Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

Vidáman sütkéreznek a gyerekek a nagybátonyi játszótéren az őszi napsütésben

Fotó: Kulcsár József

Mai kommentárunk

Tapasztalatok összegyűjtésével, gondos elemzéssel, több évig tartó előkészítő munkával került a szövetkezeti törvény az országgyűlés elé. Hogy mennyire az életből merítve alkották meg a paragrafusokat, lemérhető abból: az ország- gyűlési elfogadása után a szövetkezeti törvény részleteiben ugyan még nem ismeretes, mégis nagy érdeklődést váltott ki a termelőszövetkezeti tagok között.

Egy cserhátszentiváni tsz-taggal cseréltünk gondolatot a szövetkezeti törvényről. Azt mondta: a miniszter beszámolójából és a felszólalásokból szerzett a törvényről ismeretet, de már ez is magabiztosságot keltett benne. Aztán elsorolta a törvény néhány főbb vonását. Megerősíti, hogy a szövetkezet nem „maszek” alakulat, hanem a tagok tulajdona és a népgazdaságban fontos szerepet tölt be. Büszkén mondta el, hogy a mezőgazdasági termelésnek a tsz-ek adják a 7C százalékát és, ha az ő tsz-ük nem is olyan gazdag, termelési értéke sem olyan nagy, ebben a hetven százalékban ott érzi keze munkáját. Aztán utalt arra, hogy jó lenne — különösen az ő vidékükön —, ha a tsz-tagok gondolatában uralkodóbbá válna a szocialista gondolkodás, ami azzal járna, hogy nagyobb felelősséggel, jó gazda módjára törődnének a birtokkal. Erre ad a törvény erősítést, jogot, mondta megelégedéssel.

Végül is a döntőbizottság lett a beszélgetés központja. Ugyanis a szövetkezeti törvény kimondja, hogy a jelenlegi vezetői bizottságokat — mivel feladatukat különböző okok miatt ellátni nem tudták — feloszlatják és helyükbe megalakítják a döntőbizottságokat. Nem új dolog ez, mert az ipari üzemekben működnek ilyen bizottságok és hasznos munkát végeznek. Tulajdonképpen a bizottság létrehozásával védelmet kapnak azok, akik a számukra elmarasztaló vezetői határozatokkal szemben védtelenek és bűntelenek. Ezek a döntőbizottságok fognak végső soron igazságot szolgáltatni.

Szükség van erre? Nagyon! Varsányban már egy esztendeje folyik a vita a vezetők és egy asszony között, akit elmozdítottak munkahelyéről és ő ezt igazságtalannak tartotta, De mennyi ilyen eset van a tsz-ekben. A döntőbizottságok határozata ellen üzemen belül nem lehet fellebbezni. Akkor sem, ha az a tsz-vezetőt marasztalja el. de akkor sem. ha az a tsz-tagnak kedvezőtlen. A tsz-törvény fellebbezési lehetőséget csak a bírósághoz hagyott.

A döntőbizottság a tsz-ben nagy jelentőségűnek ígérkezik, joggal ruházza fel a szövetkezeti törvény. Természetesen a működését meghatározza: kik lesznek a döntőbizottság tagjai. Szilárd elvi alapokon állnak-e? Jól ismerik-e a tagságot? Át tudják-e tekinteni a közös gazdaság minden gondját, baját? Nem feledik-e a közösség érdekeit? Együtt tudnak-e érezni a segítségre szoruló taggal?

Sok-sok feltétele van a döntőbizottság jó munkájának, Jóllehet, a törvény megjelenésekor részletes segítséget nyújt a bizottság megalakításához, azt viszont, hogy kik legyenek a bizottságban, a tagoknak kell eldönteniük. Nekik kell jóváhagyniuk a közgyűlésen. A döntőbizottságnak is a közgyűlés előtt kell elszámolnia munkájával. A szövetkezeti törvény, amely széles mértékben erősíti a demokratizmust, a tagoknak ad ezzel lehetőséget a jogok védelmére. de a kötelezettségek teljesítésére is. A tsz-tagok nagy érdeklődéssel várják a törvény megjelenését

— B —

Mi a jó, és mi a rossz

a tanácsi vállalatok kollektív s%er:i 3ilisriben ?

A kollektív szerződések véglegesítésénél a vállalatok

Melyiket?

Most törheti a fejét az a gazdasági vezető, aki a szovjet emberek életével és eredményeivel foglalkozó Fáklya című képeslapot és a Népszabadságot is olvassa. Vajon egész nap nyitva legyen-e az igazgató irodája a dolgozók előtt, vagy az a helyesebb, ha a hét meghatározott napjain fogadóórát tart? Ebben a kérdésben — feltehetően, anélkül, hogy tudnának egymásról — „felesel” egymással a Fáklya szeptember

26-i és a Népszabadság szeptember 29-i száma.

A Fáklya a nyitott ajtók kedvező pszichológiai hatását fejtegeti, és egy szovjet gyár igazgatójának példájára hivatkozik. Ugyanakkor a Népszabadságban Kapályag Imre korszerűtlennek tartja azt a vezetői stílust, ha az igazgató minden nap végigjárja az üzemet, és „megmutatja” magát a dolgozóknak. És megvalósíthatatlan- nak. Elveti azt a gondolatot és módszert, hogy a dolgozó a nap bármelyik percében igazgatója elé járulhasson.

Nem baj, ha két lap ugyanazt a kérdést másképpen ítéli meg. Csak a „szegény” igazgató kerül kicsit kellemetlen helyzetbe, hogy ezek után, vajon melyik módszert szeresse? Nyomban következhetne a jó tanács, amivel barátok és közeli ismerősök tréfásan gyakorta megtisztelik egymást: ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz. A két ellentétes módszer helyett legfeljebb kitalál magának egy harmadikat, amiből az a nagy előny származhatik: nem érheti vád, hogy szolgaian behódolt valamelyik bizonytalan kimenetelű elképzelésnek. Hiszen joggal ébredhet benne gyanú, hogy a két szemben álló vélemény közül az egyik esetleg tévútra viheti.

Még az is előfordulhat, hogy mindkét kizárólagos használatra ajánlott módszert tartózkodással fogadja. Ha valamire már két megoldás találtatott, miért ne lehetne még újabbakat kisütni? S miért kellene közülük bármelyiket is az egyedül üdvözítőnek tartani? Mert elképzelhető, hogy az egyik igazgató egész nap nyitva tartja az ajtaját, mégse kívánkozki be hozzá a kutya se. A másik csak délután kettőtől négyig fogad, de akkor mindig bátran és bizalommal keresik fel az emberek. —is

megvárhatták a közép távú tervek elkészítését, a többé- kevésbé véglegesnek tűnő variációkat, tekintettel arra. hogy a munkaügyi miniszter rendelete meghosszabbította az öt évre szóló kollektív szerződések megkötésének határidejét.

Zavaró körülmények — túlzott óval osság

A módosított határidő betartása a tanácsi ipari vállalatoknál sem okozott különösebb gondot. A szerződések előkészítésénél azonban több zavaró körülménnyel kellett számolni. Nem készültek el időben a központi végrehajtási utasítások, ráadásul az elkészítésre és kidolgozásra mindössze alig három hónap állt a vállalatok rendelkezésére a szakszervezeti választások után. A munkás-alkalmazotti bér nomenklatúra minisztériumi végrehajtási utasításának késői megjelenése a kollektív szerződések eddig is legkevésbé sikerült részeit, az anyagi elismeréssel és ösztönzéssel foglalkozó fejezetek és mellékletek alapos kidolgozását tette gyakorlatilag lehetetlenné. Az egyéb országos és jelentős megyei események ugyancsak sok energiát vontak el ettől a munkától. Mindezek nagyban befolyásolták az öt évre szóló szerződések színvonalát

Az elkészült, jóváhagyott kollektív szerződéseknél az első, ami szembetűnik, hogy a vállalati bér- és jövedelem- politikai koncepció nagyon halvány, alig észrevehető. Az alapos bérkoncepció hiánya, a bizonytalanság, a túlzott óvatosság, továbbra is fenntartja azt a sokat bírált gyakorlatot, hogy a munkáskeresetek differenciálódása nem tervszerűéin, hanem spontánul, elsősorban a túlórától függően következik be.

Változatlanul nagy gond a túlmunka szabályozása. A

Szécsény, délután három óra. A Kossuth út egyik alacsony épületének ablakában cégtábla jelzi: itt dolgoznak a SZÖVTERV szécsényi részlegének alkalmazottai. Egy helyiség, három rajzasztal, erősen vakító lámpák az asztalokon. térképek, pausztekercsek, fénymásolt tervek. Az irodavezető, Bolgár János építésztechnikus. a részleg munkájáról beszél:

— Január elsejétől működik, mint a SZÖVTERV szécsényi kirendeltsége. Állományunk jelenleg négy fő, s ez a legnagyobb problémánk, mert a duplájának is tudnánk munkát adni. Igaz, többen el sem férnénk, szűk helyiségünkben.

vállalatok többsége a szerződésben nem szabályozta azokat a kivételes eseteket, ami kor a hatévesnél fiatalabb, gyermekét gondozó anyának és az egészségre . ártalmas munkakörben dolgozónak túlmunka rendelhető el.

Mértéktelen tu lóra igény

Általában ennél a fejezetnél kisebb-nagyobb törvény- sértés tapasztalható, mert a helyesen megállapított követelményeket, annak felső határát tovább emelik. Rögzítik ugyan a napi, Illetve a havi túlmunka felső határát, de mellétesznek egy olyan törvénysértő szabályt. hogy az említett korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a túlmunka elvégzésére az anyagi kár megelőzése, vasv egyéb jelentős vállalati érdek miatt van szükség.

A túlmunka előírásait a Munka Törvénykönyve rögzíti, ezt minden vállalatnak, kötelessége betartani. Erre a témára a HVDSZ Nógrád megyei Bizottságával együtt, jobban, oda kell figyelnünk. A mértéktelen túlóraigények, vállalati és népgazdasági érdekek mögé való bújtatását, az önkényeskedések megszüntetését vissza kell szorítani.

A legtöbb törvénysértés

A kollektív szerződések munkaviszonnyal összefüggő fejezetei a legsikerültebbek. Több vállalatnál azonban előfordul, hogy nem kötnek ki próbaidőt, meghosszabbítják a felmondási időt annak reményében, hogy így jobban megtarthatják a munkaerőt.

A túlmunkához hasonlóan, problematikus a munkanormák jóváhagyásának, bevezetésének és megváltoztatásának szabályozása, a vállalati szakszervezeti szervekkel az együttműködés rendje. Az elkészült szerződések azt mutatják, hogy a vállalatok nem éltek ezzel a lehetőséggel megfelelően. A munkanormák felülvizsgálatának rendje, ilA kész tervek között tallózva több kereskedelmi létesítményt fedezek fel. Esztétikus megjelenés, modern formák. gondos kidolgozás.

— Főleg a vendéglátóiparnak, kereskedelmi szerveknek szükséges megrendeléseket elégítjük ki. Tulajdonképpen azzal a céllal alakultunk, hogy a szécsényi járásnak 'tervezési munkákat végezzünk. Hogy közérthetően fejezzem ki magam; a szeneskamrától a tízmilliós beruházásig mindent vállalunk. De nemcsak a járásban, az egész megyében végzünk tervezési munkákat. Legutóbb már a tanácsoktól is kaptunk megrendeléseket, iskolák, óvodák felújítására, .korszerűsítésére.

Érdekes dolog lehet a rajzasztal mellett dönteni egy-egy épület formájáról, az egyéni elképzeléseket a közösség igényeivel, a műszaki követelményekkel. előírásokkal úgy egyeztetni, hogy szemrevaló, mindenkit kielégítő létesítmény szülessen.

— Sokan azt hiszik, hogy csak megrajzoljuk az épületeket. Pedig számtalan konzultáció, tárgyalás előzi meg a tervkészítést. Sokszor lefekvés előtt kusza vonalakat, számsorokat, színes táblázatokát látok. Kimerítő munka, ha az ember szívből csinálja.

Tervcsomagot vesz elő asztali fiókjából. A négy kilónyi papírhalmaz a rétsági presszó, cukrászüzem, irodaház bővítésének kiviteli terve.

— Most fejeztük be, még az utolsó „simítások” hátra vannak ugyan, de ezt a tervet is sikerül határidőre szállítanunk. Terénynek szintén vendéglátóipari egység műszaki terveit csináljuk. Különben tevékenységünk szolgáltató

let ve a

norma karban tartási

in telked<-sí tervek nem kéA vén/

.i-sedé i alap fethasználásána

i; szabályozásánál ta1 álható c

i legtöbb törvénys«:“

tés. Töbt

; he! ven n«*n jelölték

meg a 1

cö/.vetlen anyagi őszÍÖrizés, c

> meghatározott rend értelmű

pénzbeli, valamint

nem pér

.'.beli juttatások arányát, ez €

■Űriek az összegeknek

a fe.Uias:

zna 'ható részesedési

'a Lap .na a

:vságától függő váltózásait, f€

:1 használásának elveit

és rends

/.erét, az év végi részesedést

jől munkabérre, a

vállalata

ál eltöltött időre,

valamint

a kiemelkedő munka végzés

re való tekintettel a

szabályait

;,:A nyereség-premizálást toyabbr.a i

s a túlzott biztonságr‘gr való

törekvés jellemzi. Az

e célra

fordítható összeget a

vá Halat o

k többsége egyetlen

tételben

határozta meg, a

felhaszn?

ilás rendszerét, módszereit s<

era szabályozták részletesen.

Nem jelent nagy váltásokat

A kollektív szerződés rendel kézé j ginek végrehaj tását csak akkor lehet elvárni, ha azt minden érdekelt ismeri. Ehhez nem elegendő a szerződések közreadása. Azt isméidét ni. oktatni kell. Ez az első .lépés a kollektív szerződés helyes megvalósításához.

Túlzás lenne azt mondani, hogy a most aláírt kollektív szerződések valamiféle nagy változást jelentenének az előzőkhöz képest, ám mód van arra, hogy az egyes rendelkezéseket szükség szerint módosítsák, kiegészítsék. Ezt szeretnénk elérni észrevételeinkkel és javaslatainkkal a törvénysértések, a helytelen szabályozások megszüntetése érdekében. Ezután már a vállalati kollektívákon a sor, hogy a benne foglaltak megvalósításáért megtegyenek mindent, ami erejükből telik.

Takács Gyula, a megyei tanács ipari

jellegű. A lakosság részére is szívesen végzünk tervezése Munkánk megoldja a kis szövetkezetek mindennapos gondjait.

Az évi tervteljesítésről kérdezem:

— Negyedévenként szoktuk értékelni munkánkat. Átlagosan ez évben remélhetőleg sikerül elérnünk a háromszáz- ezer forintot, ami a tervezési volument jelenti. A valós képet az tükrözi, ha a tervezett létesítmények kivitelezési ösz- szegét nézzük, ami húsz— huszonkétmillió forintot jelent. Egyébként a tervezési munkán túl építésbonyolítást is'vállalunk. Ez évben a szécsényi „ AFÉSZ-nek Szécsény- felfaluban a presszó építésénél végeztünk műszaki ellenőrző tevékenységet.

Probléma van a propagandával. Kevesen ismernek bennünket. még itt, helyben, a szécsényi járásban is, pedig még mindig van szabad kapacitásunk. Pedig a jövő évet illetően most kell megkezdeni a beruházóknak a tervekről való gondoskodást, mert később aztán • kapkodás kapkodást követ — mondja az irodavezető.

Bolgár János tősgyökeres szécsényi. Sokáig a szövetkezetnél dolgozott, mint műszaki vezető, harmincöt éves múlt. tanácstag. Ahogy értesültem. sok tervet készített társadalmi munkában a községi tanács részére. Többek között ő tervezte a szécsényi sportpálya lelátóját is.

Bolgár János azt mondta,' nem ismerik őket eléggé. Azt hiszem, Hátságon, Terényben, Szécsányfelfaluban. s számos helyen a megyében már nem kell bemutatni őket, a SZÖVTERV szécsényi irodájának dolgozóit. Szabó Gyula

Walter R. Fuchs:

Az új tanulási módszerek

Az ismeretközlés első forradalmát a könyvnyomtatás föltalálása tette lehetővé. Az ismeret, a tudás forrása mindaddig a nyomtatott betű maradt. míg... míg a gépek meg nem törték ezt az egyeduralmat. Üj fogalmak terjednek széles körben: audio-vizuális oktatás, oktatógépek, programozott tanulás. Új eszközök állnak szolgálatba: a tábla helyére a képernyő kerül, a tolla'c a fényirón váltja fel, a magyarázatot újra meg újra elismétli a filmvetítő vagy a magnetofon. .. Az új tanulási módszerek korunk pedagógiájának hatalmas távlatait körvonalazzák, s W. R. Fuchs könyve — amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg — mindazt összefoglalja, amit e módszerekről ma tudni kell.

A szakembernek és a laikusnak egyaránt sokat adó

mű — rengeteg ábrával és képpel — részletesen elemzi az új tanulási módszerek mibenlétét, fölhasználásuk előnyeit, az oktatógépek és a tanuló kapcsolatait. Ismerteti a nemzetközi, elsősorban a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban elért eredményeket, az elektronikus számológépek térhódítását az oktatásban, s azokat a módszereket, amelyek az oktatógépek közvetítésével új, szinte meghökkentően hatásos lehetőségeket teremtenek a tanulásra, az ismeretanyag gyors és alapos elsajátítására. A szerző, aki neves szaktekintély élvezetes stílusban, a bonyolult összefüggéseket jól megvilágító történetekkel fűszerezve írta meg könyvét, lehetővé téve így, hogy azt bárki haszonnal forgathassa.

(m)

NÓGRÁD — 1971. október 2., szombat 3

osztályának íoeloadoja

Látogatás a tervezőknél