Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
Százéves a Somoskőújfalu—zólyomi vasútvonal Százéves fennállását ünnepelte pénteken a Somoskőújfalu és Zólyom közötti vasútvonal megindításának alkalmából a Szlovák Állami Vasút. A Somoskőújfalui állomásról korabeli vonaton tették meg az utat a meghívott vendégek Zólyomig. Mocsári Ferenc állomásfőnök, felügyelő méltatta a százéves vasútvonal jelentőségét Közel kétezren várták Zólyomban a különleges vonat megérkezését. A pályaudvar feldíszítve magyar és csehszlovák zászlókkal, s fogadta az érkező vendégeket a zólyomi vasutasok fúvószenckara. A jubileumi ünnepség egyik érdekessége volt, hogy Losoncon korabeli — százéves — ruhákba öltözött utasok és vasutasak foglaltak helyet a kocsikban, akik a zólyomi pályaudvaron nagy taps közepette szálltak ki az öreg szerelvényből A város vasutas művelődési házában vasúttörténeti kiállítás nyílt, ahol bemutatják a vasútvonal fejlődését, majd Julius Soínik igazgató mondott ünnepi beszédet és kétszázötven vasút?.??"’: átadták a centenáriumi évforduló alkalmából készült emlék plakettet és diplomát Koppány György képriportja Földünk hűtőszekrénye üm asszonyok wärfak az eEnököt... Ki IGAZSÁG, hogy Nádújfaluban, a Homokterenyé- hez tartozó tsz-üzemegység- ben, az asszonyok nélkül nem boldogulnának. Harmincötén vannak. Vegyesen fiatalabbak, idősebbek. Kezük alatt ég a munka. Bodor Pál, az üzemegység nappali őre, a tsz-major udvarára leszórt, vagonnál is több csöveskuko- rica-kupac mellett, a- bércre tekintve — (ahol azon a napon az asszonyok kézzel törték a termést) elismerőleg mondta: — Nincs az a gép, amelyik pótolhatná munkájukat. Nem győzik hordani a szállítók, amit naponta letörnek... Szép a kukorica, ragyognak a karnyi vastag csövek. A környékről is „csodájára” járnak. Mert ilyen szárazságban, mint a nyáron is, a nádújfalui határban példa nélküli az ilyen termés. Természetes, hogy jó kedvvel takarítják be. Annyi bizonyos, mire beszámolunk a bércen folyó kukorica töréséről, a termés már a tárolóban szárad. Az asz- szonyokat még a hírszolgálattal sem lehet megelőzni. Bodor Pali bátyánk kíséretében voltunk az asszonyoknál. Míg az út tartott a bércre, az öreg mindenes, a gazdaság mindentudója, nagy szakértelemmel dicsérte az asszonyokat: — Mindig ott vannak, ahol szükség van dolgos kézre... ök gyűjtötték össze utolsó szálig a takarmányt. Olyan, hogy teát főzhetnek belőle. Annyit, hogy a télen nem kell szűkösködnie a jószágnak. Az építkezéseken folyó munkáknak is jelentős részét ők végezték. Itt is szakértelemmel dolgoztak. Kétséges, hogy nélkülük meglennének-e a kőművesek. Maltert kevertek, téglát hordtak, homokot rostáltak és minden más munkát elvégeztek, ami' nélkülözhetetlen ahhoz, hogy végül is felépüljön a ház, vagy a gazdasági épület. kint, a bércen kíss Jánosné, a brigád egyik legidősebb tagja fogadott. Alakulásától tagja a tsz-nek. Gyermekeiként becézi munkatársait, akik a magas ku- kőricaszárban csak meg-meg- villantak. A letört csöveket lefosztották és a közökben gyűjtötték. A törők után ment a rakodóbrigád és kocsira rakta a termést. Szalagrendszerben egymás keze alá dolgoztak. Kissné mondta: — Megszerveztük a munkát, hogy a leggyorsabban végezzünk vele... Mutatta az egyik kocsist. Kotroczó Lukács Józsefet, aki négyszáz mázsa kukoricát szállított már a majorba. Szép derék, erős ember. Nem látszik a kora. Nem ért rá velünk szót váltani, mert az asszonyok meggyőzték. Kiss Jánosné aztán egy rövid pihenőt rendelt el, hogy hallgassuk meg az asszonyok véleményét Szeretnek dolgozni, ragaszkodnak a tsz-hez. Az ötszáz hold szántóterületen, amin kézi munka szükséges, azt elvégzik. Kotroczó Nagymatyi Fe- rencné a többiek nevében mondta, hogy nem panaszkodnak a jövedelemre sem, ha munkát biztosítanak részükre. Az utóbbival van baj. Kevés. A nyáron a 130 hold kukorica adott elfoglaltságot mert harminc holdon nem vált be a vegyszer, kapálni kellett. De mi lesz, ha nem tudnak munkát adni részükre? Nekik egy esztendőben 150 napot kell dolgozniuk, hogy megkereshessék a havi 1000—1200 forintot, és megkapják a ledolgozott nap után járó háztáji földet, szabadságot. egyéb járandóságot, özv. Vincze Ernőné, aki a tsz-ből él, tsz-tag, panaszkodott, hogy sokuknak nem lesz meg a 150 nap. — Az elnökünk pedig nem lön felénk, hogy megbeszéi- iük vele gondjainkat... — mondta. Sajnos az elnök a nagy elfoglaltságában nem tud eljutni hozzájuk. Nem vétkes ö ezért mert az üzemegység vezetőjével mindent megtárgyal, az pedig elmondja az asszonyoknak. Csakhogy az asszonyok az elnökkel is szeretnének találkozni. Erre az elnök csak büszke lehet. FOGLALKOZNI kell ezekkel a dolgos asszonyokkal, mert ha nem lesznek, a tsz-t érzékenyen érinti. Az alvi- dékről a munkáscsábítók állandóan ott settenkednek körülöttük. felismerve bennük a jó munkaerőt. Sokan hajlanak is a csábító szóra, és dicsekednek, hogy napi 120 forintot keresnek. Jó lesz tehát a csábítókra vigyázni. Nem szabad sajnálni az asszonyoktól az időt, hasznos felkeresni őket a munkahelyeiken is. Ezzel még az öreg, sokat tapasztalt Bodor Pál is nagyon egyetértett. Egészen biztos, a tsz-vezetők is... — B wTöbb vasúti kocsit kér írek Javul a termelés telnek a készletterek A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség nemrégi moszkvai közgyűlésén összegezték az Antarktisz komplex tanulmányozásának tervét. A jégpáncéllal borított „fehér” kontinens rendkívül fontos szerepet játszik a Föld életében. Éghajlati tulajdonságai, édes vízi tartalékai, a világtengerek szintje és élete — azok a fő kérdések, amelyek szükségessé és indokolttá teszik a földrész intenzív és mindenre kiható alapos kutatását, tanulmányozását. Az Antarktisz jege adja a világ édesvízitar- talékának 90 százalékát. E földrész felületének csupán 0,2—0,3 százaléka jégmentes. A jégréteg helyenként és időnként eléri az 1 km-es vastagságot is. A jégtömeg dinamikája, vagyis alakulása és mozgása — éppen a hatalmas .tömeg miatt — nem függ a domborzattól. Saját törvényei szerint „él”. A jégtakaró napi két méteres sebességgel csúszik a tenger felé, s a partokon hatalmas darabok töredeznek le róla. Földünk hűtőszekrénye azonban a maga mínusz 90 fokos hőmérsékletével kompenzálja a veszteségeket: újabb éss újabb adagokat fagyaszt a légkörből kicsapódó párából. Andrej Kapica, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja a jég alatti domborzatot tanulmányozta. Amerikai tudósok viszont a kiterjedés határairól szereztek tudományos adatokat. Kiderült, hogy a jégtakarót olyan édes vízi vonal határolja, amely védi a földrészt a teljes befagyástól. A sok száz probléma kulcskérdése, hogy az Antarktisz jégtömege olvad, vagy gyarapszik? Az antarktiszi kutatások a jó nemzetközi együttműködést példázzák. Az elkövetkező évtizedekre szóló tervet nemrég vitatták meg és hagyták jóvá a glaciológiai koordinációs tanács közgyűlésén. A terv az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália és a Szovjetunió közös kutatásait irányozza elő. A francia és az ausztrál kutatók például ezer kilométeres kirándulásokat tesznek támaszpontjukról a kontinens belseje felé. Az amerikai és a szovjet tudósok a repülőgépes megfigyeléseket vállalták. A szovjet szakemberek ezenkívül több ezer kilométeres expedíciót terveznek traktor vontatta szánoszloppal a partvidéken. Vlagyimir Kotljakov szovjet sarkkutató véleménye szerint a hatalmas térségek egyidejű kutatása és tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a világ tudósai megértsék a hetedik földrész jégtakarója kialakulásának törvényszerűségeit. A. Maiinov A bányák munkájáról, tervteljesitéséről Laczkó Istvántól, a nógrádi szénbányák szén termelési osztályának vezetőjétől érdeklődtünk. — Kány ás-aknán, a legnagyobb széntermelő üzemnél, a két nagy frontfejtés kifogyása, az új munkahelyre történt átszerelés némi kiesést okozott. Ráadásul az új szúpatak! siklói frontfejtésen a metángázkifúvás miatt, átmenetileg szüneteltetni kellett a termelést. Az aknaüzem egyébként év elejétől igen jelentős előnyre tett szert, de a most esedékes havi tervét csak 90 százalékra teljesítette. Az utóbbi napokban már százalék felett termel, és minden remény megvan arra, hogy hónap végére ezt a kiesést pótolni tudja. — A mátranováki Csurgótáróban, a bányatűz okozott sok gondot. Egy frontfejtés kiesett a termelésből, aminek pótlására elkészült egy új munkahely. Ezen a 40 méteres frontfejtésen tegnap már 16 vagon szenet termeltek. — Ménkes-akna az utóbbi napokban általában azt a szénmennyiséget adja, amit tőle várunk. Sajnos, itt is, akárcsak Szorospatakon, erősen növekedik a vagonhiány miatti készlet. Szorospatakon változatlanul túlteljesítik a napi előirányzatot. Itt jelenleg is mintegy ezer tonna szén van készleten. Az elmúlt héten az alknakötél tönkrement s ez a cseréig gondot okozott a szorospatakiaknak. Vasárnap kicserélték a kötelet, és biztosították a szállítás minden feltételét. — Tiribes-aknától a létszám helyzetét figyelembe véve, naponta mintegy 60 vagon szenet várunk. Az utóbbi időben már ezt a követelményt teljesítik is. — Sajnos, egyre gyakrabban okoz problémát a vasútikocsi- hiány. A már említett készletek is ezt bizonyítják. Az elmúlt vasárnap is két műszakban rakodtak a bányák, de ismét szaporodik a kirakott szén. Mátranovákon tegnap például éjjel egy órától, délelőtt 11 óráig nem volt vasúti kocsi. Kérjük a MÁV Illetékeseit, jobb vasútikocsi- ellátással segítsék erőfeszítéseinket — fejezte be Laczkó István. A Magyar Tanácsköz'íársaság megdöntését követően nagyszabású pert folytattak le az, elfogott népbiztosok, a forradalmi kormány tagjai ellen. A per 1920. végéig tartott. ■Szovjet-Oroszország kormánya ez idő alatt viszont jelentős mentőakcióba kezdete: tússzá nyilvánította azokat a magyar arisztokratákat, hivatásos tiszteket, akiket korábban a cári hadsereg ejtett fogságba, s még szovjet területen tartózkodtak. Csicserin külügyi népbiztos táviratban jegyzéket küldött a magyar kormánynak — amelyben kifejtette: a szovjet kormány hajlandó a túszként visszatartott foglyokat hazaengedni, ha cserébe a magyar hatóságok szabadon bocsátják az elítélt népbiztosokat, a forradalomban viselt szerepükért súlyosan elítélt más kommunistákat, szocialistákat, és hozzájárulnak kiutazásukhoz Szovjet-Oroszor- szégba. A magyar • kormány egy ideig igyekezett kitérni az egyenes válasz elől. Bethlen István kormánya végül 1921. július 28-án Rigában a szovjet kormány képviselőivel Ötven éve történt Kiszabadult a cserefoglyok első csoportja megállapodást írt alá, hozzájárult, hogy a népbiztosok és más elítélt magyar forradalmárok, összesen 415-en elhagyják az országot és Szov- jet-Oroszországba távozzanak. A népbiztosok kicserélésére 1922 februárjában került sor, de a korábban elítélt és fogságban tartott kommunisták első hatvan főnyi csoportja már ezt megelőzően, 1921. október 23-án elindult a Markó utcai börtönből, illetve a Nyugati pályaudvarról Moszkvába. Az első csoportban két halálra ítélt, hét életfogytiglan- ra és tizenöt, tizenöt évi fegy- házra ítélt kommunista volt. a szobi vonat két első vagonjának vasrácsos kocsijában helyezték el őket, a MÁV legrosszabb vagonjaiban, amelyekbe beesett az eső, A határig kettesével összeláncolva csendőri kísérettel mentek. Útközben több állomáson tüntető csoportok integettek, s kiáltoztak bátorító szavakat a hazájuktól búcsúzó forradalmároknak. Szobtól a csehszlovák hatóságok vették át őket, aztán német ’területen folytatta útját a vonat. Drezdán, Stettinen át vezetett útjuk szovjet területre. A csoport elindulásával egyidejűleg Moszkvából háromszázhatvan- Néhányan még két ’tisztet küldtek haza Magyarországra. Az első fogolycserét még további öt követte. Azok az emberek, akik ily módon az internacionalista szolidaritás jóvoltából megmenekültek a halálbünte’cés- től vagy a sok évi börtöntől, az ezt követő két és fél évtizedben jóban és rosszban osztoztak a szovjet nép sorsában. Sokan közülük üzemekben vagy a mezőgazdaságban dolgoztak, többen magas képzettséget szereztek, s vezető tisztségeket töltöttek be akadtak jó néhányan, akik idő közben része vettek a nemzetközi munkásmozgalom különböző csataterein folyó küzdelmekben, a többi között a spanyol polgárháborúban. Döntő ’többségük, mint a kommunista párt tagja, az SZKP-ban folytatta tevékenységét, vagy illegális pártszervező munkára jött vissza Magyarországra. Sok magyar a szovjet hadsereg káconájakénl küzdött a Nagy Honvédő Háborúban. ma is a Szovjetunióban élnek, ott alapítottak családot, gyermekeik, unokáik a Szovjetunió polgárai. A túlnyomó többség itthon él, a magyar munkás- mozgalom megbecsült veteránja. V. F. NÓCRÁD — 1971. október 23., szombat
