Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

N'xcn nem tagad fa meg magát dolgozókat sújtja Ismét a Nixon elnök csütörtökön este fehér házi dolgozószobá­jából közvetített rádió- és tv- beszédben jelentette be, hogy augusztus 15-i gazdasági szük­ségintézkedések keretében bevezetett és november 13-án lejáró ár- és bérbefagyasztást felváltja új gazdasági politi­kájának „második fázisa”: az ár- és bér korlátozások szaka­sza. Az elnök „figyelemre méltó sikernek” minősítette az ár- és bérbefagyasztás első fázi­sát, amit annak tulajdonított, hogy az „áldozatkész ameri­kaiak túlnyomó többsége az ország érdekeit az egyéni ér­dek fölé helyezte”. Atlanti partvidék: tovább fart a sztrájk Égy szövetségi bíróság ren­delkezése nyomán az Egyesült Államok csendes-óceáni kikö­tőiben immár 100 napja sztrájkoló 15 000 dokkmunkást a szakszervezet elnöksége csütörtökön este felszólította, hogy szombattól átmenetileg vegye fel a munkát. A San Franciscó-i bíróság egyelőre 10 .napra függesztette fel a sztrájkot, és ezalatt meg­vizsgálja azt a lehetőséget, hogy a sztrájkellenes Taít- Hartley törvény alapján el­rendelje-e a 80 napos „le- higgadási időszakot”, ami alatt a sztrájkolok szakszervezeté­nek meg kell állapodnia a bérkérdésekben a munkálta­tókkal. Pénteken már lassan Együttműködési gyakorlat r X magyar néphadsereg ki­jelölt csapata és a szovjet dé­li hadseregcsoport — B. P. Ivanov vezérezredesnek, a dé­li hadseregcsoport parancsno­kának vezetésével — a Du­l okozódó harcok Kelet-Pakisztánban a profitokra és az osztalékok­ra, valamint a bankkamatlá­bakra nem vezet be semmifé­le ellenőrzést, mivel — mint hangoztatta — „a magasabb profit minden amerikai leg­jobb érdekeit szolgálja”. A bérkorlátozás érvényesí­tésére az elnök kilátásba he­lyezte a rendkívüli gazdasági stabilizációs törvény vonatko­zó büntető rendszabályainak alkalmazását, egyszersmind bejelentette, hogy a rendkí­vüli törvény hatályának egy­éves. 1973. áprilisáig terjedő meghosszabbítását kéri a kongresszustól. (MTI) Meglopetés Brightonban Az Angol Munkáspárt pén­teken befejezte brightoni kongresszusát. Az utolsó na­pirend már csak rutinügyeket ígért, de ekkor meglepetés következett: Jo Richardson képviselőnő szavazást kért a bankok és biztosító vállalatok államosításával kapcsolatos munkáspárti politikáról. Richardson asszony két vá­lasztókerület közös határozat- tervezetét elevenítette fel, amely a szerdai gazdasági vitán nem került a kétezer delegátus elé. A tervezet in­dítványozza, hogy a munkás­párt vegye fel a jövő évi pártprogramba a bankok és a biztosítók államosításának követelését és addig is alakít­son bizottságot a kérdés ta­nulmányozására. Angliában a biztosítási üzletág összberuhá- zása 13 milliárd font sterling, egyharmada a nemzeti össz­termék értékének. A munkás­párt már húsz évvel ezelőtt követelte, hogy terjesszék ki rá a társadalmi ellenőrzést A képviselőnő emlékeztetett ar­ra, hogy ez a munkáspárti követelés aztán fokozatosan a feledésbe merült Bár a vég­rehajtó bizottság ellenezte a kérdés megszavazását, a kül­döttek a tömbszavazási rend­szer szerint 3 519 000 szavazat­tal. 2 104 000 ellenében a ha­tározattervezet mellett foglal­tak állást Az árnyékkormány a jövő héten tárgyalja meg a közös piaci vita parlamenti taktiká­ját. (MTI) ŐSfcibb terítésme^tes segély a UDK-nak Podgornij hazaindult Hanoiból Nyugat-Bengalisban, abban az indiai államban, ahová im­már fél éve áramlik a Kelet- Pakisztánból menekülők tö­mege, megfigyelők arra szá­mítanak, hogy az elkövetke­ző három hónapban a mene­külés üteme még fokozódhat is. Feltevésüket arra alapoz­zák, hogy Kelet-Pakisztánban továbbra is nagy az éhínség, és állandóan fokozódik a har­ci tevékenység a hadsereg és ■a független Kelet-Pakisztánért küzdő gerillák között. A had- séreg néhány hét múlva, ami­kor véget érnek a monszun­esőzések és a szárazabb idő­szak megkönnyíti a gyors csapatmozdulatokat, nyilván fokozza majd nyomását az el­lenállókra. Jelenleg naponta átlag 15— 40 ezer menekülő lépi át a határt és keres menedéket a (Vályúitás a t oMtatOQ $ a : vízellátás és szennyvízcsa­tornázás gondjainak megoldá­sát nem lehet csak a helyi ta­nácsok, de még a megyék feladatává sem tenni. A prog­ram megvalósítása olyan anya­gi erőket köt le, amely vilá­gossá teszi, hogy csak a lakos­ság, a helyi tanácsok, mező­gazdasági üzemek és vállala­tok széles körű, társadalmi összefogásával valósítható meg. Fontos feladat a víztársulási mozgalom kiszélesítése, a he­lyi tanácsok és vállalatok együttműködésének kölcsönös érdekeken alapuló kooperáci­ójának megszervezése. Nyil­vánvaló. hogy egybehangolt tevékenységre van szükség, mert a vízellátás megoldása egyaránt érdeke tanácsnak, üzemnek, termelőszövetkezet­nek. szolgáltató vállalatnak. Nem lehet szó nélkül el­menni a víz tisztaságának védelme mellett. Egyre in­kább szennyezettekké vál­nak a természetes vizek. Ez, ha nem lépnek fel ellene ide­Az amerikai elnök homály­ban hagyta ugyan a bérbefa­gyasztás és a bérkorlátozás között húzódó határmesgvét, de beszédének elhangzása előtt adott sajtótájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője nyoma­tékosan hangsúlyozta: nincs szó a bérrögzítés automatikus feloldásáról, hanem november 13-án éjféltől az elnök által kinevezett bizottság dönt majd arról, hogy mely bérka­tegóriák helyezhetők át a „mélyfagyasztóból” a vala­melyest enyhébb hőmérsékle­tű „hűtőszekrénybe”. Nixon beszédében egy kér­désre világos választ adott: beindult a rakodás mintegy 250 hajón. Az Egyesült Ál­lamok nyugati partvidékén lezajlott minden eddiginél hosszabb dokksztrájk a becs­lések szerint mintegy 1,7 mil­liárd dollár forgalmi kiesést okozott a hajózási társaságok­nak. Eközben az atlanti partvi­déken és a Mexikói-öbölben továbbra is tart közel 45 000 dokkmunkás egyhetes sztrájk­ja, amellyel szemben Nixon elnök nem kérte a Taft- Hartley törvény alkalmazását. Ugyancsak egy hete—tart több mint 100 ezer amerikai bányász béremelést követelő sztrájkja. (MTI) nántúl térségében több napos együttműködési gyakorlatot tart. A gyakorlaton harcko- csizók, gópkocsizó-lövész alakulatok, valamint légierő­kötelékek és deszantegységek vesznek részt. (MTI) minden mértéket meghaladó­an túlzsúfolt táborokban. A 9 millió kelet-pakisztáni me­nekült között állandóan emelkedik a halálozási arány­szám és az éjszakák hidegre fordulása nyomán, különösen a tüdőgyulladás pusztít. A segélyező szervezetek nehezen győzik a munkát. Becslések szerint, a hideg idő miatt, sürgősen legalább 60 ezer tonna ruhára és takaróra vol­na szükség. A Pakisztáni Rádió egyik je­lentése szerint, a napokban is­mét 79 határsértőt lőttek le, akik India felől akartak be­hatolni Kelet-Pakisztánba. A kormányhoz közelálló forrá­sok szerint a polgárháború kirobbanása óta, több mint ezer ilyen beszivárgót öltek meg a pakisztáni katonák. (AP) jében, beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. Víz- szennyezés Nógrád megyében is bőven akad. A Tolmácsi Erdőkémia üzem fenolos vizet bocsát a Lókos-patakba, amely olyan mértékű, ha az üzem meg is szünteti a tisztítatlan szennyvizeknek a Lókos-pa­takba történő ürítését, akkor is három-négy évre van szükség ahhoz, hogy jó mi­nőségű vizet tudjanak nyerni belőle. Rendkívül szennyezett a Tarján-patak is. Nyilván­való. hogy megyénkben az ed­digieknél sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani a felszíni vizek megelőző tisztaságvé­delmére, és túl a gazdasági bírság eszközén, a közös ügy iránt érzett társadalmi fele­lősség, megóvni vizeink tisz­taságát. A tanácsülés ezt követően a lakásépítés fejlesztéséről, a iakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló központi bizottsági és kormányhatáro­zat végrehajtásáról hallgatott meg előterjesztést, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Már az ügyrendi bizottság ülésein zajló vitából látszott, hogy bár a lebonyolítást il­letően most is megmarad a régi rutin, de az ENSZ 26. közgyűlésének légköre mégis eltér a megelőzőekétől. A sejtés az általános politikai eszmecsere eddigi tapaszta­latai szerint igazolódott: a módszereket tekintve öreg világszervezet berkeibe új szelek törtek be, s ezek kis­sé aggodalommal töltik el azokat, akik a hidegháborús korszak szintjén szerették volna konzerválni az Egye­sült Nemzetek Szervezetét. U Thant főtitkár a köz­gyűléshez intézett üzeneté­ben nyomatékosan hangsú­lyozta: a világszervezetnek továbbra is legfontosabb feladata a termonukleáris háború veszélyének elhárítá­sa, glóbuszunk tartós béké­jének megteremtése és meg­óvása. E nagy cél elérésé­hez számtalan kisebb, de nagy jelentőségű részleten keresztül vezet az út. Ezek egyik legfontosabbika a le­szerelés. A kérdéssel kap­csolatban az eddigi felszóla­lók — Rogers, amerikai kü­lügyminisztert leszámítva — tulajdonképpen pártolóan nyilatkoztak. Az amerikai álláspont nem teljesen vilá­gos. Ügy tűnik: Washington olyan leszerelést szeretne, ami vonatkozik rajta kívül a világ minden országára. Annál szembetűnőbb Fran­ciaország magatartásának módosulása. Párizs annak idején nem rokonszenvezett az atomhatalmak csúcskon­ferenciájára vonatkozó szov­jet javaslattal. A közgyűlé­sen elhangzott francia nyi­latkozat azonban már egé­szen másként hangzott; Barátsági gyűlés Párizsban „Az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi összehívásáért, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak Franciaország által történő elismeréséért” jelszó jegyében a párizsi Mutwilité teremben megtartották Fran­ciaország, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kom­munistáinak barátsági gyűlé­sét. A gyűlésen — amelyet a Francia Kommunista Párt rendezett — részt vett Fried­rich Ebert, a Német Szocialis­ta Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja és Gerd Deum- lich, a Német Kommunista Párt vezetőségének elnökségi tagja. Francois Billoux, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a gyűlé­sen mondott beszédében ki­emelte: „A Német Demokrati­kus Köztársaság léte és meg­erősödése, szilárd szövetsége a nagy Szovjetunióval, az a hely, amelyet becsülettel be­tölt a szocialista országok közösségében — igazi záloga az európai népek, így orszá­gunk és a nyugatnémet állam lakossága békéjének és biz­tonságának”. (MTI) Moszkva lemondta Home útját A szovjet kormány „megva- lósíthatatlannak” tartja sír Alec Douglas-Home brit kül­ügyminiszter jövő évre terve­zett szovjetunióbeli látogatá­sát — jelentik a Szovjet Te­levízióra hivatkozva hírügy­nökségek. A Szovjet Televízió közlése szerint több, Moszkvában akkreditált angol diplomatát és kereskedelmi képviselőt persona non grata-nak nyil­vánítottak, és felkérték őket, hogy két héten belül hagyják el a Szovjetunió területét. Sir John Killick, moszkvai brit nagykövetet pénteken es­te a szovjet külügyminiszté- riwmba kérették, ahol jegyzé­ket nyújtottak át neki. Mint ismeretes, Nagy-Bri- tanniában a közelmúltban provokációs céllal nem kívá­natos személynek minősítet­tek 105 szovjet diplomatát, s kiutasították őket az ország­ból. (MTI) Franciaország, mint az atom­hatalmak egyike, támogat egy ilyen találkozót. Ügy ítéli meg, hogy a nukleáris fegyverkezés korlátozása fontos lépés lenne a világ szempontjából, s az atom­hatalmak közötti esetleges megállapodás tovább növel­né a hagyományos fegyver- készletek csökkentésének esélyeit. A két dolog ilyen együttese viszont elvezethet­ne a leszereléshez. Ne jósol­junk azonban, hiszen még csupán a kezdeteknél tartunk, de az álláspontok ilyen kö­zeledése a jövőre nézve fel­tétlenül biztató. A biztonság szavatolása kiemelkedő helyet foglal el az ENSZ alapokmányában és határozataiban. Olyan inten­zitással azonban, mint a mostani közgyűlésen, még sosem szerepelt napirenden. A szocialista országok által javasolt összeurópai értekez­let, valamint a kollektív biztonsági rendszer megte­remtése még olyan küldöt­tek felszólalásában is helyet kapott, akik kontinentálisán tulajdonképpen nem érde­keltek a probléma megoldá­sában. Ez az érdeklődés nemcsak azt mutatja, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mainak indítványa életké­pes, hanem egyben azt is, hogy a biztonság akarása világóhaj. Néhány felszólaló konkré­tan is utA Európa ma is aktuális szerepére. Többen A szovjet párt- és kormány­küldöttség Nyikolaj Podgor- nijnak, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének ve­zetésével befejezte hivatalos látogatását a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban. Hanoiban pénteken ünnepé­lyes keretek között elbúcsúz­tatták a szovjet vendégeket. A szovjet párt- és kormány- küldöttség a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsá­gának és a VDK kormányá­nak meghívására október 3-tól 8-ig volt hivatalos látogatáson a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A delegáció látogatást tett Hanoiban, Haiphongban, és Az utóbbi napokban száz­nál több lengyel nagyüzem kommunistái már megválasz­tották küldöttüket a LEMP december 6-án kezdődő kong­resszusára. A kisebb létszámú alapszer­vezetek közben megválasztot­ták a kerületi, városi és já­rási pártkonferenciák résztve­vőit. A kongresszusi előkészülete­ket országszerte nagy politi­kai és társadalmi aktivitás jellemzi. A LEMP alapszerve­zeti taggyűlésed elemezték a központi bizottság kongresszu­si irányelvtervezetét. Ugyan­erről vitagyűléseket rendez­nek a szövetséges pártok és a társadalmi szervezetek is. Az ország távlati fejlesztési prog­ramjáról százezrével fejtik ki véleményüket az összes tár­sadalmi rétegek képviselői. Péter János külügyminisz­ter, a magyar ENSZ-delegáció vezetője, csütörtökön Mirko Tepavac jugoszláv, és S. Rad- zsaratnam Singapoure-i kül* ügyminiszterrel találkozott. A magyar EN£jZ-misszió épüle­tében felkereste külügymi­niszterünket Xantopulosz-Pa- lamasz görög ügyvezető kül­ügyminiszter. Péter János hangsúlyozták, hogy az öreg kontinens helyzete és a világ állapota szoros összefüggés­ben van egymással. Magya­rán: ha a földrészünkön rendezették az államok kö­zötti ügyek, súrlódás- és konfliktusmentesek a kap­csolatok, az kedvezően hat ki más kontinensekre is. Nem azt jelenti ez. mintha Európa státusa megkülön­böztetett lenne, de mindenki előtt ott lebeg századunk két nagy világégésének em­léke, amelyek innen lobban­tak fel, s ez indokolja a figyelmet. Ami az európai országok többségét illeti, a közgyűlé­sen számosán kötelezték el magukat a biztonsági kon­ferencia mellett. Közöttük nem egy NATO-tagállam található. Tehát a hideghá­borús egységfront épületén újabb repedések keletkeztek. Motiválta ezeket a Varsói Szerződés tagjainak nagy je­lentőségű felhívása, s az a szívós diplomáciai munka, amit az európai konferen­cia összehívása és a kollek­tív biztonsági rendszer meg­teremtése érdekében folytat­tak. Az egészséges erjedés ennek köszönhető. mivel megmutatta a nemzeteknek a nyugodt, békés, az orszá­gok közötti együttműködés Európája felé vezető utat. A közgyűlés egyik legtöb­bet vitatott «mája a világ- szervezet egyetemesség l'ek fokozása, őzen belül a Ki-. Guang Ninh tartományban.' Tárgyalásokat folytatott a Vietnami Dolgozók Pártja és a Vietnami Demokratikus Köztársaiság vezetőivel, ame­lyek eredményeképpen aláír­ták a szovjet—vietnami közös nyilatkozatot, egyezményeket kötöttek, amelyek szerint a Szovjetunió térítésmentes se­gélyt, valamint újabb hitele­ket nyújt a VDK-nak. Ugyan­csak aláírták az 1972—1973-as évekre szóló árucsere'forgalmi egyezményt. A hanoi repülőtéren — ame­lyet feldíszítettek a Szovjet­unió és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság lobogóival — a párt és az állam vezetői, közéleti személyiségek búcsúz­tatták a küldöttséget. (MTI) A LEMP KB felhívására tö­megméretű szocialista ver­senymozgalom bontakozott ki. A felajánlások egyik új voná­sa, hogy a termelés mennyi­ségi és minőségi növelését cél­zó kezdeményezések mellett igen komoly helyet foglalnak el a szociális és a munkakö­rülmények megjavítására tett vállalások. Ezekben a hetekben külö­nös meggyőző erővel érvénye­sül a gyakorlatban a LEMP új vezetőségének egyik alap­elve: a tömegekkel való rend­szeres konzultálás, eszmecsere. A párt legmagasabb szintű ve­zetői szinte naponként nagy­gyűléseken, város- és üzem- látogatásokon találkoznak munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. (MTI) csütörtökön részt vett Pierre Harmel, belga külügyminisz­ter ebédjén. A találkozón, amelyen részt vett Szarka Károly nagykövet, hazánk ál­landó ENSZ-képviselője, és dr. Pataki János nagykövet, az ENSZ-közgyűlés időszerű problémáiról, valamint a két­oldalú kapcsolatokról volt szó. (MTI) nai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítása. Az amerikai képviselet a napi­renddel kapcsolatban olyan javaslatot terjesztett elő, amelyik továbbra is hű ma­radt Washington „két Kína” politikájához. A Fehér Ház­ból most is úgy akartak gesz­tust gyakorolni Peking félé, hogy közben változatlanul megőrizhessék Tajvan iránti elkötelezettségüket. Már az ügyrendi bizottság erősen kifogásolta e merev, válto­zást egyáltalán nem ígérő indítványt, a közgyűlési vita során pedig mind jobban ki­tűntek tarthatatlan vonásai. Az Egyesült Államok sokáig bízhatott ENSZ-beli szövet­ségeseiben. Most azonban úgy tűnik, mintha a gépezet bajai tovább mélyültek vol­na: szaporodik az elpártolok száma. Szerdán Panama be­jelentését követően már öt olyan latin-amerikai ország volt. akiket ugyan szoros szálak fűznek az USA-hoz, de mégsem támogatják a washingtoni indítványt. Az ellenzők tábora feltehetően tovább gyarapodik, mivel Amerika újabb lépései a KNK felé, még kétségesebbé teszik indítványának korsze­rűségét, alaposságáról nem is beszélve. Az általános politikai vita menetrendszerűen jövő szer­dán zárul. Addig még sok minden történhet. Az eddi­giekből azonban azt láthat­juk, hogy az idei közgyűlés szelleme mutat bizonyos vál­tozásokat még akkor is, ha ezek a módosulások nem ro­hamléptekkel, hanem nagyon is fokozatosan következtek és következnek be. Szolnoki Istváa I 2 NÓGRÁD - 1971. október 9., szombat Vlésezctt a megyei lan ars Változások, ha lassan is... Kongresszusi készülődés Lengyelországban Péter János megbeszélései

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents