Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

Jé Az őszi mimkák kulcsemberei A mezőgazdaság őszi munkacsúcsa idején, ezekben a hetekben kétségtelenül a gépek munkájáról, s a traktorosokról esik a legtöbb szó a gazdaságokban. A traktorosokról, akik — szám szerint kereken 55 ezren — az őszi munkák kulcsemberei, s nagyobb részt rajtuk múlik a betakarítás, a vetés, a mélyszántás időbeni elvégzése. Rendkívüli, amit végezniük kell ebben az időszakban. A nappal és az éjszaka minden órájába« zúgnak a traktorok a földeken: ta­valy például közel 11 millió volt a ledolgo­zott műszakok száma, s ebben még nincs benne ez a több mint másfél millió műszak, amit a tehergépkocsik vezetői teljesítettek. Ennek legalább felé az őszi időszakra jut. Az 55 ezer traktorost mintegy 11 ezer me­zőgazdasági gépszerelő szolgálja ki, nélkülük bajosan képzelhető el a zökkenőmentes mun- ku. Ott vannak mindenütt, ahol a gépek dolgoznak, S nagyobb karbantartásra, javítás­ra van szükség. Hogy ez mennyi fáradságos motorozással, Idegeskedéssel, kényszerű ügyeskedéssel jár, azt jól tudja mindenki, aki csak egyszer is megfordul a határban. A traktorosoknak, a gépszerelőknek ráadá­sul az időjárás viszontagságaival is meg rffell küzdeniük, ember legyen a talpán, aki egész­séggel győzi a hideg, ködös hajnalokat, az esőt, a szelet, az őszi éjszakák magányossá­gát. amikor elég egy rossz mozdulat, és bo­rul a gép, ott a baj. Mi védi a traktorost ezekben a hónapokat idle vő. rendkívüli idők­ben? Védi mindenekelőtt szakmai hozzáértése, s a józansága. Ez utóbbival néha nincs min­den rendben. Sok az italozás, s az ebből ere­dő űzetni baleset. Odaiklnn a határban nem szondáz a rendőrség, ki-ki a saját lelkiisme­retének köteles elszámolni, s ez megint csak olyan próbatétel egyik-másik ember számára, amit nem képes sikerrel kiállni. Márpedig akiből hiányzik a hivatással járó felelősség- érzet, az könnyen szerencsétlenné teheti ma­gát és családját. Mostanában mind többet hallunk, olvasunk arról, hogy az egyes szakmákban beható Vizs­gálat alá veszik az ott dolgozók élet- és munkakörülményeit. Sök figyelemre méltó ta­nulsággal járhatna az ilyen felmérés a trak­torosoknál is. Minden bizonnyal kiderülne például, hogy a munka jellege következté­ben a traktorosok más hasonló szakmákhoz mérten helyzeti hátrányban vannak, s ezt nem ellensúlyozza az őszi hónapokban rend­szerint vastagabb fizetési boríték, amely ho­norálni igyekszik a többletmunkát, de nem csökkenti az esetenként aggasztó mérteket öltő fizifkai túlterheltséget. Erről a túlterheltségről különben megoszla­nak a vélemények. Egyesek azt tartják, majd kipiheni magát a traktoros Hélen. igen ám, de az őszi mélyszántás elvégzése rendszerint belenyúlik a télbe, s nagyjából hasonló a helyzet a szállítási feladatokkal is. A mező- gazdasági üzemek vezetőinek tehát mindent meg kell tenniök, hogy könnyítsék a trakto­rosok élet- és munkakörülményeit, főként most, egymásra torlódó feladatok idején. Sokféle tennivalót ad ez, Állandóan visszatérő, sokszor szóvá tett ügy például a traktorosok meleg étellel, védő­itallal történő, folyamatos ellátása. Mégis, viszonylag kevés üzemben tartják szívügyük­nek az arra illetékesek. Nem ritka az elha­nyagolt brigádszállás, ahol csaknem lehetet­len a zavartalan pihenés. A gépműhelyek olyan hidegek, hogy a szerelők keze ráfagy a szerszámra, arról nem is beszélve, hogy a tisztálkodási lehetőség is kevés. A szakszer­vezet ugyan nem mulasztja el, hogy eseten­ként fölemelje a szavát az ilyen állapotok ellett, de kérdés, milyen eredménnyel teSzi ezt... Amikor a traktorosok érdekeinek védelmé­ben szót emelünk, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a mezőgazdasági üzemek helyenként krónikus munkaerőhiá­nya csakis a komplex gépesítéssel ellensú­lyozható. Gépesítés pedig nem képzelhető el megbecsült, kedvvel és örömmel dolgozó traktorosok nélkül, akik kellő felelősségtu­dattal rendelkeznek, s hivatásérzetüket nem kezdi ki mások közönye, nemtörődömsége. A napokban nyilvánosságra hozott adatok szerint összességében több, mint négymillió holdon kell időben és minőségileg kifogásta­lanul elvégezni az őszi munkát. Ha azt akar­juk, hogy a traktorosok és gépszerelők ma­radéktalanul ellássák e hatalmas feladatot, gondoljunk rájuk a legnagyobb tisztelettel, s ennek szellemében törődjünk velük. K. I. n poBífiSEesai ircsdsiBesm isi feBasflaSai Ä közelmúltban, a salgótar- sok olyan könyv jelent meg, csökkenteni a kintlevőséget, és ami az oktató-nevelő munka Ter­jáni Járás négy pártbizottsu eának 36 alapszervezeténél ban is jól hasznosítható vizsgáltuk a politikai iroda- melőszövetkezeteinkben lom terjesztésének helyzetét, nem tört megfelelő A vizsgálatra az késztetett könyv, sajnos, bennünket, hogy járásunkban zetők között sem. az utóbbi években megtorpa­nás jelei mutatkoztak a poli- Kossuth- tikaj irodalom terjesztésében, népszerű rendszeressé tenni az elszámo­lásokat. Szélesíteni szükséges még a politikai Irodalom terjeszté- utat a sét főleg pórtonkívültek, ér- még a tsz-ve- telmiségiek és gazdasági veze­tők körében. Továbbra is egyik legfontosabb feladat ' a pártfolyóiratokra való előfize­A salgótarjáni járásban a Könyvkiadó olcsó, ,, , formában megírt tésgyűjtés. Minden alapszerve- Kétségtelen, hogy ebben kiadványai a legkedveltebbek Jetben meg ebben az évben szerepe van annak is, hogy (Univerzum, Dióhéj). Igen ke- taggyűlésén kell megtárgyalni ez időben zajlott le a szénbá- resettek voltak az utóbbi idő- a. politikai irodalom terjeszté- nyák nagyarányú visszafej- ben megjelent emlékiratok is. senek helyzetét és feladatait, lesztése, ami az emberek Sokat terjesztettünk Marx és Amennyiben a feltárt gon- mozgafósa miatt nem kedve- Engels műveiből. A pártfolyó- dókat határozott, következetes zett a terjesztésnek. Hiba len- iratokat is sokan vásárolják, munkával kijavítjuk, a politi- ne azonban csak ebben keres- sajnos, kevés a rendszeres kai irodalom terjesztésében be- ni a megtorpanás okait. Átfo- előfizetők száma. góan kellett tehát megvizsgál­következett stagnálást meg Kossuth Könyvkiadó tudjuk szüntetni. ni a terjesztés körülményeit, megyei kirendeltsége negyed­lehetőségeit, akadályait. évenként rendszeresen tájé­A terjesztők kiválasztásét koztatja a terjesztőket a meg- sok alapszervezetben nem jelenő új könyvekről. A tá- végzik kellő körültekintéssel, jékoztató füzetek végén meg- Legtöbbször az agitációs- és rendelő lap is található, amit propagandáfelelős kapja ezt a csak ritkán használnak fel Sipos Ervin járási PMO-vezető Lóránt János műtermében Salgótarján és Zielona Gora kapcsolata A wroclawl kiállítás előtt Az észak-magyarországi nokában mutatták be Lóránt Lóránt János. S az évenként ipari város, Salgótarján he- János képeit. A Kulturális megrendezett Aranyfürt-klál­gyek közé épült. Házai most Kapcsolatok Intézete és a lítás anyagával is megismer­kúsznak fel a környező dóm- varsói Magyar Kultúra ven- kedhetett. Milyen tapasztala­bokra. A rokkant-telepi dóm- dégeként a művész is egy he- tokát szerzett? — Az Aranyfürt-kiállításon igen sokszínű anyagot láttam. Azok a törekvések, amelyek jelenleg Európában és a vi­lágban'1 találhatók, jelen vol­tak a tárlaton. Érdekes volt megfigyelni például a térbe- ép,tés, a rajzok és fotók sze­repét a kiállításon. Mennyi­ben lengyel ez? A háború és a fasizmus elleni tiltakozás­bon néhány műteremlakás is tét töltött a városban. Hu- épüit, lakói országosan ismert szónkét olajfestményt láthat- művészek, nemzetközt tárta- tak a nézők, a kiállítás má­tok szereplői. Lóránt János, sodik lengyel állomása Wroc- SZOT-díjas festőművész is itt law lesz, október 20-án az új­ól. A város egyik salakhegye ságíróklubban nyílik meg a — az öblösüveggyáré —■ a műterem közelében tornyo­sul, körülötte gyatra akácer­dővel. A fák a műterem abla­tárlat. Lóránt János képei a ma­gyar közönség előtt ismertek, a Magyar Televízió a Tv Ga­ka alá álltak. A szél a dóm- léniája című adásban is be­bon erősebben fúj, lenti városrészben, mint a mutatta a művészt, Barcsay „ . ____. g yakran Jenő elismeréssel nyilatkozott ^ roppant erős jegyeivel ta- gyaaran Jenő elismeréssel nyilatkozott lálkoztam Talán ez ^ egyik nemzeti sajátosság. A képző­fűtés még nem minden lakás- sajátos, egyéni jegyeket hor- művészekkel történt találko­dozó hangvételt és színvilágot úgy süvít, mint a nagy fo- műveiről. Zielona Gorában a lyók fölött. A gáz- és a táv- műértő közönség elsősorban a ba ért el, ezért a hamut vöd­rökben kirakják a lépcsőhá- fogadta elismeréssel. S minde­zak elé. A hamut a szél két marokkal szórja szerteszét. Lóránt János nekelőtt azt a tényt, hogy bár Lóránt képei elvontak, «Su, műtermében mégis mélységesen emberi léptékűek, s távol áll tőlük az üres modernség. A kiállí­tott művek egy része figura lengyelországi egyéni tárlatá­ról beszélgetünk. A nyolcvan- ezer lakosú vajdasági székhe­lyen, Zielona Gorában szep­tember második felében ma­gyar heteket rendeztek. Ott más részük tájélményből fa zások, beszélgetések során meglepett, hogy milyen jelen­tős reklámgrafikai munkássá­got folytatnak. A városok: szinte mindenütt találkoztam szín­vonalas réklámgrafikával. Zielona Gorában néhány lis, munkás és parasztembe- évvel ezelőtt már létrehoztak reket ábrázoló kompozíció, egy nemzetközi művésztele­pet. Járt itt Kassák Lajos is járt a Duna Művészegyüttes, Ead- A Raposka, az Egyedül, és a szentendreiek közül né­magyar filmhét szerepelt a a Külfejtés, vagy a Pásztor- hányán. 1972 nyarán újra programban, s szeptember tűz címü képeket említenénk megnyitják a művésztelepet, 19-től október 2-ig a vajdasá gi művelődési otthon, s a mű­vészeti kiállításokat iroda, a Bluro példának. magyar és lengyel művészek Andrzej Politowicz, a Bluro részvételével Tervezik, hogy rendező Wystaw Artystycznych Wystaw tője lehetővé tette, Artystycznych közös rendezé- Zielona Gorában élő képző­sében a Hall Ludove előcsar- művészekkel feladatot is. A terjesztés feltételei biztosítottak mindenütt. Gon­előrendelés céljára a terjesz- sem tők. A Kossuth-kirendeítség ezért kénytelen úgy küldeni a dot okoz a könyvek megfelelő könyveket, hogy nem ismeri tárolása. Sok alapsrervezet- kellőképpen az olvasók igé- beti nincs meg a lehetőség ar- nyeit. ra, hogy az új könyveket ki- Járásunkban az egy pdrt- állításszerűen bemutassák, tagra eső terjesztés évi össze­állói a terjesztő javaslatokat, ge 22 forint. Ez igen rossz iroda- mutató, még akkor is, ha fi­gyelembe vesszük, hogy párt­tagságunk egy része idős, olyan van. ahol kétszáz forint alatt van az évi terjesztés összege, és több ajánlásokat tehet az lommal kapcsolatban. A politikai irodalom terjesz­tésének jó módszereit még nyugdíjas. Harminc nem ismerik alapszervezete- alapszervezetünk i-nkben. A szocialista brigádok között végzett terjesztés né hány üzemben most van ki- ^apszfj^ezethél — főleg ter- alakulóban. Sok helyen a párt- * csoportbizalmiak is segítik a terjesztők munkáját, ez azon­ban még nem általános. Üze­mekben, termelőszövetkezetek­ben általában fizetési napokon jesztésének érdekében nénány szervezeti intézkedés megtéte­le vált szükségessé, összevont tnelőszö vetkezeti és községi alapszervezetnél nem folyik politikai irodalomterjesztés az utóbbi időben. A politikai irodalom ter­törtánik a terjesztés. A köz­ségi, bányatelepi pártszerve­zeteknél pedig csak taggyűlé- járási titkári értekezleten ér­sek alkalmával próbálják el- tékelni kell a politikai Im­ádni az irodalmat. Rendszeres dalom terjesztésének helyzetét terjesztői tevékenységgel csak és meg kell szabni a kőnkre' kevés alapszervezetnél koztunk. talál- feladatokat. A terjesztés terv szerűbbé tétele érdekében, a A politikai irodalom iránt a területek igényének felmérésé- legnagyobb az érdeklődés a re. előrendelésekre kell ősz­szakmunkások és a fiatal mű­szakiak körébeh. Növekszik tönöZni az alapszervezetek ter­jesztőit. Meg kell indítani a munkásnők érdeklődése is. Az terjesztést azokon a területe- értelmiség kevés politikai ken is, ahol jelenleg nem, vagy könyvet vásárol. A pedagógü- igen alacsony szinten folyik, sok körében például csak az Rövid időn belül rendezni utóbbi időben vásárolnak kell a több éves tartozásokat. Kossuth-kiadványt. pedig igen Gyorsítani kell a forgalmat, Csalódás két félidőben A tizenkilenc éves Mancika, re húszezer ember így szólt Ernőhöz, a negyed- kezdett kiáltozni éves egyetemi hallgatóhoz: Nézze, Emőke, maga na­ütemesen Gyilkos, gazember! Bocsánat ■ gyón rendes fiú, okos, udvari- Mancika —, ki a gyilkos, gaz- as, müveit, minden lány bol- ember? dog lehetne magával, de én mégsem leszek a felesége. Ne­kem Bandi tetszik, aki nem — A bíró! Ez a barom, Só- dar Endre! Mancika elsápadt. Az 6 olyan művelt, tanult, mint Bandija gyilkos, barom, gaz­maga, de izig-vérig sportem­ber. Úszik, röplabdázik és vizsgázott futballbíró. Tudja, olyan modern típus. Vgye nem haragszik? Most vele leszek, illetőleg megnézem őt a tri­bünről a pályán. Ma ő ve­zeti a BFC—RMC meccset. Mondja már, kedves Emőke, hogy nem haragszik! Nem, nem haragszom Mancika egy Ideig azt várta, hogy Bandi odamegy valame­lyik. szidalmazójához, felelős­kérdezte ségre vonja és jól megpofozza az illetőt, de azt kellett lát­nia, hogy Bandi szó nélkül lenyel minden gorombaságot, nem vesz elégtételt és hiába hülyézík, szó nélkül szaladgál a pályán. Csak néha írja fel egy-egy játékos számát. Egy­szer el is csúszott, a közön­kacagása közben ember? Akkor az előbb is őt hülyézték! A huszadik percben Bandi ség gúnyos kiállította Csemcsét, az RMC hasra esett, balfedezetét. Kitört a vihar. Mancika ijedten hallgatta a közönség dühkitörését. — Te elmebeteg ökör! Nem félsz, hogy elkapjuk a nya­kadat? Csemcse, kenj le egyet hallatszott a kényszeredett vá- a májbeteg vízilónak! lasz — kezeit csókolom. Ezernyi ököl emelkedett a Mancika . Bandi robogóján levegőbe. Manci még sápad- ent ki a pályára. Fél óra tabb lett. Rendőrök tűntek fel mezben a pálya mentén, minden eshe­tőségre készen. A lány bal ol­dali szomszédja megszólalt: — Látott már a kisasszony múlva játékvezetői feltűnt a fiú, kezében a lab­da, mellette a két határbíró. Megkezdődött a meccs. Ban­di már a második percben fii- ilyen ütődött bírót? Ki kéne tyűit, szabadrúgást ítélt a sár­ga-feketék ellen. tömni! Mancika szenvedése kilenc- e9V számot. Hülye! — ordította egy ven percig tartott. Megtudta, borízű hang Mancika, mellett, hogy Bandi a nézők szemében ráér ma este? — Branyiga faultolt, nem azonos Brehm minden állat- Nyavalyek! fajtával, hogy születésekor meg A mérkőzés hetedik percé- kellett volna fojtani, hogy ré- beii Mancika Bamdikája tizen- gén a Lípótmezőn lenne a he- , egyest ítélt a BFC ellen, mi- lye. Magyar Képzőművészek hogy Szövetsége Észak-magyaror­szági Szervezetének tagjai kö- is találkozzék zal kerülnének ki majd a magyar résztvevők. Zielona Gora és Salgótarján között ugyancsak baráti, képzőművé­szeti kapcsolat van kibonta­kozásban. Jövő év májusában Salgótarjánban nyílik kiállí­tás a Zielona Gorában élő al­kotók műveiből, ősszel pedig a salgótarjáni tavaszi tárlat válogatott anyagát mutatják be a lengyel vajdasági szék­helyen. Ez a kapcsolat min­denképpen, gyümölcsözőnek ígérkezik a két város képző­művészei számára. Lóránt János több kiállítás­ra készül. Díszei! kőbánya és A Körös novemberben című képe szerepel a Fiatal Kép­zőművészek Stúdiójának Bu­dapesten decemberben meg­nyíló kiállításán. A jövő má­jusban megrendezendő IV. krakkói grafikai beinnáléra ugyancsak meghívták. A mis­kolci grafikai biennálén szin­tén szerepel, s még ez évben a Műcsarnok egyéni kiállításit rendez műveiből Dunaújvá­rosban. A Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus pá­lyázatot írt ki a Nógrád me­gyei Magyargéc klubkönyvtá­ra részére készülő pannó el­készítésére. Két Budapesten élő művész, Vecsési Sándor és Újvári Lajos, valamint Ló­ránt János adott be tervet. Lóránt János kapta a megbí­zást. Most ezen a pannon dol­gozik. Tóth Elemér Mancika szerint —, aki még sohasem volt meccsen — Ban­di gyámoltalanul, gyáván vi­selkedett, siralmas volt a sze­replése. A lányt súlyos csaló­dás érte. Most mit mondjon neki? Vigasztalja? Vagy kérje tűle számon, hogy miért nem vett elégtételt7 — töprengett Man­cika. Nem mond semmit — hatá­rozta el magát —, meg sem várja öt. Kiment a pályáról, és a legközelebbi nyilvános te­lefonállomáson feltárcsázott Ernőké, maga az? Vgye Palásti László NOGRAD — 1971. október 15., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents