Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-12 / 240. szám
M O Z I É L E T Képernyő előtt Móricz betyárjai Áz írói képzeletet régtől foglalkoztatja a betyárvilág, bár többnyire csak romantikus, legendás, a mai krimi fordulatos hatásvadászatára is jellemző kalandregényekig jutottak el. Élő jellemeket, mély társadalomrajzot csak néhány regény nyújtott, kiemelkedő alkotást, pedig alig-alig tartunk nyilván, mint például a falu jegyzőjét (Eötvös), Móricz Zsigmond betyárregényeit cs még néhányat. Móriczot évtizedeken át. nyugtalanította a jobbágyvilág szegénylegényeinek élete és szerepe az idejét múlta társadalomban. Írói terveinek valóra váltására mégis csak alkotó élete második felében kerített sort, amikor is. 1936-ban megjelentette Betyár című regényét. Bár ezt a regényt a kritika csak fé.lig-meddig tekinti betyárregénynek. Czine Mihály írja többek között: „A Betyár hőse tulajdonképpen agrárszocialista, Móricz Zsigmond csak azért formálja betyárrá, hogy a kastélyt és a lázadást kiáltó szegénység életét szembeállítsa. Az igazi betyárregényét, amelyre egész ifjúságától kezdve készült, a Rózsa Sándorban írta meg, élete végén.” A fasizmus térhódítása, a második világháború előszelének felsivít^sa idején, szinte kínálkozott az írói tolira annak a betyárnak romantikus élete, akiről a legendák szinte szabadságharcos hőst formáltak a magyar nép nemzetté válásának, függetlenségi harcainak küszöbén. „Itt, Rózsa Sándor korában kereste az 1940-es évek elejéig tartó »népsüllyedés« gyökereit. S, úgy érezte, hogy a tegnapi történet során, saját korának kérdéseire is figyelmeztethet: az 1830-as évek felmutatásával, a feudális maradványok elleni harcra, a gyarmati sors ábrázolásával pedig a függetlenség fontosságára.” Rózsa Sándor eleven, mondhatnánk „történelmi” személy volt, akiről sok mindent feljegyeztek az utókor számára, és a tárgyilagos kutatások szerint, talán kevésbé volt olyannyira népi hős, mint amilyenné a folklór és Móricz mítosztermő ereje tette, de anyA következő két hétben három rövid tévéjátékot láthatunk, gyűjtőcímük: a Csodák világa. Az első részt ma este vetítik, „Felvirradt Tóth Macának” címmel. Képünkön: jelenet a műsorból. nyira kapcabetyár sem lehetett, amint azt a hivatalos szervek, hatóságok be akarták bizonyítani róla. Az ellene felhozott vádak egész sora bizonyíthatatlannak bizonyult. 1836. szeptember 10-én, két eltűnt meddő tehénért, bűnrészesként elítélték Rózsa Sándort, noha tagadott és bűnössége nem nyert bizonyítást: másfél évi börtönt és negyedévenként huszonöt botot kapott. A botbüntetés, a feudalizmus jellegzetes terméke kergette Rózsa Sándort betyárrá. Emiatt szökött meg a börtönből, emiatt vált földönfutóvá. Föl is ajánlkozott csendbiztosnak, de mert ajánlatát nem fogadták el, rablóvá lett Ezt Edvi Illés Károly is megerősítette, aki pőrének ügyésze volt. és 1872-ben az utolsó tárgyaláson halált kért a fejére. Móricz Zsigmond többé-ke- vésbé ragaszkodott is a történelmi hűséghez, és a tanúk által igazolt figurához, csak a szabadságharc eseményeinek felidézése ragadta el némileg, és adott alkalmat ábrázolásának vitathatóságára. Tehát, Kulturális A PÁSZTÓI ISMERETTERJESZTŐ ÉS KERESKEDELMI NAPOKAT 1971. október 20—30 között rendezik meg. A programban megta- lulhatók a hagyományos formák: az író-olvasó találkozók, a gazdasági, egészségügyi, külpolitikai, előadások. Újdonság lesz a szocialista brigádvezetők egész napos találkozója, és a pásztói üzemek bemutatkozása termékeik, gyártmányaik kiállításával. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a kereskedelmi egységek bemutatói: a Videoton-gyár termékeinek kiállítása, a kozmetikai cikkek bemutatója és a lak- berendezési kiállítás. A fiatalok is jól szórakozhatnak a rendezvénysorozat idején: divatbemutató, táncmulatság. a filmklub műsora mind érdekes eseménynek ígérkezik. NEM PANASZKODHATNAK az öblösüveggyári művelődési ház látogatói. Gazdag, változatos program várja őket ebben a hónapban is. Hdgy csak néhányat említsünk a sok közül: a német expresszionizmusról tartott ismeretterjesztő előadás után október 14-én az igazi barátságról beszélgetnek majd a résztvevők, arról, hogy mi is a kaposolat lényege, hogyan lehet jó barátra szert tenni. Október 19-én Fehér Klára és Nemes László írók látogatnak el a művelődési házba, ahol egy estét töltenek az irodalmat kedvelő közönséggel, válaszolnak azok kérdéseire és beszélnek az írói munka nehézségeiről kulisszatitkairól. Az öblösüveggyári filmszínházban pedig októberben kerül vetítésre az Uraim megöltem Einsteint című színes, fantasztikus csehszlovák film és a Szüzet a hereg- nek című színes, olasz—francia játékfilm. *■' BÁNYÁSZOKNAK A BÁ- NYASZÉLETRÖL. Nagy érdeklődés mellett zajlott le Etes-Amália-telepen a Bányászélet a XIX. században« című, időszakos, dokumentációs kiállítás. A helyi lakosok már az első napon nagy számban tekintették meg a Munkásmozgalmi Múzeum- áltál rendezett kiállítást, örvendetes tény, hogy a bányászélet bemutatására éppen egy. a bányászok által lakott településen, a legilletékesebbek előtt került sor. * MIKSZÁTH KÁLMÁN EMLÉKÉRE. A jövő évben sorra kerülő jubileumi időszak előzményeként október 17-én avatják Balassagyarmaton a Palóc Múzeumban felújított és kibővített Mikszáth Kálmán-emlékszobát. E hírhez kapcsolódva jegyezzük meg. hogy az 1972. évi Mikszáth-emlékün népségek részletes programjának kialakítására létrehívott bizottság október 22-én tartja soron lévő ülését, a Nógrád megyei Tanácson. NÓGRAD - 1971. október 12.. kedd amit eddig láttunk a tévéfilm- adaptáción, az Móricznál is nagyobbára a valóság határán mozog, már amennyire a műfaj (regény és nem dokumentum, vagy riport) erre lehetőséget ad. S a többletet igazságosztó hatalmában találjuk meg, amikor megüzeni a vármegyének, hogy a „szögény is embör”, vagy amikor — mint a tegnapi részben is — bosszút áll a leánygyilkos Pruska doktoron. Hogy mindezt elmondottuk, ezúttal nem a filmfolytatás unalma tette lehetővé, mert a nyolcadik rész kivételesen filmszerűnek mutatkozott, különösen az előző hét résszel szembesítve. Igaz, ebben nagy része van annak is, hogy a cselekmény kezd sűrűsödni, s még epikus tálalásban is rejt magában feszültséget 1*1 A mai műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a lapszemlét a világsajtóból (17.30), a Gondolkodnak-e az állatok című műsort (17.45), az ifjúsági érdekvédelmi műsort (18.25) és Adam Giselle-jéből készült balettfilmet (20.35). Lakos György tyerseny a javából Már a kisiskolások is tudják, hogy egy irodalmi mű vizsgálatánál feltétlenül meg kell figyelni, kifejezhette volna-e mondanivalóját kevesebb szóval az alkotó. Jól tudják azt is, „a több néha kevesebb.” A szabóságok is közvetlenül érzékelik ezt az általánosnak nevezhető axiómát, mert hiszen a kezdő szabó által készített öltöny,_ melybe nemcsak a megrendelő, hanem népes családja is kényelmesen elfér, a „ mesternek” és műve élvezőjének egyaránt kínos perceket teremthet. Blake Edwards filmje ilyesféle érzésekkel lepi meg a gyanútlan nézőt. A cselekmény bőre szabott felöltője ugyanis meglehetősen lötyög a valóban jól sikerült gégék, poénok által megtestesített mokány kis alakon. Mert nem is egyszer valóban igaz szívvel nevet a közönség a Nagy Leslie (Tony Curtis) és Fate professzor (Jack Lemmon) nem mindennapi versengésén. Ám, viszonylag hosszúak a holtfutamok, a tulajdonképpen esemény és izgalom nélküli félórácskák. A film sztorija tulajdonképpen egyszerű. A Nagy Leslie sikerember. Különféle sportteljesítményeiért kapca a „Nagy előnevet, melyet szerényen mindig visszautasít. Fate (neve magyarra fordítva Végzet-est jelent) legveszélyesebb ellenlábasa. Mindent megcesz, hogy legyőzze a mindig elegáns, vonzó külsejű Lesliet. Rettenetes szerkezeteket eszel ki. Vetélytársa motorcsónakját egy cápa fejű torpedóval támadja meg, a nagy autóversenyre pöfögő, zakatoló, emeltyűkkel és ágyúval ellátott szupergépkocsit tákol össze. Mondani sem kell, minden mesterkedése csődöt mond. Kettőjük igazi párharcának a New York—Párizs közötti hosszú távú autóversenyen kell eldőlnie. Izgalomkelcőnek beugrik Maggie Du Bois az erőszakos riportemő, a női emancipáció lelkes harcosa. O gondoskodik a bonyodalmak jó részéről. Az út hosszú. A versenytársak kidőlnek. Csak Fate és Leslie érkeznek meg Párizsba. A professzor fut át elsőnek a célvonalon, bár Leslie érkezett előbb, de a célszalag előtt megállította szuperkocsijác, s Maggie keblén piheg boldogan. A verseny nem dőlt el. Visz- szafelé New Yorkig folytatódik a viadal. A filmkészítés (legalábbis a kommersz film készítése) nagyon hasonló a kezdő háziasszony. munkájához, aki kezében a szakácskönyvvel alkotja meg első ételkölteményét, a paprikáskrumplit. Az étel nem lesz ehetetlen, de hiba volna különlegességre számítani. Blake Edwards is ilyen szakácsnő. Műve fogyasztható. Beteg nem lesz tőle senki. Igaz, hogy túlságosan nagy élményt sem kap. Figurái igazi receptemberek. Leslie a gáncs nélküli lovag. Izmos, elegáns, udvarias, igazi férfi. Fate professzor az örök intrikus. Az előírások szerint ő hordozza a komikus mozzanatok terhét és előnyét. Maggie az unalmas emanci- pátor figurája. Épp úgy, mint a valóságban, sótlan és bors nélküli. A néző, ha túl tudja magát tenni a giccsbe hajló jelenetek szirup ízén, a bántóan elcsépelt to rtahaj igáié burleszk- jeleneten, jól szórakozik. Legalábbis nevet, vagy nevetgél. És végül is a film szerződ éppen ezt akarták. Hann Ferenc Hahó, Öcsi! Balogh apuka impozáns, sok szobás villában él valahol Budán; a kertben gondozott gyep, sok virág. Az apuka életformája szuper,komfortos. Van két gyönyörű gyereke, csinos, szép felesége, türel- mies-bólogató anyósa, kakukkos órája, kenyérpirítója, egész környezete irigyelni való harmóniát hirdet, az apuka mégis ideges. Mindene megvan ennek a családnak, csak ideje nincs, sugallja a rendezés, miközben békés, nyugodt reggelizés alatt az idő folydogál, az apuka olvas. Olvas, és ideges. A filmet három napja játszotta a salgótarjáni mozi; ANDRZEJ ZBYCH: (Lengyelből fordította: Varsányi István 11. Néhány nap elmúltával értesültünk arról, hogy Heini Varsóban elesett. Az utcán lőtték agyon a lengyelek. Nem ismertem Ingridre. Énekelt, egyetlen napra sem hagyta abba fellépéseit, de valójában csak a színházban élt. Bezárkózott Heini szobájába és senkit sem engedett magához. Azután visz- szautazott Svédországba; amikor újra megérkezett Berlinbe, még csak fel sem hívott. Közel a zoóhoz van egy vendéglő, ott találkoztam vele egy SD-tiszt társaságában, alighanem Schabé- vál volt. Részeg volt. Hozzám sietett. „Heini halálát meg kell bosszulni" — mondta mielőtt megcsókolt volna. „És én bosszulom meg! A világ gyaláztos és kegyetlen. Ne ámítsuk magunkat!" Kloss még megkérdezte, vajon gyakran látták-e Ingridet SD-tisztek társaságában. Helyeslő válasz. Előfordult, hogy meghívta magához von Boldt tábornok is, Heini akkori felettese. Stolp főhadnagy pedig... az előző napon a színházban járt. — Magának is látnia kellett — mondta a lány —, ő kérte fel Ingridet az „Arany Sárkányában. Von Boldt tábornok! Klosst már régóta érdekelte ez az öreg porosz ember, aki, mint hirlik sosem szimpatizált túlzottan Hitlerrel, ami azonban nem gátolta őt abban, hogy végrehajtsa a vezér valamennyi parancsát. Boldt romba döntötte Varsót, Boldt irányította a Szovjetunió déli területein a német egységek hadmozdulatait. Most, az Oberkommando der Wehr- machthoz történt áthelyezése után, fontos vezérkari funkciót lát el. Mindig engedelmes volt, de egyúttal, ahogy a fáma mondja, egyike volt a Hitler-ellenes zendülés vezéreinek, az előre sejtett kudarc szította ellenállás vezetőinek. Vajon érdekelhette őt Ingrid? Tehát az Abwehr vagy a német véderő főparancsnoksága... Avagy talán valamilyen más lehetőség foroghatott fenn? Lehetséges, hogy Ingrid Kiéld egyszerűen megszökött? S végül... talán a Gestapo... Müller szívesen provokált. Vigyázni kell nagyon, hogy az ember csapdába ne sétáljon. Tekintete rátapadt a bérházra. feszülten figyelt, látta kijönni őket. Schabe elől, mögötte két SS-katona kisérte Frau Schustert. Az éltes hölgy magabiztosan lépkedett, s mint valami veszedelmes fegyvert, nagy méretű retiküljét tartotta maga • elé. Müllernek vajon mire jó ez a letartóztatás? Lehet, hogy szegény Frau feleslegesen fecsegett? Figyelnie kellett, s így nem volt ideje végiggondolni az eseményeket. Amikor megindult a kocsi, Kloss még várt néhány másodpercig és a kapuhoz osont. Feltételezte, hogy a gestapósok már nem térnek vissza, legalábbis nem egyhamar. Biztosan lesz egy kis ideje. A lépcsoház üres volt... Kloss Wiesbadeni álkulcsával könnyedén kinyitotta Heini Koetl lakását. Az előszobában, a szobában és a konyhában világos volt; a gestapósok nem oltották el a villanyt. Mindenütt feneketlen felfordulás: a konyhában — szétdobált ágy, bizonyára Frau Schusteré, a pohárszék tárva-nyitva, a padlón edények, szalvéták, konzervdobozok, szerény élelmiszer-tartalék. A szoba is hasonlóképpen festett. A szoba különben ízléses berendezésével hívta fel magára a figyelmet, valahogyan eltért az átlagos berlini polgári lakásoktól. Az erkélyajtót vastag, színes szőttes fedte: alacsony asztal, hevevégre egy mesefilm, egy gyerekfilm, kellett volna lelkendeznünk, de mi apukák, sajnos, szintén idegesek vagyunk. Idegesek, mert a mese didaktikus igénnyel közvetítene a felnőtteknek is valamit: apukák, bár tényleg kevés az a fráflya idő, ne legyetek türelmetlenek bájos gyermekeitekkel, játsszatok velük, vagy legalább álljatok szóba velük néha, ne csak az újságolvasás, rohanás, éjszakai túlmunka, meg a többi hóbort foglalkoztasson benneteket! A szándék nemes volna, és szükséges is ilyen ügyben az intő szó, de ebben a filmben annyira hamis, művi minden — reális élettér is, mese is —, hogy az ember inkább bosszankodik, mint elfogadná a tanácsot. Fényes-árnyékos szappanbuborék ez a Balogh úr féle reggel: hogyan lehetne dramaturgiailag jó épftkezési alapja, szervesen illeszkedő kerete a mesének. Hogyan lehetne igazán fontos a mese, a gyerekeknek szerkesztett képzeletanvag, motiváció. Pedig öcsi útja a fürdőszobától a fürdőszobáig tulajdonképpen igen sok nagyszerű lehetőséget kínálna incenciózu- sabb mesére, de az alkotók belefeledkeznek az alapjátékukba, unalmasan filozofálgatnak az időről, bergengóe bíróságot szerveznek (az elnöklő királyi pár giccshatá- rcn!) a gonosz szülők elítélésére, hogy aztán végül, a leglaposabb mesesablon szerint, sárkányt ölni küldjék az öt és negyed éves Öcsit. A fiamnak — nincs még négyéves —, a két aranyos törpe, Kököjszi, Bobojsza maradt meg a filmből és a gonosz sárkány. A barátom kilencéves fia legyintett az egészre, óvodásoknak való. Nekem legjobban a filmből a zöldséges, postás, kertész, kikiáltó, teremőrnénike, s a bergengóe király második bírája (Dégi István) tetszett. Legkevésbé a hirtelen haragú, ideges Balogh-apuka és a kirakott reggelije. Magával öcsivel úgy vagyok, hogy örömmel láttam; nem találtam bájolgásnak amit csinál, s néhány jelenetben szívesen időztem vele. Az utcai forgatagban, a lakodalmas pár mögött egy kitűnő gyerekszínész gesztusai, villanásai ragadtak magukkal. A film egészében — mint az utóbbi évek terméséből annyi maeyar filmről, el kellett mondanunk, — elszalasztott lehetőség. Erdős István rő, néhány egyszerű szék és természetesen, hatalmas porti'é a falon: egy fiatal fiú siszvetterben. Minden bizonnyal Heini Koetl. Kloss- nak az jutott eszébe, hogy a legtöbb német lakásban a fiúk egyenruhás fényképe látható. Kiéld kisasszony holmija a padlón hevert, úgy látszik, mindent kidobáltak a fiókokból és a bőröndökből. A gestapósok különben felhasogatták a bőröndöket, felfejtették a kabátbélést, ösz- szetörték, a befőttesüvege- ket, és a parfűmös flakonokat. Mit kereshettek a saját ügynöküknél? Mit reméltek, mit találnak nála? Nem bíztak benne? Hiszen nemegyszer adta tanúbizonyságát lojalitásának. Arra gondolhattak talán, hogy olyasvalamit találnak, ami felfedi Ingrid előttük eddig még ismereten kapcsolatait? Vajon milyen eredménnyel járhatót a házkutatás? Ezt természetesen, nem tudta. Letérdelt s maga kezdte vizsgálgatni Kiéld kisasz- szony dolgait. A lengyel hírszerzés összekötőnőire kötelező utasításokat jól ismerte és tudta, milyen rejtekhelyek a leggyakoriabbak. A ruhákhoz és a toalettszerekhez hozzá sem nyúlt, meg különben is a gestapósok már alaposan átkutatták. A bőröndből és a fiókokból a ruhák és a kötött kabátok öveit szedte össze, leszedte róluk a csatokat és mindegyiket tüzetes vizsgálatnak vetette alá. Munkájában mindvégig zsebkésével dolgozott. (Folytatjuk) :
