Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

1 Több tényező okozta a katasztrófát Tájékoztató a kijevi repülőgép-szerencsétlenségről A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A Közlekedés- és Positaügyi Minisztérium a MALÉV Bu­dapest—Kdjev között, menet­rendszerűen közlekedő LBD- jelű repülőgépe katasztrófája okainak eddigi vizsgálatáról az alábbi tájékoztatást adta: Szeptember 16-án 9 óra 44 perckor a Kijev—Boriszpol re­pülőtértől 26 kilométerre be­következett szerencsétlenség vizsgálatának első szakaszát a szovjet légügyi hatóság, ma­gyar szakértőik bevonásával, befejezte. A szerencsétlenség körülményeinek feltárásához többek között felhasználták a meteorológiai jelentéseket, a repülőgép személyzete és a földi repülésirányító szolgála­tok közötti rádiólevelezés — magnetofonszalagra rögzített — anyagát. Elemezték a katasztrófa színhelyén megtalált baleseti adatíró készülék („fekete do­boz”) adatait, a repülőgép ha­ladását radaremyőn is figye­lemmel kísérő repülésirányí­tók jelentéseit, illetve a na- daremyőkről automatikusan készített fényképfelvételeket. Tanulmányozták a repülőgép­re és a személyzetére vonat­kozó okmányokat, valamint a katasztrófát szenvedett gép további vizsgálatra alkalmas berendezéseit. A bizottság azonos típusú gép ellenőrző repülésével rekonstruálta a szerencsétlenül járt gép fel­tételezett útjának körülmé­nyeit és az értékelés pontosí­tása céljából földi műszaki imitációkat is végzett. A re p ül ós zere n eset lenseg okainak eddigi vizsgálata so­rán megállapították a követ­kezőket : A menetrendszerű repülő­gép egy óra késéssel indult el Budapestről, várva a kijevi repülőtér időjárási viszonyai­nak kedvezőbbre fordulását. Amikor a meteorológiai elő­rejelzés közölte, hogy az idő­járás javult, és a meghatáro­zott kitérő repülőtereken jó időjárás uralkodik, a repülő­gép szabályszerűen elindult. Az út kétharmadáig a repü-' lés rendben, zavaró körülmé­nyek nélkül zajlott. Lvov lég­terének elhagyása után kitűnt, hogy az időjárási viszonyok a kijevi repülőtéren nem javul­nak a kívánt mértékben, a repülőgépvezető azonban foly­tatta útját Kijev felé. Mintegy 9700 méter magasságban —• már Kijev körzetében — za­var támadt a repülőgép köz­vetlen elektromos ellátási rendszerében, ezért a tartalék áramforrást képező akkumu­látorok léptek működésbe. Ebben a helyzetben — te­kintettel az áramellátás idő­tartamára — a Budapesten felvételezett üzemanyag meny­nyisége mellett, célszerű lett volna a kedvezőtlen időjárású kijevi repülőtér helyett más, kitérő repülőtérre átrepülni. A repülőgép parancsnoka 3700 méter magasságból jelentette, hogy a tartalék áramforrások igénybevételével repül. Enge­délyt kért a kijevi leszállás­hoz, amit rendkívül rossz idő­járási viszonyok között (60 méter felhőmagasság, 700 mé­teres vízszintes látás) megkí­sérelt, a földi repülésirányí­tás utasításai szerint. A repülőgép a leszálló irányra fordulás jó végrehaj­tása után eltért a siklópályá­tól és a leszállás nem sike­rült, Ekkor a gép ismét fel- emelkedett és felhőben repül­ve a siklópálya újbóli meg­közelítésére készült. Ezután a repülőtértől eltávolodva, új fordulóba kezdett. Térbeli helyzetét azonban pontosan meghatározni már nem tudta, a rendkívül alacsony felhőzet­ben, esőben és ködben ma­gasságát elvesztette, majd nagy sebességgel a földnek ütközött. Megállapítható, hogy a lé­giszerencsétlenséget több ked­vezőtlen tényező egyidejű je­lentkezése idézte elő. A szak­emberek az okok teljes felde­rítésére irányuló munkájukat, laboratóriumi, kutatóintézeti elemzések és vizsgálatok út­ján, tovább folytatják. (MTI) Sajnálatos Anglia külpolitikája Az Angol Munkáspárt brightoni országos kongresz- szusának csütörtöki munka­napján a küldöttek elfogad­ták az országos végrehajtó bi­zottság külpolitikai doku­mentumát, amely előirányoz­za európai biztonsági értekez­letek egész sorozatát és indít­ványozza egy összeurópai biz­tonsági értekezlet összehívá­sát is. Denis Beaíey, aki hat évig voit hadügyminiszter, bírálta a konzervatívokat amiért „éppen akkor” szítottak kém- hiszbéi iát, amikor a szovjet vezetők tevékenyen fáradoz­nak az Egyesült Államokkal, Nyugat-Németországgal és Franciaországgal való együtt­működésük javításán. Michael Stewart volt külügyminiszter szintén kitért a szovjet diplo­maták ügyére és óvatos sza­vakkal elítélte a kormány ak­cióját, Tony Wright parlamen­ti képviselő pedig kijelentet­te: „csak sajnálkozni tudok azon, hogy külpolitikánk a jelek szerint barátot akar csi­nálni azokból, akik a világ­háborúban az ellenségeink voltak, és ellenséget azokból, akik oldalunkon harcoltak”. A külpolitikai kérdések mellett szerepelt a kongresz- szusi vitában Észak-írország is. (MTI) Pjotr Abraszimov, a' Szovjetunió új párizsi nagykövete át­nyújtotta megbízólevelét Pompidon francia államfőnek. Fel­vételünk a megbízólevél átadása után készült. Balról Ab- rászimöv, középen Pompidou és jobbról Schumann külügy­miniszter 2 NÓGRAD — 1971. október 8., péntek Csehszlovák parlament Napirenden az új terv A prágai vár Spanyol-ter­mében csütörtökön megkezdő­dött a szövetségi gyűlés, a parlament két házának együt­tes ülése. A kétnapos ülés­szak. amelyen részt vesz Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Lubomir Strougal miniszterelnök is, megvitatják az ötéves népgazdasági terv törvényjavaslatát, több szo­cialista intézkedést, valamint az államtitkok védelméről és a népi ellenőrzésről szóló in­dítványokat. Az ülésen bejelentették, hogy Olga Sobotndkova. Josef Tornám és dr. Szabó Dezső le­mondott képviselői mandátu­máról, Dobos Lászlót pedig, a CSEMADOK egykori elnökét visszahívták képviselői funk­ciójából. (MTI) Sovány vigasz, ha azt mond­juk: a NATO brüsszeli kül­ügyminiszter-helyettesi érte­kezlete megint csak egy ta­pasztalattal gazdagított ben­nünket. Nem arról van szó, mintha túl sokat vártunk vol­na ettől a tanácskozástól, de annál amit adott, valamivel mégis többet nyújthatott vol­na. A kétnapos, vitákban bő­velkedő találkozónak tulaj­donképpen csak egyetlen konkrét eredménye volt: köz­leménybe rögzítették. hogy Manlio Brosio, a NATO volt főtitkára puhatolózó utazáso­kat tesz a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosaiban azzal kapcsolatban, hogyan vélekednek a szocialista or­szágok hivatalos körei az Európában állomásozó had­erők kölcsönös és kiegyensú­lyozott csökkentéséről. Jogos néhány megfigyelő­nek az a nem éppen hízelgő megállapítása, miszerint az Észak-atlanti Tömb magatar­tásának eldöntése az esetek többségében nagyon egysze­rű: gondolkodás nélkül ki le­het találni mire mond ne­met és mire igent. Másölí szerint cselekvését illetően az angolna csak cammogó medve, a katonai szervezet­hez képest, mert úgy tud ki­térni a legkonkrétabb kér­dések megtárgyalása elől is. Á szervezeten belüli nézetelté­rések leszerelését pedig úgy intézi fel, hogy a mindenkori főtitkár — jelen esetben Lifns tolt holland külügy­miniszter — kijelenti: nem Aláírták a magyar—iraki műszaki-tudományos együttműködés munkaprogramját. Ké­pünk az aláírás pillanatát örökíti meg, balra Székács Imre. a TESCO vezérigazgatója, jobbra Sorriyah al-Khoja assz°uy, nagykövet, az Iraki külügyminisztérium főosztályve­zetője Berlin és Párizs tárgyalása Nem lehet Fokozatosan normalizálják a kapcsolatokat Bevárják az ENSZ-be való felvételt A Le Monde a francia nemzetgyűlés küldöttségének Berlinben tett látogatásával foglalkozva, azt írja, bár még nincs szó arról, hogy Párizs diplomáciailag elismerje az NDK-t, mindamellett egy olyan folyamat kezdődik, amely arra irányul, hogy „fokozatosan normalizálják” a kapcsolatokat a két ország között. A Le Monde szerint Jean de Broglie a francia nemzetgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke, aki a Berlin­ben járt küldöttséget vezette, Berlinben folytatott megbe­szélése során megállapodott tárgyalópartnereivel azoknak a témáknak a megjelölésében, amelyek rendezése az elkö­vetkezendő hat hónapban hoz­zájárulnak majd a kapcsola­tok fokozatos normalizálásá­nak folyamatához. Az egyik ilyen Járna az NDK állampolgárok francia- országi utazásának megköny- nyítése, mégpedig azzal, hogy a Berlinben működő francia kereskedelmi képviseleteket fel­ruháznák vízumkiállítási jog­körrel. Ugyanakkor abban is megállapodtak, hogy fokozni kell a két ország közötti kul­turális és sportkapcsolatokat. Továbbá arról is szó esett, hogy az Air France repülőgé­pei közvetlen járatot létesít­ve. a Berlin—Schönefeld re­pülőtéren rendszeresen le- szállnak majd. A La Monde hangsúlyozza: mindez nem jelenti, hogy Pá­rizs már a közeli hónapokban elismeri diplomáciailag az NDK-t, megvárja, amíg ked­vező eredménnyel véget ér­nek a két német állam között folyó tárgyalások, s amíg a moszkvai és varsói szerződé­seket a bonni parlament ra­tifikálja. Párizs azonban va­lószínűleg nem fogja bevárni a két német állam ENSZ-fel- vételét, hanem még ezt meg­előzően elismeri az NDK-t. (MTI) szembeállítani a két országot „A Francia Kommunista’ Párt nagy fontosságú ese­ményként üdvözli a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet kormányküldöttség küszöbön álló franciaországi látogatá­sát” — mutat rá a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata, amely megjelent a csütörtöki Humanitéban. , Franciaország és a Szőv- jetunió, — amelyek különbö­ző társadalmi rendszerű or* szágok — kapcsolataikat fej-’ . lesz tik* azon az alapört, hogy számos területen megegyez­nek az érdekeik. Nincs sehol a világon olyan konf­liktus, amely szembeállíthat­ná egymással a két országot, mindkét országnak érdeke az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése, — olvasható a nyilatkozatban, amely így folytatódik: Leó* nyid Brezsnyev látogatásának hozzá kell járulnia, hogy ki­szélesedjenek a két ország között már meglevő kölcsö­nösen előnyös, műszaki-tudo­mányos és kulturális kapcso­latok. (MTI) * Búj ócska Brüsszelben is akartaik másban megálla­podni, csak abban, amit a zá­róközleményben nyilvánosság­ra hozták. Ha azonban fellebbentjük az elsimítási törekvések fáty­lát. jókora repedéseket lát­hatunk a politikai manőverek­ben megaggott szervezet épüle­tének falán. Franciaország ál­láspontja egyáltalán nem meg­lepő. Pómpidoű elnök és Chaban-Delmas miniszterel­nök konstruktív irányzatú ka­binetje alapos megfontolásoik után jutott arra a következte­tésre, hogy a csapatlétszám­csökkentést nem a tömbök kö­zötti tárgyalásokon, hanem az összeurópai biztonsági érte­kezleten kell megvitatni, mert ez a kérdés a földrész kol­lektív biztonságának szerves alkotó eleme. E nézettel so­kan egyetértenek, annál ke­vesebb azoknak a Száma, akik Olaszországot, illetve Nagy- Britanniát támogatják, amely országok egyelőre nem akar­ják csökkenteni haderőik lét­számát. Hdgy ez az álláspöht mennyire önálló, arról hű ké­pet nyújt az a tény, hogy a két ország kormányának kép­viselőjével Brüsszelben senki sem vitatkozott a NATO-tágok közül. Annál inkább vitatéma volt az a kérdés, ki, mennyire és hogyan csökkentse Európá­ban állomásozó csapatainak létszámát. Vagyis: nincs még semmilyen konkrét megálla­podás a fő kérdésben, Brosio is csak puhatolózni indul majd Moszkvába, de a részletekben már dönteni szeretnének. Ä különben zárt ajtók mögött lezajlott kétnapos tanácsko­zásról kiszivárgott hírek sze­rint, a Szovjetunió számára nagyobb kontingenst szeret­nének előírni, mondván: föld- vajzilag közelebb van az érin­tett területekhez, mint az Egyesült Államok. Tehát lo­gikus — NATO-körök szerint —, hogy Moszkva nagyobb létszámú egységeket vonjon ki Európából, mint Washing­ton. Hogy ez így egy kissé nyakatekert okoskodás, az Brüsszelben kevés külügymi­niszter-helyettest érdekelt, s valószínű Luns sem sokat tö­rődött vele. Nem szeretnénk elébe vág­ni a dolgoknak, de megkoc­káztatjuk annak kimondását: nem sok reménnyel tekintünk Brosio küldetése elé, mivel küldetésének fő feladata nincs kellően körülhatárolva, és vékonyak azok az irány­elvek, amelyeket Brüsszelben kapott. Eredményesen tár­gyalni egy kérdésről ugyanis csak abban az esetben lehet, ha a diplomata bírja egy kor­mány, vagy mint jelen eset­ben, egy testület korlátlan bi­zalmát. Brosio azonban Brüsz- szelben alig kapott valamit, csak azzal rendelkezik, amit a csapatlétszám-csökkentésről a nyár folyamán folytatott két­oldalú eszmecserék anyagá­ból összegyűjthetett. Ez pe­dig igen kevés, mivel a bo­nyolult kérdéskomplexumban a NATO-országok között ko­rántsem alakult ki egyetér­tés. Hírek szerint, az ameri­kaiak 5—10 százalékos csök­kentést akarnak javasolni, er­ről azonban hivatalosan még senki nem nyilatkozott. Mint ahogy az is a levegőben lóg még, mit is értenek a sokat hangoztatott kiegyensúlyozott csökkentés alatt, és földrajzi­lag milyen területre szeretnék kiterjeszteríi a létszámcsök­kentést. A brüsszeli NATO-tanáes- kozás után tehát egyáltalán nem lettünk okosabbak a kö­vetkező lépéseket illetően. Mégha meg is engedhető a diplomáciában bizonyos ha­tárig jogos titkolózás, az ilyenféle bújócskázás már na­gyon messze esik a fair já­téktól. Ügy tűnik, Brüsszel megint csak arra volt jó, hogv a NATO tovább fokozza a világban a bizonytalanságot, külöhben nem határoztak vol­na el egy olyan megfoghatat­lan megbízatást, amilyen Bro- sióé. Szolnoki István 1#

Next

/
Thumbnails
Contents