Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

VTLÄO PROlPTÄRJAt É6YESULJETEK1 RAD A VMS ZMP NÓGR A D MEGY El BÍZOTT5 ÁGA ES A MEGYE I TANÁCS LAPi/Ä V A1 XXVII. ÉVF., 252. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. OKTÓBER 26., KEDD Együtt gondolkodva — együtt cselekedve BijB ináig - ez volt előrehala­"* dúsunk záloga, s ez lesz a jövőben is. Még áfakor is, ha részkérdésekben az érde­kek ellentmond óak, nem egyeznek meg teljesen a kor­mányzati elképzelésekkel. A pénteken megtartott országos gazdasági aktívaértekezlet alaphangja felelősségteljes, bi­zakodó és újabb tettekre ösz­tönző volt, még akkor is, ha a beígért kormányzati intéz­kedések egyik-másik vezető­ből nem váltott ki örömet. Az utolsó három esztendő­ben a népgazdaság alapjaiban egészségesen fejlődött, számos gazdasági folyamat kedvezően alakult, javultak a .tervek megvalósításának feltételei, kedvező irányúak a strukturá­lis változások. A gazdálkodás egészét mindinkább az jellem­zi, hogy a vállalatok és az irányító szervek döntéseiben a gazdaságosság, a jövedelme­zőség a korábbinál jóval na­gyobb szerepet tölt be. Üze­meink, vállalataink többsége jól gazdálkodik, emelkedett a termelékenység, megteremtő­dött az összhang a termelé­kenység és a bérszínvonal kö­zött, megszilárdultak a szoci­alista mezőgazdasági nagy­üzemek, jelenősen emelkedett a termeltek egy részének mennyisége. A lakosság áru­ellátása mind mennyiséget, mind minőséget tekintve gyors ütemben javuk, az életszínvo­nal emelésére vonatkozó ter­veinket túlteljesítettük. Egyértelmű és világos, hogy nehézségeink nem a gazdaság­irányítás mai modelljéből fa­kadnak, hanem az egyes terü­leten bekövetkezett túlzott di­namikus fejlődésből, és azok­ból a negatív magatartásokból, és gyakorlatból, amelyek el­lentétesek az össztársadalmi érdektel, amelyek előtéi-be helyezőt a harácsolást. a kap­zsiságot, az egyéni célok haj- h úszását. Ennek ellenére sínes okunk idegeskedni, pánikba esni, de nincs szükség olyan rózsaszínű szemüvegre sem, amely el­torzítja jelen helyzetünket: i-ózsásabbnak ítéli meg az ál­lam helyzetét, és olyan sötét szemüvegre sem, amely rosz- szabbnak ítéli meg a dolgo­zók helyzetét. Gazdaságunkban valóban vannak olyan problémák, amelyek közül többre még most sem lehet válaszolni, és vannak olyanok, amelyeknek megoldásával tudjuk csak a negyedik ötéves tervben meg­jelölt célkitűzéseket megvaló­sítani, a kiegyensúlyozott fej­lődést biztosítani. A kormány elnöke szerint elsősorban a beruházásoknál kell rendet teremteni. Jólesett hallani, hogy a jövőben* álljt kiáltanak mindazoknak, alciK a régi módon kívánják kiját­szani a beruházással kapcso­latos előírásokat. A gazdasá­gi vezetőknek, a minisztériu­moknak, ha akarják, ha nem, tudomásul kell venniük, hogy az erőn felüli beruházás ve­szélyezteti az életszínvonal- politikát, szűkíti az egyéb szociális problémák megoldá­sának lehetőségeit. Feladatuk nem az állami pénzért való hajsza, hanem a gazdaságo­sabb, hatékonyabb munkát biztosító munka és termelés- szervezés, a rendelkezésre álló pénz okos, célszerű felhaszná­lása lesz. Előtérbe kerülnek azok a konkrét napi tenniva­lók, amelyek közvetve, a jö­vő fejlődését szolgálják: a sa­ját erőből történő műszaki fejlesztés, a termelés techni­kai színvonalának emelése, a termékösszetétel népgazdasági érdekeket szolgáló kialakítása, új technológiák bevezetése, stb. A kormányintézkedések nem fagyasztják be a beruházáso­kat, csupán a megalapozatlan igényeket utasítják vissza. Kö­vetelmény a beruházások ha­táridejének csökkentése, a rendelkezésre álló pénz okos felhasználása. Jó dolog, hogy a gazdasági egyensúly megte­remtésének nehéz, bonyolult munkáját, a beruházásoknál követendő magatartást az Or­szágos Tervhivatal szabja meg. Rendet kíván teremteni a kormány a ter-melőszöveikeze- tek melléküzemi tevékenysé­génél is. Egyetért azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek a lakosság helyi igényeinek jobb kielégítését szolgálják, segíti a nagyipart, ugyanakkor gátat vet minden társadalom­ellenes törekvésnek. További fejlődésünket za­varja a munkaerő-gazdálkodás­ban bekövetkezett visszásság, a munkaiegyelem lazasága. Ennek megítélése még ma sem egyértelmű. A munkaerőhiány egyrészt ' eltúlzott, másrészt egyes szakmákban hiányzik a .dolgos munkáskéz. Az okokat nem a külsődleges jelenségek­ben, hanem a kiváltó helyen, az üzemekben kell keresni, az alacsony, gyenge színvonalú termelésben és munkaszerve­zésben, a napszódikus anyagel­látásban, az olcsó népszerűség- hajh úszásban. Mindezek de­moralizálják a munkaerköl­csöt. Szó volt arról, bogy a kormány megakadályozza, hogy a termelőszövetkezetek az állami szektorból munka­erőt vonjanak el. Megszünte­tik a szövetkezetek és a nagy­ipari vállalatok közötti indo­kolatlan jövedelemarány ta- lanságokat is. Bőséges 4 tennivaló a kül­kereskedelmi fizetési mérleg egyensúlyának biztosításánál. Ez megköveteli, hogy megyénk üzemei, gyárai az importigé­nyeket a valósághoz igazítsák, növeljék az exportra szánt termékek mennyiségét es mi­nőségét. Az említett három össze­függő terület mellett sok szó esett az egyéb tennivalókról. A napi munkában továbbra is a X. pártkongresszus irány­elvei a mértékadóak. A kor­mányzat, a gazdaságirányítás mai modelljében a közgazda- sági szabályozókkal befolyá­solja, orientálja az önállóság­gal sokszor visszaélő vállala­tokat, bár' a szabályozókat nem tartja mindenhatóknak. Amennyiben ezek nem bizo­nyulnak elég hatásosnak, ve­szélyeztetik az ötéves terv cél­kitűzéseit, akkor adminisztra­tív intézkedésekkel térítik a kijelölt útra a tévelygőket. Ez nem fenyegetés, hanem önvé­delem azokkal szemben, akik nem veszik figyelembe a re­alitásokat, az ország gazdasá­gi lehetőségeit. M munkában nagy fel- adatok hárulnak a pártbizottságokra, a pártszer­vezetekre, a szakszervezeti szervekre, a tanácsokra. Segí­tenek a szocialista brigádok, a reálisan gondolkodó, becsü­letes munkát követelő dolgo­zók tízezrei. Afct kívánják, hogy a vezetők közérthetően, a valóságnak megfelelően, ér- vökkel agitáljanak, szavaik mindenkor egyezzenek meg cselekedeteikkel. Á siker kulcsa az együtt­gondolkodásban és az együtt- cselekvésben van. Hát akkor cselekedjünk minél előbb, mi­nél alaposabban, minél ered­ményesebben. Venesz Károly Magyar küldöttség Moszkvában A Szovjetunió Legfelsőbb lés elnökének, az MSZMP Po- Tanácsának meghívására hét- litika Bizottsága , tagjának főn hivatalos, baráti látogatás- vezetésével, ra Moszkvába érkezett a ma- Moszkván kívül a küldött­ivar országgyűlés küldöttsége ség látogatást tesz Kijevben Apró Antalnak, az országgyű- és Taskentben. (MTI) üsaz^nlcisci Otto IftfiüMer Otto Winzer, a Német De- ről a tárgyalásokon Péter Já- mokratikus Köztársaság kül- nos külügyminiszter, Marjai ügyminisztere — Péter János József küliigyminiozier-helyet- kíilügyminószter meghívására tes, Kovács Imre hazánk — hétfőn délben felesége tár- berlini hagykövete, Barity .fiaságában hivatalos, baráti la- Miklós csoportfőnök, dr. Ma- togatásra Budapestre érke- tűsek Tivadar és Perczel zett. Útjára elkísérték: dr. László főosztályvezetők; az Siegfried Bock és Franz Ever- NDK részéről Ottó Winzer hartz, az NDK Külügyminisz- külügyminiszter, dr. Herbert tóriumának főosztályvezetői, Plaschke, az NDK budapesti valamint dr. Günther Bü- nagykövete, dr. Siegfried hring, a miniszter tudományos Bock és Franz Everhártz fő­munkatársa, ék Peter Günther osztályvezetők, dr. Günther minisztériumi szekcióvezető. Bühring, a miniszter tudo­A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János és felesége, valamint a Külügy­minisztérium vezető munka­társai fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több diplomatája. Péter János külügyminisz­ter hétfőn délután hivatalá­ban fogadta Ottó Wmzert, az NDK külügyminiszterét. A két külügyminiszter eszmecseréje után megkezdődtek a hivata- los tárgyalások. Magyar rész­mányos munkatársa és Peter Günther minisztériumi szek­cióvezető vesznek részt. (MTI) „Szabadságot Angela Davisnek!" Forró hangulatú nagygyűlés Salgótarjánban. Az ártatlanul bebörtönzött, íiatal, amerikai filozófusnőről, Angela Davisról beszél a nagygyűlés résztvevőinek húga. Fania Davis. (Rész­letes tudósításunk lapunk 3. oldalán.) Román párt vezet ők Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására rövid láto­gatásra Budapestre érkeztek Paul Nicolescu Mizil. és Ma- nea Manescu, a Román Kom­munista Párt Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó El­nökségének tagjai, a közpon­ti bizottság titkárai/ A ro­mán vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Aczél György és Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai fogadták. Jelen volt loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Síáxegy ágynJövés l*jrizsban Btrezsnyoi/ é találkozója Képünkön; Brezsnyev és Pompidou repülőtéren elnök az Műszaki tanácskozás az öblösüveggyárban lilies SKÖkség’ ;i leg yei isisei leiaekre! Műszaki tanácskozást tartott Az élért termelési eredmé- fogásának köszönhető, hogy a tegnap a' salgótarjáni öblös- nyék igazolják, hogy az alap- gyár termelése a kedvezőtlen üveggyár. A kétezerötszáz dói- vető követelményeket tekintve piaci helyzet ellenére, tóbo gőz;,: foglalkoztató gyár mű-. sikerült a változó körűimé- mint kétmillió forinttal na- jszaki dolgozókból, gazdasági ve- nyékhez alkalmazkodni. A ha- ladta meg a tervezettet, s zetőkböl álló mintegy hatvan- zai kereslet átmeneti lány hu- csaknem elérte a kétszázmii- tagú „vezérkara” előtt Varga lásávai egyidejűleg megélőn- lió forintot. Ezen belül az Gyula igazgató adott áttekin- kült a gyár exporttevókenysé- export ötvennyolc és félmillió tést az év eddig eltelt kilenc ge, ötvenkilenc százalékkai forint. A tőkés országok- hónapjának gazdálkodási több áru talált gazdára kül- ba hétszázharmincháromezer eredményeiről. Nehéz feladatok elé állítot­ta ez az időszak az üzem dol­gozóit és vezetőit. A hazai ke­reskedelem igénye átmeneti­leg csőiéként', a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva ,. , -. az idén tizennégy százalékkal tasban nagy hagyományokkal pßnrlft l.*P7n rcohc? nnotU-iu földön, mint egy évvel koráb- dollár, a szocialista országok­ban. Különösen a FERUNION ba kiiencszáztizenegyezer ru- és az ÁRTEX külkereskedel- bel értékű üvegárut szállított mi vállalatok jeleskedtek az a gyár. üvegáruk közvetítéseben. A Ha valamennyi termelő­szocialista országok közül Lengyelország és az üveggyár­rendelkező tött újabb gyárral. A nehézségek kevesebb volt a megrendelés. A gyárvezetés kényteleli volt évközben a termelési prog­ramot átcsoportosítani, és az , ... , .. .. , --------- ­, „ j ... szolgáló közös erőfeszítések-, kához üvegtermékek elhelyezesenek nek, a szocialista brigádok, a újabb lehetőségeit felkutatni, dolgozók és a vezetők össze- (Folytatás a 2. oldalon) ágazat árbevételét — a nem üveggyártással foglalkozó részlegekét is — összeszámol­juk, a többlet négy és fél mil­lió forintra rúg. A négy gyár- tóüzem egy napra jutó ter- athidalasat m elé se a múlt év hasonló viszonyítva 5,7 Csehszlovákia kö- üzletet az üveg­Leonyid Brezsnyen, az SZKP Központi Bizottságának első titkára hétfőn hivatalos láto­gatásra repülőgépen Párizsba utazott. Látogatása Georges Pompidou francia köztársasá­gi elnök és a francia kormány meghívása alapján történik. Brezsnyevvel együtt utazott Párizsba Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Mi nisztertanácsá- nak elnökhelyettese, az Álla­mi Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke. Andrej Gro- miliő külügyminiszter és Nyi- kolaj Patolicsev külkereske­delmi miniszter. Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak főtitkára hétfőn 14 óra 20 perckor (helyi idő) megér­kezett a francia főváros ba. Brezsnyev, aki Pompidou francia elnök 1970 októberi, moszkvai látogatását viszo­nozta, öt napot tölt Francia- országban. A magas rangú vendéget és kíséretét a repülőtéren Pom- Orly pidou francia elnök fogadta. Leonyid Brezsnyevet az ál­lamfőnek kijáró 101 ágyúlö­véssel üdvözölték. A Szovjetunió és Francia^ ország vezetőinek legmaga­sabb szintű találkozója már néhány perccel azután létre­jött, hogy a Leonyid Breas- nyevet Moszkvából hozó repü­lőgép leszállt a párizsi repü-. lőtéren. Georges Pompidou köztár­sasági elnök személyesen fo­gadta az ezüstös IL—62 típu­sú repülőgépből kilépő szov­jet vendéget. A kézfogás és az üdvözlés után a két állam­férfi együtt elindult a repü­lőtér különvárótemie előtt felsorakozott díszszázad feléj A repülőtér épületét szovjet és francia nemzeti színű zász­ló díszítette. A katonazenekar eljátszotta előbb a Szovjetunió állami Himnuszát, majd a Marse­illaise-t. Az Orly-i repülőtéren az ünnepség csupán néhány percig tartott. Leonyid Brezs­nyev és Georges Pompidou gépkocsiba szállt, és az Ely- -palotába, a francia állam­fő rezidenciájára hajtatott, (Folytatás a, 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents