon hogyan csinálja? Az is le­het, hogy három métert előre megy. négyet hátra, is így hozza össze a csörömpölést. Jó volna aludni! De az átkozott fütyülés átjár mindent, muszáj rá koncentrálni. Talán ez a hang valamilyen büntetés lehetne némely táncdalénekesnek;# órákon át kellene hallgatniuk ilyen velőkig ható sistergő’ sípolást, legközelebb , meggondolnák, milyen hangokat ké­peznek. Fülemre szorítom a párnám: akkor is alszom El­végre mindjárt itt a reggel. Aludni kell! Eszembe jut egy új magyar film címe: Sípoló macskakő. Na, ugye lehetne az egész rosszabb is, sípolhatna itt egész éjszaka a macska- kő is. Egy mozdony mégiscsak elindul egyszer, a macskakő meg marad az idők végezetéig. Örülhetek, hogy nekem mozdony jutott , A MOZDONY LENN megkönyörül rajtam, mélyet só­hajt, abbahagyja a halk sípolást, köhínt egyet-kettőt, majd békés, csendes szuszogással, csörömpöléssel elindul az acél­gyár felé. Már félálomban hallom; mintha azt prüszkölné elmenőben: a holnapi viszonthallásra. Erdős István NOGRÁD — 1971. november 23-, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents