Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-15 / 243. szám
\ A «uojjyi»! p^ríJfízoUság1 ölíse oíán Két év a'aft száz új autóbusz —■ ügymillió- hatszázerrel több utas — Mire számíthat az utazóközönség? A VÁLLALATOK eredményes gazdálkodásának egyik igen fontos feltétele a belső mechanizmus helyei kialakítása. állandó feileszlése. A nógrádi szénbányáknál is újabb átszervezésre készülnek. A széntermelésnél a még jelenleg is meglevői háromlépcsős irányítási rendszerről kétlépcsősre térnek át Az ezzel kapcsolatos terveket a vállalati pártbizottság és a saaíkszervezeti tanács is megtárgyalta. A széntermelés fokozatos csökkenését a termelőegységek fokozatos összevonása követte eddig is. A korábbi öt közép irányítást végző egy. ség a sorozatos összevonások következtében a nagybátonyi bányaüzemre szűkült. Ez a közbeeső irányítási szerv feladatait csak nagyon korlátozott feltételek mellett tudja ellátná. A piacszerzés és szénértékesítés eddig is vállalati központi feladat volt. A munkaerő-gazdái,kodásban a leépítésből adódó gondokat csak a többi termelőegység segítségével, központi ! irányítással tudták megoldani. Beruházási lehetőségeit a szénbányászati közös fejlesztek alap és a vállalati beruházási alap lehetőségei határozták meg. A nagyibátonyi bányaüzem terimelőaknái ma már 500— 1200 munkás foglalkoztatását. irányításét végzik, egymástól távol eső helyeken. A munkásszállítás ugyanakkor egysége®, kapcsolódik a többi gazdasági egységhez. Ez a vezetési felépítés, amely háromlépcsős, utasításos rendszerre épül, már nem felel meg a korszerű gazdasási vezetés követelményeinek. Késlelteti a vállalati döntések levitelét, a gyors információt. Nagy igazgatási költséget igényel, ezenkívül több alkalmazotti létszám foglalkoztatását. Akadályozza a hatékonyság növelését, a szellemi kapacitás ésszerű kihasználását. A vezetésben levő párhuzamosságok miatt gyakran , elmosódik a felelősség. Ez a rendszer egyébként fékezi a már kialakult nagy aknaüzem, ak önállóságát, az alkotó kezdeményezés kibontakozását is. A NÓGRÁDI szénbányák egységeinek önállósága a gazdasási reform bevezetése óta csak igen lassan, és kis mértékben növekedett. A gyorsabb fejlődést gátolta a háromlépcsős rendszer. A személyi feltételek biztosításában is gond. hogy a jelenlegi közép és alap szintű vezetők egy része nem rendelkezik kellő politikai és vezetési ismeretekkel. A vezetők munkaidejük nagy részét nani operatív ügyek intézésére fordítják. Kevés idejük marad a távlati fejlesztési kérdések kidolgozására. Az új irányítási rendszer lehetővé teszi a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelését. Fontos az is, hogy a hatáskörök belső megoszlását felülvizsgálják, módoA „tálcán nyújtott99 gondolat Ma a világ legtöbb, gyorsan fejlődő ipari országában sokkal több .külföldi szabadalmat vásárolnak meg, mint amennyit eladnak. Sőt, akadnak olyan nemzetek is, akik többet költenek licence- vételre, mint a hazai kutatásra. A szabadalmak megvásárlása különösen a kis- és közepes országok életében döntő. Ma már a nagyhatalmak közül is kevés dicsekedhet azzal, hogy önmaga képes a tudomány é6 a technika valamennyi ágában eredményesen dolgozó kutatási és fejlesztési gárdát fenntartani; és erre megfelelő pénzt áldozni. A mi gazdasági életünkben is egyre mtadenmaposabbá válik, hogy külföldről műszaki gondolatot, gyártási módot vásárolunk meg. és, ha modem technikát veszünk, akkor végre nem sajnáljuk a pénzt a betanulástól sem, tehát áldozunk arra is, hogy az újat alkalmazó szakembergárdát kinevelje az eladó .ország. Tehát: itt már nem is a berendezés az elsődleges, hanem a tudás! A műszaki gondolat megismerése és átültetése a hazai viszonyoknak megfelelően, A szabadalmak vásárlása sok-sok előnnyel kecsegtet. Általában főleg a gazdasági vonatkozásait szoktuk boncolgatni, azt, hogy készen kapunk olyan gyártási technológiát, modem megoldást, amit nekünk már nem kell „újra felfedezni”, hanem csak megtanulni. Az is igazság, hogy nem is lenne sem anyagi, sem szellemi képességünk, hogy mindazzal foglalkozzunk kísérleti laboratóriumokban, próbaüzemekben, amire az ipar átalakításához és korszerűsítéséhez okvetlenül szükségünk lesz. Meg ott az idő is —, hogy valamennyi érvet összefoglaljunk —, évekbe telik, amíg valami valóban újszerű megszületik!... De a pénz. a szellemi kapacitás, az idő „trojkája” mellé még szeretnék valamit hozzátenni: a szabadalmakkal együtt ipari kultúrát is vásárolunk. Tehát, nem csupán az időt gyorsítjuk fel azzal, hogy a kísérletezés idejét kizárjuk, és a készet kapjuk meg, hanem ezekkel a jól kiválasztott szabadalmakkal új gyártási gondolkodást is vásárolunk. S erre legalább olyan szükségünk van, mint a korszerű berendezésekre és termékekre. Akik előttünk járnak —, és csak onnan ."zabad ma technikát, műszaki gondolatot vásárolni, ahol előttünk járnak —. ott megtanulták már kihasználni a ociső tartalékokat, a korszerű üzem- és munkaszervezéssel a lehető legjobban hasznosítani a kor műszaki eredményeit. Rajtakaptam magam, hogy milyen szívesen használom fi „korszerű” kifejezést. Nem árt ennél is időznünk, mert sokszor halljuk, hogy a legjobb technikát, a világon szinte egyedülálló gépet vásárolt valamelyik üzem. hogy ilyen, és ilyen berendezés alig akad még' más országokban ... Nem tudom, hogy ezzel minden esetben dicsekednünk kell-e? ... Nem tükröződik-e ebben egyes vállalatok „nagyhatalmi” gondolkodása?... Ugyanis: nekünk nem a világ legjobb technikájára és licenceire, gyártási módjaira van szükségünk — hanem arra. ami a mi viszonyainknak legjobban megfelel!... Az utóbbi években meggyorsult hazánkban a licence- vásárias. Sokan ezt sokáig fölösleges pénzkidobásnak érezték, ma már egyre ritkább az ilyen hang. De, olyanok még ma is szép számmal találhatók, akik, ha választani lehet egy abszolút újdonsággal bíró licence és egy nagyjából korszerű gép (mert egy berendezés eleve nem lehet már olyan modern) között, akkor sokkal inkább a készen kapott berendezés felé hajlanak. Pedig: a készen kapott gondolat a több! Márcsak azért is, mert akkor azt éppen a hazai iparra és lehetőségekre nekünk lehet átépíteni. Most megint nem elsősorban az ismétlem, hogy ez így jóval olcsóbb, hanem azt. amit fontosabbnak érzek: a vele és a mellette dolgozó emberek tudása gyarapszik, addig, amíg a gondolatból — berendezés lesz, amíg a berendezéssel elkezdenek dolgozni. Bán János sütsák. A hatáskörök, döntési jogkörök ésszerű decentralizálására van szükség A hatáskörök átruházásának viszont elengedhetetlen követelménye az is, hogy az egyes lépcsőfokon olyan vezetők legyenek, akik a hatáskörrel. felelősséggel élni is tudnak. Csak így biztosítható a vezetés hatékonyságának, színvonalának, és tegyük hozzá: a fegyelem növelése. az információ gyorsítása. az általános költségek csökkentése. A piaci igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás, a munkaerővel, -eszközökkel való jobb gazdálkodás, a hosszabb távon is hatékonyan működni képes vezetési szervezet kialakítását követeli meg. Tervek szerint a nagybátonyi bányaüzemet, mint kö- zépirányitó szervet megszüntetik. ‘Ugyanakkor gondoskodnak az aknaüzamek vezetési stílusának megjavításáról. Fokozott önállósággal, nagyobb feladatokkal bízzák meg aiz aknaüzemeket. Az átszervezés egyben, mintegy 50 fős alkalmazotti létszámmeg- tafcarítáist is jelent. Ezenkívül módot ad a jelenleg még meglevő, úgynevezett bújtatott létszám felszámolására is. Csak ez több mint kétmillió forint bérmegtakarítást jelent majd évenként Az átszervezéssel kapcsolatban több intézkedést hajtanak végire. A nagybátonyi központi fatelep a vállalati anyagosztály irányítása alá kerül. A nagybátonyi íkül- üzemhez tartozó t ámjavító műhely, a Katalin-aknai ja- vítóműihelyrész. ezenkívül a nagybátonyi kötélpályán, a hozzájuk tartozó osztály azét val együtt a nagybátonyi gépüzem kezelésébe kerülnek át Ezzel a gépüzem, mint szolgáltatóegyséig nagyobb haitéflsonységgal végezheti a javító-, karbantartómunkát. Az átszervezés természetesen érinti majd az aknaüze- mefket is. ahol a körletek helyes kialakításával a műszaki és adminisztratív létszám meghatározásaival növelik az önállóságot. TERMÉSZETES, mint minden átszervezés, ez is embereket érint Itt is. csakúgy mint eddig minden esetben, az emberrel való törődés került előtérbe. A felszabaduló létszámmal elsősorban az ak naüzemek vezetését erősítik meg, ugyanakkor a 2007-es rendelet adta lehetőséggel élnek az arra jogosultságot szerzett dolgozóknál. Az átszervezést egyébként, a tervek szerint még ez év végéig végrehajtják. gondoskodnak a felszabaduló dolgozók áthelyezéséről, illetve nyugdíjaztatásáról is. ,B. J. Beszélgetés a személyforgalomról a VOLÁN vezetőivel Közeleg a tél, egyre hűvösebb az idő. Aki autóbuszon jár a lakóhelyétől távolabb eső munkahelyére, egyre érzékenyebben fogadja az indokolatlan ácsorgóit, a járatkimaradást, a személyforgalomban előadódó zökkenőket. Az ősz vége, a tél különben is növekvő feladatok elé állítja a Volán 2. számú Vállalatot, a közúti közlekedés Nógrád megyei „gazdáját”. Útjaink állapota, a hóakadályok, a síkosság, a gyakrabban előforduló műszaki hibák mind-mind nehezítik a gépkocsivezetők munkáját. Mire számíthat az utazóközönség az elkövetkező őszi- téli-tavaszi forgalmi időszakban? Mennyit fejlődött az utóbbi időben a vállalat? Hogyan ítélik meg a vezetők a vállalat helyzetét és lehetőségeit? Hol tartanak a téli felkészülésben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a rögtönzött sajtótájékoztatón Pa- bis József igazgatóval, Szalai László főmérnökkel, Vida Károly főkönyvelővel és Verbói Karoly munkaügyi osztályvezetővel. — Két év alatt a műszaki fejlesztésben öt év lemaradást kellett behoznunk — mondta az igazgató. — Még bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy néhány évvel ezelőtt időnként szinte katasztrofális volt a helyzet. Az elégedetlen utazók már-már megostromolták a vállalatot. Sokan a közlekedés csődjéről beszéltek. Azóta sokat javult a helyzet. Nem mondom, hogy ma már nincsen probléma, de szigorral és határozottsággal járunk el, ha hiányosságokat és mulasztást tapasztalunk. Erre két egészen friss példát is említett. Az illetékes szervekkel közösen végzett közúti ellenőrzések tapasztalatait. A gondatlan, az italozó, a szabálytalankodó gépkocsivezetőkre azóta kirótták a megérdemelt büntetést, ami intő példa valamennyi társuk számára. Egy utas nemrégen panasszal fordult a vállalathoz; hogy az állomáson nem várta meg az a menetrend- szerű autóbusz. A vállalat dicséretle méltó gyorsasággal és eréllyel intézkedett. Megtérítették az utas taxiköltségét és felelősségre vonták a mulasztást elkövető gépkocsivezetőt. Vida Károly főkönyvelő, ahogy ez egy alapos „számszaki ember”-hez illik, aki soha sem hagyatkozik az emlékezetére, hatalmas kimutatásokat teregetett maga elé. — Különösen a múlt évben volt látványos a vállalat fejlődése — mondta. — Huszonhét autóbuszt kiselejteztünk, hatvanat fölújítottunk és ötvenkilenc új kocsit vettünk. Ebben az évben tizenkilenc buszt selejteztünk és harmincnégy új járművet kaptunk. Az év végéig további kilenc új autóbuszt várunk. Durván számolva, két év alatt ötvenmillió forintot költöttünk a közlekedés fejlesztésére. Ehhez közép lejáratú hitelt vettünk fel, amit öt év alatt kell visszafizetnünk. A felújítások majdnem húszmillióba kerültek. Még néhány adat a fejlődés érzékeltetésére. Ha a múlt év első nyolq hónapját az ideivel összehasonlítjuk, a vállalat autóbuszai háromszázezer kilométerrel többet „futottak” és egymillió-hatszázezer utassal többet szállítottak. De nem az utasok rovására. Míg korábban az ország különböző közlekedési vállalatainak a kulturált közlekedésben elfoglalt helyét tekintve Nógrád megyét az utolsók között emlegettük, ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy megközelítjük más megyék utazási színvonalát. A férőhely-kihasználtság Debrecenben 36,9, Szegeden 33,7, Győrben 39,2 százalék. Ez a szám Salgótarjánban 39,6 százalékkal egyenletesen javuló képet mutat. A helyi közlekedés az utóbbi egy—másfél évben az új autóbuszok beállításával, a járatsűrítésre majdnem kétszáz új járattal bővült. A helyközi forgalomban nyolcvan új járat indult, ezzel javult az olyan települések megközelíthetősége, mint Ka- rancsberény, Nógrádmegyer, Vizslás, Herencsény, Kétbo- dony, Horpács, Nagybátony Katalin-bányatelep. Mátrade- recske, Szentes, Szátok és Luciáivá. — Közben nőtt a dolgozók száma, enyhült a gépkocsivezető-hiány, javultak a munka- körülmények — mondta a vállalat munkaügyi helyzetéről Verbói Károly. — Jelenleg kétezer-kétszáz emberünk van. Csupán gépkocsivezető nyolcvanhárommal több volt augusztus végén, mint egy évvel korábban. A közutakon szolgálatot teljesítők másfél százzal vannak többen. Ezzel arányosan csökkent a gépkocsivezetők túlterheltsége. Míg tavaly havonta átlagosan két- száznyolcvanhét órát voltak szolgálatban, az idei év első nyolc hónapjának átlaga kót- százhuszonhárom óra. Ugyanakkor az átlagbérek 2700 forintról 2940-re emelkedtek. — Tudni kell, hogy a személyforgalom veszteséges ágazat a vállalatnál — fejtette ki a főmérnök. — Ebből természetesen. nem következik, hogy mostohán kezeljük ezt a területet. Éppen ellenkezőleg. A személyforgalmat nem kényszerű kötelességnek, hanem egyik legfontosabb feladatunknak: politikai kérdésnek tekintjük. Minden intézkedésünk ezt a célt szolgálja, a munkafegyelem javításától a műszaki fejlesztésen keresztül az ellenőrzések szigorításáig. — A személyforgalomban mindezek a tényezők jótékonyan éreztetik hatásukat, amit bizonyára az utazóközönség is tapasztal — összegezte az elhangzottakat az igazgató. — Problémák vannak, a jövőben is. lehetnek, sőt elkerülhetetlenek, de arra törekszünk, hogy minél kevesebb legyen a zökkenő. Ami a téli felkészülést illeti, ha csak rendkívüli időjárás nem lesz, a vállalat a téli hónapokban is eleget tud tenni a kötelezettségeinek. Járműveink műszaki állapota jó, gépkocsivezetőink értik a dolgukat és az autóbusz-közlekedés szervezettségét is megfelelőnek tartjuk. Minden egyéb a közutak állapotán és téli használhatóságán múlik. Kiss Sándor % gyúr védőszárnyai alatt A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben nemcsak addig tart a dolgozó emberről való gondoskodás, amíg az aktív munkát végez. A gyár mozgalmi és gazdasági veze-, tői soha nem hagyják ki a számításból, hogy a gyárnak vannak olyan kiöregedett dolgozói, akik egész életüket az üzemnek szentelték. S habár a jelen időszakban már nem is járulhatnak hozzá a nyereségalap növeléséhez, szorgalmukkal és igyekezetükkel rászolgáltak a megbecsülésre. A nyugdíjasokat a szak- szervezet tartja együtt és így szervezett formában évről évre biztosítanak részükre kiránduióbuszokat, hogy az ország legkellemesebb, legszebb tájait meglátogathassák. Emellett lehetővé teszik részükre, hogy a gyár berekfürdői üdülőjében hatvan, Zsórifürdőn pedig nyolcvan nyugdíjas pihenhessen két hetet, minden évben jutalomképpen. Annak a lehetőségét is megteremtik, hogy a nyugdíjasok érdeklődési körüknek megfelelően bővítsék ismereteiket es kellően tájékozottak legyenek az élet dolgaiban. Legutóbb például 7-én a külön ilyen célból megrendezett nyugdíjasok iskoláján az új lakásügyi rendelkezésekről kaptak kimerítő tájékoztatást. Az év végéig előadást hallhatnak az emésztőszervi megbetegedésekről, megbeszélik velük külön előadás keretében az akarat szerepét az ember életében, hallanak a bolygó- kutatások új eredményeiről, és ugyancsak tudományos megalapozottságú előadások keretében kapnak képet arról, hogy mi okozza a rendkívüli időjárást. A nyugdíjasakról való gondoskodás temiészetes emberi megnyilvánulás a gyárban. Akik jelenleg élvezik a gyár vezetőinek ilyen irányú figyelmességét, nem érzik magukat sem elhagyatottnak, sem feleslegesnek. A jelenlegi aktív törzsgárdatagok- nak pedig biztató példa arra. hogy a lelkiismeretes szolgálat után szinte életük végéig a gyár védnöksége alatt élhetik le öreg napjaikat. Orosz Béla Nagy hordók — szorgos asszonyok Nem az asszonyok kicsik, a hordók nagyok. A szurdok» püspöki termelőszövetkezet Jobbágyiban működő savanyítóüzemében ezekben a hatalmas hordókban tették el és tartósítják a finom csalamádét, ecetes uborkát és paprikát. A pecsenyékhez, sültekhez való savanyúság üvegekbe „kiszerelve” nemsokára már az üzletekben is kapható | NÓGRÁD — 1971. október 15., péntek 9
