Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

* Fekete doboz A víztisztító baktériumok A repülőgép-eltérítések megakadályozására új műszert szerkesztettek és alkalmaznak az Egyesült Államok repülő­terein. Az utasbejárónál elhelyezett műszer jelzi, ha a be­szálló utasnál bármilyen fémtárgy van elrejtve. Képün­kön: Egy amerikai stewardess instruktor forrónadrágjában elrejtett kést jelez a villogó fekete doboz. Á folyók és a tengerek vizét beszennyező ipari mel­léktermékek eltávolítására irányuló széles körű szovjet kutatómunka jelentős állo­másaként tartják számon a Fekete-tenger vizének Seh- bzarisz kőolajkikötő körze­tében való megtisztítása so­rán szerzett tapasztalatokat. A különben mindenütt tisz­ta tengervízbe az itt közle­kedő tartályhajók évente több mint ötmillió tonna elhasznált vizet juttatnak. Nemrég az öböl felszínét még mindenféle olajfoltok borították, és a halak is ke­rülték a környéket. A problémát gravitációs működésű ülepítő medencék építésével oldották meg. Az ülepítők segítségével évente több mint nyolcezer tonna, a behajózás során kiömlő, vagy a hajó gépi berendezései­ből kijutó tiszta kőolajat vonnak ki a tengervízből. A tengervíz végleges tisztí­tását azonban biológiai mód­szerrel végzik. Egyes bakté- rumfajok ugyanis képesek a kőolajszármazékok elbon­tására. A baktériumokon kí­vül aktív szerepet játszanak egyes magas kőolajtartalmú, vízben is életképes tengeri moszatok is: nagy mennyi­ségű oxigént ' kiválasztva oxi­dálják a kőolajszármazéko­kat. TUDOMÁNY TECHNIKA Szovjet tudomány — 1971. A sebészet szövetsége az elektronikával nyújtanak gyors segítséget, ge formalin és más oldatok- A gépkocsikat megfelelő mű- ban tartósítják. Miért forognak a bolygók? Grúz asztrofizikus hipoté­zist állított fel arra vonatko­zóan, hogy mi okozta a boly­gók tengely körüli, nyugat­ról keletre történő forgását. Feltételezi, hogy néhány mil­liárd évvel ezelőtt, amikor a bolygók keletkeztek, a Nap közeléből igen bonyolult pá­lyán mozgó részecskék es­tek rájuk. A születő bolygó felületét érve, azt az adott irányba „lökték”. A tudós számításai azt is bizonyították, hogy a napok hossza a bolygó tömegétől és a Naptól való távolságtól függ. Minél nagyobb a boly­gó és minél közelebb van a Naphoz, annál rövidebbek a napok. Ezt az eredményt „égi” mechanikai feladat számítógép segítségével _ kap­ta. amelybe betáplálta az programját, három test moz­gását kölcsönös vonzás ha­tása alatt. Fchérjcvondok Táplálkozástudományi szakem­berek a tengerek vizének táplá- léktatrtalékát tekintik a rohamo­san növekvő lakosság élelmezé­sének legfőbb utánpótlási forrá­sának. Nagyszerű tervek szület­tek ennek a tartaléknak kihasz­nálására, sőt megsokszorozására. Jelenleg azonban ez a táplálék­kincs csak pusztul, s ha hama­rosan nem történik valami, jó­vátehetetlen károkat szenved. Szennyvizek, szeméttelepek, ki­száradások, szennyképződések szinte évről évre megtizedelik a tengerek állat- és növényvilágát. E pusztulás megakadályozására helyi rendszabályok nem elegen­dők; még nagyvárosok, vagy akár egyes államok akciói sem. Világméretű összefogásra van itt szükség. A tengerekben levő természeti kincs megmentésére és a tenger vizének az elszeny- nyeződéstől való megmentésére a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Bizottsága állítja össze a programot. Néhány adat a pusztulásra; an­gol halászok a századforduló ide­jén évente 4 ezer kiló lazacot adtak el a Tees folyóból. 1920- ban már csak 1500 kilót, ma már úgyszólván semmit, mert a fo­lyóba naponta 54 millió liter szennyvíz * ömlik az ipari üze­mekből. A Moszkvában megrende­zett XXÍV. nemzetközi se­bészkongresszuson a jelenlé­vők egy napon át a szovjet sebészet eredményeivel is­merkedtek, A szovjet sebészet sikeres fejlődése — amely szoros összefüggésben van az or­szág általános és főként tu­dományos-műszaki fejlődé­sével — méltán keltette fel a külföldi vendégek érdek­lődését. Az elektronika, ki­bernetika, műszergyártás korszerű eszközei tág teret nyitottak a műtéti techni­ka fejlődése előtt. Hatvanezer, szovjet sebész dolgozik egészségügyi intéz­ményekben, általános- és szak-klinikákon, gyógyásza­ti központokban. Az utóbbi években ideg- és szívsebé­szeti, - ortopédiai és trauma­tológiai, valamint plasztikai és transzplantációs-sebésze­ti tudományos központokat szerveztek. Ami a számok mögött van... A sebészet aktuális kérdé­seivel 76 szovjet kutatóin­tézet. egyetemi tansizék, és orvostovábbképző intézet foglalkozik. Mentőszolgálati jellegű elősegélyt 20 ezer orvos és 50 ezer egészségügyi közép­káder nyújthat. Az utóbbi öt évben a mentőállomások száma, 30 százalékkal nőtt. Moszkvában az utóbbi két évben az orvosok rendelke­zésére álló hivatalos gépko­csik száma másfélszeresére növekedett. Á nagyobb men­tőállomásokon speciális bri­gádokat szerveztek, amelyek szakterületüknek megfele­lően a sokkos, mérgezéses, neurózisos, vagy infarktus­ban szenvedő betegeknek szerekkel és berendezésekkel - szerelték fel, hogy a hely­színen elláthassák a betege­ket. Százezer szívműtét A szív- és érrendszeri, fe- kélyes bélrendszeri stb. meg­betegedésben szenvedők ha­ladéktalan kezelésbevétele és szüntelen megfigyelése felére csökkentette a szövőd-' mények számát, jelentősen javult a halálozási statiszti­ka, többen kapták teljesen vissza egészségüket. A szív- és érsebészettel több mint száz speciális in­tézet. klinika és osztály fog­lalkozik a Szovjetunióban. Különleges eljárásokat dol­goztak ki a veleszületett és szerzett szívbajok gyógyítá­sára sebészeti úton. A gya­korlatban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a mes­terséges szívbillentyűket, vérkeringési rendszereket, műveseket és szív-tüdő bej- rendezéseket. Jelenleg száz­ezernél több szívműtéten át­esett, egészségesnek számító ember él a Szovjetunióban. A szovjet sebészek sikere­sen gyógyítják a baleseti szívsérüléseket, a szívizom infarktusát stb. Az erek sé­rülésének esetére érpótló módszereket ég szövődményt megelőző eljárásokat dolgoz­tak ki. Új utak a sebészetben A transzplantáció kérdé­seinek sikeres megoldása ér­dekében szerv- és szövet­konzerváló laboratóriumot létesítettek. Kidolgozták a konzerválás fagyasztásos, vákuumban történő kiszárí- tásos-fagyasztásos módsze­rét, a csontszöveteket gyen­1967-től kezdődően a kli­nikai gyakorlatban is alkal­mazzák a biológiai szövetek ultrahangos vágását és he­gesztését, amelyhez megfele­lő berendezések állnak a rendelkezésre. A gyógyászat jelenlegi színvonalán, amikor a bio­kémiát, automatikai és elekt­ronikai módszerek alkalma­zása rendkívül sok informá­cióval szolgál, az orvos kép­telen megbirkózni feldolgo­zásukkal — különösen a se­bészet területén —, pedig esetenként renkívül gyors döntés szükséges. A kérdést a gyógyászati kibernetika se­gítségével lehet megoldani. Diagnózis — számítógéppel A szovjet gyógyászati ki­bernetika 1956-ban indult fejlődésnek. Napjainkban több „gyógyászati informáci­ós rendszer” létezik, amely komplex módon oldja meg a betegségmegállapítás, a be­tegség lefolyásának megfi­gyelése és a gyógymód kivá­lasztásának feladatát. A be­táplált adatokra a gép igen. rövid időn belül írásban és képernyőn válaszol. Az ada­tok feldolgozásához egysé­ges orvosi nyelvet — kódot — használnak. A gyógyászati gépiadat - feldolgozás megállapításai az operáció során 94 száza­lékban megerősítést nyertek. 4 százalékban az eltérés nem befolyásolja a gyógyítás módszerét. A sebészet terü­letén még sok kérdés vár megoldásra, ezt és az együtt­működés lehetőségeit Is tár­gyalták a XXIV. nemzetkö­zi sebészkongresszuson. E. Andzelevics (APN) Ezzel egyidöben * Max Planch: Intézetben azzal foglalkoznak, ho­gyan lehetne pl. a pontyot egy halból, szójababból és vitaminok­ból összeállított eledellel különle­ges „cuclisüvegből” nevelni. Kí­sérletek során három év alatt a szokásos 1,5 kiló helyett ^ kilós súlyt értek el az így nevelt pontyok, A halfélék millióknak adtak mindenkor és adhatnának sok-sok további millióknak érté­kes és olcsó táplálékot. Csád Közátrsaság egyes törzse­inél megfigyelték, hogy algákkal táplálkoznak. Valamiféle kalács- csá állítják össze az algát, és a napon szárítják. Ezt az algafaj­tát ma már mesterségesen tenyész­tik, mert 60—-68 százalékkal ma­gasabb a fehérjetartalma, mint a gabonaneműeknek, és háromszor annyi, mint a marhahúsnak. Röntgenfelvételek a Napról Kitűnő röntgenfelvételeket készítettek a Napról egy, az Európai Űrkutatási Hivatal ál­tal Szardíniáról ez év márciu­sában felbocsátott Skylark- típusú rakéta segítségével A kísérletek célja elsősor­ban a Nap atmoszférájának alacsonyabb rétegeiben végbe­menő folyamatok megismeré­se. A képtelefon térhódítása A technikai fejlődés egy- egy újabb eredményének megjövendöléséhez ma már nem kell fantasztának lenni, tudományos alapon, logikai úton. nagy biztonsággal fel­vázolhatok a fejlődési ten­denciák. Jó példa erre a kép­telefon esete. Már jó ideje tudjuk, hogv a képtelefon megvalósítása csupán az elekt­ronika fejlődésének, előrelé­pésének a függvénye, külö­nös tekintettel a miniatüri­zálásra. Másik alapvető fel­tétel a megfelelő vezetékes összeköttetés kiépítése az egyes állomások között (s megjövendelhető a követke­ző fejlődési fokozat is. ami­kor már vezeték sem Jesz ■szükséges a kép- és hangát­vitelhez). A Siemens gyár konstruk­tőrei a képen látható módon hívott fél, s az alatta levő nyílásba építétt kamera a hí­vó arcáról közvetít képet. Bármelyik fél. bármikor el­lenőrizheti a saját magáról felvett képet (hogy megfele­lő módon áll-e a kamera előtt), s akár ki is kapcsol­hatja a kamerát. A kamerá­nak dokumentumokat, szöve­get vagy rajzokat is be le­het mutatni képátvitelre. A képtelefon képjelét egyik állomástól a másikig négy vezetéken, magát a be­szédet a telefonnál szokásos két vezetéken továbbítják. Az összeköttetés kiépítésének költségei tehát nem jelen­téktelenek. Az érdeklődés a képtelefon iránt világszerte nagy, az NSZK-bain. Franciaországban, a Szovjetunióban, az USA- ban és ' Japánban a legelőre­Festik az útburkolatot A rohamosan fejlődő autó­közlekedés sok új problémát vet fel. Ezek közé tartozik az útburkolati jelek felfestésének és rendszeres karbantartásá­nak szükségessége is. Kézi munkával ma már aligha tud­nák elvégezni ezt a feladatot, de még a gépeknek is lehető­leg nagy teljesítményűeknek kell lenniük. A képen látható angol gyártmányú festőgép órán­kénti 7 kilométeres sebesség­gel „rajzolja” a széles, fehér vonalakat a gyorsforgalmi .utak burkolatára. A festéshez különleges műgyantából és adalékanyagokból összeállított festékanyagot használ fel, amely sokáig megtartja színét, nagymértékben kopásálló, és a szélsőséges hőmérsékleti ha­tások sem tesznek kárt benne. A legnagyobb előnye azonban az. hogy 30 másodpercen belül megköt az útburkolaton, és így a festés művelete nem akadá­lyozza a gépkocsiforgalmat. A festőkocsi tartályában ter­mosztáttal szabályozott mele­gítőberendezés tartja állandó hőfokon a festékkeveréket, amelyet sűrített levegővel, fú­vófejeken át szórnak az út­burkolatra. alakították ki a képtelefont, hatadottafobak * az etteriesz- Kis képernyőn jelenik meg a tósre irányuló erőfeszítések. NÓGRÁD — 1971. október' 17., vasárnap 11 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents