Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

cr_r7 Nagy s'cratégák a ceredi tsz-ve-zetők. Okos emberhez méltóan, mindent előre meg­fontoltan, tudatosan tesznek. Abból a gazdálkodásra éppen­séggel jónak nem nevezhető Hate. völgyből kipréselik a legtöb­bet. Nem kiszipolyozzák, ha­nem olyan haszonadásra kész­tetik, amilyen azon a girbe- görbe .-vidéken még nem volt, Pál Vilmos, a pártbizottság titkára, a ceredi lüktető élet egyik karmestere, egy fekete kötésbe foglalt, vastag köny­vet kitevő tudományos érte­kezést mutatott. Ebben-az áll, hogy az elkövektező tíz esz­tendőben mit fognak megva­lósítani. Professzorokat hoz­tak a fővárosból, a tervhez okos tanácsot kérni. Más út­juk nem volt, ha a mai igé­nyeknek megfelelően akarnak élni. Pál Vilmos mondta, mi­közben a gondtól ránctenger gyűrődzött homlokán: — Mi jól alt arunk élni. Leg­kevesebb, hogy ennek felté­telét teremtsük is meg. Aztán amit meg kell tennük, azt közös erővel végezzük el... Szóval az az igazság, hogy most értek arra a pontra, ^ ahonnét — ha az elhatározá­sukból egy jottányit sem en­gednek r—, csak a boldogulás felé haladhatnak. Ez az átme­neti időszak viszont próbára teszi őket. -Még az olyan jól Szekeres István, a brigadéros — Fejni jobb volt, mint ennyit elletni... Szekeresnek a világért nem mohdaná ezt meg. Meft ar­ról van szó, hogy a juhászai­ban többé nem fejnek, a gyapjú sem . érdekes, helyette húsbárányokat nevelnek, mert rendkívül nagy piaca van a mediterrán vidéken. Tudják az olaszok is, mi a jó. Az iga­zi juhász viszont nem tudja elképzelni, bárányt csak arra nevelni, hogy vigyék. Se’ gyapjú, se’ tej... Surányl Já­nos ki sem bírta, Tilalom el­lenére megfejt néhány jószá­got. Ügy derült ki, hogy ellen­őrizni ment hozzá Szekeres. A juhakol minden ajtaján la­katot talált. Nagy kópé ez a Szekeres. Nem hiába nevezik a többiek büszke Mizsemek. Bántotta önérzetét, hogy zárt ajtóra talált. Megállt, hallga- tódzott. Béniről jövő nesz ütötte meg a fülét. Rögtön tudta, miről van szó. Bekiál­tott: — Gyertek ki..! Mit tehetett Surányl, zsé- tárral a kezében kijött, és csuda savariyú arcot vágott, Hiába, a juhászokat nehéz a megszokott munkájukból ki­zökkenteni. Meg a sajt, El­képzelni sem lehet, ha valaki hozzájuk vetődik, ne kínálják meg sajttal. És milyen finom. Szekeres testvérbátyjánál, fenn a rónai laposon kóstol­tuk meg. Különleges, mert megreszellk, finoman megsóz- kvaíifikáít ""gazdálkodó"1 ein- bői megélni nem lehét, ezt is zrfk, edénybe teszik és beás- bert is próbára teszi, mintBo- tudja Amikor mór sehogyan sók a földbe. Mikor jól meg- ros Bélát, az elnököt. Pedig, aka£* , menrU * d,ü'0fíl érik, kiveszik. Sárga mint a ha valakinek, neki aztán van Kvater' tjapasztalata. Régi kori újkori egyaránt. Legnagyobb ßrA- ^ keményen, ,azt kázás mellé kitűnő. eré­nye, hogy; egyetértésben él a párttitkárral, aki viszont erő­ket sorakoztat fel mögötte. Senki nem hitte, hogy meg gették a juhászok. Pedig ez Ez az amit sajnál a juhász. — Vita nincs, hajtsa vég- Ezért volt kétséges, hogy he­re... letörődnek csak a húsbárány Szegény Szekeres megfenye- nevelésébe. Az idősebb Szeke­res ma sem törődött belé, tudnak birkózni például a ju- már komoly dolog. Saját test- sem a harcvnszori éltetésbe, de hászokkal, akik keményköté- vérbátyja ellene fordult. De a csinálják. Sőt az idősebb sű, szívós emberek, vad vi- számadó juhászt kemény fá- jHexa mar. m°ndott a dékhez szokott természetűek, bél faragták. Ha egyszer az bngadérosanak: A gondolkodásuk is ilyen, elöljárói azt mondjak, meg — Hallod-e, , van ebbe va- Nagyapáik még átélték, hogy kell történni a kétévenkénti larnl... a völgyekben, elrejtett háza- háromszori éltetésnek, akkor , __ i kba éjjel bezörögtek; ha ked- annak úgy kell lenni. Szabó »*«* vés az életük ki ne mozdulja- Józsefet, a bárnál juhászt, f^ösnJk nak. És vitték a hizót. Sosem mert nem cselekedett aho- ® ,f°z ^ ldén csa* derült fény a tettesre. De ke- gyan kellett volna, elbpcsáj- toSV resni sem volt tanácsos! A tatta. Ilyen húsba vágó követ- számolnak felszabadulás utáni időben...? kezmények lettek abból, amíg ’ H4A, Naponta tűzcsaták folytak odáig eljutottak, hogy például í? h„f’ ahogyan ezen a tájon. Nyájakat haj- Fodor Pali októberben ellet. d 011 Bobát Gyula Ebbe a kései éltetésbe nem akartak belemenni a juhá­szok. Sajnálták a jószágot. De abban a fekete kötésű könyv­ben meg van írva, hogy így kell lenni. Méghozzá minden juhászaiban, a Verőmoesolyán Bozó Sándornál, Zabaron Ko­vács Józsefnél, PogonybanSu- rányi Jánosnál, Ceredeh a két Alexa-testvémél, Ferencnél. Andrásnál, Rónán a számadó juhász édesbátyjánál, Szeke­res Jánosnál, meg Fodor Já­nosnál. Ennyiyjuhászuk van, mindegyik előtt három-négy- százas nyáj. Micsoda érték, A számadó juhász idézgeti a kezdetet: — Ette volna meg a fene a tejem, magam sem akartam. Meglett ember létemre sirat­tam, sajnáltam a jószágot... Minden juhász így volt ve­le. Szekeres Pista nagyon tisztelettudő ember. Tudja a kötelességét is. A vitatkozás^ EGY HALOM irat fekszik már az asztalomon. Van eb­ben fegyelmi határozat, dön­tőbizottsági végzés, törvé­nyességi óvásról szóló ügy­Hágai mazás löfsktct“ toltak el, gulyaszámra tehene- Egyébként még neki sem tel­két. Terelték fel a hegyekbe. _ jes meggyőződése, hogy ez a Mert hiába narrv ftra Aki útjukat állta, arra tüzet jo. Vékony, fiatal ember még téKák ezekrt coredi te^vezt nyitót talc. Ezeknek- a mai ju- Pali. Amikor Szekeres Pista k ezok a c~redl tez vez<> hászoknak akkor java része sí- elfordult, magához húzott, heder, vagy legénykorú volt. hogy súghasson a fülembe: ■ Vagy megedződtek, vagy el- __ ________________________________ p usztultak. Megedződtek. Ke­mények, makacsok, de jó pásztoremberek. A • számadó juhász Szekeres István. De­rék, erős ember. Kicsattan az arca. Lót, fut hajnaltól késő estig. Kint lakik a' Tökösta­nyán. Két hóz van ott mind­össze. A másikban Fodor Pa­li, a fiatal juhász lakik. Sze­keresnek kedvence. Formálni tudja őt. Ketten, nevelik a fi­nom karácsonyi pecsenyebá­rányt. Jön érte a. sok pénz, Szekeres Pista számítása sze­rint az idén mindennel együtt, bárány, juh. bőr, még a tej is, körülbelül hárommillió fo­rint. Kezdetnek nem rossz. És bnost elletnek... Másfél míiszakos Magyarország“ I AniűcifAnfpL mondván: írjak inkább hálásabb témáról. Mond­juk az éjszakai műszak mielőbbi eltörlésének szükségességéről. Tapasztalni fogom, hőgy a cikk után nagyot nő az ázsióm. Kétségtelen, ma egyes csoportok, rétegek előtt i a megalapozatlan kívánságok szószóló­jává szegődni népszerű dolog. De felcsigázni a közvéleményt, élére állni a valóságot, a reális alapot nélkülöző követeléseknek, min­den józanul gondolkodó embertől távol áll. .Mivel az elmondottakat illik tényekkel bizonyítani, leírom: hazánkban nincs olyan szakma, ahol a két műszakot elérnénk, leg­több helyen a gépek kihasználása alig éri el, vagy ‘ éppen csak meghaladja a rhásfél mű­szakot. Más, nálunk jóval fejlettebb szocia­lista országokban sem engednek meg ilyen luxust, nem beszélve a tőlünk nyugatra fek­vő, jóval gazdagabb és fejlettebb kapitalista országokról. Ezt ismerve, nálunk, ha a ter­melés bővítésének igénye szóba kerül, a vál­lalatok, gyárak vezetői rögtön újabb és újabb beruházási kívánságokkal rukkolnak elő. Ami a gépek kihasználását illeti, nem sok­kal jobb a helyzet megyénk üzemeiben sem. Az okok keresésekor szóba hozzák a kevés munkaerőt, a nagy fluktuációt, a második műszaktól való idegenkedést stb. Az elmon­dottakban van némi igazság. Arról azonban nem' szabad elfeledkezni, hogy sem most, sem a jövőben nem ..lesz mód arra, hogy mindenkuegy műszakban dolgozzék. Ameny- nyiben az ilyen igények esetleg részbeni köz­véleményt nyernek, egyértelműen és nyíltan ki kell mondani: egy módon, az életszínvonal nagyfokú csökkenése árán lehetséges ezt megoldani. Erre viszont senki sem vállalkoz­hat az országban. Aztán az étet természetes rendje sem enge­di meg az előbbi megvalósítását. A gépek ki­használatlansága egyenesen ■' megköveteli a magasabb szinten szervezett munkát, annak megfelelő anyagi érdekeltséggel tehet a jelen­legi helyzeten változtatni. Azt hiszem, az egy műszak igényének felvetése sok tekintetben mesterkélt, egyik-másik helyen a vezetők te­hetetlenségének, kényelmének eltusolására szolgál. Pedig a termelékenység nem kielégí­tő alakulása is ráirányítja a figyelmet. a gé­pek jobb kihasználásának fontosságára. Csak­hogy ennek megtervezése és megszervezése nehezebb, mint a különböző valós, vagy vélt okok előráncigálása. Szállóigévé lesz manapság, hogy életszínvo­nalbeli igényeinket a, fejlett nyugatig orszá­gokéhoz mérjük, a munkát viszont magyar módra — lassan, kényelmesen, ímmel-ámmal — akarjuk végezni. Valóban van ilyen törekvés is, de nem ez jellemzi a munkások, az alkalmazottak és műszakiak derékhadát. Ellenkezőleg: politikai tisztánlátásuk, szakmai hozzáértésük, növek­vő kulturális igényük késztetik őket arra, hogy vezetőikre kényszerítsék a fogyamatcis, a jobb, a tervszerűbb, a magasabb szintű munka végzését. Erre ösztönzik a vezetőket e beruházásoknál a sorra kerülő szigorítások is. Ma. még több hiánycikk miatt, különböző felárakkal manipulálva módjuk van a vál­lalatoknak különösebb erőfeszítés nélkül a tervezettnél magasabb-jövedelemre szert ten­ni. Ahogy bővül a termékskála, emelkedik a termelés mennyiségi színvonala is, jigy zárul­nak el a konjunkturális haszonszerzés forrásai.' Éppen ezért már most jó, ha a gazdasági élet irányítói élnek a kezükben lévő lehetőséggel: a rheglévő állóeszközök jobb, ésszerűbb hasz­nosításával oldják meg a termelés növekvő feladatait. Ezt kell tenni, mert nincs rhód az ipari beruházások ugrásszerű növelésére, mert gaz­dasági előréhaládásunk a jövőben is nagybán függ attól, hogy a nagy nehézségek árán megszerzett állóeszközökkel — gépek, beren­folyamatosságát, ugyanúgy, mint jelenleg az *dezásek — milyen eredményt tudunk elérni, öblösüveggyárban,' a síküveggyárban, az öt­vözetgyárban, a kohászati üzemekben, az ÉMÁSZ-nál, az erőműben, a különböző szol­gáltató vállalatoknál stb. van. Jól néznénk ki, ha a vasútnál, a gépkocsi-közlekedésben, a vendéglátóiparban, vagy egyéb más helye­ken is az egyműszakos termelés bevezetését szorgalmaznánk. A vállalatokban, gyárakban felhalmozódott állóeszközök nagy értéke sem engedi meg, hogy egy, vagy másfél műszakban termelje­nek a gépek. A mostani helyzet előnyös meg­változtatása korszerűbb vezetési felfogást, gyorsabb intézkedést, bizonyos mértékben ha­tásosabb közgazdasági ösztönzőket is kíván. Több tény bizonyítja,' hogy jobb munka- szervezéssel, a munkaerő ésszerűbb hasznosí­tásával, a több gépes rendszer bevezetésével, mennyit termelünk. Mert nyugaton és más fejlett kapitalista országokban azt a luxust, ami nálunk van a gépek, berendezések ki­használásában, egy percre sem engedik meg. Nem árt, ha a kívánságok összeállításánál a papírlap mellé tesszük a követelményeket, a feltételek listáját, hogy mindenki unszolás nélkül megtalálja benne azt, aminek elvég­zése nélkül nincs előrehaladás. I „nm a ti nehezebb, sok életre valóságot; ötletet követel, de nem tudjuk eléggé hangsúlyozni: a gépek két, illetve há­rom műszakban való működtetése nélkül ne­hezen, nagy zökkenők árán tudjuk megváló-; sítani a jobb életre irányuló elképzeléseinket; • yenesz Károly Ä jeges kontinens atlasza ATtaml díjra javasolták a laton ábrázolja az Antark­szovjet sarkkutatók egy cső- tlsz geológiai és biológiai vi- portját. az Antarktisz két- szonyait, a jégtakaró vas­kötetes atlaszának előkészí- tagságát. A térképek három­tőit. Az atlasz a jeges föld- száznál több új elnevezést részre és az azt körülvevő tüntetnek fel: a szovjet és tengerekre vonatkozó alap- más nemzetiségű tudósok vető kutatások eredményeit által felfedezett. tengerrészle- tartalmazza. Több mint ezer tek, öblök, hegyek, völgyek térképen és szerkezeti Váz- neveit. v i becsületes embereket rágal­maznak, sértegetnek, vagy hurcolhatnak meg. A névtelen levélírók, a fik­tív neveket használók mód" den hivatalban ismerik. Még is előfordulhat, mint most éppen Pásztor Árpádné I. ... lalattól elbocsátotta. A dön- két levél azonos írógépen egy .. , , » irsÄvss,'? hUS í«w. a v stssmtsstss: ez az úgy törvényességi ovas pedig Pásztor Arpadne II. alapján a Nógrád megyei Fő- családjában található meg. nvetTgf óS aV V0láAn Tíz A* ügy «lata során <Ponyi Lianna) esetében, v-íiipinm nviíitntta LT számos terhelő bizonyíték ju- hogy a levél ellenőrzése után és az Olvasók fóruma össze- nevészséanek tott birtokunkba Pásztor Ár- is a fegyelmi vizsgálatok állításban Bérletet szerettem ” Kl pádné II. ellen: Amikor sze- egész sorát indíthatják el egy volna vásárolni címmel Szűcs Ezek után elmondhatjuk, mélyesen beszéltünk vele, becsületesen dolgozó, a mun- Pálné olvasónk tollából kö- hogy két Pásztor Árpádné az tiltakozott a gyanúsítás miatt, kaját mindenki megelégedésé* Költünk. ügy szereplője, Az egyik, aktt s azt kérte, hogy: „hagyjanak re végző dolgozóval szemben. Ez a megállapítás a Ked- fegyelmi úton bocsátottak el ki ebből a szennyes ügyből”. Az indulat soha nem volt vés Olvasónak aligha mond a vállalattól a másik (Po* Valóban szennyes ügy. tanácsadó, valamit. Ha azonban azt is nyi Julianna) aki ma is be- Amikor egy ember a ragul- A rágalmazók közöttünk él* hozzáteszem, hogy e két lé- csülettel látja' el munkáját a rr.azésban 'odáig elmegy, hogy n»k. Becsületes embereket vél, s a birtokunkban levő vállalat vezetésének teljes létező és nem léterő ’nevek használnak fel céljaik eiéré­aiapján egy becsületesen dől f^re. Hivatalokat, intézményé­vön az asztalomon, annak a két lé vélnek eredeti oéldá- nya is, amelyeket laounk ha­sábjain Napi postánkból cím­mel Torai Gábor, baglyasaljai más ügyiratok mögött két megelégedésére. Pásztor Árpádné szerepel A bai j«. kezdődött. Pásztor gozó embert a nyilvánosság ket foglalkoztatnak bejelenté­e bejelentés maris sejtet va- Aroédré '■ i (Kanén Katalin! ©lőtt megsértsen, erre a cse- sebekéi, intrikájukkal. A mi lamit. ätpbui-u .X, nut»:» mű tu .ú-hu i„_ tarsaaatmunk ezekek a ráeal­lamit ' buszúból*'‘W^MtékSvceg- fekvésire”más jelzőt'álighh*le- társadalmunk ezekét a rágal­Történt ugyanis, hogy bgj _ 'ezt aligha lehetne hetne találni. Ez a cselek- mazökat nem _fogadj» be, ki* P ásztor Ároád. a Volán ?. rneeállatríta'ii —^* ódái- ment, meny kimeríti a sajtó útján ^ti önmagából. És éppen a sz. Vállalatának gépkocsiveze- bogy ellenfelét” a nyilvános- elkövetett rágalmazás bűmé* táraad.-,'om írott, és íratlan tője 1957. április 25-én hgzas- sag tegye tönkre. 8aj* tét. sógot kötött Ponyl Julianna, nos, ews a céJ,-a iapunk ha. Nem emelnénk szót a nyíl* aoleozökm zagy varónái lakossal. Haza» bábjait is felhasználta. Ma vánouság előtt a két Pásztor- r. . , ’ saguk megbomlott, bírósági rn^r bizonyított tény, hogy ü né között folyó vitában, ha ez ut?n- törvényesen elváltak. jsfapj postánk' feleim alatt egyedi eset lenne. Sajnálatos, 1971. február 16-an újabb ha­társada'om írott és íratlan törvényé követeli meg, hogy niegvédjük veiük szemben a s tör­vényeinkkel sújtsuk a rágal­mazókat.- . , ..*..** „ . megjelent Csalás vagy árdrá- hogy az utóbbi időben egyre ha KÉT EMBER között ffnnaf°A ké°t asszony C1?Ü írást TUÍ‘aÍ ÍObtan elburjánzott a rágal- nézeteltérés támad, azt in­Vnufn 9 „ viiSij r Gabor’ har‘em pa-’/-túr ÁF' mazas' szerkesztőségünkhöz tézzék el önmaguk) között, de Volán 2. sz. Vállalatának aA- pacjne n. irta a szerkesztőség és más „illetékesekhez” kül- megengedhetetlen. hoßv éD-" kalmazpctja - mindketten cimére. Az is megállapított dött levelekben névtelenül, p^n egyéni céttaik érdtekében forgalmi szolgálattevők. tény. hogy nem létezik Salgó- vagy fiktív nevek felhaszná- l ^jtó nyilvánosságát Mielőtt a bennünket is kő- tarjánban az a Szűcs Pálné, lásával sértenek meg embere- tg felhasználják mások ré­zéiről érintő részletek tagla- aki ugyancsak a Pásztor Ár- -két önérzetükben. Becsületes galmazására. lásába kezdenénk, szükséges pádné I. (Ponyi JuManna) dolgozókat rágalmaznak elmondani, hogy Pásztor Ár- munkáját, tevékenységét bí- egyesek csak azért, mert vaj Somogy vári László pádné II.-t (Kapéri Katalin) rálta az Olvasók fórumában van a fejükön, s hogy elte- a vállalat Évi 40 millió óra Az ókori mesterek tehetsé­gének elismeréséül az Ara- gac hegyen működő, földünk legrégibb és legpontosabb napóráját az örmény Fizikai Intézet területén ' állították fel. A napóra időszámítá­sunk előtt a III—IV. század­ban készült. A Szovjetunió pontos idő­mérő eszköz gyártását tekint­ve világviszonylatban is az elsők között áll. A szovjet vállalatok speciális model­leket gyártanak, a nedves éghajlatú trópusok és a tá­voli Észak számára. Ezeket az órákat a nagy pontosság, valamint elektromechanikus, illetve elektronikus működé­si elv jellemzi. A külsőre 115 változatban készülő Poljot tipusú órákat például 70 or­szág vásárolja. A Zarja tí­pusú lapos női' órákat a fran­cia, az amerikai, ß svájci, a német és a kanadai nők is kedvelik. A szovjet óraipar évi termelése több mint 40 millió óra. Buruni gyógy s zerk ódexe Üzbég orientológusoknab sikerült arabról oroszra for­dítani Abu-Rejhan Buruni gondolkodó-enciklopédista erősen károsult. XI. század­ból származó kéziratát. A rit­ka tudományos munka több ezer, növényi, állati és ásvá­nyi eredetű gyógyhatású szer leírását tartalmazza. Szak­emberek szerint a régi mun­ka még a mai gyógyászat és gyógyszeripar szempontjából sem vesztette el aktualitását. A könyvet 1973-ban, a nagy keleti tudós1 születésének ez­redik évfordulója alkalmá­ból adják ki. 1971. július 31-i leközölt írásban. Hivatalosan rejlik a körülöttük dúló vitá- fegyelmi határozatával a vál- megállapított tény, hogy a ról a figyelmet, szorgalmas, r .... j fJÓGRÁD — 1971, október 24., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents