Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
JL^hás — háztartás Lakáskultúra A lakás világítása Szobanövények téli előkészítése> elhelyezése íróasztalra, vagy olvasólámpának Kisebb szoba modern csillárja A kertbe, nyitott verandára elhelyezett cserepes szobai dísznövények ismét visszakényszerültek régi környezetűikbe. Bármilyen szépen is fejlődtek a szabad levegőn a rendszerint félámyékos, szélvédett helyre állított növények, akkor is védett helyre kell rakni őket ha napközben még melegen 6Üt a nap, mert az éjszakák már erősen hűvösek, és a nagy hőingadozás ártalmukra van. Ha több dísznövényt tartunk, gyakran gondot okoz. hol helyezzük el őket télire, hogy a szabadból a zárt helyre való átköltöztetés ne viselje meg azokat, s hogy életfeltételeiket a legjobban biztosítsuk. A szabadban tartott növényeknek a fűtött rendszerint száraz levegőjű szobába való azonnali áthelyezés nem kedvez. A virágzó növények, mint például a a karácsonyi kaktusz Is, elrúgja bimbóit, elkezdd leveleit hullatni. A növények, szinte kivétel nélkül, ablak, ajtó közelében levő világos helyet kívánnak. Egyelőre azonban, ha van üvegezett verandánk, nagy ablakos, fű- tetien szobánk, a szabadiban tartott növényeket oda helyezzük el, hogy az átmenetet biztosítsuk számukra. Egyébként a legtöbb szobanövény a 17—30 fok körüli, kissé párás szobahőmérsékletet kedveli, s ezen teleltethetek át szépen, károsodás nélkül. Az ennél melegebb, sízára« levegőjű helyiség már megviseli a növényeket, s gombák és állati kártevők is megtámadhatják. A növényeket mindenképpen úgy helyezzük el, hogy szellőztetéskor soha ne nyissunk rájuk közvetlenül ablakot, soha ne érje őket huzat, mert erre különösen érzékenyek. Megbetegszenek, elsárgulnak a levelei és teljesen el is pusztulhatnak. A fikusz például egyetlen huzathatásra is lehullatja leveleit. Figyelmet követel a növények öntözése is. Az öntözővíz hőfoka mindig szobahőmérsékletű legyen. A hidegebb víztől a növények szintén megbetegszenek. Óvakodjunk a túlöntözóstől, amely szintén levélsárgulást, gyökér. és tőrothadást okozhat. Igen sok sansavériának ez okozhatja a téli pusztulását. Hűvösebb helyiségben a növény vízigénye szerint ritkábban, hetenként esetleg csak egyszer-kétszer, melegebb helyiségben szükség szerint gyakrabban és úgy öntözzük, hogy a víz a cserép aljáig, a gyökérig eljusson.' Nagyon jó hatású, ha a növényeket 2—3 naponként; vagy hetenként finom porlasztásé, fúvó permetezővel megnedvesítjüik. Így a levelein át is kap nedvességet. Különösen igénylik ezt a nagyobb levelű növények. A portól pedig hetenként, kéthetenként puha. vizes ruhával feltétlenül mossiuk le a növények leveleit, hogy a levegőzést biztosítsuk számuk, ra. A sízobanövények egy része télen is fejlődik; ezért szükséges, hogy a cserép földjéből megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jusson. Az átültetés ideje a tavasz. Ha azonban a növény kiélte a földjét, még most ds átültethetjük, friss, keverék, tápdús kerti földbe. A kifehére- dett, elsavanyodott mohás földfelületet azonban mindenképpen ajánlatos kicserélni a cserépben, úgy, hogy a növény gyökereit meg ne sértsük. A fejlődésben levő növényeiknek télen is adhatunk kéthetenként az öntöző vízzel egy kis virágtápsőt. A nyugalmi állapotban levő növényeknek viszont ez nem szükséges. A fény, a világítás az otthonokban jelentős és fontos dolog. A régi lakásokban általában egy a szoba középpontján elhelyezett fényforrást, csillárt használtak. Ez volt az álltalános. A mai modern lakásokban viszont a tervezők és belső építészek a több, sőt a sok fényforrást tartják korszerűnek. Hol legyen fény? Még a régi építésű lakásokban is egyre többen végeztetnek olyan elektromos szerelést, amely lehetővé teszi, hogy a szobában, vagy a lakáson belül több lámpa, több fényforrás legyen használható. A reggeli borotválkozáshoz a férfiaknak és az arckikészítéshez a nőknek pl. a fürdőszobában, a tükör előtt elhelyezett fénycső vagy villanyégő adja a legmegbízhatóbb világítást. Olvasáshoz, a gyermeknek tanuláshoz, nagyon fontos az asztal felett, vagy az íróasztalra elhelyezett olTalálkozott egyszer a házinyúl az elefánttal és így szólt hozzá: — Mi van veled bátyuska? Miért van úgy kisírva a szemed? — Ugyan minek örülnék, amikor délben úgyis meg fogok halni — felelte az elefánt. — Vajon miért halnál meg?! Hiszen olyan egészséges vagy, mint a makk! — Az igaz — magyarázta az elefánt —, de mindennek a tigris az oka! —, s olyat sóhajtott, hogy potyogni kezdtek a fáról a levelek. — Mondom, mindennek a tigris az oka. Megparancsolta nekem, hogy legyek délben a folyó partján, az Hatónál, ahol majd engem fel fog falni. — Ne félj semmit — bátorította a nyuszi az elefántot —, megijesztjük a tigvasólámpa. A vacsora. az ebédkészítés is gyorsabban megy, ha a munkaasztal, a tűzhely jól megvilágított és a háziasszony feje nem vet árnyékot sem a készülő ételre, sem a tűzhelyre. Arról pedig nem is kell szólni, hogy este elalvás előtt a legtöbb ember az ágyban olvas, tehát ott is szükséges egy olvasó-, vagy éjjelilámpa elhelyezése. Mi a divat? Még ma is közkedvelt és keresett a mennyezet közepén világító több égős csillár. Ma már a legtöbb nem homályos, zárt üvegbúrákból, hanem alul nyitott üvegformákból áll, mert ezek adják a legmegfelelőbb fényt. Az átlagos méretű szobákban a legmegfelelőbb a három-. Illetve ötégős csillár, míg a kisebbekben a két-, három-burás ad a szoba megvilágításához elegendő fényt. Mivel a csillár a mennyezeten nem csak a világítás, de a szobadísz szerepét is betölti, ezért formája, színe sem lehet közömbös. Ez változik a lakásberendezés divatjával. Most a sima üveg- búrák mellett a csiszolt üvegprizmákból összeállított, a fényt jól visszaverő csillár a divat. A helyi megvilágításnál az olvasó-, az asztali- és az éjjelilámpa, formájában, stílusában hasonlítson a mennyezeti csillárhoz. Ezért árusítanak falikar- és csiliárgamitúrákat. Milyen égőt? A fénnyel — mert hat a kedélyünkre, mert segíti a fizikai és a szellemi munka végzését, — nem szabad takarékoskodni. Egy karos lámpához 100-as égőt, ha pedig a csillár több karú, általában 60- as égőket használjunk. A gyenge fény, a rossz megvilágítás rontja látásunkat, befolyásolja kedélyállapotunkat, az otthon és a család légkörét. Kovács Margit Hogyan ijedt meg a tigris a nyáltól? r — VIETNAMI MESE — ' rist! Ültess engem a fe- zom, és takarót készítek a jedre, és megmenekülsz! S, amikor már ott csücsült a nyuszi az elefánt feje tetején, így folytatta: — Most pedig ballagj oda a folyóhoz és jegyezd meg jól a következőt: ha majd a lábammal a fejedre kop- pintok, ess el, s tegyél úgy, mintha meghaltál volna. Alig ért a folyóparthoz az elefánt, azonnal ott termett a tigris is, s amikor megpillantotta őt a nyulacska, beleharapott az elefánt fülébe, és így kiáltott fel: — Jaj, de rossz ízű húsa van! Lehetetlen megenni! Legjobb lesz, ha megnyúbőréböl a nyúlketrec tetejére! Alighogy ezt kimondta, máris kupán csapta lábacskájával az elefántot. Az elefánt erre elvágódott, s úgy tett, mintha meghalt volna. Megijedt erre a tigris. Ez aztán a vadállat! — gondolta. Egyetlen ütéssel leterítette az elefántot! A nyuszi pedig egy ugrással a földön termett, közelebb ment a tigrishez és így szólt: — De jó, hogy végre már kedvem szerint megebédelhetek! Sohasem ettem életemben finomabbat, mint a Kötött hosszú pulóver X rendkívül gyorsan elkészíthető pulóvert Pagoda- fonalból 4 és 5-ös tűvel kötjük. Mintája: színén 3 sima, 1 fordított, bal oldalán 3 fordított, 1 sima. A patent részeket 4-es tűvel (1 sima, 1 fordított) 4 cm magasságig kötjük. Tovább az 5-ös tűvel kötjük a mintát. Szabásminta alapján készítjük az egyes darabokat, a nyakkivágás szemeit, elöl is, hátul is nem fejezzük be, hanem fonalra fűzzük. Ha készen vannak az egyes darabok, gőzölés nélkül varrjuk össze, a nyakszemeit a fonalakról 4 tűre szedjük és 5 tűvel kötjük az 1 sima, 1 fordítottat. 8 cm magasságnál befejezzük, a simát simán, a fordítottat tigrispecsenye!” —■ S hátsó lábára állva, félelmetesen közeledett a dzsungel királya felé. A tigris azonban nem várta be a nyulat, hanem ijedtében a sűrűbe vetette magát, és eltűnt. — Ne szaladj! — kiáltotta utána a nyuszi. — Még ma felkutatom az egész erdőt, megtalállak, és meg eszlek! Rohanva érkezett haza, a barlangja elé a tigris. Egy kicsit kifújta magát, majd azt mondta: — Ilyen szörnyeteggel jobb nem találkozni! Nyomban átköltözöm egy másik erdőbe. És úgy is tett, ahogy mondta. Az elefánt pedig a dzsungel minden állatának elmondta bátor és eszes kis megmentőjének történetét. Krecsmáry László fordítása fordítottan, és visszafelé ki- csípőre az övtartó pántokat hajtjuk, esetleg le is ölt- horgolással készítjük két jük. láncszem szélességgel, szoAz öv bőrből vagy mű- ros szemmel horgolva, a bőrből készülhet bőrcsíkok- megfelelő magasságig. Eze- kal befűzve és megkötve. A két gondosan felvarrjuk. NÚGRÁD — 1971. november 14., vasárnap 11
