Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESULJETEKI AI MSZMP NOGRAD MEGYE! BJZOTTS AGA ES A M E CiV E ! TANÁCS LAP/A ■fMji XXVII. ÉVF.. 215. SZÁM ARA: 1 FORINT 1971. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP Törik a kukoricát — Szüretelnek — Rossz is, de jó is Az utóbbi évek legnehezebb ősze köszöntött a mezőgazda­ságra. Az immár harmadik hónapjába lépő aszály rendkí­vüli nehézségek elé állítja a gazdaságokat. A traktorosok megfeszített erővel dolgoznak kemény talajon, de dicsére­tükre legyen mondva: így is jó minőségű munkát végez­nek. Az esőtlen, száraz idő­ben, „összeérett” a különböző növények termése és ez mun­katorlódást idézett elő. Baranyában sokfelé meg­kezdődött a korai érésű kuko­rica- és szőlőfajták szedése. A hét utolján már legalább száz betakarítógép dolgozott a kukoricatáblákon. Más évek­hez képest két-három héttel előbb indult meg a kukorica törése, ami részben rossz: ki­sebbek lesznek a hozamok, részben jó: hamarabb szánt­ják a helyükre kerülő ősziek alá a táblákat, az idén be­csülete van a kukoricaszár- nak is. A gazdaságok nagy mennyiségű szárat silóznak, hogy ily módon pótolják a sú­lyos szálastakarmány-hiányt. A napsütötte baranyai lan­kákon szedésre érett a Medoc Noir és az Oportó szőlő, s megkezdődött az előszüret. A tavalyi évjárathoz képest ke­vesebb must kerül a hordók­ba, minőségét tekintve viszont az utóbbi évek legjobb borai­ra számítanak a szőlősgazdák. Baranyával ellentétben He­ves megye nagy kiterjedésű történelmi borvidékein még csak a csemegeszőlőt szedik. A borszőlő szüretelésóvel még mindenhol várnak. Az aszá­lyos, de napfényben gazdag szeptemberi napok ugyanis rendkívül kedvezően befolyá­solják a szőlő érését, s napról napra gyarapítják a cukortar­talmát. S valóban ha az idő­járás továbbra is kedvez, ak­kor kiváló minőségű borokat szűrnek majd az idei szőlő­ből. A leányka, a muskotály, a hárslevelű máris több helyen 15—17, a Medoc pedig 20 cu­korfokos, a nagyszüret meg­kezdéséig, amelyet ezen a borvidéken októberre tervez­nek, a legtöbb szőlőfajta el­érheti, sőt meg is haladhatja a 20 cukorfokot. Somogy megyében ebben az időpontban öt év óta nem voltak olyan előrehaladottak az időszerű mezőgazdasági munkák, mint az idén. Jelenleg teljes erővel végzik a megyében a jövő évi ke­nyérnek való magágyának ké­szítését, szórják a szerves- és a műtrágyát, hozzáláttak a kapások betakarításához. Ve­tik a repcét, a takarmányke­veréket és az őszi árpát, he­lyenként pedig már a rozsot is. Helyenként megkezdődött a kukorica törése is. A nagy szárazság miatt ebből a fon­tos takarmánynövényből ke­vesebb lesz a vártnál. Fejér megyében — a kuko­rica hazájában — az agárdi, a mezőfalvi, a csátovári, az enyingi és a bodakajtori gaz­daságban láttak munkához az első kukoricabetakarító kom­bájnok. Eddig mintegy 2300— 2500 holdról takarították be a Felkészültek a télre Megkezdődött a próbafűtés Salgótarjánban Felújított hőközpontok — Radiátorcserék a lakásokban — Nyolcszáz tonna gőz naponta Az elmúlt napokban rend­kívül ingadozó volt a hőmér­séklet Nem egyszer 12 Cel- sius-fok alatt mértek a napi átlagos középhőmérsékletet Salgótarjánban. Az éjszakai órákban, de hajnalban is, többször mutatott hat fokot a hőmérő. A hirtelen bekövet­kezett időváltozás után szá­mosán feltették a kérdést: vajon hogyan készült az idei télre az Ingatlankezelő Vál­lalat távfűtési üzeme, hiszen 1965 -tői számos bosszúsá­got okoztak a lakóknak. A távfűtési üzem jelenleg 1500 lakás, s ugyanannyi lég­köbméternek megfelelő hiva­tal és intézmény, sőt üzem fűtését biztosítja a megye- székhelyen. Az új lakások egész sorába költöztek az idén is, így az üzem dolgozói is érzik felelősségüket. Ezért az idei télre nagyon lelkiismere­tesen készültek. A város lakóházaiba beé­pített 58 hőközpontban elvér gezték a munkát. A hőközpon­tokban és a lakóházakban el­végzett felújítási munkák ér­téke meghaladja az 1,5 millió forintot. Radiátorcserét vé­geztek mintegy háromszáz lakásban, hogy a lyukadá­sok ne gátolják a folyamatos fűtést. A 22-es, 23-as, és a 13-as jelű épületben megjaví­tották az úgynevezett elő- és utófűtő berendezést. A Pécs* kő utcai 15- és 16-os jelű épü­letben beépítették a meleg- víztermelő berendezést. Az erőműben csaknem félmillió forint értékben megtörtént a vízlágyító berendezés beépí­tése. A munkákat még most is folytatják, hogy a hivatalos fűtési szezonra mindenütt ké­szen legyenek a javításokkal, felújításokkal. Jelenleg a saj­tószékház fűtési berendezésé­nek teljes cseréjét végzik, de dolgoznak az új vasúti állo­más bekötésén is. Alapos előkészület után, a korábbiakból eltérően és na­gyon helyesen, a távfűtési üzem dolgozói megkezdték a próbafűtést Salgótarjánban. Ezzel az a céljuk, hogy még most, az aránylag jobb idő­ben kipróbáljanak minden be­rendezést, a jelentkező hibá­kat még most kijavítsák, hogy később zavartalan legyen az üzemeltetés, a meleg szolgál­tatása. Jelenleg 12 épületet kapcsoltak be a próbafűtés­be, de meleget szolgáltatnak az óvodáknak és bölcsődék­nek is. A lakóházaiknál, ahol a legnagyobb felújításokat vé­gezték, folyamatosan, három- naponkénti váltással végzik a fűtést. Ennyi idő elegendő a rejtett hibák megtalálására, illetve aizok kijavítására. Hol­nap, hétfőn beindítják az erőműben a nagyobb szivaíy- tyút, így fokozottabban, na­gyobb intenzitással végezhetik a próbafűtést. A távfűtési üzem 90 dolgo­zója az eddigi tapasztalatok szerint becsületes munkát vég­zett. De ezt lehet elmondani az erőmű dolgozóira is, akik a jelenleg napi 120 tonna gőz­termelést — éppen felkészü­lésük nyomán, szükség esetén napi 800 tonnára tudják fo­kozni, — s ezzel biztosítják a salgótarjáni bérházak, hivata­lok és intézmények zavarta­lan fűtését. termést. Hozzáfogtak a napra' forgó szedéséhez is. Az ország legnagyobb me­zőgazdasági üzemében, a Baj tahansági Állami Gazdaság­ban az idén 8000 holdon ter­meltek kukoricát, s ebből 3300 holdon vetőmagnak valót. A betakarítást megkezdték a 4700 holdnyi takarmánykuko­ricát 4 NSZK gyártmányú kombájnnal 30 nap alatt jut­tatják biztos fedél alá. Az Alföld legdélibb táján — Csongrádban — éppen két hónap óta nem hullott szá­mottevő csapadék. A fekete kötött földele olyan kemények, összetömődöttek, hogy a szán­tás az embert és gépet egy­aránt próbára teszi. Az ekék hatalmas rögöket fordítanak fel és a szántás után csak többszörös talaj munkával, te­temes költségekkel tudnak el­fogadható magágyat készíteni. Amíg a feketeföldeken csak a talajelőkészítésnél tartanak, addig a homokvidékeken már megindultak a vetőgépek. A rendkívül száraz homokfölde­ket viszi, hordja a szél, a gazdaságok mégsem várhat­nak tovább az esőre. Békés megye két cukorgyá­ra szeptember közepén kezdi az idényt. A termelők nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megfelelő készlettel in­dulhassanak. A rendkívüli szárazság miatt kőkemény ta­lajokban ugyanis törnek a répakiemelő ekefejek. Kocsi­kerék nagyságú rögöket szag­gatnak fel a gépek, s rendkí­vül lassan haladnak a répa­szedéssel. A rendkívüli szá­razság a répa minőségére ked­vező volt, a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják: mindkét Békés megyei cukor­gyár körzetében a sok évi át­lagnál magasabb a répa cu­kortartalma. (MTI) Ma várható a népszavazás végeredménye Szombaton reggeltől több mint nyolcmillió egyiptomi választó járul az urnáikhoz, hogy döntsön az ország 193 cikkelyből álló, új, állandó alkotmányának sorsáról. A szeptemberben immár máso­dik népszavazás hivatalos eredményei vasárnapra vár­hatók. Emlékezetes, hogy szeptember 1-én a szavazók 99 százalékos többségben hagyták jóvá a hármas arab államszövetség tervezetét. Megfigyelők hasonló ered­ményt várnak a mostani nép­szavazástól is. Szadat elnök az alkotmány­tervezetet a napokban, Egyip­tom újjáépítése fontos mér­földkövének minősítette. (MTI) Palesztin — j ordán tárgyalások A jövő héten kerül sor a jordániai hatóságok és a Pa­lesztinái ellenállási mozgalom képviselői közötti békéltető értekezletre — jelenti a szom­bati Al-Ahram. Az értekezlet egyiptomi és szaúd-arábiai közvetítő erő­feszítéseinek eredménye. Szab- ri el-Kholi, Szadat elnök sze­mélyes képviselője tájékoztat­ta az Al-Ahramot arról, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­sága közölte, Szaúd-Arábia kormányával: az Arab Liga szombaton kezdődő tanácsülé­se után hajlandó részt venni az ammani hatóságokkal foly­tatandó, Dzsiddában megren­dezésre kerülő tárgyalásokon. (MTI) A Lima—18 befejezte programját Befejeződött a Luna—18 automatikus űrállomás se­gítségével végzett kutatási program. Az állomást szeptember 2-án juttatták a Hold felé vezető pályára. A Luna—18 cal a repülés idején 85 al­kalommal létesítettek rádió­kapcsolatot, ekkor ellenőriz ték az állomás rendszerei­nek munkáját és mérték pá lyájának paramétereit. A Luna—18 automatikus űrállomás Hold körüli pá­lyán, 54-szer kerülte meg a Holdat. A Hold körüli pályán az állomás manővereket haj­tott végre azzal a céllal, hogy tökéletesítsék az autO' matikus Hold körüli repü­lés módszereit és biztosítsák a leszállást a Hold felszínéire. Szeptember 11-én bekap­csolták a fékező hajtómű­vet, az állomás elhagyta pá­lyáját és elérte a Hold) fel­színét, a Termékenység Ten­gerét körülvevő kontinens térségében, a következő ko­ordinátájú ponton: északi szélesség 3 fok, 34 perc; ke­leti hosszúság 56 fok, 30 perc. A leszállás helyét olyan hegyes vidéken választották ki, amely nagy tudományos érdeklődésre tart számot. Ugyanakkor, mint a méré­si adatok tanúsítják, az ál­lomás Holdlra szállása ilyen bonyolult topográfiai viszo­nyok között nem alakult kedvezően. Az állomással moszkvai idő szerint 10 óra 48 perc­kor megszakadt a kapcsolat. A szerkezet és a fedélzeti rendszerek működéséről új, kísérleti adatokhoz jutottak. A mérési eredmények fel­dolgozása folyik. (MTI) m Emberek a magasban. Rendszeresen ellenőrzik és cserélik Salgótarján világítóberendezéseit az ÉMASZ szakemberei Fotó: Kulcsár Tanácskozás a szocialista gazdasági integrációról A minisztériumok és más országos hatáskörű szervek vezetői szombaton tanácsko­zást tartottak a Parlament­ben. Vályi Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a résztvevőket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi, 25. ülésszakáról, amelyen elfogad­ták a szocialista gazdasági integráció programját. A ta­nácskozáson megvitatták a KGST-országokkal folytatott nemzetközi szakosítás és koo­peráció időszerű kérdéseit és a következő időszak teendőit. (MTI) A távolság semattizáA. Mi­nél távolabbról nézünk egy dolgot, annál sematikusabb- nak látjuk, Nemcsak az er­dőkkel és a hegyekkel va­gyunk így, amelyek messzi­ről képnek tűnnek, hanem mindennel. A kék erdő szép, de nem igaz. Aki csak a kék erdőt ismeri, nem isme­ri az erdőt. Pedig az ember­nek a megismerésre kell tö­rekednie. Minap egy gépírónővel be­szélgettem valamelyik gyári irodában, áramvonalas gépe mellett ült. Az írás történe­téről mondtam néhány szót, Kiderült: így nem ismeri az írást. Pedig átlagon felüli ügyességgel dolgozik írógépén, a jeleket megtanulta egy szakiskolában. Az eredetükre sose volt kíváncsi. Arra sem, hogy napjainkban majdnem négyszáz írást ismerünk. Nem hallott az őskor „író­isteneiről”, a babiloni Nabu- ról, az egyiptomi Thotról, akik felírják az emberi sor­sot „a végzet íróvesszejével”. Az ékírás ismeretlen, érthe­tetlen lenne számára. Pedig, ha másból nem, „Az askaloni fehér cethalról” szóló dalból tudjuk, hogy: „akkor a pin­cérek serege hat ékírásos cse­réptéglán hozta a vendégnek a számlát”. Jean Paul irta egy ind bölcs mondása nyomán: „Áldott legyen, aki az írást feltalál­ta”. A géphónő viszont el­mondotta, hogyan is zajlik le manapság egy gép- és gyors­író verseny? Az úgynevezett sebességi csoportban például a legjobb versenyzők néha csaknem félezer betűt ütnek le percenkén. Nemigen beszélgettünk, engem más kötelesség szólí­tott, őt is várta a sok akta, az írnivaló. — Egy nap mennyit ír? — kérdeztem? , — Átlagosan 60 000 betűt •— hangzott a válasz. — Hiba nélkül. Van úgy az ember — gon­dolom —, hogy nem veszi észre a „csodát”, holott ő teremti. Most nem a tudomány-tech­nikai felfedezésekről, a Hold­utazásokról beszélek, hanem a hétköznapok csodáiról, ame­lyek közül egyet most a gyár irodájában fedeztem fel a magam számára. Ezekből a jelekből, amelyek ősét csaknem tízezer éve raj­zolta az ősember a barlangok falára, félelemből, babonás­mágikus hitből, ma ez a csi­nos, törékeny nő naponta hat­vanezret ír le. Ez a munkája. Talán nem is olyan magá­tól értetődően egyszerű, mint eddig gondoltam. Bizony, a megismerésre kell töreked­nünk, amelyet minden per­cünk kínál a hétköznapokon is. Ha így járunk-kelünk a út­lápban. Ilyen igénnyel. Tóth Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents