Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
# % Korszerű hadftecfanika Cssiiagfőny-erösfiés éjszakai irányzáshoz — Éjszakai fényerősitós fegyverirányzék r Á korábbi háborúkban a harc üteme napnyugta u'tán hirtelen lecsökkent. A figyelést csak kis távolságra lehetett folytatni, a tüzelés gyakorta hatástalan maradt és nehézkessé vált a csapatok vezetése. A II. világháború már jelezte a döntő fordulat bekövetkezését, a rakéta-atomfegyverek megjelenése pedig ésszerűvé teszi azt az elgondolást, hogy egy esetleges háborúban a harcok üteme éjszaka sem lassúbbodhat, haA nem megközelíti a nappali harcok ütemét. Ezért az éjy szakai látás problémája _ a katonák számára jelentőségében megnövekedett. Az éjszakai látás eszközeinek fejlődése az utóbbi két évtizedben nagy előrehaladást ért el. Az infravörös sugárzás- tartpmányban működő, éjszakai nézőkészülékek sugárvetői a látható fényhez közeli hub lámokat bocsátanak ki magukból, azonban ezekre az emberi szem érzéketlen, vagyis láthatatlanok. A nézőkészülék vevőműszere, az elektronoptikai 'távcső azonban felfogja a besugárzott tárgyról és környezetéről visszavert infravörös sugárzást és azt látható képpé alakítja át. Az aktív rendszerű, sugárvetős éjszakai műszerek széleskörűen elterjedtek mind a kézifegyverek, és közvetlen irányzású löve- gek irányzása, mind a harc- járművek vezetése és a felderítés területén. Az aktív infravörös műszerek sugárvetői azonban megfelelő berendezéssel a készülékek saját látótávolságának többszöröséről viszonylag könnyen felderíthetők. Hogyan lehetne' az árulkodó sugárvetőt kiküszöbölni? A sugárvető nélküli, vagyis passzív rendszerű éjszakai nézőkészülékek létrehozásánál abból indultak ki, hogy „tökéletes" sötétség még éjszaka sincs. A feladat tehát a természetes éjszakai megvilágítás, a hold- és a csillagfény, vagy a borult égnél is még rendelkezésre álló gyenge fény adta megvilágítás felerősítése a műszerben, hogy tiszta, világos képet kapjanak a célról és környezetéről. Bizonyos mértékű fényerősítéssel az infravörös műszerek képátalakító csövei is rendelkeznek Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik a képátalakító csőnél kapott fényerősítés fokozása a cső többszörözésével, vagyis az itt alkalmazott megoldás a többlépcsős rakéták építési elvéhez hasonló. Gyakorlatilag a képátalakító csőnél is többlépcsős szerkezeti felépítést találunk. A sugárvető nélküli éjszakai műszerek egyik nagy cső portját képezik a fegyver- irányzékok. A passzív éjszakai irányzékák családjának legkönnyebb tagját általában a kézifegyverekhez párosítják, Súlya alig haladja meg a 2,5 kg-ot, hossza viszont majdnem fél méter. A néhány kg- os műszer negyvenezerszeresére erősíti fel a célterületről tükrözött holdfényt; csillagfényt. A légköri viszonyoktól függően 200—300 méteren belüli tárgyak felismerését teszi lehetővé. A látómezőbe vetített irányzékosztás segítségével a lövész pontosan célozhat, mivel a céltárgy és az irányzójel képe a műszerben együtt tűnik feL Így tehát az éjszakai irányzókkal felszerelt kézifegyver kezelője az ellenséget rejtetten kutathatja fel és a célzott tűzzel teheti ártalmatlanná. —1. i.— A NE ANDER-VÖLGYI EMBER HANGJA Á 40—100 000 évvel ezelőtt élt neander-völgyi ember hangképző szervének rekonstrukciója azt bizonyítja, hogy garatnyílása nem felelt meg a tagolt beszéd követelményeinek. Csaik kevés magánhangzót használt. „Beszédét” leginkább egy csecsemő gügyögéséhez, vagy* makogásá- hoz hasonlíthatjuk. Az Amie- riíkaá Akusztikai Társaság legutóbbi kongresszusán számoltak be azokról az összehasonlító anatómiai vizsgálatokról, amelyeknél egy ne- ander-völgyi kopónyát vetettek össze egy éflé emberszabású majom és egy emberi újszülött koponyájával. A neander-völgyi embernek nem alakult ki a Saratnyílása. továbbá a gégének a száj üreg és a garat közti, része — ugyanúgy, mint ma., a csimpánznál látjuk. A csecsemőnek ez a szerve növekedésé. Röviden vei fokozatosain válik alkalmassá, artikulált beszédre. Ha egy neander-völgyi ember ma élne, semmilyen nyelvre sem lehetne megtanítani. AZ ÉLŐ SEJT TITKA Űj, az élő sejt vizsgálatára szolgáló készüléket konstruáltak a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kémiai-Fizikai Intézetében. A meghatározott hullámhosszú ultraibolya sugarak felhasználásával működő berendezésben az ultraibolya sugarát képező objektumom át végzik a megfigyeléseket is. A készüléket temperált kamerával. speciális filmfelvevő géppel és más. rendkívül finom tudományos kísérletek végzésére módot adó szerkezetekkel is felszerelték. Lehetőség liyílük például a sejt egyes sugiárkárosult részei okpzta hatás, a fehérje bio- színtézisémek zavarai és számos más sejttani jelenség tanulmányozására. Az intézetben az új műszer segítségével fontos biológiai kutatásokat végeztek: ' vizsgálták a sejtosztódásnak a megszűnését, a sejtmag és a gitoplazma különböző részeit ért ultraibolya sugárzós hatására. POLIP 5000 MÉTER MÉLYBEN Az Umbelulla nevű hosszú lábú polipot — melynek létezéséről a kutatóknak már mintegy száz eve tudomásuk van — most sikerült először az Atlanti-óceán mélyén lefényképezni. Az óceánfenék, és a felszín között uralkodó nyomáskülönbség szétroncsolja a polipot, amelynek így még egy példányát sem tudták épen a felszínre hozni. TUDOMÁNY . ' TECHNIKA Szovjet tudomány — 1971. Bol^gőnBc - érintetlen készletei A Föld valamennyiünket képes élelemmel ellátni. Ez a véleménye a szovjet Állami- díjas botanikus professzornak, Pjotr Zsukovszk ijnak, akinek nevét a tudományos világ a kultúrnövények eredetéről szóló jelentős munkákból ismeri. A bőséghez vezető utak Az ember mindennapos étrendjének zsírokat, szénhidrátokat. ásványi anyagokat, de legfőképpen — fehérjéket keli tartalmaznia. A fehérje az élet alapja. Egy ország biológiai gazdagságát a fehérjeállomény (növényi és állati) határozza meg. A fehérjeállomány növelése céljából a tudósok különböző utakon járnak: az állattenyésztés belter jesítóse, a tengerfenék meghódítása, a sivatagok termékennyé tétele, a mocsaras földterületek kiszárítása, a vetésterület bővítése a legelők és erdők rovására, ' mesterséges élelmiszerek előállítása stb. A legeredményesebb irányzatnak azonban mégis a növénynemesítést kell tartanunk. A jól ismert kultúrnövények, a búza, árpa, rizs, kukorica, szójabab, földimogyoró, paradicsomfélék, gyümölcsfák. kimeríthetetlen tartalékokat rejtenek. A természet sok hasznos tulajdonsággal ruházta fel ezeket a növényeket, de az öröklődés hordozóit — -a géneket — „szétszórta" a különböző fajtákban. Ezért van az, hogy egyes-növényeknél a fagyállóság hiányzik. másoknál a a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, megint másoknál a szárazságtűrés. A nemesítő feladata: a szükséges tulajdonságok kombinálása . révén * magas terméshozamú, ellenálló fajták kialakítása. Ha . ismerjük a növények genetikai térképét, akkor — mintha bonyolult passzianszot raknánk ki — lehetőség nyílik a nemesítő számára előnyös tulajdonságok összevá- logatására, s e tulajdonságok sziláid kapcsolattá való alakítására. Ez hosszadalmas. fáradságos munkát igényel. de mindenképpen ei az út vezet a bőséghez. Amikor a genetikusok hozzáfognak... Mexikó hosszú évekig külföldi piacokon vásárolta a számára szükséges búza felét. A genetikai program megvalósítása után 1956-ban búzaszükségletét teljes egészében a hazai termésből tudta biztosítani. 1964-ben pedig már 500 ezer tonna gabonát exportált. Annak ellenére, hogy a vetésterületek körülbelül azonosak maradtak, az éghajlat sem változott, ráadásul a fogyasztók száma megnőtt, a kenyérből felesleg jelentkezett. A búza nem elég fagyálló, nem immunis a betegségek és kártevők iránt, megdőlésre hajlamos. A genetika segítségével sikerült felszámolni az egyik hiányosságot: felfedezték a törpe növést élőidéző * géneket. Az első törpebúzás („norin”), amelyik rövid és erős szárral jelentkezett, japán búzák között fedezték' fel 1946- ban. Ma ezt a fajtát Japánban hatalmas területeken termesztik, hektáronként 80—90 métermázsa' a hozama. A Szovjetunióban Pável Lukjanyenko akadémikus is saját törpe fajtákat nemesített ki. Jó eredményekre jutott. Kinemesítette a hektáronként 70 mázsát termő „Auróra” és „Kaukázus” fajtákat. Ez azonban még nem a végső határ. Lukjanyenko véleménye szerint a búza elérheti hektáronként a 100 métermázsát. Kenyér gyapotból? A legértékesebb fehérjeforrás a gyapotcserje magja (fehérjetartalma meghaladja a 80 százalékot.) Sőt, olyan fontos fehérjealkotóelemei vannak, mint a lizin, a treonin, a leucin aminósavak. A fehérjetartalmat illetően a gyapotcserje magva a húsfehérjéhez áll közeL A világ jelenlegi gyapot- magtermelése már 4,5 millió tonna fehérjét biztosít, amelyet egyelőre még főként a kérődző állatok etetésére használják. A gyapotcserje magvai ugyanis mérgező hatóanyagot (gosszipolt) tartalmaznak. Ezért emberi felhasználás előtt feltétlenül el kell távolítani belőle a gosszipolt. Ostrom alatt az 1. számú ellenség A genetikai törvények képesek megvédeni a termést a mezőgazdaság kártevőitől is. Az emberiség hatalmas adót fizet ezeknek az élősködőknek. Igen hevenyészett számítás szerint (ez inkább kevesebbet, mint többet mond) a kártékony szervezetek annyi élelmiszert pusztítanak el, amennyi egy 200—300 milliós lakosságú ország elllátásához lenne szükséges. A kártevők elleni harcban kémiai, biológiai, agrofizikai védelmi eszközöket alkalmaznak. A növény azonban önmaga is képes a hasonló támadásnak ellenállni. Jó példa erre: Oroszországban a század elején elszaporodott a napraforgómoly, a lárvák annyira kiették a napraforgótányérokat, hogy gazdaságtalan lett . a termesztése. A növényt a saját génjei mentették meg. Egy olyan fajtát nemesítettek ki, amelyeknek magháza olyan anyagokat tartalmaz, amelyek nem oldódnak sem vízben, sem savakban, sem lúgokban. Jól el- lentállt a molynak is. és azóta a kártevő szinte eltűnt a mezőkről. Segít a radiáció A földkérget körülvevő bioszféra — mint ismeretes — 40 kilométer magasságig terjed. Fölötte, több ezer kilométeren át az ionoszféra található, amelyik nagy mennyiségű töltött részecs- két tartalmaz: neutronokat és protonokat. Ezek képesek arra, hogy az élő sejtbe jutva „mutációt” idézzenek elő, vagyis megváltoztassák a szerkezetet. A sugárzással kezelt növény olyan hasznos tulajdonságokat tud felvenni, ami nem volt jellemző a szülőkre. Pl. az egyik hagymamu-' tációnál megszűnik az erősség és édes hagyma keletiket zik. Ez a tulajdonság, amit ‘a mutációs gén okoz, nemzedékről nemzedékre fennállhat. A „mutánsok” felmérhetetlenül értékesek a nemesít^ számára. A tudósok nemcsak alkalmazzák a természet által létrehozott mintákat, de maguk is alakítanak ki ilyent mesterséges sugárzással, vagy kémiai hatással. Ezen dolgoznak szá- mps ország laboratóriumaiban, így a Szovjetunióban is. Az Országos Növénytermesztő Intézetben különösen érdekes mutánsokat alkottak a zöldségkultúrák osztályánv Az ismert kultúrnövények' biológiai értékének javítási távlatai még távolról sincsenek kimerítve. A természet érintetlen kész-, leteket hagyott az embernek, amihez a kulcsot még meg kell találni. Irina Kirpicsnyikova „Szuperföldgép9 9 A lépegető exkavátorok félelmetes gépóriások, a modern technika csúcsteljesítményei. Külszíni szénfejtéseken, nagyméretű és hosszú távú talaj munkáknál annál gazdaságosabb az üzemeltetésük, minél nagyobb a teljesítményük. Ez sarkallja a konstruktőröket a minden eddiginél nagyobb „szupergépek” létrehozására. A Szovjetunió „Uralmas” nehézgépgyárában most építés alatt álló óriás exkavátor alighanem „világrekorder” lesz: a talaj minőségétől függően 80—100 köbméteres (!) kassal dolgozik majd. A gép egyes nagyméretű alkatrészei egészben el sem készíthetők. A hatalmas gép irá- nyítófülkéjének forgatását biztosító fogazott gyűrűt például 24 darabból szerelik össze, mint az a képen is látható. Az üzern konstruktőrei szerint a 100 köbméteres kastérfogat még korántsem a felső határérték, gyakorlatilag 250 köbméteres kastérfogatú exkavátor létrehozása is megvalósulhat a közeli években, ha szükség lesz rá. NÓGRÁD — 1971. október 3., vasárnap 11
