Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

Kék fény-kiállítás Áz egyik tablón 32 fény. kép. A televíziónézőknek is­merős arcok; Görög Sándort, Nyersbakó Jánosnét, Talabér Máriát és a többieket már látták a Kék fényben. Igaz, akkor még mint el nem fo. gctt bűnözőket, akiknek kéz­re kerítéséhez a lakosság se­gítségét kérték — mint bebi­zonyosodott, sikerrel. Vannak új arcok is, amelyeket itt m'utatnak be először, őket rriég nem sikerült kézre keríteni. A Belügyminisztérium Kék fény ■ című vagyonvédelmi ki­állításán. a budapesti BM-be- mutatóteremben persze nem­csak bűnözők képét láthatjuk. Van itt más is. Az egyik te­remben fénykép'ekkel illuszt­rálva ismertetnek néhány na­gyobb szabású TT-ügyet. azaz társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett bűnügyet. Ez’:, k az esetek nem Isme­retiének. Nem most olvasunk először Bódis Ferencről, az ékszertolvajról, \ aki annak idején, egy belvárosi ékszer­üzletből 28 ezer forintnyi értéket looott. s mé? a helv- színen elfogta az URH-járőr. A' büntetett előéletű Koós'z Ottó szabadulása után néhány nappal már újból „dolgozott”: rövid idő alatt 25 Gvőr-Sop- ron megyei üzletbe tört be, az eltulajdonított érték 120 ezer forint. A lopássorozat után '45 ezer forintot mula­tott él barátaival a főváros­ban. A postarabló, a kasszafúró, a benzinjegyűzér, a szélhá­mos, a betörő, s a többi bű­nöző időközben rács mögé került. A kiállításon memen- itóként szerepel fényképük... Hogyan is dolgozik a rend­iőrség? Csak ízelítőt kapunk a sokféle szakértői munkából, de fogalmat alkothatunk az Egysége» rendszert ’ Jő információ látókör A riasztóberendezéssel ellátott pénzszállító aktatáska, A kiál­lítás egyik érdekessége a hallása, a szaglása. Észre- tatlan. Az idegen számára a veszi a betörést, a tüzet, a kinyitás valószínűsége 1:46 656- balesetet, a gázszivárgást, sőt hoz — ez pedig igen kis esély, _ ____ , még azt is, ha valakit megtá-' s a falba épített, páncélszek­* r a! 'rt • 3 madnak. A magnetofon nagy- rény kinyitásával foglalkozó ságú „agy” szükség esetén mackós csak vaédig kísérletez- négy egymástól független csa- hét, míg megérkezik a rend- tornája segítségével egyszerre riaszt a helyszínen, s a rend­őrségen. értő. s a többiek tevékenysé­géről. És ízelítőt kapunk az elekt­romos rendőrök ügyességéről, pontosabban a biztonsági be­rendezések tökéletességéről. A MINIBURG—4-nek, a A Toldi nevű szuper+rezor­gépportásnak kitűnő a látása, ról tudjuk, hogy megfúrha­Ilai kommentárunk A tagok megbízottai AZ ELLENŐRZŐ bizottságok fontos szerepet töltenek be a termelőszövetkezeti üzemekben. A tagság képviseletében ellenőrzik a gazdálkodást, a vezetőség intézkedését, a pénz­ügyi tervek végrehajtását. Szóval mindent, ami a termelőszö­vetkezetben történik. A vezetők önállóságát ez nem sérti, hiszen a bizottságok észrevételeiket minden alkalommal meg­beszélik a tsz elnökével, vagy valamelyik más illetékessel.1 Kishartyánban például az ellenőrző bizottság elnöke vezető­ségi ülésen mondta el, hogy mit tapasztaltak, amikor a ma­jorban ellenőrzést tartottak. Az ellenőrző bizottság munká­ja a demokratizmus megnyilvánulása a közös gazdaságban. A tagság megbízatásából, anr.ak képviseletében végzik mun­kájukat. Terényben az ellenőrzési bizottság vezetőjének fi­gyelmét a tagok híóták fel a tsz-ben tapasztalt fogyatékossá­gokra és kértéik, hogy azonnal győződjék meg annak iga­záról. Ilyen nagy jelentőségű a tsz-ben az ellenőrző bizottság. Mint ismeretes a bizottságot a közgyűlésen a tagok választ­ják meg. Választóiknak ,beszámolni tartoznak, azok számon is kérhetik az ellenőrző bizottságot. Az esztendő végén kerül erre sor. Az ellenőrző -bizottságoknak készülniük kell arra, hogy rövidesen odaállnak a közgyűlés elé, s vizsgáznak vá­lasztóik előtt. Ott derül ki: hasznosan töltötték-e el az esz­tendőt, eleget tettek-e megbízatásuknak, méltóig voltak-e a tagság bizalmára.. Amelyik ellenőrző bizottság nem tud meg­felelően számot adni, arról a tagságnak nagyon lesújtó vé­leménye alakul. Elmondhatjuk: megyénkben az ellenőrző bizottságok többsége nagyon lelkiismeretesen végeate munkáját. Annak ellenére, hogy tevékenységük nem népszerű, írtért nyíltan kell beszélniük a tsz-taggal is, ha hibát követett el. őszintén kell beszélni a tsz vezetőivel is, akkor is, ha nem tetszik nekik. Két tűz között kell dolgozniuk, de az a legfontosabb, hogy amit tesznek, megfeleljen a közösség érdekeinek. Az ellenőrző bizottság munkája a közösség érdekeit szol­gálja. Érdeke a tsz-tagok, de érdeke a tsz-,vezetőségnek, ma­gának a tsz elnökének is. Az a tsz-elnök,- aki biztatja, tá­mogatja az ellenőrző bizottságot a munkára, nyugodtan hajt­hatja le fejét, a gazdaságról széles tájékozottsággal bír. Most, az év végént a tsz elnökének is érdeke, hogy pontos, a fényekhez hűséges .legyen az ellenőrző bizottság beszámolója. Ehhez viszont segítséget kell nyújtani. Elsősorban azzal, hogy a bizottság elnökének rendelkezésére bocsátanak minden olyan adatot, ami érdekli. Nem jó az a gyakorlat, hogy a közgyűlést piegelőző huszonnégy órában a jogász dobja ösz- sze az ellenőrző bizottság jelentését is, és azt adják át az elnöknek felolvasásra. Ez senkinek sem előnyös, legfőképpen a tsz-tagságnak nem. ^ AZ ELLENŐRZŐ bizottságok önállóan dolgoznak, a tagságnak tartoznak számadással, készítsék maguk a jelen­téseiket, amihez sok-sok segítséget nyújthatnak a tsz veze­tői anélkül, hogy' a bizottságok önállóságát csorbítanák. Itt az ideje a, zárszámadásra való készülődésnek. Az ellenőrző bizottságok is készüljenek azzal a felelősséggel, hogjr meg- biaóik, a tagság előtt kell számot adniuk évi munkájukról. —13— 1 ' őrség. A vijjogó táska tulajdono­sa azonnal észreyeszi, ha il­letéktelen kutatni akar benne, s azt is, ha késsel felvágják: a biztonsági berendezés bár­milyen erőszakos pnozdulatra működésbe jön, s hangosan vijjogni kezd. Énnyit a kiállításról. Azaz, még egy gondolat: ennyi biz­tonsági berendezés láttán az embernek eszébe jut, lehet, hogy többé nem akad „vál­lalkozó”, aki megkísérelne egy lopást, betörést, rablást? De jó lenhe... M. S. A gazdaságirányítási reform, a vállalati önállóság, az önálló vállalatszerű gaz­dálkodás az információs rend­szert új alapokra helyezte. A vezetőkre. irányítókra most nagyobb felelősség hárul. Ez alaposabb, mélyrehatóbb. Szé­lesebb körű Informálódást tesz szükségessé. Az informá­ciós rendszer hatékonysága azoktól az inoulzusoktól függ. amelyek népgazdasági, terüle­ti és üzemi szinten elősegítik a gazdasági növekedést, a ter­vek teljesítését, a gazdaságo­sabb és jövedelmezőbb ter­melést. Az élelmiszer-gazdaság in­formációs rendszere rendkí­vül összetett és bonyolult. Sa­játosságai a többszektorúság. a gazdálkodás különböző szint­jei. a mezőgazdasági és élel­miszeripari termelő egységek egymástól eltérő* közgazdasá­gi szabályozói. Azonos szin­ten levő vállalatok, termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok egymás közötti infor­mációcseréje alkalomszerű. A szervezett tapasztalatcserék mellett, a különböző statisz­tikai kiadványokon keresztül értesülnek egymás gazdasági eredményeiről, problémáiról. Az elégséges tájékozódás hiá­nya néhol érződött a közép távú tervinformációk készíté­sénél is. Problémát okoz. hogy az atktív keresők össze­tételének nyilvántartása és tervezése is különböző tartal­mú a termelőszövetkezetek­nél. állami gazdaságoknál és erdőgazdaságoknál. A területi elv érvényesítéséhez, az egy­séges élelmiszer-gazdaság kia­lakításához. sok azonos tar­talmú adatra, tájékoztatásra lenne szükség. Sokrétű infor­mációcsere megy végbe az egymással alá- és fölérendelt­ségi viszonyban álló vállala­tok. tanácsok és főhatóságok szervei között is. Megyénk termelőszövetke­zeteinek gazdálkodásáról a mérlegadatok és a tevékeny­ségi körökről szóló jelentések alapján kapunk képet. Az éves és közép távú tervekről a tervinformációk alapián tá­jékozódunk. Mindezt szerve­sen kiegészítik a rendszeres statisztikai jelentések. Talán az elmúlt évek gondja ismét­lődik akkor. amikor azt mondjuk, hogy információink elsősorban mennyiségi jelle­gűek voltak, és nagy számú adathalmazokat tartalmaztak. A minőségi és elémző oldal háttérbe szorult. Gyakran gátolta a tisztánlátást, hogy több szervhez, többféle infor­máció is áramlott. Mivel ezek nem azonos időszakokra vonatkoztak és a mértékegy­ségek is eltértek, összehason­lító vizsgálatokra legtöbbször alkalmatlannak bizonyultak. Ennek ellenére pozitívan ér­tékeljük. hogy az időszerű mezőgazdasági munkákról, a problémákról, a várható ter­méskilátásokról gyórs volt a jelzés. így a szükséges segít­séget a szakigazgatási szervek mindig időben megadták. MEZŐGAZDASÁGI üzeme­ink belső információja jelen­leg sincs megfelelően kiépít­ve. A főágazatok közötti kap­csolat általában laza. sok esetben a szükséges jelzés a döntések meghozatalához késve érkezik. Például az ál­latállomány fejlesztését nem előzi meg a takarmányhelv- zet részletes elemző felméré­se. A bizonylatok naprakész­sége. pontossága, konkrétsá­ga. a helyes üzemi kalkuláció előfeltétele. A gondot ott lát­juk. hogy a termelőszövetke­zeti vezetők egy része nem elég igényes a mindenkori információk tartalmi, formai követelményei iránt. A ió vezető abban is kitűnik, hogy a döntések meghozatalához mindig a legszükségesebb és a legjobb jelzéseket választja ki. Ma már nem az az el­sődleges kérdés, hogy mennyi egv hold búza. vagy burgonya átlagtermése. vagy az egv tehénre jutó tejtermelés. A lényeg, hogy milyen költség­ráfordítással. milyen jövedel­met realizálhat. Az üzemi eredmény az egyes ágazatok eredményéből tevődik össze. A belső információs igény er­re kell hogy irányuljon. Felvetődik a kérdés, miről van és miről nincs informá­ciónk? Termelőszövetkezete­inkről jelentős mennyiségű információs anyaggal rendel­kezünk. Az állami gazdasa­gokkal tovább kell szélesíte­ni információs kapcsolatain­kat. A tájékozódás eseti és nem rendszeres. A területi elv megkívánja, hogy az egész élelmiszer-gazdasági vertikum­ról rendelkezzünk döntéshez. vagy ajánláshoz megfelelő tájékozottsággal. A tanácsi szektorba tartozó élelmiszer­ipari vállalatainkról telies a képünk. Az új közgazdasági környe­zet egyes elemeinek hatása üzemenként nagy szóródást takar. Kedvezőtlen adottsá­gaink között különös jelentő­ssége Van annak, hoevan rea­gálnak termelőszövetkezetei nlt a közgazdasági szabályozók hatására. Ezen a területen feltétlenül előbbre kell lépni. Azonos, vagv hasonló feltéte­lek között gazdálkodó terme­lőegységek gazdálkodásának reprezentatív, nem telies kö­rű vizsgálata a tendenciákat tükrözi, a termelési, pénzügyi problémákat ielzi. A tsz-ek és vállalatok rendkívül sokrétű informált­sággal rendelkeznek. Ismere­tében vannak a népgazdasági közép távú előirányzatoknak és megyénk élelmiszer-gazda­sága hosszú és közén távú fejlesztési koncepcióinak. A túlinformáltság és párhuza­mosság kérdése is felvetődik. Több fórumon is szót kapott már. hogy a technika fejlő­désével az információs igénv is növekszik. Éppen ezért az információs rendszeren vál­toztatni kell. Elsősorban egy­szerűsítéssel és gyorsítással. Biztosítani kell a különböző szintű és szektorú üzemek egységes információs rend­szerét. A továbbfejlesztésnek ez kulcskérdése. Egységes mutatószáim-rendszer és mér­tékegységek szükségesek a prognosztikai elemzésekhez. Előtérbe kerül a korszerű ügyvitelszervezés, a gépesítés kérdése. Ahol lehet, gépesíte­ni kell. A KÖZPONTI szervek dörv téselnek hatékonysága válla­lati szinten mérhető. Egyúttal rugalmassá kell tenni a visz- szajelzéseket, az üzemi reak­ciók visszaáramlását a köz­ponti szervekhez. Csak meg­felelő összehangoltsággal, éri dekazonossággal lehet köz­vetlenül a gyakorlati élet mindennapi gondjait megis­merni és a problémák fel­tárásával a gondokat megol­dani. Dr. Gyöngyösi I. — Pan M. Kevesebb mozinéző Jugoszláviában a mozinézők száma az utóbbi öt évben kö­zel 35 millióval csökkent. Míg 1965-ben 1712 moziban 121 millió nézője volt az előadá­soknak, öt évvel később, 1970- ben számuk alig valamivel haladta meg a 86 milliót. Ugyanebben az időszakban a Szövetségi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint, az egy mozira eső bemutató előadá­sok átlagos száma az 1961. évi 313-ról 1970-ben 353-ra nőtt. A mozinézők csökkenésének tendenciáját mindenekelőtt a (.v-előfizetők számának ro­hamos növekedése következ­ményekén: lehet magyarázni. Jugoszláviában a televízió-tu­lajdonosok száma az utóbbi öt évben több mint 500 ezerrel nőtt, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a tele­vízió döntően befolyásolja a mozilátogatások számának mozgását. A jelenség elemzésekor azonban figyelembe kell ven­ni, hogy hasonló tendencia je­lentkezik más országokban is. Az UNESCO statisztikai ada­tai szerint az utóbbi öt év­ben Ausztriában, Csehszlová­kiában, Franciaországban, Olaszországban, Nyugat-Né- metországban, Lengyelország­ban, Romániában, az USA- ban, és Japánban is csökkent a mozilátogatók száma. A leg­nagyobb csökkenést a legfej­lettebb ty-hálózattai rendel­kező országodban, Nyugat-Né- metországban és az USA-ban tapasztalták. Auíéúl az olimpiai játékokhoz !Az új, szövetségi autópá­lyát Hamburg es Flensburg között, és annak kiegészíté­sét Kiéiben, teljes hosszában öntöttaszfalt fedőburkolattal vdnják be. Az autópálya építésénél a szövetségi köztársaságban el­ső ízben aszfaltburkolathoz szükséges keverékanyagot nem az útépítő vállalkozó készíti elő, és szállítja a beépítés he­lyére, hanem keverékelőállitó szakvállalatok. A fő szállító a VÁM, amely­nek Schleswigs—Holsteniben 11 helyhez kötött és 5 moz­gó keverőműve van. A moz­gó keverőművek teljesítmé­nye a legnagyobb, mert nagy­lya építéshelyeinek anyagellá­tasa l. Az összes keverőművek — a helyhez kötötteket is bele­értve kereken 35 ezer ton­na keverékanyagot tudnak előállítani. A szóban forgó autópályán a VÁM közlései szerint napi 14 ezer—18 ezer tonna kevert anyag kerül felhasználásra. A munkálatok az útburkolatot előállító vállalkozókkal, akik a Szövetségi Ütügyi Hivatal tulajdonképpeni fővállalkozói, együttműködve, akadálytalanul és tervszerűen folynak. Ezt a legmodernebb építőgépsorok és azok első ízben alkalmazott részt azok végzik az autópá- prototípusai teszik lehetővé. KOT A-közgyűlés A Kórusok Országos Ta­nácsa közgyűlését november 20-án rendezték meg Buda­pesten a Fészek Klubban. Ez alkalommal vitatták meg a KÖTA ügyrendi tervezetét, az elkövetkezendő időszak programját, s újjáválasztot­ták a vezetőséget is. A köz­gyűlésen Nógrád megyét Ve- nesz Ernő, a KÖTA megyei elnöke és Guthy Éva titkár képviselte. A KÖTA megyei szervezete az eltelt kis idő­ben is bizonyította életképes­ségét, illetve élénkítő hatás- .sa] volt megyénk és Salgó­tarján zenei életére. Tevé­kenysége során a zenei ren­dezvények szervezése, össze­hangoltsága és színvonala is emelkedett. Számítógépek ez EMG-ben Az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában 1969-ben gyártot­ták az első magyar tervezésű számítógépet, az EMG 830-ot. A berendezés 25 ezer műveletet végez percenként. Használ­ják az Országos Meteorológiai Intézetben, a Gagarin Hőerő­műben és másutt is. A tervek szerint hamarosan bekapcso­lódik a gyár a magyar számítógépprogramba (MTI fotó: Bara István felv.) NÓGRÁD — 1971. november 20., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents