Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

Erdei Lásxlőné referátuma

Zárkózzunk fel a lehetősetekhez

1. nógrádi műszaki napok

— A párt Központi Bizottsága nagy horderejű gazdasági, társadalom- és tudomány- politikai kérdések megoldását tűzte napirendre az elmúlt esztendőkben. E kérdések egyike volt a nők politikai, gazdasági és szociális helvzete: a párt a realitások talaján, nagy politikai felelősséggel, bátran szembenézett a fejlődést gátló akadályokkal, átfogó, az intézkedések egész rendszerét magába foglaló határozatot hozott, s ezt a X. kongresszus megerősítette.

— A párthatározat világos, egyértelmű feladatot adott az állami, a gazdasági vezetésnek, a társadalmi, a politikai szervezeteknek és mozgalmaknak. A nők helyzetének további javulásához azonban nem elegendők csupán a megalapozott, magas szintű határozatok. Az iránymutatás nélkülözhetetlen ugyan; de a végső eredmény a végrehajtáson, a határozatokat tettre váltó embereken, s így a nőkön is múlik. A nőpolitikái célok elérése időt, folyamatos, kitartó munkát igényel. Hatásuk első, figyelemre méltó eredményei azonban már napjainkban is érezhetők. A nőpolitikái határozatot sorra megtárgyalták a párt minden szintű vezető testületéiben, megvitatták a főhatóságoknál, különböző politikai mozgalmak fórumain. Napirendbe tűzte a Minisztertanács is, s 1013-as határozata alapján a minisztériumok és főhatóságok gondos helyzetfelmérésen alapuló intézkedési terveket készítettek.

— Örömmel üdvözöljük, hogy az öt évre szóló vállalati kollektív szerződések is nagy gondot fordítanak a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítására, az egyenjogúság további kibontakoztatására. Megítélésünk szerint azonban az Egészségügyi, a Művelődésügyi és a Munkaügyi Minisztérium részéről határozottabb intézkedésekre van szükség a nőpolitikái határozat végrehajtásáért.

Mind többen vezető poszton

— Az eddigi tapasztalatok alapján eredménynek tekinthetjük azt is, hogy a teendők felmérésével járó viták, eszmecserék során felszínre kerültek, s nem egyszer megütköztek a nőkérdésben kialakult haladó, a mai társadalmi gyakorlatot tükröző, illetve a még meglevő, vagy éppen újjáéledő konzervatív nézetek, így például az is elhangzott, hogy miért kell hazánkban a nőkérdésről ilyen hangsúlyozottan beszélni, hiszen az alkotmány, valamint a törvények és rendelőtök egész sora biztosítja a nők egyenjogúságát. Ez Ngaz, de igaz az is, hogy ezek a jogok a mindennapi életben még nem érvényesülnek mindenütt T

Erdei Lászlóné a továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt másfél esztendő kiemelkedő belpolitikai eseményeit a szocialista demokrácia további kibontakozása jellemezte, s ennek egyik jeleként említette, hogy a nők mind nagyobb számban jutnak vezető poszthoz a közéletben, a különböző politikai testületekben. Ma már a parlamenti képviselőit között minden negyedik asz- szony vagy leány, s két nőtársunk az Elnöki Tanácsban is helyet kapott. A tanácsválasztásokon bizalmat kapott tanácstagok egynegyede nő — megyei szinten csaknem 10 százalékos a növekedés, s Budapesten a női tanácstagok aránya már meghaladja a 45 százalékot.

Elgondolkoztató viszont hogy ugyanakkor alig több a nő az államigazgatás tisztség- viselői között. Kiemelkedő biz- zonyítóka mind a női egyenjogúság. mind a szocialista közgondolkodás fejlődésénei;, hogy a szakszervezetek XXII. kongresszusára készülődve a tisztségek csaknem felére nőt választottak. A szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a szövetkeztek női izottságainak létrehozásával is szembeitűErdei La-.zlo.ie, a Magyar Nők Országos Tanácsának euioke vitaindító referátumát mondja

nőén növekedett a közéletben azt, hogy a háztartási szolgál- tevékertykedő tisztségviselő tatások még meglehetősen drá- nők száma. gák, nehézkesek. A dolgozó

nők nagy többsége nem tudja,

IV it vei ni toll hogy ilyen módon könnyíthenuvnui 1 ti otthoni munkáját, rossz az

árupropagainda. Nem lehetünk elégedettek az üzletek áruel- — A politikai, mozgalmi osztásával, akad indokolatlan életben kedvezőbbek az ered- áremelés is.

a szakképzettséget

menyek, mint a műszaki és gazdasági munka területein, ahol valamelyest növekedett ugyan a vezető munkakört betöltő nők száma, de az eredmények még nagyon elmaradnak a lehetőségektől. A műszaki és gazdasági diplomával rendelkező nők aránya egyre növekszik. Ebből az utánpótlási forrásból azonban még nem merítenek elég bátran a vezetők, s a nők egy részében sincs még elég amoíció, vát— Nagy örömünkre szolgál a negyedik ötéves terv szociálpolitikai sokoldalúsága, így a többi közt a családi pótlék összegének tervezett növelése, a 400 000 új lakás felépítése és elosztásának új rendje, amely a fiatal házasokat és a sokgyermekes családokat részesíti előnyben.

— Egyetértünk a lakásépítés elsőbbségével, de azt tapasztaljuk, hogy a járulékos beruházások, így a gyermekintézlalkozási kedv. Az igazsághoz menyek is elkésve valósulnak

tartozik az is, hogy a nőknek nem egyszer nagyobb követelményeket szabnak, felkészültségüket. teljesítményüket „nagyobb mértékegységgel” mérik.

— Tisztelt konferencia! A szakszervezeti bizottságok a vállalatok vezetőivel együtt a munkahelyek többségén megvizsgálták a nők bérezését. A bérhelyzet felmérése során jó néhány olyan* gazdasági vezető akadt, aki valósággal megdöbbent az évek során kialakult, s eddig elfogadottnak vélt, nyílt vagy burkolt egyenlőtlenségek láttán. Sok helyen meg is kezdték a bérdifferenciák csökkentését.

— Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesülése esetén is kisebb a dolgozó nők többségének keresete. mint a férfiaké. Ennek egyik oka a szakképzettség hiánya. (Jelenleg 'az iparban hatszor annyi férfi szakmunkás van, mint szakképzett nő.) Kevés a szakmát tanult nő a mezőgazdaságban is. s jobbára szakképesítés nélkül dolgozik a szellemi foglalkozású nők többsége is. A negyedik ötéves terv feladatai csak úgy hajthatók végre, ha emelkedik a szakképzésben részt vevők aránya, nő a szakképzés színvonala.

— Tisztelt konferencia! Ha a nők munkakörülményeiről beszélünk, nemcsak a műhelyre, a szántóföldre, az irodára kell gondolnunk, hanem az otthonra, a háztartásra is. Megállapíthatjuk: az utóbbi években a nők második műszakja, a háztartási munka könnyebb lett. A szabad szombat — bár általában nem pihenésre. kikapcsolódásra fordítják — sokat segít a nőkön, mert hétköznapokon kevesebbet dolgoznak a háztartásban, s vasárnap több időt tölthetnek családjukkal.

Második műszak és óvodák

— A negyedik ötéves terv során a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékos növekedése várható, a szolgáltatások fejlesztésére három és fél millió forintot biztosítanak. A tervidőszak végén minden 100 családra 70 hűtőszekrény, 55 porszívó gép és 50 mosógép jut. Nem hallgathatjuk el viszont.

meg. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériutonak, illetve a tervező vállalatoknak korszerű technológiát kellene alkalmazniuk a gyermekintézmények tető alá hozatalánál is. Javasoljuk, hogy az arra illetékesek ellenőrizzék és segítsék a helyi erőforrásból épülő óvodák tervezését, építését és működtetését. Kérjük a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy űj óvodák létesítésékor, az óvónők elhelyezésekor gondoljanak a területi aránytalanságok megszüntetésére Is.

Erdei Lászlómé végezetül a Magyar Nők Országos Tanácsának nemzetközi tevékenységéről szólott, szólt a „Takarót a vietnami gyermekeknek” felhívás sikeréről, politikai jelentőségéről. Kifejtette: a Magyar Nők Országos Tanacsa az európai béke és biztonság szolgálatába szegődött, támogatja kormányunk törekvéseit, országhatáron belül és kívül is hangot ad a magyar nők békeakaratának.

Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országos nőkonferencia. Ismertette a konferencia munkarendjét, bemutatta a Magyar Nők Országos Tanácsának újjáalakításában közreműködő jelölő bizottságot, majd megnyitotta a vitát.

A nők közéleti tevékenysége című szekcióülésen pénteken szót kapott Gyenes Lászlóné, a Nagybátonyi Általános Iskola igazgatóhelyettese, a salgótarjáni járási párt-vb tagja. (Felszólalását vasárnapi számunkban közöljük.)

a boeiifogiazcSűBIcosiős

Salgótarjánban, az SZMT Zoltán, a Nehézipari Minisz- mény már található nálunk is. székhazában szekcióülésekkel terium műszaki-gazdasági ta- Elsősorban a Fejér megyei folytatódott a bányavállalatok nácsadója volt a vitavezető, bauxitbányáknál és az olaj- beiső mechanizmusának fej- Több külföldi vendég között iparban, ahol előbbre járnak lesztési kérdéseivel foglalko- felszólalt dr. Andozej Liszovki már, mint a szénbányászatzó szimpózium, amelyet az professzor, a Lengyel Népköz- ban. mert a termelés műszaki OMBKE és a Nehézipari Mi- társaság bányászati kutató fő- fejlesztésével együtt jár az in- nisztérium rendezett. Az első intézete gazdasági szervezési szekcióülés, amelyen a vitát osztályának igazgatója, aki e dr. Tóth Miklós, a műszaki tu- szekció témájának nemzetkö- dományok kandidátusa, NIM zileg elismert7 szaktekintélye, főosztályvezető-helyettes és Előadásának címe: A lengyel dr. Halmágyi Károly okleve- szénbányászati ipar irányítáformációs műszaki fejlesztés

les közgazda, az OKGT műszaki gazdasági tanácsadója vezette, a bányajáradék, jöve- delemszabályozás kérdéseivel foglalkozott. Ahogy a vitából is kiderült, a bányajáradékkal kapcsolatos elméleti kérdések vizsgálatának a szocialista országokban mind ez ideig nem tulajdonítottak fontosságot.

sa, automatizálásának modellje volt.

Dr. Faller Gusztáv, a szekcióülés összefoglalójában többek között megállapította — éppen a vita alapján —, hogy a hazai szénbányászat a döntéselőkészítő munka gépesítésében elmaradt akár a nyu- különösebb gáti, akár á fejlett szocialista országok, mint a Szovjetunió,

A második szekcióülésen, Lengyelország. Csehszlovákia, amelyen a korszerű informá- vagy a Német Demokratikus ció- és adatfeldolgozás kérdé- Köztársaság mögött. Egyes sei szerepeltek napirenden, dr. vállalatok ma is külön úton Faller Gusztáv, a műszaki tu- járnak az ügyvitel gépesítésé- dományok kandidátusa a Ne- ben, és az információk gépi bőripari Minisztérium osztály- feldolgozásában. Szólt arról is, vezetője és dr. Heinemann hogy néhány követendő eredA harmadik szekcióülésen került sor a piackutatás, termelésprogramozás témakörének megvitatására. A vitát dr. Kapolyi László, a műszaki tudományok kandidátusa, a tatabányai szénbányák főosztályvezetője és dr. Zakó Vilmos, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese vezette.

A második napon a közös ebédre a nógrádi szénbányák bükkszéki üdülőiében került sor. Ezt követően plenáris ülésen zárták a kétnapos szimpóziumot, dr. Trethon Ferenc egyetemi docens, a Nehézipari Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője foglalta össze a tanácskozások tapasztalatait.

Melioráció a termőképesség szolgálatában

A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Nográd megyei Tanacs Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a vízgazdálkodási társulatok tegnap a műszaki napok keretében Balassagyarmaton, a járási pártbizottság tanácstermében rendezték meg a meliorációs ankétot. Sajnos, a részvétel nem a jelentőségének megfelelő volt, több érintett tsz nem küldte el képviselőjét.

Az ankétet Sipos János, az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat elnöke nyitotta meg.

Az ankét keretében Géczi Károly, a MÉM osztályvezető-helyettese tartott vitaindító előadást, „Főbb célkitűzések a talajmelioráció területén” címmel. Kiss Andor,

avatkozásokkal az erózió kártételét jelentősen csökkenthetjük.

Ezen a területen komolyabb eredményt a III. ötéves tervben értünk el. a víztársulások közreműködésével. A meliorációs beruházásokra jelentős állami támogatást kaptunk. A megyében 152 millió 708 ezer forint értékű meliorációs beruházást, 125 millió 532 ezer forint dotációval valósították meg tsz- eink. Elvégeztünk 26 millió 616 ezer forint értékű vízrendezést, amelyhez 19 millió 98 ezer forint állami támo'

rint állami támogatást vehetnek igénybe az üzemek.

Az előadó ezt követően arról beszélt, hogy az üzemek jelentős részében felismerték: a lejtős területek talaj- védelmét felülről kell kezdeni. a kopár tetők fásításával, a meredek qjplalak gyepesítésével. A talajvédelem azonban nem szűkülhet le csupán a talajlehordás megakadályozásával, hanem ki kell egészítenünk a már lepusztult területek termékenységének helyreállításával.

A jövő évi feladatokról szólva közölte az előadó.

gatást kaptunk. A IV. ötéves üogy meliorációs beruházások- tervben folytatjuk ezt a mun- ra 24 millió forint állami tá~ kát, a lehetőségekhez ké- mogatást terveznek. Annak pest nagyobb ütemben. A az üzemnek adnak támoga«-V maiió sät;

az OMMI osztályvezetője a értékű beruházást valósítunk komplexitást, talajmeliorációs beruházások meg, amelyhez 120 millió fo- ságot. hatósági ellenőrzésének tapasztalatairól beszélt. Fórizs Józsefné, az OMMI osztály- vezetője tájékoztatta a résztvevőket a talajértékelés jelenlegi helyzetéről. Prímás Antal, az OMMI osztályvezetőhelyettese, az üzemen belüli vízrendezés helyzetéről beszélt.

Varga József, a megyei tanács mezőgazdasági és ételei koncentrált Megyén k vilamosenergia- ellátása ma és holnap

V illamosenergia-háztartá- sunk helyzetéről, a távlati elképzelésekről, elméleti és gyakorlati kérdésekről esett szó azon az előadássorozaton, mezési osztályának csoport- amelyet az I. nógrádi műsza- vezetöje értékelte a megyé- ki napok alkalmával tegnap végzett meli- rendezett a Magyar Elektroben 1971-ben orációs beruházásokat, s vá' zolta az 1972. évi kivitelezések előkészítését.

Művelés alatt álló területünk többsége dombos, hegyes. A csapadékból származó víz jelentős része elfotechnikai Egyesület Nógrád megyei csoportja az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának székhazában.

Elsőként Kovács Ferenc, a Magyar Villamos Művek Tröszt hálózati igazgatója

tos. előre megtervezett biológiai. kémiai, mechanikai, agrotechnikai, és műszaki beNa«yobb ludas, nagyobb jövedelem

A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói üzemének dolgozói többségükben betanított munkásak. Különösein

a koni'ekciórészlegben len- amelynek keretében a jene kívánaitos, hogy minél lentkezők az elméleti tud- többen megszerezzék a szak- nivalókat elsajátíthatják, munkás-képesítést, hiszen a Nemcsak az üzem számára nagyobb mesterségbeli tu- tenne hasznos, ha a szak- dással rendelkező munkás munkásképzésbe minél többen bekapcsolódnának, hagondolkodva dolgozik, jobban érti a munkáját. Az

rés vizsga esetén tizenöt—

üzem lehetővé akarja tenni, húsz százalékkal emelkedik hogy a dolgozók négy év a jövedelmük.

lyik, ezért a vízhiány káro- tartott értékes előadást a san befolyásolja a mezőgaz- magyar energiarendszer há- dasági termelést. Az elfolyó lózati kialakításáról. Filmve- víz rombolja a talaj szerke- títéssel egybekötött előadás- zetét. sok helyen a termőré- ban beszélt nemzetközi kantelet lemossa. azt a völgy- csolatatokról, hazánk villaben lerakja, a patakokat fel- mosenergia-rendszerét érintő nehezíti tötti. ezzel a legjobb termő- távlati fejlesztési elkéozelé- területeinken is bizonytalan- sekről és a hálózattervezés ná teszi a termést. ,Tuda- korszerű módszereiről. A távlati elképzelések olyan villa- mosenergia-hálózat kilakítá- sát határozzák meg. amely a jelenlegi háromezer megawattal szemben tizenötezer megawatt villamos energia felvételére és továbbítására képes.

Beszteri József, az Észak- magvarországi Áramszolgáltató Vállalat műszaki fejlesztési osztályvezetője arról beszélt referátumában, hogy milyen fejlesztési feladatok állnak a vállalat előtt Nógrád megyében. Elmondta: főleg az okoz nehézséget, hogy a felhasználók viszonylag távol vannak a villamos energiát szolgáltató egységektől, keletről kell nyugatra vinni az energiát.

A IV. ötéves tervben megyénkben nagyobb beruházás nem várható. Balassagyarmat és környékének növekvő igényét a későbbiekben csak úgy tudja a vállalat kielégíteni. ha megépül a nagybátonyi alállomást, Szécsénv körzetén keresztül. Balassa- gvarmattal összekötő távveve- zeték. A másik oldalról Vác- hoz kapcsolódna a rendszer, ami különösen a Rétság környéki ipari üzemek számára lenne kedvező.

Megyénkben előreláthatóan 1975-ig kétszeresére emelkedik a fogyasztás. Az ipari üzemek növekvő szükséglete nem kis feladat elé állítja a vállalatot, annál is inkább, mert a távlati igényeiket a »várak nem minden esetben jelzik előre, ami a tervezést

gyaikorlati munka után szakmunkás-bizonyítványt kaphassanak. Jövőre indul az első féléves tanfolyam,

nem a dolgozóknak is. SitoePernyész Károly, az ÉMÁSZ műszaki gazdasági osztályvezetője elemezte azokat az elvi állásfoglalásokat és feltételeket. amelyek a megye iparának villamos energiával történő ellátását meghatározzák.

— A vállalatoknak rendelkezniük kell azokkal a fejlesztési eszközökkel, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek — mondta. — Nincs egy nagy központi kalap, amiből ki lehet emelni a fejlesztéshez szükséges forintokat. Mi elsősorban azokat az elképzeléseket támogatjuk, amelyek a népgazdasági érdekekkel egybeesnek. A többletigényeket csak úgy tudjuk kielégíteni, ha problémáinkat, feladatainkat — kölcsönösen érdekeltek lévén — közös erőfeszítéssel, nem egymással szembe helyezkedve oldjuk meg.

NÓGRÁD - 1971« október 30.« szombat