Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
Aktíváéitekezlet a Parlamentben Mélységes ff elité borodés (Folytatás a 2. oldalról) Örvendetes, hogy milyen erőteljesen bontakozik ki a vidéki ipartelepítés és -fejlesztés. Ennek ütemére jellemző, hogy ma már a korábban elmaradott területeken is jelentkezik a munkaerőhiány, sőt egyes üzemek kapacitását bár szükséges volna, létszámhiányra hivatkozva, nem használják ki. Nyilvánvaló, hogy itt is az intenzív fejlesztés koncepciójának kell előtérbe kerülnie, A kormány elnöke ezután a munkaerőgondok megoldását célzó kormányintézkedésekről beszélt. Való igaz, hogy az utóbbi években a szélesebb profilú gazdálkodás megteremtése nyomán munkaerő-vándorlás indult az állami iparból, a termelőszövetkezetek felé. Ennek hasznos oldala, hogy kialakult az élelmiszeripari vertikum, ami a korábbinál gazdaságosabb, és korszerűbb termelést tett lehetővé. Ez helyes. ezt továbbra is fejleszteni akarjuk. Azt azonban nem tűrjük, hogy az iparból a termelőszövetkezetekbe átkerült dolgozók olyan tevékenységet folytassanak. ami semmilyen kapcsolatban sem áll a mezőgazdasággal, mint például a tsz-nyomdában, vagy az -öntödében végzett munka. Azért, hogy egyes termelő- szövetkezetekben ilyen ipari üzemeket létesítettek, az ágazatot irányító vezetőik is felelősek hasonlóképpen mint a helyi vezetők. Egyebek között a termelőeszközök átengedésével a pillanatnyi problémák megoldását keresték, ám ez a megoldás ellenük fordult, és ma már nehézségeket okoz. Itt az ideje, hogy ésszerű rendet teremtsünk ezen a téren is. A kormány 1969-ben és 1970-ben is több intézkedést tett a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének állami szabályozására. Megtiltotta például, hogy a terme- 1 őszövetkezetek telephelyüké n kívül, ipari tevékenységet, valamint bérmunkát folytassanak, továbbá szabályozta a különböző adónemek progresszióját, kiterjesztette az állami alkalmazottakéval azonos közterheket. 1971, január 1-től, az új termelési adó az azonos ipari és kereskedelmi tevékenységgel elért jövedelmet az állami vállalatokéval azonos mértékű adóval vonja el. Meg kell akadályozni, hogy a termelőszövetkezetek a helybeli munkaerő-tartalékok jobb kihasználása helyett továbbra is az állami szektorból vonjanak el munkaerőt. A szövetkezetek és a nagyipari vállalatok közötti indokolatlan jö- vedelemaránytalanságokat is meg kell szüntetni. Intézkedünk a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének további szabályozására. Kendet a tsz-ck ipari tevékenységében Továbbra sem korlátozzuk a lakosság' részére végzett szövetkezeti szolgáltatásokat, a helyi építőanyagok termelését és az olyan kisipari jellegű termelést, amely a helyi igények jobb kielégítését szolgálja. Termelőszövetkezetek ipari bedolgozást csak akkor végezhetnek, amikor a nagyipari kapacitások termelése nem elegendő a szükségletek kielégítéséhez. Ezenkívül olyan területeken is, ahol ezzel a kihasználatlan helyi kapacitásokat hasznosítani lehet. Jogszabályokban határozzuk meg a szövetkezetek számára tiltott tevékenységeket. Pontosabban körülhatároljuk a vegyes profilú szövetkezetek jellegét, és azokra differenciált termelési adót alkalmazunk. Azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek összes termelési értékből az élelmiszer- ipari és fagazdasági tevékenységhez egyáltalán nem kapcsolódé gépipari, vegyipari és könnyűipari bedolgozás árbevétele 30—50 százalék között van. mezőgazdasági-ipari szövetkezetekké alakítjuk át. Azokat pedig, ahol ez az arány 30 százalék fölé kerül, iparimezőgazdaságj szövetkezetekké. Á bérezési feszültségek, jövedelemaránytalanságok megelőzésére, illetve megszüntetésére is intézkedünk. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteit ipari részlegeinek szervezését az illetékes ágazati tárcák koordinálják, és ellenőrzik. Az eltelt néhány év alatt — és az egybeesik a gazdaság- irányítási reform éveivel — nagyot fejlődött a mezőgazdaság, megszilárdult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Parasztságunk szereti a szövetkezetét, ragaszkodik hozzá, megszokta körülményeit, elsajátította a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. A legutóbbi esztendők változásai minőségi jellegűek. Bizonyítják: nem feleslegesen áldoztunk a mezőgazdaságra. Az ez évi termést reálisan értékeljük. Kenyérgabonából jók az eredmények. De kukoricából, takarmányból nem kedvező a termés. Így a szerencsésen megnőtt állatállománynak a következő mezőgazdasági évben történő ellátásához előreláthatólag jövőre is — úgy, ahogy idén is — importra lesz szükségünk. Utalt arra, hogy a mező- gazdasági termelés különös gondosságot és körültekintést kíván, hiszen sohasem lehet olyan időjárásra számítani, amelyik minden termésfajtának egyaránt kedvezne. Az elmúlt három-négy évben igen sokat tett a kormány a mezőgazdasági termelés biztonságának fokozására. Megtöbbszöröztük a növényvédő szerekkel és műtrágyával va'ó ellátást, az állatállomány nevelése érdekében különböző kedvezményeket adtunk, beruházásit biztosítottunk, takarmányt importáltunk. Most mór jogos az az igény, hogy ezek az előzetes befektetések minél gyorsabban hozzák meg az eredményeket. Fock Jenő azután külgazdasági kapcsolataink helyzetéről beszélt. Gazdasági életünk — mondotta — ezernyi szállal kapcsolódik más országokéhoz, elsősorban a baráti szocialista államokéhoz. Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikai koncepciójának megfelelően külgazdasági kapcsolatainkat mindenekelőtt a szocialista országok közösségéhez tartozó államokkal fejlesztjük és ezeknek az országoknak részesedése sok év óta általában teljes forgalmunknak mintegy 70 százaléka. Különösen fontos az, hogy legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnerünk a Szovjetunió, melynek részesedése teljes külkereskedelmünkben mintegy 36 százalékos. A békés egymás mellett élés elvére épülő külpolitikánknak megfelelően természetesen gazdasági megfontolásokból is arra törekszünk, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján eredményes együttműködést építsünk ki a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A jövőben is a szocialista országok közösségével és mindenekelőtt a Szovjetunióval kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat még erőteljesebben fejleszteni; erre a kibontakozó szocialista integráció egyre kedvezőbb lehetőségeket kínál. Jó a fejlődés ük*me Fock Jenő ezután gazdasági helyzetünk főbb jellemzőit, tendenciáit elemezte. A gazdasági fejlődés üteme — mondotta — 1971-ben várhatóan meghaladja a tervezettet, tehát gyorsul az előző két évhez képest. A nemzeti jövedelem várhatóan meghaladja a tervezettet. A növekedési ütem jelenlegi gyorsulása azonban nem csupán öröm, mivel nem enyhíti, hanem bizonyos mértékben fokozza nehézségeinket. Egészségtelenül felgyorsult a felhalmozási folyamai A költségvetési kiadások túlzottan növekedtek részben a fokozott felhalmozás, részben a kialakult termelési és fogyasztási támogatások miatt és amiatt is, hogy az importált áruk árának emelkedését nem hárítottuk át a belföldi fogyasztókra. A kormány elnöke kifejtette, hogy helyes lépésnek bizonyult a közgazdasági feltételek megszigorítása, amely 1971. január 1-től lépett életbe. A kialakult körülményeknek megfelelő határozott gazdasági intézkedéseket terveznek a jövő évre is mindenütt, ahol csak szükséges. Határozottan le kell szögezni — mondotta —, hogy ki miért felelős. A funkcionálás irányító szervekre hárul mindenekelőtt a tervek és előrejelzések realitásának megállapítása népgazdasági vonatkozásban, valamint a mérlegek egyensúlyának biztosítása. Az ágazati irányító szervek fő felelőssége a konkrét fejlesztések meghatározásában áll. A fejlesztési problémák összes kapcsolódó szükségleteit, mint például az importot, a járulékos beruházásokat stb. ki kell dolgozniuk. Továbbá azt is, hogyan lehet a fejlesztéseket gazdaságosabban megvalósítani. A vállalatok felelősségének egy része abban áll, hogy biztosítsák a termelés maximális gazdaságosságát. Ennek megfelelő terveket és fejlesztési elképzeléseket dolgoznak ki. Gondoskodniuk kell a pénzügyi fegyelem betartásáról, a pazarló és gondatlan gazdálkodás megakadályozásáról, a korszerű és gazdaságos szervezeti fonnák alkalmazásáról. Azzal számolunk, hogy nőnek majd a bérpreferenciák iránti és az egyéb támogatási igények. Ezeknek általában nem szabad engednünk, mert — amellett, hogy veszélyeztetnénk a vásárlóerő árualap- egyensúlyát — mentesítenénk a vállalatokat attól a követelménytől, hogy belső tartalékaikat mozgósítsák. A termelékenység és a bérszínvonal-emelkedés, valamint a termelés és a bérvolumen alakulása egyensúlyban van. Feltételezhető, hogy ez az összhang a korábbi időszakban tapasztaltnál jobb lesz. Fock Jenő emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyeket az idén tett a kormány a gazdasági élet problémáinak felszámolása és a fejlődés gyorsítása érdekében. Egyebek között tárgyalt a kormány a fogyasztói és termelői árak alakulásáról, határozatokat hozott a lakásépítés fejlesztéséről, a fővárosi autóbusz-közlekedés megjavításának több munkaügyi kérdéséről. A továbbiakban a beszámoló így folytatódott. Csak a lehetőségek A New York-i szovjet ENSZ-misszió ellen elkövetett merénylet általános felháborodást keltett a világszervezet központjában. Az incidens nyomán kirobbant feszült hangulatú közgyűlési vita amely csütörtökön négy órán át háttérbe szorította a vitát a napirenden szereplő kínai ltép viselet kérdéséről, tükrözte a tagállamok többségének növekvő türelmetlenségét az amerikai hatóságoknak. a provokátorokkal szemben tanúsított elnézése, vagy éppenséggel félrenézése iránt. A közgyűlés fórumán, és az izgatott hangulatú folyosói beszélgetések során, nagyon sok ENSZ-diplomata kereken kijelentette, nem elegendő többé az amerikai kormány képviselőinek rutinszerűen ismétlődő bocsánatkérése, hanem határozott intézkedéseket követelnek az ENSZ munkáját megbénulással fenyegető abnormális állapotok megszüntetésére. aran Tisztelt aktívaértekezlet! Kedves elvtársak! Az 1972-es esztendő nagy jelentőségű, a negyedik ötéves terv v cg re haj tásában nagyon sok múiik azon, hogyan szervezzük meg a jövő évi munkát. Nem mindegy az, hogy az egész ötéves terv számára az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása útján és komoly intézkedések megvalósításával szabadabb mozgási területet hozunk-e létre, vagy tovább visszük magunkkal a jelenlegi, fejlődésünket korlátozó okokat. Végeredményben mindez a kormány- szervek és a vállalatok munkájának megjavításától függ. Tudatában kell lennünk annak, hogy minden vállalatnál, minden szövetkezetnél a hasznosuló terméket elsősorban és többségében a saját murává minősége és eredményessége határozza meg. Az a véleményünk, hogy alapvető célkitűzéseinket fenntartva, szigorúan kordában kell tartanunk mindazokat a kívánságokat és követeléseket, melyeknek teljesítése messze túlnőne lehetőségeinken. s dezorganizálná a tervek teljesítését. Nem lehet bocsánatos bűn: pénz nélkül, szükségtelenül dinamikusan fejleszteni, készletek felduzzasztását eredményező módon vásárolni, még inkább importálni. Nyilvánvaló, hogy 1972-ben és a további években minden szinten szolid, fegyelmezett gazdálkodást kell folytatni, megkövetelni. A nemzeti jövedelem növekedésének meg k^l haladnia a belföldi fel- használást. A belföldi piacon törekedni keli némi túlkínálatra. Csak ebben az esetben várható, hogy a mechanizmus szándékainknak megfelelően működjék, a hatékonyság növelésére ösztönözzön és a műszaki. gazdasági fejlődés meggyorsítását segítse elő. Az 1972-es évre célul tűzzük a kedvező tendenciák túlsúlyba juttatását. Megtesszük mindazokat az intézkedéseket, amelyek e tendenciák érvényesüléséhez több év távlatában is szükségesek. Nagyfokú takarékosság 1972-ben Már 1972-ben és a következő években is nagyfokú takarékosságot kívánunk érvényre juttatni. A költségvetési gazdálkodásban mérsékeljük a termelési és egyéb támogatások növekedését. Az alapvető fontosságú szükségleteket kielégítjük, de elhalasztjuk a nem feltétlenül szükséges igények kielégítését és határozottam visszautasítjuk a pazarló, a luxus-, a lehetőségeinket meghaladó kívánságokat. A hitelfongalomiban szigorúbb gyakorlatot kell folytatnunk, Megakadályozzuk, hogy a vállalatok — különösen rossz gazdálkodás esetén — növekvő mértékben vegyék igénybe a központi, a költségvetési vagy hitelforrásokat. A készletgazdálkodásban különösen következetesen kell alkalmazni az önfinanszírozás elvéit. Továbbra is gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb céljának tekintjük a lakosság életkörülményeinek javítását, jövedelmének növekedését, életszínvonalának folyamatos emelését. A kormány elnöke ezután a vállalatok ötéves terveit értékelte. Elmondotta, hogy azokban sok jó gondolat mellett néhány jellegzetes hiba is előfordul. A vállalatok egy része a lehetőségeket jóval meghaladó hitel- és költségvetési igényeket támaszt és nem veszi eléggé figyelembe az építési kapacitások korlátozottságát. A személyi jövedelmek növelését a vállalatok átlagosan a népgazdasági terv szintjén tervezik. Általános jelenség, hogy a termelési és a nyereségvolumenek kialakításában a személyi jövedelem biztosítása volt a meghatározó. Befejezésül, szólt Fock Jenő a párt- és a tömegszervezetek gazdasági jellegű feladatairól, a tudatformálásról, a tömegpolitikai és a tájékoztató munkáról. A dolgozó tömegek, az emberek millióinak tudata, tájékozottsága, hangulata és szokásai, munka- és technológiai fegyelme, az üzemekben uralkodó erkölcsi nézetek — mondotta — mind-mind anyagi erőt képeznek. Szükséges ezt hangsúlyoznunk, mert ma még sok helyennem látják világosan; a tudatforAlighanem ennek a hangulatnak tulajdonítható, hogy nemcsak Rogers külügyminiszter és George Bush, az Egyesült Államok ENSZ-képvise- lője fejezte ki „mélységes felháborodását” a korábbi incidenseknél elhangzott formális bocsánatkéréseken túlmenő mértékben. Ezúttal a rendőrség szokatlanul gyorsan őrizetbe vett egy 18 éves fiatalembert, akit a merényletnél használt távcsöves puska „engedély nélküli birtoklása” címen helyezték vád alá. Mint közölték, a vád alá helyezett fiatalember Isaac Jaroslawicz New York-i diáit, a provokációk és terrorakciók szervezésében élenjáró „Zsidó védelmi liga” aktivistája. A rendőrség szerint október 11-én vásárolta azt a Remington mintájú, félautomata távcsöves puskát, amellyel szerdán este belőttek egy szovjet ENSZ-diplomata 11. emeleti lakásának ablakán. iíaft A világszervezet munkáját veszélyeztető incidens a közgyűlés vitájának megzavarásán túlmenően is erősen nyugtalanítja az ENSZ diplomáciai köreit Attól tartanak, hogy az ilyen provokációk, különösen, ha büntetlenül maradnak, hamarosan befolyásolhatják a szovjet—amerikai kapcsolatokat, és hátráltathatják az enyhülés reményt keltő irányzatát, amely mindeddig kedvezően hatott a közgyűlés 26. ülésszakának munkájára. A hivatalosain is kifejezésre juttatott amerikai aggodalmakkal kapcsolatban ENSZ- megfigyélők megjegyzik: az amerikai hatóságok könnyen a felbujtók nyomára bukkanhatnának, ha nem „elszigetelt őrültek” cselekedeteiként kezelnék a szovjetellenes merényleteket. hanem feltennék a kérdést, kinek áll érdekében a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának megzavarása. (MTI) málás, a tömegpolitikai és a tájékoztató munka — ha jól végezzük — anyagi erővé válik. A minisztériumok és a vállalatok, az üzemek gazdasági, szakmai munkájának számottevő része politikai hatást is kiváltó teyékenység, a termelés szervezése és irányítása általában politikai munka is, de még nem mindig politikusán végzett munka. Széles körben fel kell tárnunk, ismertetnünk és tudatosítanunk gazdasági tevékenységünk társadalmi-politikai vonatkozásait számításba vehető következményeit. Csak így tudjuk közkinccsé tenni a valóságos összefüggések ismeretét, a gazdaságpolitikai bálokkal való azonosulásnak ezt az elengedhetetlen feltételét. A minisztériumokban, a vállalatoknál, s az üzemekben, az üzemrészekben és az egyes brigádokban a valóságos helyzetet és a feladatokat őszintén ismertetve jó politikai légkört és hangulatot kell kialakítani. Sokszor bebizonyosodott már, hogy az emberek közötti kölcsönös bizalom, a nyugodt légkör és közhangulat, a felelősségérzet és a szorgalom valójában anyagi értékek forrása. Amikor a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elemezte a kollektív szerződések előkészítésének és megkötésének a tanulságait, kiderült, hogy az idén lejárt szerződések végrehajtásáról szóió beszámolók néhány helyen formálisak voltak. Vállalatvezetőink nagy többsége ma már kiváló szakemberként tud érvelni és vitázni különböző tudományos konferenciákon, szakmai fórumokon — érvelnek, vitáznak nem egyszer a főhatóságokkal is —, de még nem tud minden vezető gazdaságpolitikai céljainkról és terveinkről közérthetően, az üzemekben dolgozó munkások nagy tömegét mozgósító erővel és érvekkel agitálni. Jól orientáljuk a közvéleményt Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy pártszervezeteinkben, a szakszervezeti és az egyéb üzemi fórumokon vezetőinknek és társadalmi aktivistáinknak egyaránt jól kell orientálniok a közvéleményt, a közfelfogást. Túl kell jutói azon, hogy egyesek szépen szólnak, vagy írnak a szocialista erkölcsről, ítéletet mondanak a kispolgári nézetekről és magatartásról, felvázolják népgazdasági és össztársadalmi céljainkat — általában. De ha adott helyen, egy-egy vállalat élén vagy üzemben, a brigádban, vagy pedig a barátok körében nap mint nap megsértik a népgazdaság érdekeit, ha nyerészkednek, harácsolnak, akkor ezt úgy minősítik: igaz, hogy általában ez elítélendő, nem szép, de itt és most meg kell érteni. Sőt ennek szükségességét valami módon — ha megbolygatják az ügyet — meg is próbálják magyaráz- gatm. A sajtónak, a rádiónak es a televíziónak hatékonyan és felelősségteljesen, a népgazdaság elsődleges érdekeit szem előtt tartva kell tájékoztatói a közvéleményt egy-egy intézkedés céljáról, várható gazdasági hatásáról. Általában ez megfelelően történik. Több jó riport, írás és műsor a televízióban, a rádióban és a sajtóban nemcsak a hiányosságokat hangoztatja, hanem a megoldás ésszerű módszereire is rámutat. Sajnos, még sok olyan anyaggal találkozunk, amely a jó szándék mellett, vagy annak ellenére nem segít. Jobban be kell tartani a demokratizmus követelményeit a műsorok szerkesztésénél, sőt az üzemi demokrácia adta lehetőségek teljesebb kihasználására kell törekedniük és ösztönözniük. Ez ellen cselekszenek, amikor eiveszik a mikrofont a hibáról szóló, a vezetők tehetetlenségét ostorozó munkások elől. De akkor is, amikor hasonlóképpen járnak el, s a vezető szavát szakítják félbe, miközben az meggyőző szóval érvel a népgazdasági érdekek mellett. A tömegtájékoztatás eszközei sokoldalúan és körültekintően segítsék a gazdasági építőmunkát, működjenek közre a jó tapasztalatok elterjesztésében. A tömegtájékoztatási eszközök erejét, hatásosságát semmiképpen sem nélkülözhetjük. Miután (áttekintettük gazdasági helyzetünk fő tendenciáit, a jelenlegi helyzetei és az előttünk álló feladatokat, joggal állapíthatjuk meg: szocialista népgazdaságunk kedvezően fejlődik, elképzeléseinket alapvetően sikerül valóra váltanunk. Ezt elősegíti a gazdaságirányítás reformja, amely az elmúlt három év tapasztalatai alapján jól bevált. A mindennapos munka, a gazdasági élet sokoldalú változása azonban új és új problémákat vet fel. Megfontolt helyzetértékelésre és egységes cselekvésre van szükség. A kialakult nehézségek megoldása átgondolt intézkedések sorozatát igényli. A mostani tanácskozás feladata az őszinte eszmecsere. Azt várjuk, hogy mindenki szabadon, nyíltan mondja el véleményét, kérdéseit, javaslatait. Bizonyos vagyok abban. hogy mai tanácskozásunk, gondolatcserénk jelentősen hozzájárul feladataink sikeres megvalósításához. Fock Jenő beszámolója után dr. Ajtai Miklósnak, a kormány elnökhelyettesének elnökletével megkezdődött a vita gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. A vitában 22-en — vállalati igazgatók, tsz-el- nökök, párt- és szakszervezeti vezetők, valamint gazdasági szakemberek — szólaltak fel. A vitát követően Fock Jenő, a kormány elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre és összefoglalta az aktíva munkájának tanulságait. A gazdasági aktívaértekezletet dr. Ajtai Miklós zárta be. (MTI) ( NŰGRAD — 1971. október 23., szombat 3
