Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

Gandhi tévéié 'U Thanthos % Pakisztán mesterségesen szilfa a viszályt Indira Gandhi felkérte' U Thant ENSZ-főtitkárt. taná­csolta a pakisztáni katonai kormánynak a Bangla Desh- sel való politikai rendezést. A kérést az indiai miniszterel­nök-asszonynak egy csütörtö­kön nyilvánosságra hozott le­vele tartalmazza. A levélben Indira Gandhi U Thant október 20-i írásbeli javaslatára válaszol. amely­ben felajánlotta jószolgálatait az indiai szubkontinensen ki­tört konfliktus elsimítására. Gandhi asszony azonban vá­laszában utalt arra, hogy a válság tulajdonképpeni oka az. hogy a pakisztáni kormány nem hajlandó megegyezni a kelet-pakisztáni lakossággal és annak megválasztott képvise­lőivel. Hozzátette, a feszült­séget csak fokozná, ha az ii- lamabadi kormány és Kelet- Pakisztán közti problémát indiai—pakisztáni konflikt tussá változtatnák. Pakisztán a konfliktust kétoldalúnak akarja feltüntetni, s emiatt csapatokat vont össze a hatá­Nincs eredmény Rhodesiában ron. India ebben a válságos helyzetben tanúsított nagy önmegtartóztatása ellenére kénytelen volt intézkedéseket hozni határainak védelmére. Pakisztán India-ellenes kam­pánya azt erősíti meg. hogy a pakisztáni katonai kormány nagyszabású támadásra ké­szük A i miniszterelnök-asszonv kifejtette azt a véleményét, hogy a probléma megoldása érdekében Mudzsibur Rah­Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csü­törtökön délelőtt hazaérkezett Kubából, ahol a forradalmi kor­mány meghívására, hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dott. Hazaérkezett továbbá a baráti látogatáson ugyancsak résztvevő Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes, dr. Lé- nárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes és dr. Tétényi Pál, a Má­rnán sejket szabadon kell bocsa,tani a börtönből. Csak ^megegyezésre jut vele és tár­saival. akkor ér véget az az ha a pakisztáni kormány Indiára nehezedő gazdasági és szociális megterhelés, amelyet a több millió kelet-pakisztáni menekült befogadása jelent, mivel a menekültek csak ak­kor térnek ismét haza. ha a körülmények biztonságossá válnak — hangsúlyozza a le­vél. (DPA) gyár Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Tímár Mátyás, a 'Minisztertanács elnökhelyette­se, Sebestyén János és Bartos István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhe­lyettesei és Barity Miklós, a Külügyminisztérium csoport­főnöké. Ott volt Carlos J. Pérez, a kubai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. (MTI) Felderítő eszmecsere az NSZK-ban Dr. Ajtai Miklós hazaérkezett Kubából Sir Alec Douglas-Home, brit külügyminiszter, aki je­lenleg a rhodesiai fővárosban a brit konzervatív kormány es a fehér telepes rendszer ki­békülésén fáradozik, csütörtö­kön fogadta a rhodesiai kor­mánypárt, a Rhodesiai Front vezetőit, hogy megvitassa ve­lük a helyzet rendezésére vo­natkozó brit javaslatokat. A megbeszélés több mint egy órán át tartott, a volt brit konmányzósági épületből tá­vozó rhodesiai politikusok azonban elzárkóztak az újság­írók kérdései elől. Végül is gépelt nyilatkozatot adtak át a sajtónak, miszerint „a meg­beszéléseken a kormánypárt elveit képviselték”. JÓI értesült körök szerint átadták Douglas-Home-nak azt a 7 oldalas sokszorosított dokumentumot, amelyben a betiltott Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) elne­vezésű afrikai párt vezetője, a jelenleg 6 éves börtönbün­tetését töltő Ndabiningi Sit- bole az ellenzék nevében visz- szautasít minden olyanfajta rendezést, amely* nem bizto­sítaná Rhodesia 5 millió af­rikai lakosságának jogait, a többségi uralom azonnali meg­teremtését. (REUTER) A nyugat-németországi Ro­thenburg ob der Tauberben csütörtökön délelőtt Paul Frank bonni külügyi állam­titkár és Jiri Goetz csehszlo­vák külügyminiszter-helyet­tes négyszemközti találkozójá­val megkezdődött Prága és Bonn kormányközi tájékoztató megbeszéléseinek negyedik fordulója. Az NSZK és Csehszlovákia megbízottja délelőtt 1 órái négyszemközti megbeszélés tartott. A nyugatnémet kül ügyminisztérium szóvivője tár­gyilagosnak és jónak nevezte az eszmecsere légkörét. Mind két fél kinyilvánította azt i komoly szándékát, hogy a fo lyamatban levő felderítő tár gyalásokon megegyezésre tö­rekszik. Az eszmecserét pénte. ken délelőtt folytatják. (MTI] Nixon maid megvétózza Az amerikai szenátus meg­áján lási bizottsága csütörtökön 14 szavazattal 13 ellenében az Európában állomásozó ameri­kai haderők létszámának 60 ezerrel való csökkentése mel­lett foglalt állást, megerősít­ve ezzel Mansfield szenátor szerdán elfogadott kiegészítő javaslatát. Mansfield indítványát — amint az csütörtökön Laird hadügyminiszter egy levelé­ből kiderült — szerdán fogad­ta el a bizottság katonai megajánlásokban illetékes al­bizottsága. Laird az „egyoldalú csapat­csökkentést meggondolatlan lépésnek” minősítette. Elsősorban a lépés időzíté­sét kifogásolta. Az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámá­nak csökkentését takarékossá­gi okokra hivatkozva régóta sürgeti a szenátorok egy cso­portja. A REUTER szerint azonban még akkor is, ha a kongresszus jóváhagyná a Mabsfield-kiegészítést, bizo­nyos, hogy Nixon megvétózza azt. (MTI) Brandt felemás beszéde Brandt kancellár, a nyugat­német SPD (szociáldemokrata párt) csütörtökön megnyílt rendkívüli kongresszusán íon- _tos külpolitikai célként jelöl­te meg a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szer­ződések ratifikálását, a Nyu- gat-Berlinről szóló egyezmény eletbeléptetését, valamint egy csehszlovák—nyugatnémet szerződés megkötését. Fontos téma lesz a jövő évben az is — mutatott rá —, hogy to­vábbi erőfeszítéseket tegyenek a két Németország közötti kapcsolatok rendezésére. A kancellár „távlati tervként” hangsúlyozta annak szükséges­ségét, hogy egy európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia révén, készítsék elő a kontinens békéjét. Egyúttal felszólította az ellenzéket, hogy a „keleti szerződésekkel” kapcsolatos vitáktól függetle­nül, közös nyilatkozatban rög­zítsék azokat a célkitűzése­ket, amelyekben nincs vita. Egy ilyen közös nyilatkozat­ban a kancellár szerint min­denekelőtt a békeakaratnak, a nemzet iránti elkötelezettség­nek, valamint a nyugat-euró­pai egység megteremtésére irányuló készségnek kellene félreérthetetlenül kifejezésre jutnia. Willy Brandt más­részt ismételten hangsúlyozta, hogy. a kormány megértésre és egyetértésre való törekvése nem jelenti, hogy az. SPD mintegy utólag „törvényesnek ismeri el Németország megosz­tottságát”. (MTI) Nyugtalanság a NATO-ban A nyugati világ elhúzódó énzügyi válsága, amely ki- lezte a kapitalista országok ilentmondásait, nyugtalansá- ot keltett a NATO-ban is. Londoni tájékozott körök zerint Joseph Luns, a NATO ötitkára, a szervezet minisz­eri tanácsának ez év égén tartandó ülésszakán fel karja vetni azt a kérdést, tőgy a' valutaválság milyen hatást gyakorolhat a NATO katonai terveire. Az angol fővárosban egyéb­ként különös ingerültséget vál­tott ki, hpgy az Egyesült Ál­lamok kormánya eddig nem válaszolt az angol kormány három hivatalos tiltakozására, az amerikai protekcionista és diszkriminációs intézkedések­kel kapcsolatban. (MTI) NÓGRÁD — 1971. november 19* péntek Amikor Gromiko külügy­miniszter elküldte emlékeze­tes levelét U Thant ENSZ- főtitkámak, s javasolta: a világszervezet hasson oda, hogy mielőbb összeüljön a leszerelési világértekezlet — az egész haladó világ osztat-1 lan örömmel figyelte a fejle­ményeket. A szovjet indít­vány mindenekelőtt két dol­got tett még világosabbá. Az egyik: a Szovjetunió, amikor az SZKP XXIV. y kongresz- sz.usa határozatának szelle­mében megindította szinte egész földünket átfogó dip­lomáciai offenzíváját. nem egyszerűen belpolitikai ér­dekből lépett fel. hanem mind az öt földrész nem-, zeteinek érdekeit tartotta szem előtt. A másik: azok a szovjet erőfeszítések, ame­lyeknek a második világhá­ború befejeződése óta szem­tanúi lehettünk, mind job­ban rr.egérlelik gyümölcsü­ket. A látszatra kisebb, de nagyon jelentős tárgyalások és megállapodások útján a szovjet vezetés egy nagy, át­fogó béketerv megvalósítá­sán fáradozik. Ha arról beszélünk, hogy az emberiség egyik legna­gyobb álma a hideg- és ideg­háború nélküli, fegyvermen­tes világ, a lehető legponto- sobban fogalmazzuk meg az egész kérdést. Ez a felisme­rés ma már áthatja minden józanul gondolkodó. vala­mennyire is haladó állás­pontot képviselő ember gop- dclatvilágát. Éljen a földön bárhol,- a legeldugottabb zug­ban is, okkal retteg a hábo­rútól. mert a haditechnika mai állapotában már nem Ülést tarlóit a Minisztertanács Teljes amerikai bojkott Párizsban A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csü­törtökön megtartott 136. ülé­sén, az amerikai és a saigoni küldöttség taktikát változta­tott és a szokottnál is mere­vebb álláspontra helyezkedett. William Porter, az amerikai küldöttség vezetője szokásos felszólalása helyett rövid nyi­latkozatban közölte: az ame­rikai álláspontot már több 1 ízben világosan kifejtették, és most már konstruktív vá­laszt várnak. A saigoni kül­döttség vezetője, Pham Dang Lam, szintén rendkívül rövid felszólalásában megismételte azokat a döntéseket, amelye­ket múlt hét pénteki sajtóérte­kezletén Nixon elnök jelen­tett be. / Nguyen Van Thien, a DIFK küldöttségének vezetője és Xuan Thuy, a VDK küldött­ségének vezetője felszólalásá­ban bírálta Nixon elnök pén­teken elhangzott nyilatkozatát. — Nixon bejelentése nem tartalmaz semmiféle új elemet, amely előbbre vihetné a pá­rizsi értekezlet munkáját — hangsúlyozta Nguyen Van Thien. — Nixon mdst sem vá­laszolt hétpontos békejavasla­tunkra, hanem újabb katonai akciókra készül, hogy az erő pozíciójába kerüljön a pári­zsi értekezleten. Xuan Thuy az amerikai csapatkivonásokra vonatkozó bejelentést propagandatrükk- nek nevezte. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az Egye­sült Államok az utóbbi idő­ben nagyarányú bombatáma­dásokat hajt végre Dél-Viet- namban, Laoszban és Kam­bodzsában, és az amerikai gé­pek a VDK lakott területeit bombázzák. Az Egyesült A1-: lamok 7. flottájának repülő- gép-anyahajói pedig támadás­ra készen felvonultak a VDK partjai közelében. A csütörtöki ülés után, az amerikai küldöttség szóvivője arról próbálta meggyőzni az újságírókat, hogy William Far­ter rendkívül rövid — mind­össze 23 szavas — nyilatkoza­ta nem' jelenti a négyes érte- 1 kéziét bojkottálását. (MTI) 1 (Folytatás az 1 oldalról) népgazdasági, mind vállalati szinten elérte célját. Jelentős mértékben elősegítette a vál­lalatok gazdasági kapcsolatai­nak fejlődését, lehetővé tette a dolgozók széles körű aktív bevonását a gazdasági fejlő­dés kérdéseinek megvitatásá­ba. A közép távú tervek ki­dolgozása a vállalati önállóság fejlesztésének, a tervezőmunka fejlesztésének is hasznos esz­köze volt. A dinamikus fejlődésre irá­nyuló törekvések helyes irá­nyúak, de helyenként nem eléggé megalapozottak. A vál­lalatok fejlesztési, beruházási tevékenységüket sok esetben Olyan színvonalon határozták meg, amely meghaladja saját, illetve a népgazdasági terv­ben a célokra előirányzott anyagi erőforrásokat. A hatékonyság tervezett' nö­vekedése sem kielégítő. A vállalati tervezőmunka tapasz­talatai feltárták azokat a prob­lémákat, amelyek megoldására a vállalatoknak fokozott fi­gyelmet kell fordítandók. A vállalatok tervei elsősorban a vállalati munka színvonala­sabbá tételével, a vállalati ve­zetés előrelátásának és mun­kaszervezésének javításával, valamint a vállalati dolgozók tájékozottságának és tudatos­ságának fejlesztésével szol­gálják gazdaságpolitikai cél­jaink elérését. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács az Or­szágos Tervhivatal elnökének jelentése alapján értékelte a tanácsok közép távú tervező- munkáját, és a népgazdasági terv, valamint a tanácsok ter­veinek összefüggéseit. A taná­csok ezúttal minden szinten részt vettek a tervező mun­kában. A központi előírások köre jelentősen csökkent, ter­veik tartalmát alapvetően ma­guk a tanácsok határozták meg. A tervek előkészítése so­rán elemezték a terület gaz­dagságát, infrastükturális el­látottságát, a. településhálózat szerkezetét,’a fejlesztési adott­ságokat, és a fejlesztés kívá­natos irányát. ’ A tanácsok nagy felelősség- érzettel végezték tervezőmun­kájukat, a népgazdaság öt­éves tervének fő célkitűzéseit terveikben érvényre juttatták. Jelentős előrehaladást értekei a tervezés demokratizmusának kiszélesítésében, a tanácsta­goknak és a' dolgozók széles körének , a tervezőmunkába való bevonásával, a tervjavas­latoknak széles körű megvita­tásával. Előrehaladás mutat­kozott a tanácsi és a nem ta­nácsi beruházások koordinálá­sa terén. Megállapította á jelentés, hogy a tanácsoknak a terve­zés során nagyobb gondot kell fordílaniok a'beruházások re­ális költségeinek tényleges fi­gyelembe vételére, a gazdasá. gilag megalapozott tervezésre. Szükséges továbbá, hogy va­lamennyi tanács kellő mérté­kű tartalékot is képezzen. Az esetleges többletbevételeket pedig mindenekelőtt a lakás­építés és az ehhez kapcsolódó víz- és csatornaközmű fejlesz­tésére fordítsák. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette, és felhívta a tanácsok figyel­mét az egyes ágazatok fejlesz­tésével kapcsolatos fontosabb szempontokra; a tanácsok kulturális feljesztési tevé­kenységén belül, elsősorban az általános iskolai, diákotthoni férőhelyeknek a növelésére, a nagyvárosok, a fejlődő .ipari központok és azok környéké­nek összehangolt fejlesztésére. A belkereskedelmi minisz­ter, valamint a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter beszámolt a lakosság burgo­nya-, zöldség- és gyümölcsel­látására való felkészülésről. A jelentés megállapítja: bár a téli ellátás szempontjából legfontosabb élelmiszerekből az idei termés nem éri el a múlt évit, az állami és a szö­vetkezeti kereskedelmi válla­latok burgonyából, zöldség- és főzelékfélékből, gyüifoölcsből olyan mennyiséget készletez­nek, amelyből a lakosság ellá­tása az új termésig zökkenő- mentesen biztosítható. A Minisztertanács a beszá­molót elfogadta. Felhívta az illetékes minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a lakosság téli élelmiszer-ellátásához szüksé­ges további intézkedéseket te­gyék meg. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnökének elő­terjesztésére a kormány jó­váhagyta a tanács” Alapszabá­lyát. Egyben az OKISZ elnöke tájékoztatta a kormányt az ipari szövetkezetek VI. kong­resszusán elhangzott fontosabb javaslatokról. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a vadászati vi­lágkiállítás főbb tapasztalatai­ról. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezután a kormány egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A fegyver nélküli világért lenne front és nem lenne hátország: a nukleáris töl­tettel felszerelt nagy hatótá­volságú rakéták könnyedén eljuttathatók a csendes-óce­áni szigetekre éppúgy, mint Nevada sivatagának legel- zártabb, ember által alig járt sarkába. Ez a helyzet véd­telenné és kiszolgáltatottá tesz tulajdonképpen mindenkit, s amikor a Szovjetunió a le­szerelésért. a fegyverkezési hajsza korlátozásáért, a nuk­leáris fegyverkezés csökken­téséért és megszüntetéséért küzd, a kisember kiszolgál­tatottságának felszámolásá­ért harcol. A tíz évvel ezelőtti hely­zethez képest lényegesen jobbak ma a béke kilátásai. Az azonban tagadhatatlan, hogy embermilliókat tölt el még ma is szorongás a há­ború fellángolásának lehető­sége miatt. Ez a lelkiállapot már tapasztalható a világ- szervezet ülésein is Az ENSZ 1. számú politikai bizottsága ezekben a napokban tárgyal­ja a leszerelés problémáit. A vita eddigi felszólalói egyér­telműen állást foglaltak az összes nukleáris kísérlet, a bakteriológiai és a vegyi fegyverek betiltása mellett. Az erről szóló konvencióter­vezet világosan fogalmaz: egyetlen nemzetnek sincs jo­ga ahhoz, hogy a tömegpusz­tító fegyverek arzenáljának fokozásával rémületet kelt­sen a világban, s a fegyver­kezési hajsza erőszakolásá­val lassítsa az általános em­beri haladás ütemét. Ez az állásfoglalás úgy is felfogha­tó. mint amelyik szervesen kapcsolódik a szovjet kezde­ményezéshez, annak a mon­danivalónak a konkretizálá­sa. amit a szovjet kormány a leszerelési világkonferencia összehívására vonatkozó ja­vaslatában megfogalmazott. Bármennyire kívánatos is azonban az új háború ve­szedelmének gyors és végle­ges elhárítása, a hagyomá­nyos és nukleáris fegyverzet csökkentése, a világméretű leszerelés megvalósítása csak fokozatosan következhet be. Ennek oka elsősorban a nyu­gati világ vezetőinek nem éppen egyenes szándékában keresendő. Nézzük a kérdést közelebbről. Az Északatlanti Szerződésben tömörült orszá­gok kormányzó köreibenl a népek érdekeivel egyáltalán nem azonos törekvésekkel találkozhatunk, mert amíg szavakban a nyugalom és a béke mellett szállnak síkra, fokozott erőfeszítéseket tesz­nek az agresszív katonai tömb hadi potenciáljának fejlesztésére. Jellemző pél­dául, hogy az Egyesült Álla­mok képviselőháza az új költségvetési évre 71* milli­árd dollárt szavazott meg a kormány katonai kiadásai­nak felfedezésére, amely ösz- szegnek tekintélyes részét éppen a nukleáris fegyver- készletek gyarapítására for­dítja a Nixon-kabinet. A probléma másik oldala, hogy a leszerelés kérdései­ben először azoknak az or­szágoknak kell közös neve­zőre jütniok, amelyeknek birtokában vannak a tömeg- pusztító fegyverkészletek. Ennek érdekében javasolta a Szovjetunió, hogy a belátha-. tó jövőben üljön tárgyaló- asztalhoz az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió, Nagy- Britannia, Franciaország és a népi Kína, s a közel-ke- letű szóhasználat szerint atomcsúcson döntsenek a termonukleáris készletek sorsáról. Ez a lépés nemcsak példaadó lenne a világ többi országa számára, hanem ki­induló pontja is lehetne egy átfogó megállapodásnak. Moszkva felhívása nem ma­radt pozitív visszhang nél­kül, de sajnos akadt az„ötök” között olyan ország, amelyik egyáltalán nem, vagy csak immel-ámmal válaszolt az indítványra. A teljes leszerelés felé ve­zető útnak számos állomása lehetséges. A szovjet javas­lat és az indítványhoz már csatlakozott kormányok kép­viselői szerint a fegyver nél­küli világot konferenciák sor rozatával lehetne megterem­teni. A világkonferencia hosszabb Szakaszon keresz­tül határozná meg szinte lé­pésenként a leszerelés egy- egy fázisát. így mód nyílba a hatékony nemzetközi elle­nőrzés megteremtésére, és arra is, hogy a közben ' fel­merülő nézetkülönbségeket megszüntessék. Szolnoki István j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents