Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-06 / 235. szám
Dolgos lányok Te.'enyén Népszerűek és igen hasznosak középiskoláinkban a gyakorlati foglalkozások. A diákok kedvelik, de az iskola is gyarapodik a gyermekek munkájával. A kisterenyei gimnáziumban a lányokat örökítettük meg a munkapad mellett és az iskolakertben — akik szorgalmasan végezték munkájukat. A gimnázium tanműhelyében nem szokatlan kép, amikor lányok állnak a fúrógép mellett. Varga Piroska és Lábadi Gizella az iskolai könyvtár polcaihoz szükséges vasalkatrészeket készítik a fúrógépen Kormos Zoltán fémipari gyakorlati oktató irányítása mellett készülnek a munkadarabok a műhelyben. Kucsik Ilona a vasreszelő használatának alapfogásaival ismerkedik, s közben elkészül az ifjúsági klub ajtajának kulcsa is,.. A kertészeti gyakorlatra járó lányok most, hogy az üveg- házaliban már komolyabb munkájuk nincs, az iskola környékének csinosításán fáradoznak Kulcsár József képriportja Falusi kultúra és az ÁFÉSZ Harminc éve... Tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél A szövetkezetek na.gy rés^e a pártkongresszus! irányelvekhez és az AFÉSZ-ek célkitűzéseihez igazodva foglalkozik a tagság és a dolgozók művelődésének és kulturált szórakozásának biztosításával. Ezek közül is a legkiemelkedőbb a Széchényi Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kulturális tevékenysége. A tagság kulturális igényeinek kielégítése, a szabad idd hasznos eltöltése volt célja a szövetkezetnek, amikor Szécsényben ,tjá- tékkert”-et alakított . a régi italbolt udvarán. Sakk-, malom játék és tekepálya áll a szórakozni vágyók rendelkezésére. Kedvelt a tagság körében a hetenkénti kétszeri, szabadtéri díjmentes filmvetítés. A filmek kiválasztásánál nagy gondot fordítanak arra* hogy az minden korosztálynak megfeleljen. A film kiválasztását a kultúrházzal közösen végzik el. A közelmúltban megrendezték a sakk- és tekeversenyt. A győzteseket az ÁFÉSZ igazgatóságából, intéző bizottságokból, a szövetkezeti sportkör vezetőségéből alakult zsűri döntése alapján díjazták. A szövetkezetnek tíz színház- bérlete van, amivel a szocialista brigádtagokat egy-egy alkalommal jutalmazzák. Külön is szerveztek színházi előadást a brigádok részére — amelyen 60-an vettek részt. A járási kultúrházzal való együttműködés jó példája, hogy a Szécsény 20 éves fejlődését bemutató kiállításhoz a szövetkezet az anyagi hozzájáruláson kívül fényképes propaganda anyagokkal, dekorációs munkával is segítséget nyújtott. Néhány hónappal azután, Lajost, ahová e napon, este hogy Magyarország a náci fa- hat órakor a pesti munkás- és sizmus oldalán részt vállalt a diákifjúság csoportjai felvo- Szovjetunió elleni háborúból, nultak, hogy tüntessenek a miközben a sajtóban, a rádió- fasiszta terror, az elnyomás ban, s a közélet minden fó- ellen, az ország függetlensége, rumán magasra csapott a fa- a béke és a nép szabadsága siszta propaganda által fel- mellett. korbácsolt háborús hisztéria, Májusban a haladó emberek az Országos Ifjúsági Bízott- ezrei tolongtak a nemzetközi ság a nép haladó erőinek vásár szovjet pavilonja előtt, hangját kívánta megszólaltat- de akkor még senki sem sej- ni a legbátrabb munkásfiata- tette, hogy néhány héttel ké- lok tüntető felvonulásán, A sőbb a hitleristák megtámad- katasztrófával fenyegető há- ják a Szovjetuniót. A szovjetború ellen tiltakozni aligha ellenes háború kitörése csak akadt volna azokban a na- pillanatnyi megtorpanást idé- pokban méltóbb hely, mint az zett elő a munkásmozgalom- 1848—49-es szabadságharc ban, hogy utána annál erőtelelső független kormánya el- jesebben érvényesüljön a fel- nőkének, Batthyány Lajosnak ismerés, amelyet a Népszavá- emlékére készült örökmécses, ban Erdődy János Nincs alku 1849. október 6-án, azon a című verse így fogalmazott helyen végezték ki Batthyány meg: Ma bőg a Föld, a sebzett, roppant állat és reng az ég, a felhők meghasadnak: ma állni kell a gáncsot és a vádat, ma nem maradhatsz meg csupán magadnak; ma megfagyott szemekkel nézz előre, a völgybe menj, vagy föl, a hegytetőre, csak meg ne állj a lomha, lankás lejtőn: ma vakmerőn hívd ki hát a sorsot, légy jéghideg vagy ízzál észveszejtőn, ha langyos vagy, rút rothadás a sorsod! A jobboldali munkásveze- munkásokat, tők a magyar hadüzenetet kö- A kommunisták ftiggetlensé- vető napokban ahelyett, hogy gi politikája nemcsak a mun- kísérletet tettek volna a há- kásosztályra gyakorolt vonzó borúba lépés megakadályo- hatást, hanem a más pártállá- zására, felhívásukban óvatos- sú haladó polgári és radiká- ságra, fegyelemre intették, lis szegényparaszti rétegekre munkájuk kötelességtudó is, elsősorban az antifasiszta, folytatására buzdították a németellenes értelmiségre. Megrendezték a fővárosban a Költő és kora címmel a Csokonai-, a Petőfi-, az Ady- és a József Attila-estet, s ezeket kitűnően felhasználták a demokratikus, szabadságharcos eszmék terjesztésére. A munkásfiatalok Csepelről, Erzsébetről, Újpestről és a budapesti kerületekből szervezetten, egyidőben érkeztek az emlékműhöz, ahol néma, de sokat kifejező tisztelgés után, nemzetiszínű szalaggal ellátott koszorút helyeztek a talapzatra, ezzel a felirattal: A magyar szabadságért — a magyar ifjúság. A rendőrség későn érkezett, már csak arra nyílt lehetősége, hogy sietve eltávolítsa a koszorút. A Batthyány-emlékméosesnél lezajlott tüntetés megtörte a néma döbbenet csendjét, figyelmezetetett a cselekvés szükségességére és lehetőségére. Az újságokból az egész ország értesült róla. bátorítóan hatott a munkásság és szegényparasztság vidéki szervezeteire is. A következő lépés november elsején a Kerepesi temetőben rendezett, ugyanilyen szellemű demonstráció volt, amikor is Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál tettek hitet a Függetlenségi Frontba tömörülő hazafiak az ország felszabadulásának, demokratikus átalakításának eszményei mellett. Vadász Ferenc Mit ér az ember, ha munkás? Amennyi az embersége A szövetkezet gondoskodik a tagság és az alkalmazottak testedzési és sportolási igényeinek kielégítéséiről is. A Vörös Meteor Sportkört amelynek tíz szakosztálya működik — az ÁFÉSZ 30 ezer forinttal támogatja. Legnagyobb létszámú a labdarúgó- szakosztály. A csapat a megyei bajnokságon 16 közül az ötödik helyen végzett. Az asztalitenisize- zők a megyei első hellyel dicsekedhetnek. A KPVDSZ-sportna- pok keretében ugyancsak az első helyet érdemelte ki a női röplabdacsapat: síkfutásban Horváth Katalin a második, súlylökésben Józsa Andrásné a harmadik helyen végzett. Igen kedvelt sportág a sakk. Ebben a második helyezést érték el. Említésre méltó még az atlétikai szakosztály, melynek válogatott tagja is van, Jakab Gábor személyében. A Bzécsényi szövetkezet más szervekkel koordinálva oldja meg az alapszabályban megfogalmazott célkitűzések teljesítését. Megyénk szövetkezeteinél komoly gondot okoz egy-egy művészeti csoport h—■ néptánc, színjátszó együttes, irodalmi színpad, ifjúsági klub — létrehozása. Ennek elsődleges okát a pénzügyi nehézségekkel indokolják a szövetkezetek vezetői. Az anyagi gondok megoldására az együttesek közös fenntartása, az eszközök helyi koncentrálása, vagy a szövetkezetek kulturális célú társulása jelenthet hasznos formát. Az ilyen irányú összefogás a szövetkezetpolitikai elvekből eredően is célszerű és módot ad a különböző szövetkezetek kapcsolatának kiszélesítésére. Mindezt hasznosan egészítheti ki a helyi-, a Járási- és a megyei népművelési intézményekkel kialakítandó rendszeres együttműködés. K. E. „Amikor az egyik vállalat osztályvezetője belépett a hivatali helyiségbe, az előadó széles mosollyal állt fel az asztal mögül, két mondat között, szó nélkül faképnél hagyta középkorú, munkás külsejű ügyfelét, és készségeskedve kínálta hellyel az érkező vendéget.. Ezzel kezdődhetne egy izgalmas beszámoló arról, hogy egyes helyeken a vasalt nadrág, a diploma, a pozíció és a pénztárca vastagsága szerint ítélik meg az embereket. A rangsorban utolsó az az ügyfél, aki két keze munkájával keresi a kenyerét Ha történetesen igaz lenne. De már csak azért sem az, mert ember legyen a talpán, aki manapság a ruházatból messzemenő következetetésaket képes levonni. A „munkás külsejű” kifejezést a harmincas évek óta alaposan megtépázta az idő. Inkább előnyben — Mostanában gyakran járok a tanácsra — mondja Csemi Mihály lakatos, a Nóg- rád megyei Fémipari Vállalatnál. — Tudja, házat építek, s elég sok utánjárásba kerül, amíg valamennyi engedélyt beszerzi hozzá az ember. De nem vettem észre, hogy bárhol is hátrányos helyzetbekerültem volna, mert én „csak” lakatos vagyok. Tizenhat éve van a vállalatnál. Ha tanulóidejétől a mai napig fölidézi életének fontosabb eseményeit, nem talál az emlékezetében egyetlen olyan kirívó esetet sem, amikor úgy érezte volna, hogy rosszul választotta meg a foglalkozását. Lehetnek kisebb kellemetlenségek, nehéz percek az életében, de valójában elégedett a gyárban betöltött rangjával és helyzetével. Amikor megkérdezem, ha vezetői megbízást kapna, elvállalná-e, szerényen így válaszol: — Nem, semmi esetre sem. Ahhoz legalább technikumot kellene végeznem ... Lotharidesz Imre párttitkár, aki tizedik éve tölti be ezt a tisztet a gyárban, megjegyzi: — Én azt mondom, inkább előnyben van a munkás azokkal szemben, akik más területen dolgoznak. Csak egyetlen példát mondanék. Ha el kell dönteni, ki kapjon kedvezményes üdülőjegyet, és van rá két jelentkező, egy adminisztratív dolgozó és egy hegesztő, akkor majdnem biztos, hogy az utóbbi kapja meg a beutalót. Még akkor is, ha mindketten egyformán megérdemelnék. Forintban nem mérhető lasz: annyit, amennyit a mun^ kája ér. De mennyit ér a munkája? Annyit, amennyi a keresete? Akkor könnyen Kivághatnánk, hogy kétezer- nyolcszáz forint az értéke, ha éppen ennyi fizetség üti havonta a markát. Csakhogy tévútra vezet ez a gondolatsor. Mert kereshet sokat valaki, mégsincs súlya a szavának az üzemben. Ki ne hallott volna még ilyen jellemzést, hogy: tud dolgozni, ha akar, de összeférhetetlen, és megbízhatatlan ? — Miért lenne hátrányban az ember, mert munkás — csodálkozik Szamos falvi Pál, aki fiatal kora ellenére, máris a „Lenin” Szocialista Brigád helyettes vezetője, a KISZ-ve- zetőség tagja, ráadásul két szakmája van, egyszerre hegesztő és lakatos is. — Mi nagyon jól keresünk, olyan is volt már, amikor négyezer— négyezer-kétszáz forintot vittünk haza, bár a legutóbbi normarendezés lecsípett belőle havi négy—ötszáz forintot. Az a legfontosabb, hogy az embernek sehol ne legyen kisebbségi érzése. Nem is a fiatalokra, hanem egynéhány idősebbre, meg vidékről bejáróra jellemző ez. Én azt mondom, vagyok olyan ember, mint akárki más. Ha műveltségben nem is, de emberségben feltétlenül... Arra a kérdésre, hogy mégis, mit ér az ember, ha munkás? — kézenfekvő lenne a vá- Csak a műveltség? Tetemes beruházások a nehéziparban ür. Szekér Gyula sajtótájékoztatója a Parlamentben A negyedik ötéves terv ipari beruházásainak több mint 45 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja — hangoztatta dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter kedden a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. A nagyarányú fejlesztésekkel kapcsolatosan elmondotta, hogy ezeknek több mint fele az energiafelhasználást korszerűsíti, 42 százaléka pedig a vegyipar fejlődését biztosítja. A népgazdaság energiaigénye a negyedik ötéves terv időszakában a számítások szerint 2£ százalékkal növekszik. Ezzel egyidőben az energia- hordozók felhasználásában a szén részaránya az 1970-es évi 48 százalékról 1975-re 37 százalékra csökken, ugyanakkor a szénhidrogéneké az 1970. évi 44 százalékról 1975. évre 54 százalékra emelkedik. A vegyipar fejlesztése hazánkban az iparfejlesztés kiemelt feladatai közé tartozik, ezzel magyarázható, hogy az ipar átlagánál gyorsabban fejlődik. Műtrágyaiparunk fejlesztése biztosítja a korszerű mezőgazdasági termelés megvalósításának alapjait. (MTI) Napirenden az integráció A hazai agrárközgazdasági kutatás és gyakorlat elismerésének jegyében kedden megkezdődött a kertészeti egyetemen a KGST agrárgazdasági tudományos-módszertani szimpóziuma. Ezt a nagyszabású eszmecserét a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 1969. évi határozata előzte meg, amely alapján Magyarországot bízták meg s mezőgazdaság integrációjával kapcsolatos kutatások koordinálásával. Ezen megbízásnak alapja, hogy hazánkban már csaknem tízéves múltra tekintenek vissza mezőgazdasági integrációval kapcsolatos kutatások és a megvalósításának is számos konkrét példáját adtuk. (MTI) Nyomban kiderül, hogy mégis van egy terület, ahol az értelmiségiekkel szemben szinte behozhatatlan hátrányban vannak a munkások. Képesek-e velük lépést tartani műveltségük gyarapításában? — Látja, ez az egy nem megy — ismeri be Szamos- falvi Pál. — Sokkal kedvezőbb helyzetben vannak azok, akik már foglalkozásuknál fogva is rákényszerülnek, hogy újabb és újabb ismereteket szerezzenek, Olyan környezetben élnek, ahol a művelődés minden kelléke a kezük ügyébe esik ahhoz, hogy állandóan tanuljanak és képezzék magukat. Aki nyolc órát kemény fizikai munkával tölt el, örül, ha utána pihenhet. Nem nagyon van ereje tanulni, néha még tévét nézni sem. Lehetséges volna, hogy sokan éppen a hézagos műveltségük miatt érzik magukat kisebbnek másoknál? K. S. NÓűRÁD — 1971. október 6., szerda 5
