Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-15 / 243. szám
Jé Az őszi mimkák kulcsemberei A mezőgazdaság őszi munkacsúcsa idején, ezekben a hetekben kétségtelenül a gépek munkájáról, s a traktorosokról esik a legtöbb szó a gazdaságokban. A traktorosokról, akik — szám szerint kereken 55 ezren — az őszi munkák kulcsemberei, s nagyobb részt rajtuk múlik a betakarítás, a vetés, a mélyszántás időbeni elvégzése. Rendkívüli, amit végezniük kell ebben az időszakban. A nappal és az éjszaka minden órájába« zúgnak a traktorok a földeken: tavaly például közel 11 millió volt a ledolgozott műszakok száma, s ebben még nincs benne ez a több mint másfél millió műszak, amit a tehergépkocsik vezetői teljesítettek. Ennek legalább felé az őszi időszakra jut. Az 55 ezer traktorost mintegy 11 ezer mezőgazdasági gépszerelő szolgálja ki, nélkülük bajosan képzelhető el a zökkenőmentes mun- ku. Ott vannak mindenütt, ahol a gépek dolgoznak, S nagyobb karbantartásra, javításra van szükség. Hogy ez mennyi fáradságos motorozással, Idegeskedéssel, kényszerű ügyeskedéssel jár, azt jól tudja mindenki, aki csak egyszer is megfordul a határban. A traktorosoknak, a gépszerelőknek ráadásul az időjárás viszontagságaival is meg rffell küzdeniük, ember legyen a talpán, aki egészséggel győzi a hideg, ködös hajnalokat, az esőt, a szelet, az őszi éjszakák magányosságát. amikor elég egy rossz mozdulat, és borul a gép, ott a baj. Mi védi a traktorost ezekben a hónapokat idle vő. rendkívüli időkben? Védi mindenekelőtt szakmai hozzáértése, s a józansága. Ez utóbbival néha nincs minden rendben. Sok az italozás, s az ebből eredő űzetni baleset. Odaiklnn a határban nem szondáz a rendőrség, ki-ki a saját lelkiismeretének köteles elszámolni, s ez megint csak olyan próbatétel egyik-másik ember számára, amit nem képes sikerrel kiállni. Márpedig akiből hiányzik a hivatással járó felelősség- érzet, az könnyen szerencsétlenné teheti magát és családját. Mostanában mind többet hallunk, olvasunk arról, hogy az egyes szakmákban beható Vizsgálat alá veszik az ott dolgozók élet- és munkakörülményeit. Sök figyelemre méltó tanulsággal járhatna az ilyen felmérés a traktorosoknál is. Minden bizonnyal kiderülne például, hogy a munka jellege következtében a traktorosok más hasonló szakmákhoz mérten helyzeti hátrányban vannak, s ezt nem ellensúlyozza az őszi hónapokban rendszerint vastagabb fizetési boríték, amely honorálni igyekszik a többletmunkát, de nem csökkenti az esetenként aggasztó mérteket öltő fizifkai túlterheltséget. Erről a túlterheltségről különben megoszlanak a vélemények. Egyesek azt tartják, majd kipiheni magát a traktoros Hélen. igen ám, de az őszi mélyszántás elvégzése rendszerint belenyúlik a télbe, s nagyjából hasonló a helyzet a szállítási feladatokkal is. A mező- gazdasági üzemek vezetőinek tehát mindent meg kell tenniök, hogy könnyítsék a traktorosok élet- és munkakörülményeit, főként most, egymásra torlódó feladatok idején. Sokféle tennivalót ad ez, Állandóan visszatérő, sokszor szóvá tett ügy például a traktorosok meleg étellel, védőitallal történő, folyamatos ellátása. Mégis, viszonylag kevés üzemben tartják szívügyüknek az arra illetékesek. Nem ritka az elhanyagolt brigádszállás, ahol csaknem lehetetlen a zavartalan pihenés. A gépműhelyek olyan hidegek, hogy a szerelők keze ráfagy a szerszámra, arról nem is beszélve, hogy a tisztálkodási lehetőség is kevés. A szakszervezet ugyan nem mulasztja el, hogy esetenként fölemelje a szavát az ilyen állapotok ellett, de kérdés, milyen eredménnyel teSzi ezt... Amikor a traktorosok érdekeinek védelmében szót emelünk, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a mezőgazdasági üzemek helyenként krónikus munkaerőhiánya csakis a komplex gépesítéssel ellensúlyozható. Gépesítés pedig nem képzelhető el megbecsült, kedvvel és örömmel dolgozó traktorosok nélkül, akik kellő felelősségtudattal rendelkeznek, s hivatásérzetüket nem kezdi ki mások közönye, nemtörődömsége. A napokban nyilvánosságra hozott adatok szerint összességében több, mint négymillió holdon kell időben és minőségileg kifogástalanul elvégezni az őszi munkát. Ha azt akarjuk, hogy a traktorosok és gépszerelők maradéktalanul ellássák e hatalmas feladatot, gondoljunk rájuk a legnagyobb tisztelettel, s ennek szellemében törődjünk velük. K. I. n poBífiSEesai ircsdsiBesm isi feBasflaSai Ä közelmúltban, a salgótar- sok olyan könyv jelent meg, csökkenteni a kintlevőséget, és ami az oktató-nevelő munka Terjáni Járás négy pártbizottsu eának 36 alapszervezeténél ban is jól hasznosítható vizsgáltuk a politikai iroda- melőszövetkezeteinkben lom terjesztésének helyzetét, nem tört megfelelő A vizsgálatra az késztetett könyv, sajnos, bennünket, hogy járásunkban zetők között sem. az utóbbi években megtorpanás jelei mutatkoztak a poli- Kossuth- tikaj irodalom terjesztésében, népszerű rendszeressé tenni az elszámolásokat. Szélesíteni szükséges még a politikai Irodalom terjeszté- utat a sét főleg pórtonkívültek, ér- még a tsz-ve- telmiségiek és gazdasági vezetők körében. Továbbra is egyik legfontosabb feladat ' a pártfolyóiratokra való előfizeA salgótarjáni járásban a Könyvkiadó olcsó, ,, , formában megírt tésgyűjtés. Minden alapszerve- Kétségtelen, hogy ebben kiadványai a legkedveltebbek Jetben meg ebben az évben szerepe van annak is, hogy (Univerzum, Dióhéj). Igen ke- taggyűlésén kell megtárgyalni ez időben zajlott le a szénbá- resettek voltak az utóbbi idő- a. politikai irodalom terjeszté- nyák nagyarányú visszafej- ben megjelent emlékiratok is. senek helyzetét és feladatait, lesztése, ami az emberek Sokat terjesztettünk Marx és Amennyiben a feltárt gon- mozgafósa miatt nem kedve- Engels műveiből. A pártfolyó- dókat határozott, következetes zett a terjesztésnek. Hiba len- iratokat is sokan vásárolják, munkával kijavítjuk, a politi- ne azonban csak ebben keres- sajnos, kevés a rendszeres kai irodalom terjesztésében be- ni a megtorpanás okait. Átfo- előfizetők száma. góan kellett tehát megvizsgálkövetkezett stagnálást meg Kossuth Könyvkiadó tudjuk szüntetni. ni a terjesztés körülményeit, megyei kirendeltsége negyedlehetőségeit, akadályait. évenként rendszeresen tájéA terjesztők kiválasztásét koztatja a terjesztőket a meg- sok alapszervezetben nem jelenő új könyvekről. A tá- végzik kellő körültekintéssel, jékoztató füzetek végén meg- Legtöbbször az agitációs- és rendelő lap is található, amit propagandáfelelős kapja ezt a csak ritkán használnak fel Sipos Ervin járási PMO-vezető Lóránt János műtermében Salgótarján és Zielona Gora kapcsolata A wroclawl kiállítás előtt Az észak-magyarországi nokában mutatták be Lóránt Lóránt János. S az évenként ipari város, Salgótarján he- János képeit. A Kulturális megrendezett Aranyfürt-klálgyek közé épült. Házai most Kapcsolatok Intézete és a lítás anyagával is megismerkúsznak fel a környező dóm- varsói Magyar Kultúra ven- kedhetett. Milyen tapasztalabokra. A rokkant-telepi dóm- dégeként a művész is egy he- tokát szerzett? — Az Aranyfürt-kiállításon igen sokszínű anyagot láttam. Azok a törekvések, amelyek jelenleg Európában és a világban'1 találhatók, jelen voltak a tárlaton. Érdekes volt megfigyelni például a térbe- ép,tés, a rajzok és fotók szerepét a kiállításon. Mennyiben lengyel ez? A háború és a fasizmus elleni tiltakozásbon néhány műteremlakás is tét töltött a városban. Hu- épüit, lakói országosan ismert szónkét olajfestményt láthat- művészek, nemzetközt tárta- tak a nézők, a kiállítás mátok szereplői. Lóránt János, sodik lengyel állomása Wroc- SZOT-díjas festőművész is itt law lesz, október 20-án az újól. A város egyik salakhegye ságíróklubban nyílik meg a — az öblösüveggyáré —■ a műterem közelében tornyosul, körülötte gyatra akácerdővel. A fák a műterem ablatárlat. Lóránt János képei a magyar közönség előtt ismertek, a Magyar Televízió a Tv Gaka alá álltak. A szél a dóm- léniája című adásban is bebon erősebben fúj, lenti városrészben, mint a mutatta a művészt, Barcsay „ . ____. g yakran Jenő elismeréssel nyilatkozott ^ roppant erős jegyeivel ta- gyaaran Jenő elismeréssel nyilatkozott lálkoztam Talán ez ^ egyik nemzeti sajátosság. A képzőfűtés még nem minden lakás- sajátos, egyéni jegyeket hor- művészekkel történt találkodozó hangvételt és színvilágot úgy süvít, mint a nagy fo- műveiről. Zielona Gorában a lyók fölött. A gáz- és a táv- műértő közönség elsősorban a ba ért el, ezért a hamut vödrökben kirakják a lépcsőhá- fogadta elismeréssel. S mindezak elé. A hamut a szél két marokkal szórja szerteszét. Lóránt János nekelőtt azt a tényt, hogy bár Lóránt képei elvontak, «Su, műtermében mégis mélységesen emberi léptékűek, s távol áll tőlük az üres modernség. A kiállított művek egy része figura lengyelországi egyéni tárlatáról beszélgetünk. A nyolcvan- ezer lakosú vajdasági székhelyen, Zielona Gorában szeptember második felében magyar heteket rendeztek. Ott más részük tájélményből fa zások, beszélgetések során meglepett, hogy milyen jelentős reklámgrafikai munkásságot folytatnak. A városok: szinte mindenütt találkoztam színvonalas réklámgrafikával. Zielona Gorában néhány lis, munkás és parasztembe- évvel ezelőtt már létrehoztak reket ábrázoló kompozíció, egy nemzetközi művésztelepet. Járt itt Kassák Lajos is járt a Duna Művészegyüttes, Ead- A Raposka, az Egyedül, és a szentendreiek közül némagyar filmhét szerepelt a a Külfejtés, vagy a Pásztor- hányán. 1972 nyarán újra programban, s szeptember tűz címü képeket említenénk megnyitják a művésztelepet, 19-től október 2-ig a vajdasá gi művelődési otthon, s a művészeti kiállításokat iroda, a Bluro példának. magyar és lengyel művészek Andrzej Politowicz, a Bluro részvételével Tervezik, hogy rendező Wystaw Artystycznych Wystaw tője lehetővé tette, Artystycznych közös rendezé- Zielona Gorában élő képzősében a Hall Ludove előcsar- művészekkel feladatot is. A terjesztés feltételei biztosítottak mindenütt. Gonelőrendelés céljára a terjesz- sem tők. A Kossuth-kirendeítség ezért kénytelen úgy küldeni a dot okoz a könyvek megfelelő könyveket, hogy nem ismeri tárolása. Sok alapsrervezet- kellőképpen az olvasók igé- beti nincs meg a lehetőség ar- nyeit. ra, hogy az új könyveket ki- Járásunkban az egy pdrt- állításszerűen bemutassák, tagra eső terjesztés évi összeállói a terjesztő javaslatokat, ge 22 forint. Ez igen rossz iroda- mutató, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy párttagságunk egy része idős, olyan van. ahol kétszáz forint alatt van az évi terjesztés összege, és több ajánlásokat tehet az lommal kapcsolatban. A politikai irodalom terjesztésének jó módszereit még nyugdíjas. Harminc nem ismerik alapszervezete- alapszervezetünk i-nkben. A szocialista brigádok között végzett terjesztés né hány üzemben most van ki- ^apszfj^ezethél — főleg ter- alakulóban. Sok helyen a párt- * csoportbizalmiak is segítik a terjesztők munkáját, ez azonban még nem általános. Üzemekben, termelőszövetkezetekben általában fizetési napokon jesztésének érdekében nénány szervezeti intézkedés megtétele vált szükségessé, összevont tnelőszö vetkezeti és községi alapszervezetnél nem folyik politikai irodalomterjesztés az utóbbi időben. A politikai irodalom tertörtánik a terjesztés. A községi, bányatelepi pártszervezeteknél pedig csak taggyűlé- járási titkári értekezleten érsek alkalmával próbálják el- tékelni kell a politikai Imádni az irodalmat. Rendszeres dalom terjesztésének helyzetét terjesztői tevékenységgel csak és meg kell szabni a kőnkre' kevés alapszervezetnél koztunk. talál- feladatokat. A terjesztés terv szerűbbé tétele érdekében, a A politikai irodalom iránt a területek igényének felmérésé- legnagyobb az érdeklődés a re. előrendelésekre kell őszszakmunkások és a fiatal műszakiak körébeh. Növekszik tönöZni az alapszervezetek terjesztőit. Meg kell indítani a munkásnők érdeklődése is. Az terjesztést azokon a területe- értelmiség kevés politikai ken is, ahol jelenleg nem, vagy könyvet vásárol. A pedagógü- igen alacsony szinten folyik, sok körében például csak az Rövid időn belül rendezni utóbbi időben vásárolnak kell a több éves tartozásokat. Kossuth-kiadványt. pedig igen Gyorsítani kell a forgalmat, Csalódás két félidőben A tizenkilenc éves Mancika, re húszezer ember így szólt Ernőhöz, a negyed- kezdett kiáltozni éves egyetemi hallgatóhoz: Nézze, Emőke, maga naütemesen Gyilkos, gazember! Bocsánat ■ gyón rendes fiú, okos, udvari- Mancika —, ki a gyilkos, gaz- as, müveit, minden lány bol- ember? dog lehetne magával, de én mégsem leszek a felesége. Nekem Bandi tetszik, aki nem — A bíró! Ez a barom, Só- dar Endre! Mancika elsápadt. Az 6 olyan művelt, tanult, mint Bandija gyilkos, barom, gazmaga, de izig-vérig sportember. Úszik, röplabdázik és vizsgázott futballbíró. Tudja, olyan modern típus. Vgye nem haragszik? Most vele leszek, illetőleg megnézem őt a tribünről a pályán. Ma ő vezeti a BFC—RMC meccset. Mondja már, kedves Emőke, hogy nem haragszik! Nem, nem haragszom Mancika egy Ideig azt várta, hogy Bandi odamegy valamelyik. szidalmazójához, felelőskérdezte ségre vonja és jól megpofozza az illetőt, de azt kellett látnia, hogy Bandi szó nélkül lenyel minden gorombaságot, nem vesz elégtételt és hiába hülyézík, szó nélkül szaladgál a pályán. Csak néha írja fel egy-egy játékos számát. Egyszer el is csúszott, a közönkacagása közben ember? Akkor az előbb is őt hülyézték! A huszadik percben Bandi ség gúnyos kiállította Csemcsét, az RMC hasra esett, balfedezetét. Kitört a vihar. Mancika ijedten hallgatta a közönség dühkitörését. — Te elmebeteg ökör! Nem félsz, hogy elkapjuk a nyakadat? Csemcse, kenj le egyet hallatszott a kényszeredett vá- a májbeteg vízilónak! lasz — kezeit csókolom. Ezernyi ököl emelkedett a Mancika . Bandi robogóján levegőbe. Manci még sápad- ent ki a pályára. Fél óra tabb lett. Rendőrök tűntek fel mezben a pálya mentén, minden eshetőségre készen. A lány bal oldali szomszédja megszólalt: — Látott már a kisasszony múlva játékvezetői feltűnt a fiú, kezében a labda, mellette a két határbíró. Megkezdődött a meccs. Bandi már a második percben fii- ilyen ütődött bírót? Ki kéne tyűit, szabadrúgást ítélt a sárga-feketék ellen. tömni! Mancika szenvedése kilenc- e9V számot. Hülye! — ordította egy ven percig tartott. Megtudta, borízű hang Mancika, mellett, hogy Bandi a nézők szemében ráér ma este? — Branyiga faultolt, nem azonos Brehm minden állat- Nyavalyek! fajtával, hogy születésekor meg A mérkőzés hetedik percé- kellett volna fojtani, hogy ré- beii Mancika Bamdikája tizen- gén a Lípótmezőn lenne a he- , egyest ítélt a BFC ellen, mi- lye. Magyar Képzőművészek hogy Szövetsége Észak-magyarországi Szervezetének tagjai kö- is találkozzék zal kerülnének ki majd a magyar résztvevők. Zielona Gora és Salgótarján között ugyancsak baráti, képzőművészeti kapcsolat van kibontakozásban. Jövő év májusában Salgótarjánban nyílik kiállítás a Zielona Gorában élő alkotók műveiből, ősszel pedig a salgótarjáni tavaszi tárlat válogatott anyagát mutatják be a lengyel vajdasági székhelyen. Ez a kapcsolat mindenképpen, gyümölcsözőnek ígérkezik a két város képzőművészei számára. Lóránt János több kiállításra készül. Díszei! kőbánya és A Körös novemberben című képe szerepel a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának Budapesten decemberben megnyíló kiállításán. A jövő májusban megrendezendő IV. krakkói grafikai beinnáléra ugyancsak meghívták. A miskolci grafikai biennálén szintén szerepel, s még ez évben a Műcsarnok egyéni kiállításit rendez műveiből Dunaújvárosban. A Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus pályázatot írt ki a Nógrád megyei Magyargéc klubkönyvtára részére készülő pannó elkészítésére. Két Budapesten élő művész, Vecsési Sándor és Újvári Lajos, valamint Lóránt János adott be tervet. Lóránt János kapta a megbízást. Most ezen a pannon dolgozik. Tóth Elemér Mancika szerint —, aki még sohasem volt meccsen — Bandi gyámoltalanul, gyáván viselkedett, siralmas volt a szereplése. A lányt súlyos csalódás érte. Most mit mondjon neki? Vigasztalja? Vagy kérje tűle számon, hogy miért nem vett elégtételt7 — töprengett Mancika. Nem mond semmit — határozta el magát —, meg sem várja öt. Kiment a pályáról, és a legközelebbi nyilvános telefonállomáson feltárcsázott Ernőké, maga az? Vgye Palásti László NOGRAD — 1971. október 15., péntek