Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

Irodalmi emlékezések a rádióban A rádió magyar irodaim^ ohatályúnak 1972-es terveit lé­nyegében a Petőfi-, a Mik­száth- és a Móricz-évforduló szabja meg. Petőfi Sándor eietét, költészetét, Illyés Gyu­la, Sőtér István, Pándi Pál méltatja előadássorozatában. Hegedűs Géza, Fekete Sándor külön dokumentumjátékot ír a szabadságharc halhatatlan lírikusáról. Űj rádióváltozat készül a Bolond Istókból, a Helység kalapácsából. Ez év novemberétől több mint két napon át Mikszáth- művek kerülnek a hallgatók elé, hetente egy-jegy alkalom­mal. A bemutatásra váró több mint egy tucat rádióspremier között van a Sipsirica, a Besz­terce ostroma, a Páva a var­júval, a Két választás Ma­gyarországon és a Noszty fiú esete Tóth Marival feldolgo­zása. A jövő év őszén pedig Móricz Zsigmond halálának 30. évfordulójára emlékezik a rádió 2—3 hónapon át, többek között a Rokonok, a Boldog ember, az Űri muri műsorra - tűzésével. Sók rádióműsor ..főszereplő­je” a kővetkező hónapokban a mai magyar irodalom is. A tervek szerint a hatvanéves Darvas Józsefet külön össze­állításokkal, irodalmi váloga­tásokkal köszöntik. Megeleve­nedik a stúdiókban az író szá­mos alkotása. Három-négy műsor készül a 70. születés­napját ünneplő Illés Endre tiszteletére is. Külön műsorok emlékeznek meg Veres Péterről és Tamá­si Áronról. Januártól ..A hét költője” címmel hangzik el lírai össze­állítás hetente három alka­lommal, amelyet a klasszikus magyar és a mai költők be­mutatásának szenteltek. (MTI) Korunk „mobil” társadalmát a teohnizáció hatja át. Az iparban és a mezőgazdaságban fokozódó gépesítés, a közleke­désben szélesedő és gyorsuló motorizáció mind több bal­eseti veszéllyel jár. Közutain- kon az utóbbi évek minden napján életét veszti két-három ember, közöttük jelentős szá­mú a gyermekhalál. Ilyen körülmények között minden embernek fel kell készülnie az életmentésre. Hogy segítséget nyújtsunk a baleset színhelyén, először tá­jékozódjunk arról, hogy egy vagy több sérült van-e, ki van életveszélyben, leinél van légzési vagy szívműködési za­var, esetleg vérzés, s azonnal kezdjünk élesztőshez. Gyorsan kell cselekedni, az élet és há­lál kérdése pillanatokon mú­lik. ! Nem légző sérültnél levegőt juttassunk a tüdőbe. Levegő­vel a tüdők periodikus feltöl­tését a légutakon át érhetjük el. Egyszerű és megbízható módszerei: 1. száj az orrhoz, 2. száj a szájhoz, 3. száj az S­Szentségiörés Anthony Kalogerakosz. gö- lajdonán ..szenzációs” fény­rög fotóriportert egy bíróság képfelvételeket csináljon. A 70 napi börtönbüntetésre ítél- börtönbüntetésen kívül kár- te, mert megkísérelte, hogy térítésre is ítélték: amikor el- Szkorpiosz-szigetén, Ariszto- rejtőzött a kertben, virágágat telész Onassis milliárdos tu- tört. 6 NÓGRÁD — 1971. október 28., csütörtök \ Pestre. A város növekedé­sével ott is költöztek, az in­tézmény mai helyén 1847 óta működik. A második vi­lágháború során a növé­nyek, a berendezések, az épületek teljesen elpusztul­tak. Az alapító méltó utódai, korunk botanikusai; áldo­zatos munkával mindent újjáépítettek és szerető gonddal a palántákból ha­talmas növényeket neveltek. 4t i p e k botanikus képi A Budapesti Eötvös Ló- ránd Tudományegyetemeit Nagyszombat (ma Tmava, Csehszlovákia) városában 1635-ben alapították, 1770- ben bővült orvosi karral. Akkor hívták meg első ké­mia- és botamikatanámak Winter! József Jakab (1739 —1809) osztrák származású orvost. A professzor kíván­ságára már a következő nyáron telket vásároltak, amelyet Winter! keserves munkával bozótból virágzó botanikus kertté varázsolt. A fűvészkert 200 éves ju­bileumát a Magyar Posta nyolc értékből álló sorozat­tal köszönti, amelynek első bélyegén Winter! arcképét és aláírását látjuk. A pro­fesszornak a kert alapításán kívül a következő évtize­dekben a többszöri áthelye­zés nehézségeit is végig kel­lett szenvednie, a féltve őr­zött növények 1777-ben Bu­dára, a mai Déli pályaudvar közelébe vándoroltak, aztán Franciaország november 9-én, halálának első évfor­dulóján öt értékű sorozattal emlékezik De Gaulle tábor­nokra. — A magyar bélyeg centenáriumára rendezett ünnepségekről, a Budapest ’71 kiállításról filmet készí­tettek. — A Német Szötjgt- ségd Köztársaság négy bé­lyegből álló jótékonysági» so­rozatán fából faragott já­tékfigurák tűnnek élénk. Karácsonyra faangyalokat ábrázoló bélyeggel egészítik ki a sorozatot. — Az Angol Posta a tenger állatvilágából merítette öt értékű sorozatá­nak témáját. E bélyegeken többek között játékos delfin és bajuszos fóka is kerül a gyűjtők albumába. — Ko­lumbia népi táncot mutat be a bélyegen és blokkon. A bélyegképen a táncosok há­ta mögött a kísérő dallamok kottáját is látjuk. — Bé­lyeggel emlékeztek meg a Svájci Rádió távközlési szol­gálatának 50 éves jubileu­máról. Jelenleg ez a szol­gálat a légi közlekedés biz­tonságát, műbolygók segít­ségével a meteorológiai ku­tatást segíti, nemzetközi te­lex, rádiótengerésaeti és te- lefotó-összeköTtetést tart fenn. Halászat, horgászat Szándékos halpusztítás Ez év tavaszán jánosakna—darazsikpusztai körülbelül öt holdas vízterületen új hargászegyesiilet alakult. Szép terveket szőtt az egyesület vezetősége a jövő haltelepítésé­re és az egyesületi szervezeti életre vonatkozóan. A tó vizében több kilós pontyok, kárászok, keszegfé­lék voltak találhatók az egyesület megalakulása idején. A jövő évi jó fogás reményében már az őszi haltelepítést tűz­ték célul, azonban egyik napról a másikra a vízparton si­ralmas látvány tárult a horgászok szeme elé. Az történt ugyanis, hogy eddig ismeretlen személy szándékosan meg­mérgezte a halakat. A pontyoknak szánt főtt kukoricát erős méreggel, arvalinnal itatta át, legalábbis a vegyi vizsgálat a pontyokból kiszedett kukoricaszemek alapján ezt állapította meg. A tettest még nem sikerült kézrekeríteni. Mindenesetre az ilyen szándékos halpusztítás egyedülálló eset megyénk­ben. Reméljük, hamarosan kiderül, hogy ki követte el és a vétkes megkapja megérdemelt büntetését. Bánki tervek A Bánki Horgász Egyesület dék beszerzése szerepel. Félő, őszi haiteiepítési tervében öt hogy a sokféle haltelepítés mazsa ponty, kétezer egy- beszerzési nehézségekbe ütkö- nyaras süllőivadék, két—két zik. Mindenesetre üdvözölni mázsa balin és ezüstkárász, lehet a bátor és sokoldalú kez- valamint egynyaras csukáivá- deményezést. Foglalkozzunk az ifikkel • Kevés olyan horgászegye­sületünk van, ahol komolyab­ban foglalkoznának az ifjúsá­gi horgászokkal. Sok esetben még a vízparton is szidják őket. különösen akkor, ha a felnőttek fenekező horgász­zsinórján keresztül dobják a horgukat. Tanítani kellene az ifiket, hiszen belőlük kerül ki a jövő horgászgenerációja. A téli holtszezonban előadásokat kellene részükre tartani, hogy jobban elsajátítsák a horgá­szat fortélyait. Es ha már ezt a csekély fáradságot sem tűzik célul egyesületeink, legalább ne gördítsenek aka­dályt az egyesületbe való be­lépésnek. A Salgótarjáni Ko­hász Horgász Egyesületnél, ahol jól gazdálkodnak és szi­gorú rend uralkodik, nem sza­bad kirekeszteni az ifjúságia­kat az egyesületbe való belé­pési szándékuktól, mint ezt idáig tették. Reméljük, hogy az 1972-es horgászidényben már az ifik is helyet kapnak egyesületükben. Harap a paduc, a csuka nem A horgászok évek óta ta­pasztalják, hogy egyre keve­sebb a csuka az Ipolyban. Az idei ősz is erről tanúskodik. Okát nem tudni. Tény, hogy itt a csukaszezon — csuka nélkül. Még szerencse, hogy a paducok harapnak. Különö­sen jól az Ipoly Nógrádszakál körüli szakaszán, ahol kedve­ző időjárás esetén — főleg a délutáni, esti órákban — jön­nek, ha érzékeny a felszerelé­sünk és van csalinak csont­kukac, vagy vörös trágvagi - tiszta. Az őszi napsütésben ezüstösen csillognak a köves mederfenéken, ahonnan az al­gákat csipegetik és mohó táplálkozásuk jól megfigyelhe­tő az a’a^sony vízállás miatt. Igen óvatosan kap a paduc, ezért ha úsztatás közben el­akad a horgunk, vagy úszónk iránvt változtat, azonnal vág­junk be. mert az óvatos pa­duc kiköpi a csalit Őszi hor­gászatunk igen eredményes le­het, ha a gvors folyású szaka­szokat végigcserkésszük. Pi- szézés közben dévér és bodor­ka i= gvakran akad horgunk­ra. Használtuk ki a szén őszi időt. mert nemsokára holtsze­zon következik. Idei pontyrekord Régóta ismerte a nagy tük­rös rejtekhelyét a mátrano- vák-nyírmed-pusztai halastó­ban Deák Sándor mátranová- ki horgász. Évek óta rendsze­resen etette és helyhez szok­tatta a nyírmedi potykákat. Két—három kilósakat fogott minden évben. A nagyok azonban már jól ismerik^ a horgokat és többször zsinórt tépve távoztak. Szeptember végén, a főtt kukoricával csa- i lizott horogra mégis rajtavesz­tett a tizenegy kilós tükör­ponty. Fárasztása tizenöt per­cig tartott, s közben többször befutott a hínárosba, sásba, pró­bára téve a horgász idegeit, és a negyvenes francia zsi­nórját. Végül aztán merítőhá­ló segítségével sikerült partra emelni a nem mindennapi zsákmányt. Gratulálunk me­gyénk idei rekord pontyf©gé­sához. Emelkedett a létszám, csökkent a fogás Évről évre emelkedik a hor­gászok száma. Az Ipolymenti Intéző Bizottsághoz tartozó horgászegyesületek létszám- emelkedése is erről tanúsko­dik. Ez mindenesetre örvende­tes tény. A létszám emelkedé­sével azonban nem növeke­dett párhuzamosan a fogások száma, sőt 1966 óta nagy­mérvű csökkenés következett be, melyet az alábbi adatok is hűen igazolnak. A horgászok száma 1966-ban felnőtt: 1183, ifjúsági 508, ösz- szesen 1691 fő. A fogott hal kg-ban 1966-ban: 26490 kg, melyből az egy főre jutó évi átlag 15,7 kg. 1970-ben: 16400 kg, melyből egy főre jutó át­lag 8,7 kg. Az Ipolymenti Intéző Bizott­ságnak, valamint a hozzá tar­tozó horgászegyesületek veze­tőinek elemeznie kellene, hogy valójában mi okozza a hal­fogásban mutatkozó jelentős visszaesést. Életmentés a baleset után tubushoz mesterséges lélegez- tetes. Száj az orrhoz ielegez- tetést úgy végezzük, hogy a légutak szabaddá tétele után a sér ültet hátára fektetjük, al­só állkapcsát megemeljük, szá­ját zárjuk, fejét hátra feszít­jük. A segélynyújtó mélyen belégzik és nyitott ajkait — esetleg zsebkendő-, maszkré­tegen át — a sérült orrnyila­sára helyezi és a levegőt olyan erősen fújja be az orrba, hogy a sérült mellkasa megemel­kedjen, majd a száját leveszi, rövid szünetet tart, s ezt az eljárást percenként 16—20- szot megismétli. Száj a száj­hoz, illetve S-tubushoz mód­szernél az orrnyilasok befo­gása, a száj kinyitása és a nyelv kihúzása szükséges. A többi művelet már fentiek szerint folytatódik. Szívmegállás bekövetkezte­kor, amikor a slrült lila, ér­lökése nincs, a fenti mester­séges lélegeztetést ki kell egé­szítenünk a szívmasszazzsal. Ehhez a sérültet szilárd alap­ra fektetjük, s mindkét egy­másra helyezett tenyerünkkel, nyújtott karokkal ritmikusan a szegycsont alsó részére erő­teljes nyomást gyakorolunk percenként 70—80-szor. Ennek következtében a szegycsont a szívet a gerincoszlophoz nyomja és így üregrendszeréből a vér kiürül, megindul a vér­keringés. a mechanikai inger­re beindulhat a szív. A szívmasszázs aktív és in­tenzív hefúvásos lélegeztetés nélkül hiábavaló erőlködés. A mesterséges lélegeztetést és a szívmasszázst egyidőben vé­gezzük váltakozva., öí légúti be javast tíz mesterséges szio- iónes követ, majd a művele­teket újra ismételjük. Minde­zeket a baleset után három percen belül meg kell kezde­ni és folytatni kell mindaddig, amíg a sérült szívműködése, légzésé helyre nem áll, amíg hivatásos mentő vagy orvos nem érkezik és másként nem intézkedik. A vérző sérült élete az el­vérzés miatt van veszélyben. A vérzés lehet verőeres, vissz- eres és vegyes. A verőeres vér piros, lüktetve, spriccelve öm­lik. A visszeres vér sötét meggypiros, egyenletes folyik. A külső vérzésen kívül lehet belső, üregi vérzés is. Mind­két vérzéstípusra jellemző, hogy a sérült sápadt, fázik, remeg. Ha a nagy verőér sé­rült, ujjunkkal azonnal az alatta levő csontra kell szorí­tanunk az eret, mert ebből másodpercek alatt is el lehet vérezni. Ezután érszorító kö­tést helyezünk az ujjunk mö­gé, a szív felőli irányba. Köz­vetlen a vérzés fölé is helyez­hetünk fel nyomókötést. Ha végtagcsonkulás követ­kezett be, a csonk fölé te­szünk azonnal körkörös le­szorító kötést, hogy a sérült el ne vérezzen. A sebeket a szennyeződés­től, fertőzéstől óvjuk, a na­gyobb idegen testeket eltávo­lítjuk. A sebre semmilyen hin­tőport ne használjunk, mert ezzel az orvosi végleges seb­ellátást nehezítjük meg. Ha a sérült eszméletlen, ne itassuk, szájába ne tegyünk gyógyszert, mert félre nyel­het és megfulladhat. Eszmé- Letlenség leggyakrabban agy­sérüléshez, súlyos elvérzéshez társul. Körültekintően járjunk el a gerincsérülésnél. A gerinc mi­nimális mozgatása is bénulást, a törött nyaki csigolya moz­gatása azonnali halált okoz­hat. Igen fontos a nyugalom­ba helyezés, hason, vagy háton fektetés, mozdulatlanság ad­dig, amíg orvos, vagy mentő meg nem érkezik. A szállítás nagy kímélet mellett történ­het. Végtagcsonttörések után biztosítsunk azonnal mozdu­latlanságot, nyugalmat a tö­rött végtagnak, rögzítéssel akadályozzuk meg a törött, csontok, elmozdulását. Ezt sí- nezéssel oldjuk meg, melyre felhasználható fasín, drótsín, lécdarab, vonalzó, bot, faág, sítalp, puska stb. Fenti elsősegélynyújtó és életmentő műveletek mellett sürgősség miatt a sérült szál­lítását is vállalni kell. Ez jár­tasságot, körültekintést és megfelelő testi erőt igényel. Mindig el kell dönteni, hogy a sérült szállíható állapot­ban van-e? Csak akkor szállít­ható, ha a fenti súlyos álla­potokat. a leírt módon meg­nyugtatóan rendeztük. A sé­rültet a szállítás alatt is ál­landó >'.ügyelet és ellenőrzés alatt kell tartanunk, esetleg az életmentő beavatkozásokat újból meg kell kezdenünk. Szállítás során a fő szempont a maximális kímélet és nyu­galom biztosítása. A baleset utáni emberi élet­mentés túlnőtt az orvos fel­adatán, ma már minden em­ber feladata, és erre, az élet­mentésre előírt törvény sze­rint mindenki egyform.án kö­teles. Dr. Pirkner Ferenc adjunktus

Next

/
Thumbnails
Contents