Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

GCözräs uüIBalkozräs r (Folytatás az í. oldalról) in elsőrendű igényként az építőipar szakipari tevékeny­ségének megjavítása, a laká­sok állagmegóvásának, kar­bantartásának és felújításá­nak szervezettebbé tétele me­rült feL Pilinyi László beszámoló­jának befejező részében a megyei szövetség helyzetét, te­vékenységét taglalta. — A szövetkezetek tagsága, vezetői elismerik a szövetség létjogosultságát — mondotta. — Igénylik a szövetséggel szemben jogosak. Ezeket mun­kánk során a legmesszebb­menőén figyelembe vesszük. Már eddig is sokirányú szol­gáltatással, a mozgalmi fel­adatok elvégzésének segítésé­vel. a szövetkezetek közötti kölcsönös támogatások szer­vezésével igyekeztünk szövet, kezeteink érdekeit szolgálni. Az új tevékenységre való át­állás azonban nem volt zök­kenőmentes. egyrészt azért, mert szövetségünk érdekkép­viseleti. szolgáltatási és társadalmi-mozgalmi felada­tait nem látta el teljes hatás­fokkal. másrészt szövetkezete­ink sem ítélték meg egyön­tetűen a szövetség helyzetét, feladatát. Végezetül a MÉSZÖV el­nöke a szövetség további cél­kitűzéseit, feladatait ismer­tette. Legfontosabb a szolgál­tatási tevékenység fejlesztése, különösen a közgazdasági, árpolitikái, bérügyi, pénz­ügyi - és ügyvitelszervezési munkák segítésében. A beru­házási. hálózatfejlesztési és műszaki szolgáltatások a szö­vetkezetek fejlesztési célkitű­zéseinek ésszerű és minél gyorsabb megvalósítását kell, hogy eredményezzék. Segítsé­get ad a szövetség a korszerű belső mechanizmus kialakítá­sához, a helyi propaganda- munkához. a szöyetkezetek eredményeinek népszerűsíté­séhez is. Különös gonddal foglalkozik a megyei szövet­ség a jövőben a nőket és az ifjúságot érintő kérdésekkel, érdekeik képviseletével. Széles körű vita a szekcióüléseken A MÉSZÖV elnökének be­számolója után megkezdték munkájukat a szekcióülések. Az ÁFÉSZ, a takarék- és la­kásszövetkezetek küJön-külön tárgyalták meg a küldöttköz­gyűléseken elhangzott javasla­tokat, majd megválasztották a kongresszusi küldötteket és az országos tanács tagjait. ^ A szekcióüléseken széles körű vi­ta bontakozott ki. Negyven- ketten szólaltak fel. Ezekből közöljük a következőket: Pici Miklós, az érsekvadkerti ÁFÉSZ küldötte: — A falun kialakult új helyziet meghatározza a fo­gyasztási szövetkezetek fel­adatait. Szövetkezetünk kül­döttgyűlésén tagságunk meg­elégedését fejezte ki, mert a harmadik ötéves terv során jelentős fejlődésen ment ke­resztül bolthálózatunk, ötmil- lió-hatszáznegyvenezer forin­tot fordítottunk fejlesztésre. Az alapszolgáltatást — gáz-, fűtőolaj-, tüzelő­anyag-ellátási megoldót'* tűk. Ezt azonban nem tekintjük még véglegesnek. A szövetke­zetnél dolgozó nők helyzetét is megvizsgáltuk és igazgató­ságunk úgy ítélte meg, hogy azon javítani kell 1971-től nő- dolgozóink részére időnként szabadnapokat biztosítunk. Körzetünk küldöttgyűlése megbízott: jelentsem be a me­gyei küldöttgyűlésnek, hogy körzetünkben az elmúlt évben egy új élelmiszerbolt nyílt és ez év végére, a kongresszus időszakára megnyílik a d ej tá­ji presszó és falatozó. Szövet­kezetünk igazgatósága megfo­galmazta azokat a feladato­kat, amelyeket a negyedik öt­éves terv során végre kívá­nunk hajtani. Többek között a hálózatfejlesztést, a hűtőbe­rendezéseinek korszerűsítését, az árubeszerzés javítását. Kőris Mihály, a rétsági ÁFÉSZ küldötté: — Járásunkban igen szép eredményeket 'értünk el a fo­gyasztási szövetkezeti mozga­lomban, de természetesen gondjaink is vannak. Problé­ma a kenyér és péksütemény minősége és szállítása a járás egész területén. Erre mi, a szövetkezeten belül nem tu­dunk megoldást találni. Kér­jük a megyei szervek segítsé­gét. Másik problémánk az el­avult boltegységek állapota. A forgalmat ezekben már nem lehet növelni. A negyedik öt­éves terv során új ipari üze­mek létesülnek Rútságon. Ezért is szükséges volna a Jobb kereskedelmi ellátás, nem beszélve arról, hogy Rút­ság idegenforgalmi átkelőhely is. Üzlethálózatunkat nagy V einben kellene fejleszteni, természetesen megalapozott beruházással. Szükséges a Börzsöny -kisvendéglő bővíté­se, ugyanakkor presszó léte­lise. A 60 négyzetméter r.spteruletu élelmiszerbolt som biztosítja a megfelelő ei- ; ..cúat ABC-áruházra lenne 'ükrég. Nem megfelelő a húsellátásunk sem. Természe­tben az ÁFÉSZ egyedül nem tv.dja megoldani ezeket a fel­adatokat. A környező termeló- ^vetkezetek, állami gazda­ságok és a megyei szervek se­gítsége is szükséges ahhoz, hogy a jó falusi ellátást meg tudjuk valósítani. Nádel Tamás, a balassagyar­mati ÁFÉSZ küldötte: — A kongresszusi irányel­vek közül a fiatalokról szóló részhez szeretnék hozzászólni, mert magam is fiatal vagyok, jól ismerem a fiatalok gond­jait, problémáit. — Társadalmunk szerve,? részét képezi az ifjúság. Sajá­tos igényeit törvény is elisme­ri. Szövetkezeteinknek a tör­vény alapján különösen nagy gondot kell fordítaniuk a tár­sadalom e rétegére. Részben fogyasztási oldalról, hiszen a fiatalok a legdinamikusabb, legmodernebb fogyasztási ré­teget képviselik A fiatalok főleg a kulturált szórakozást keresik és ez az igény falun is komoly mértékben jelentke­zik. A szövetkezetek feladata, hogy ezt kielégítsék. Ennék érdekében sok éves lemara­dást kell pótolniuk. Ezt a fa­lusi élet változása követeli meg. De a szövetkezeti tagság el­öregedése Is sürgeti a fia­talokkal való foglalkozást. Hiszen szomorú dolog, hogy például a balassagyarmati szövetkezetnél a 10 százalékot sem éri el a szövetkezeti tag­ságban a fiatalok száma. Úgy erzem, hogy ezen minél elő ob változtatni kell és ebben a szövetkezeti vezetőiknek a KlSZ-szervezeteickel kell ösz- szefogniuk. Javaslom, hogy minden óv elején üljenek ösz- sze a szövetkezeti vezetők a KISZ-vezetokkei és dolgozza­nak ki közös évi programokat. Azt hiszem ezzel mindkét szervezet csak nyerhet. Daréczi Ferencné, a raa- gyarnándori ÁFÉSZ küldötté: — Szövetkezetünk nőbizott­sága nevében szeretnék pár gondolatot elmondani. Nőbi- zottságunik 1970. július 31-én alakult meg, tíz taggal. Tag­ságunk a körzethez tartozó ki­lenc község nő szövetkezeti tagjaiból tevődik össze. Első feladatunk az volt, hogy kibő­vített ülésen megismerked­jünk a Központi Bizottság Ha­tározatával kapcsolatos fel­adatokkal — Bizottságunk megválasz­tása óta négy alkalommal ülé­sezett. Azt vizsgáltuk, hogy szövetkezetünknél a határo­zatban foglaltakat hogyan hajtják végre. — Örömmel tapasztaltuk, hogy az igazga­tóság érvényt szerez a határo­zatban előírtaknak. Például egyenlő munkáéit egyenlő bért adnak. A nők aranya a. központi igazgatóságon belül 54 százalékos. A nők egyenjo­gúságát kifejezésre juttatja az is, hogy hat kiskereskedelmi egy­ségünk vezetője nő, a központi igazgatáson belül pedig három nődolgozó veze­tő munkakört tölt be. A nő­bizottság szövetkezetpolitikai munkában nyújtott segítsége nyomán javulást. mutat a rendezvényeken való megjele­nés és azokon tanúsított ak­tivitás. s nem utolsó sorban a tag- és részjegyszervezés. A mai napig ötven fő új szövet­kezeti tagot szerveztünk, fő­leg az ifjúság és a nők köré­ből. Pohánka Erz?ebei. az eese- gi takarékszövetkezet küldöt­te: — 1937 tavaszán, az akkori ecsegj fmsz támogatásával alakultunk meg. Szövetkeze­tünk a III. ötéves terv idősza­ka alatt 778 taggal, 4 350 000 forint betétállománnyal, 2 768 000 forint kölcsönállo- mánnyal, 220 000 forint tarta- léltalappal növekedett. Állóeszköz-állományunk is 100 000 forinttal emelke­dett. — A kongresszus időszaka alatt a fejlődésit fokozzuk. A taglétszámot 920 fővel, betét- állományunkat 7 400 000 fo­rinttal, kölcsönállományunkat 2 millió forinttal, egységeink számát egy kirendeltséggel, egy betétgyűjtő pénztárral nö­veljük. Elgondolásainkat a most érvényben lévő egyes rendelkezések akadályozzák, változtatni kell rajta. Müller Lajos Salgótarján városközpont lakásszövetkezet küldötte: — Egyetértek azon javas­lattal, mely szerint szükséges felülvizsgálni a lakásszövetke­zeteknél jelenleg érvényben lévő pénzügyi nyilvántartási rendszert. Különösen fontos ez azoknál a lakásszövetkeze­teknél, amelyek karbantartó szolgáltatást is szerveztek, vagy pedig azoknál a közös társulásoknál, amelyeket több lakásszövetkezet hozott létre. Az 1962-ben kiadott, ez­zel kapcsolatos rendelet elavult. Javaslom, hogy a kongresz- szus tárgyalja meg: van-e le­hetőség arra, hogy a SZÖ- VOSZ ez ügyben kidolgoz egy új ügyviteli rendszert, és azt az illetékes minisztériumokkal jóváhagyassa. Második igen fontos kérdés­nek tartom a távfűtés kérdé­sének rendezését. Elvben egyetértek azzal, hogy az In­gatlankezelő Vállalat távfűté­si üzeme valamilyen formá­ban, például könyv jóváírással vegye át a lakásszövetkezetek hőközpontjait. De ez a kérdés nem ilyen egyszerű, ugyanis a helyi távfűtési vállalat nem biztosítja a kellő műszaki fel­ügyeletet, nem elég rugalma­san állítja át a berendezése­ket az időjárás változásainak függvényeire. A kérdést úgy kell megoldani, hogy a lakás- szövetkezeteknek ellenőrzési joguk legyen saját épületük hőellátását illetően. A szekcióüléseken elhang­zott vita után a küldöttek is­mét teljes ülésen folytatták munkájukat. A délután sor­ra került tanácskozáson megje­lent Szoó Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára és részt vett a vitában. A fo­gyasztási szövetkezetek meg­növekedett feladatairól be­szélt. Felszólalt még Molnár Károly belkereskedelmi mi­niszterhelyettes ésklr Szilva­sán Pál, a SZŐ VOSZ főosz­tályvezetője. Fiatalok számvetése Tanácskoztak a rétsági járás KISZ-küidöttei Diósjenő új kultúrotthonának nagytermében kilencven fiatal gyűlt össze tegnap délelőtt, hogy megvitassa a KISZ rétsági járásban végzett legutóbbi négyévi munkáját, s egyben megjelölje azt az utat is, amelyen a KlSZ-fiatalok- nak az elkövetkező években haladmok kell majd. Eljött a KISZ járási küldöttértekezletére Kiss Józef, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Czene Mi­hály, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Templom József né. a KISZ kb munkatársa és Gresina István, a já­rási hivatal elnöke is. A KISZ járási bizottságá­nak négyéves munkájúról Kompos Dezső, járási K1SZ- titkár számolt be a küldöt­teknek. Bevezetőjében azokról a munkaakcióki'oi szóit, me­lyet a fiatalok a KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére indítottak. A nótincsi fiatalok például csakhamar befejezik a községi olajtartály építését, a banki fiatalok pedig még a strandidény előtt elvállalták a banki tó környékének rende­zését. Jelentősek a nézsai. a rétsági, a nagyoroszi Favorit kiszeseinek kongresszusi fel­ajánlásai is. A szervezettségről szólva Rompos Dezső megállapította, hogy a 23 százalékos szerve­zettség — a járásban 1097 KlSZ-es- tevékenykedik — alacsony. Különösen a lakóte­rületi KlSZ-alapszervezetek szervezttsége hagy még maga után sok kívánnivalót. Olyan programokat kell tehát az alapszervezeteknek összeállí- taniok, hogy a még jelenleg KISZ-en kívüli fiatalok is érdeklődésüknek, igényüknek megfelelő elfoglaltságot talál­janak az ifjúsági mozgalom­ban. Ezt követően a KlSZ-veze- tőségék újjáválasztásának ta­pasztalatairól és a kongresz- szusi levél vitájának észrevé­teleiről szólt a KISZ járási bizottságának titkára. Beszámolt négyévi munká­járól a pénzügyi ellenőrző bi­zottság is, majd a küldötteké volt a szó. Hozzászólási je­gyét 13 küldött töltötte ki. Kékesi Gábor nőtincsi kül­dött arról beszélt, hogy a községi tanácsok anyagilag járuljanak hozzá a KISZ tárgyi feltételeinek javításá­hoz. A közös községi tanács például három község fiatal­jai közölt 10 ezer forintot osztott szét. Hangsúlyozta, hogy a KISZ politikai jelle­gének erősítésére nagyobb gondot kell fordítani, s ki keif használni a szervezettség emelésének lehetőségeit. Macska Emil, a JTS elnöke elmondta, hogy a KlSZ-szer- vezetek és a sportegyesületek tagjai kölcsönösen részt vesz­nek egymás munkájában. A sportolási igények kielégítésé­nek lehetőségét a kötetlenebb sportolási formák alkalmazá­sában látta. Végli Teréz, a rétsági gimnázium tanulója az iskola kulturális életéről szólt. A tanulók társadalmi munkájuk bevételét kulturális megmozdulásokra, neves mű­vészek meghívására fordítot­ták. A programókban már az elsősöket is bevonják — megalapozva ezzel a felsőbb osztályok aktív KISZ-életéi. A községi alapszervezetekkel közös kulturális programok megrendezését javasolta. Balázs László, a romhánvi cserépkályhagyár küldötte az üzemi négyszög érvényesülé­séről beszélt. Turcsányi Lász­ló, a diósjenői tsz küldötte hangsúlyozta, hogy a tsz-ek már megközelítőleg olyan munkakörülményeket biztosí­tanak, mint az ipari üzemek. Meg kell találni a tsz-ben dolgozó fiatalok összefogásá­nak formáit. Mátrai József, a KISZ me­gyei bizottságának titkára ar­ról szólt, hogy előre kell lép­ni a nevelőmunka hatékony­ságában, jobban figyelembe kell venni a különféle ifjúsá­gi rétegek érdeklődési körét, igényét. Hangoztatta, hogy a valamennyi fiatalban élő sportolási igényt magasabb szinten keld kielégíteni. A KISZ-szervezetek kommunista jellegének erősítéséhez pedig mindenekelőtt emelni kell a politikai és erkölcsi követel­ményrendszert. Nagy Márton, a rétsági honvédség KISZ-csúcstitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a leszerelők közül sokan nem találnak vissza alapszerveze­tükhöz, mert ott nem igény­lik munkájukat. Szamkó Ka­talin gimnazista arról be­szélt. hogy a KISZ-oktatás szélesebb bázisra találjon, több oktatási kör induljon. Érdekesebb, színesebb legyen az oktatás, egyes témákból vetélkedőket rendezzenek. Czene József, az MSZMP járási bizottságának első tit­kára elmondta többek között, hogy a pártvezetőségi tagok 17 százaléka, a tanácstagok 19 százaléka KISZ-korosztályú fiatal. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság eredményeinek növelésében számítanak a fia­talokra, a tsz-ekben fiatalítás­ra van szükség. Felhívta a figyelmet arra. hogy most az egyik legfontosabb feladat az alapszervezetek munkájának színvonalasabbá tétele. A szervezettségben sokkal na­gyobb lehetőségek vannak, mint amit a jelenlegi helyzet tükröz. Elsősorban a munkás- fiatalokat kell nagyobb szám­ban bevonni a KISZ-életbe. Javasolta, hogy az arra érde­mes fiatalokat bátrabban ajánlják a párt soraiba. Sinka László, a nógrádi tsz küldötte az Ifjú Gárda te­vékenységének javítását, az Ifjú Gárdában részt vevők felkészítésének. oktatásának megoldását szorgalmazta. A vitazárás után a küldöt­tek 29 tagú járási KISZ-bi- zottságot, 7 tagú pénzügyi el­lenőrző bizottságot és 14 megyei küldöttet szavaztak meg. A KISZ járási bizottsá­gának titkára ismét Rompos Dezső lett Műszaki napok (Folytatás a£ 1, otűaírót) fejlesztési tendenciák töretlen folytatásával biztos alapot te­remtsen a népgazdaság szén­igényeinek gazdaságos kielégí­téséhez— mondotta többek kö­zött a miniszterhelyettes, majd részletesen is foglalkozott a nógrádi szénbányák feladatai­val. A fokozatosam mérséklődő széntermelést a legjobb adott­ságú bányákban szükséges összpontosítani. Intenzívebb műszála fejlesztési tevékeny­ségre lesz szükség. A termelés gépesítésének gyorsabb ütemű fejlesztésére kell törekedni. A későbbiekben külön fog­lalkozott Menyhárth elvtárs a megye és ezen belül Salgó­tarján jelenlegi és várható energiaellátásával. A Salgótar­Leeselt az első hő a Mátrában ÍMTI fotó Vigovszki Ferenc felv.) jani Erőmű rekonstrukciója, korszerűsítése, olajtüzelésre való átállítása a jelenlegi óránkénti 75 tonna kazánka­pacitást 110 tonnára növeli. Ma a távfűtéssel ellátott mint­egy másfél ezer lakás mellett csaknem ugyanennyi újabb bekapcsolása válik lehetővé. Szólt a miniszterhelyet­tes arról is, hogy milyen nagy mértékben megnöveke- dett a megye villamosénergia- ígénye. A háztartási fogyasz­tók száma öt év alatt mint­egy 8 ezerrel, kereken 67 ezer­re növekedett. Ezek a számok az életszínvonal növekedését is bizonyítják.'Bár a szén ma is és a jövőben is a megye legfontosabb energiahordozója lesz, azonban a megye életé­ben a legnagyobb horderejű energetikai változást mégis a borsodi földgáz-távvezeték meghosszabbítása hozta. Je­lenleg 1470 iakasban van már gázvezeték. A miniszterhelyettes előadá sa után Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára Nográd megye ipari fejlődéséről tá­jékoztatta az ülés résztvevőit. Előadásában a megye sajátos helyzetével foglalkozott ás az ipari fejlődés három jelentős szakaszával. Hosszú évtizlede- ken keresztül a nehézipar részaránya igen jelentős volt megyén* iparában. Csak az utóbbi időszakban kezdődött meg az iparszerkezet átalaku­lása. A megyei pártbizottság 1965-től nagy munkát fejtett ki, hogy a helyi lehetőségeit ésszerű felhasználásával meg­oldják a jelentkező feszültsé­geket. Ehhez a központi szer­vek támogatását is kérték. Az elmúlt négy évben végzett munka eredményeként csak napjainkban oldódik fel. mégis az a politikai, társadul.ni fe­szültség, amely a harmadik ötéves terv első éveit jelle­mezte. Nagyobb politikai megrázkódtatás nélkül oldjuk meg a szénbányászat vissza­fejlesztését, új gyárak építésé­vel, a régiek rekontsrukciójá- val a megye történetében egyedülálló ipari fejlődésnek vagyunk részesei — mondot­ta többek között Szoó Béla, majd arról szólt, hogy a har­madik ötéves terv időszaká­ban 27 kisebb üzem települt a megyébe, a már meglevő üzemek korszerűsítésével mintegy 10 ezer új munka­hely jött létre. Meggyorsult a fejlődés a munkás-paraszt kormány által juttatott 290 millió forint támogatás fel • használásával, amelynek ered­ményeképpen több mint 12 közép- és nagyüzem építése, illetve tervezése van folya­matban. Ezeket figyelembe, véve a negyedik ötéves terv időszakában több mint 7 ezer ui munkahely létesül Előadása végén a megyei pártbizottság titkára szólt a gondokról is. Igen nagy tarta­lékok vannak még a munka­idő-kihasználás, a belső szer­vezettség, kisgépesités javítá­sában. Legfontosabb feladat a megkezdett iparfejlesztés befe­jezése. Ezekhez biztosítani kell a megfelelő szakembergárdát A közép távú tervek a megje­lent párt- és kormányhatáro­zatok szellemében felülvizs­gálásra szorulnak — mon­dotta a megyei pártbizottság titkára. A plenáris ülés Varga Gyula zárszavával ért véget. Az I. nógrádi műszaki napok ma több új rendezvénnyel folyta­tódnak. NÓGRAD - 1971, október 28., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents