Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

Muzslán megérett A cr& crcr Az idősebb nemzedék sok szépet mondott már a pásztói bortermő vidékről. Régen, a szüret idején, jókedvtől han­gos volt a község. Egy idő után aztán elfeledkeztek ar­ról, hogy Pásztón is lehet jó szőlőt termeszteni. Most, az idén, mintha a régi idők ele­venedtek volna meg, benépe­sült a Muzsla. A néhány esztendővel ez­előtt megkezdett szőlőtelepí­tés nehéz munkája az iüén hozott először igazán gyümöl­csöt. Harminc ember megál­lás rélkül szüretel. A száihtó gépjáimüver egymás "'ái. fordulnak s pir^c és a Muzsla között. Olyan gyöiiyö,,ű ter­mést visznek a piacra, hogy a legidősebb pásztói szőlőter­melő is bevallja: ilyen nem volt még ezen a vidéken. Kárpáti István, a főkertész mondta el: amikor a tsz tel­jesítette a csemegeszőlő-szál­lítási kötelezettségét, egy autóval Budapestre is felvit­tek. Tartottak attól, hogy alul maradnak a nagy szőlő- termesztő gazdaságok mellett. Amíg nem virradt, a keres­kedők elsiettek az ismeretlen pásztói szállítmány mellett. Amikor felkelt a nap, felfi­gyeltek a gyönyörű színű, át­tetsző, nagy szemű fürtökre. Az árakat egymás ellen ígér­ték. Nagyon jó pénzért kelt el a szőlő. Az idén talán ez volt az első jele annak, hogy Pász­tón a tsz birtokán megújhó­Kárpáti István főkertész és Kelemen Józsefné brigádvezető szőlő elszállítása előtt minőségi ellenőrzést tart alatti területről szüreteltek. A nagyároki tábla az idén dott fényben ismét újjáéledt termett először. A rózsási táb- a szőlőtermesztés. Iára nem is terveztek, de Látványnak is megragadó a ettől eltekintve holdanként öt szépen gondozott, dús fürtök- mázsát mar leszüreteltek ró- kel megrakott 151 holdnyi la. Ügy nevezik _ ezt, hogy gyümölcsös. Három tagban csemegéző®. A szó legszoro- oszlik meg. ötvenegy hold a sabb értelmében csemege is Muzslán, közvetlen mellette, Mátra déli oldalán cukorrá a Nagyárokban harmincöt édesedett termés, hold és a Rózsáson hatvanöt Nehéz volt, amíg idáig el- hold. A csemegeszőlőből tizen- jutottak. A szőlő nagyon öt vagonnal értékesítenek az munkaigényes. Éveken keresz- idén. A borszőlő szüretelése tül, a magastámtól eltekintve, ezután következik. Ebből hagyományosan művelték. 2700—2800 mázsára számíta- Kézzel kapáltak, kézzel per- nak. Nagyon megfontoltan, a meteztek. Az elmúlt év őszén realitásoknak megfelelően és az idén tavaszon először. területen vegyesen. De az is sokat jelentett, hogy a gépek itt is besegítettek. A szőlőtermesztőknek a leg­nagyobb gondot az okozta, hogy kevés a gép. Két speciá­lis saőlőkapával rendelkeznek és egy korszerű permetezővel. A területhez viszonyítva több kellene. Sokat segít viszont, az új műtrágyaszóró. Fokoza­tosan, a tsz gazdasági erejé­hez mérten, korszerűsítik a szőlőtermesztőt. Megéri, hi­szen az idén már kétmillió forint jövedelmet várnak a termésből. Muzslán megérett a szőlő. Sokat ígérő a termés. Akik itt mérték fel a várható termést, de még ekkor is csak rész- Ez az első év, amikor ilyen ben, modern termelési eljárást végzik munkájukat, elisme- mennyiségben terem szőlő vezettek be. A Muzslán a résre méltó sikert arattak a Pásztón, a tsz-nek. A múlt gyomirtást már vegyszere- közös javára, esztendőben csupán a Muzsla sen végezték eL A másik két _ b — Társadalmi munkával épült Egy presszó nyitása álta- — Nagyon jó a szellem. A Iában nem nagy esemény. De község csinosítása érdekében mekkora jelentősége van olyan helyen, ahol a lakos­ság tíz év óta minden szö­vetkezeti taggyűlésen el­mondta ezt az óhaját, s ahol — mint Csécsén —, a vezető­ségnek két hónapon keresztül a lakosság minden munkát szívesen vállal, Így történt ez a presszónál is. Több mint négyszáz társadalmi órát dol­goztak. Takács László nagyon sze­reti második, szűkebb hazá­ból jött ide, tizenöt évvel ez­előtt kezdő pedagógusként. szinte minden szabad óráját ját Csécset. Veszprém megyé- az itt végzett társadalmi mun­ka foglalta le. Az ÁFÉSZ a IV. ötéves terv későbbi idő­szakában szándékozta a presz- szót felépíteni, de annyi társa­dalmi segítséget ajánlottak fel az emberek, hogy az építke­zést előbbre lehetett hozni. Mint mondja: vele nőtt fel a falu. Amikor idejött, járda, villany sem volt. Azóta bol­tokat nyitottak, felépült a mű­velődési otthon, az új óvoda, és most a szövetkezeti presz- S7Ó. Hiányzik még a vízveze­ték, de a község lakói bíz­nak benne, hogy ez a kíván­ságuk is hamarosan teljesül. Kemény Erzsébet Erősödnek pártszervezeteink Kiss Józsefnek, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének nyilatkozata A X. pártkongresszus előkészítése, az országgyűlési kép­viselői és tanácstagi, a szakszervezeti választások hatására nőtt a párt tömegbefolyása megyénkben is. Ebben az időben számos pártonkívüli aktívát mozgattunk meg, közülük so­kan ismerték meg mélyebben a párt politikáját. A párt tö­megbefolyása növekedésének egyik jele, hogy az év eddig eltelt időszakában erősödtek pártszervezeteink — állapítot­ta meg a megyei párt-végrehajtóbizottság a legutóbbi ülé­sén. Mindezek hatására javult a tagfelvétel üteme, kedve­zőbben alakult a felvettek szociális összetétele, a tagfelvételi munka egyre jobban a mindennapi pártmunkaszervezés ré­szévé vált. A tagfelvételi munka alakulásáról, a további feladatokról beszélgetett munkatársunk Kiss Józseffel, a me­gyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának ve­zetőjével. — Alá pszerveze tőinkben az elmúlt időszakban kollektí­vabban, felelősségteljesebben foglalkoztak a tagfelvételi munkával. Mindjárt azt is hozzá kell tenni, hogy az el­múlt hónapokban nőtt a párt­csoport, a taggyűlés szerepe és felelőssége a pártépítésben. A tagfelvételi munkában ma már a céltudatosság és a terv- szerűség a jellemző. Ezt bizo­nyítja az a tény is, újonnan felvettek részben a termelő nagyüze­mek dolgozói. összefoglalva úgy fogalmazhatnánk, hogy a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozata alapján sikerült a pártszervek összetétele? és -szervezetek figyelmét a tagfelvételi munkára irányíta­ni. munkába, politikai akciókba és politikai oktatásba, figye­lemmel kísérik tevékenységü­ket. Több alapszervezetben megtörtént a tagfelvétel he­lyi lehetőségeinek felmérése. A pártvezetőségek tagjainak, a pártcsoportoknak ebben párt­megbízatásokat adnak. A fel­számolni néhány olyan időről 1 időre jelentkező gondot, ame­lyek gátolják a tagfelvételi tevékenységet. Továbbra is je­lentkeznek ebben a tevékeny­ségben úgynevezett fehér fol­tok. Ezek közé sorolnám, hogy néhány pártszervezet éppen a tagfelvétel hiányában „elöre­gedik”. Egy másik. Nem tör­tént tagfelvétel például a ba­lassagyarmati járás pártszer­vezeteinek 76,1 százalékában. Nem tartjuk indokoltnak ép­pen a balassagyarmati járás­ban a párttagság létszámának stagnálását, de a rétsági járás alacsony növekedését sem. A nők felvételénél nem sikerült jelentősebben előre lépni a szécsényi, a balassagyarmati és a pásztói járásokban. Meg­ítélésem szerint a tagfelvétel nem vált minden alapszerve­zetnél kollektív tevékenység­gé. A szemléletben is előfor­vetelre kerülök többségével 5,. . , ........ - ­_-__ dúlnak meg kulonbozo szelso­s zeminanumszeruen körzeti, vagy alapszervi szinten meg- hogy az ismertetik a Szervezeti Sza- jeíentős bályzat alapvető kérdéseit, — hogy csak a legfontosabbakat említsem. — Ezek után, hogy alakult az újonnan felvett párttagok — Milyen pasztalhatók munkában? új vonások ta- a tagfelvételi — Az utóbbi időben egyre jobban erősödtek pártszerve­zeteink, s ez azt jelzi, hogy a tagfelvételi munkában való­ban jelentkeznek új vonások. Néhányat megemlítek. Arról már szó volt, hogy az újonnan felvett tagok nagy száma a termelőüzemekből és nagy­üzemekből kerültek pártunk sorai közé. Űj vonásiként je­lentkezik az is, hogy a pártba felvételre kerülőkről mindin­kább érdemi vita alapján dön­tenek. A tagfelvételnél a pártszervezetek következete­sebben támaszkodnak a szo­cialista brigádokban, a szak- szervezetekben, a KISZ-ben dolgozókra. Bátrabban élnek alapiszervezeteink a Szervezeti Szabályzat adta új lehetőség­gel, azzal, hogy a X. kong­séges, téves felfogások, mint például egyes helyeken enged­ményeket tesznek, másutt ma­gas a követelmény, de néhány alapszervezetben indokolatlan az úgynevezett objektív okok­ra való hivatkozás, mint pél­dául az, hogy nincs kit fel­venni a pártba. Néhány alap­szervezetben az sincs megfele­lően tisztázva, hogy milyenek a KISZ-szervezetek tagfelvé­tellel összefüggő tartalmi és módszerbeni feladatai. Előfor­dul az is, hogy a pártvezető­ség nem győződik meg arról, a felvételt kérő megfelelően ismeri-e a párt Szervezeti Sza­bályzatát. Az elkövetkező idők felada­tai, hogy az itt felsorolt gon­dokat megszüntessük. Arra van szükség, hogy a pártszer­vezetek jobban törődjenek a tagfelvételi munkával, a párt­vezetőségek kollektíván és — A pártszervezetek január óta 594 új tagot vettek fel, 40,5 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Ezzel a párttagságunk létszáma jelentősen nőtt. A tervszerűbb politikai munká­val elértük, hogy párttagnak legnagyobb számban a fizikai dolgozók jelentkeztek és azok is kerültek felvételre. A fel­vett párttagok 52,8 százaléka fizikai dolgozó. Az építőipar­nál például 60, Salgótarján városnál 57,6, a pásztói járás­nál 54,6, a szécsényi járásnál pedig 53,4 százalék. A párt- felelősségteljesen foglalkozza- szervezetek törekedtek arra, nak ezzel a feladattal. Arra hogy a fizikai dolgozók leg- van szükség, hogy az alap­jobbjai kerüljenek a párt so­raiba. E törekvés kifejezésre jut a szakmunkások számá­nak és arányának növekedé­sében. Itt jegyzem meg, hogy számszerűségében és arányá­ban is növekvő a nők felvéte­le. A felvettek 34 százaléka nő. Előrelépés történt a fiata­lok felvételénél is. A 26 éven aluliak aránya ma már 43,6 resszus a tagfelvételi korha- százalékot tesz ki. Összegezve tárt tizennyolc évre szállította le. Ezért az alapszervezetek nagyobb figyelmet fordítanak szervezetek munkájában még • inkább a céltudatosság és tervszerűség érvényesüljön, hogy az elkövetkezendő idők­ben az új tagok felvételével tovább erősödjenek a párt- szervezetek megyénkben is. Nem a felvételi ütem foko­zása, hanem a minőségi ösz- szetétel további javítása a cél, a párt munkásjellegét kell erősíteni. Erre nagy lehető­a párttagságra alkalmas fiata­lok megismerésére és pártba való felvételükre. Jobban igénylik a KISZ-szervezetek ez irányú előkészítő tevékeny­ségét. De változott bizonyos mér­tékben a tagfelvételi munka tartalma és módszere is. Párt- szervezeteink nagyobb gondot fordítanak a tömegszerveze­tekben, -mozgalmakban dolgo­zók párttaggá nevelésére. Je­lentős részüket tudatosan be­vonják különböző társadalmi azt mondhatom hogy a tag- ^gemk vannak a baiassagyar- feivételnéi partszervezeteink mati és a rétsági de a pásztói külön figyelmet fordítottak a járásban is, és itt, ezekben a Lt’lß'lPIVPtP . . ­járásban is előfeltételeinek járásokban a fizikai dolgozók, megteremtesere. Arra toreked- ezen beiül a nők és a fiatalok tek hogy a partba olyanok terén kell előbbre lepm. kerüljenek, akik szocialista Alapvető feladat, hogy a fizi­brigádtagok. a közéletben, vagy valamely tömegszerve­zetben, mozgalomban már te­vékenykedtek. — Miben szabná meg az el­következő idők feladatait? — A tagfelvétel területén meglevő eredmények mellett még mindig nem sikerült fel­a kai munkások, nők, fiatalok felvételét dialektikus egység­ben szemléljük és kezeljük. Még több fiatal munkást és nőt igyekezzünk felvenni, akik munkájukkal kiérdemel­ték, hogy tagjai legyenek pár­tunknak — fejezte be nyilat­kozatát Kiss József elvtárs. Somogyvári László Segített a tagság — a tár­sadalmi munkán kívül—cél­részjegy-jegyzéssel, a tsz 25 köbméter homokkal és három­ezer forint értékű erőgép- munkával, a tanács pedig a presszó előtti jarda megépíté­sével és egy akkora terület juttatásával, ahol később a kerthelyiséget lehet kialakíta­ni. A megnyitó ünnepségen is­merkedtünk meg Takács Lász­lóvá, aki az ÁFÉSZ igazgató- sági tagja, az általános isko­la igazgatója, s aki a helyi intéző bizottság elnökével, tagjaival együtt sokat tett az új vendéglátóegység megnyi­tásáért. — Nagy az öröm a falu­ban. Régi vágyuk vált valóra a presszóval. Nem kell fagyi­ért, süteményért a kocsmába járni a gyerekeknek. Most, eb­ben a szépen berendezett he­lyiségben, a szüleikkel is el­jöhetnek süteményt fogyasz­tani — mondja, majd így folytatja; Zoli csúnyácska, tizenkilenc éves. Haja szürke, illetve fe­kete, csak szürkének tűnik. Szeme olajosbarna, de a fe­hérje nem fehér, hanem sár­ga. És arcbőre szürkészöld, pattanásos. Kitűnően érettségizett, de az egyetemre nem vették fel, helyszűke miatt. Elment dol­gozni a gyógyszergyárba. El- iigyetlenkedett a boszorkány- konyhákon egy évet. Arca a sok gyilkos gőztől még zöl­debb lett, és most már a füle mögött is pattanások virítot­tak. Ezért mindenki szerette a gyárban. Amikor elszállt az egy év és ismét megindult a népván­'Szivar a portásnak tudta, ismerte ezt a szöveget, ezért hát oda sem figyelt. A hivatalban mindenkinek tisztességtudóan köszönt, a papa bemutatta a hivatalfőnö­kének őt és most már hár­man átmentek a főhivatal főnökéhez is vizitelni. Azaz­hogy, itt is — ott is kérni. Protekciót, Zolinak az egye­temi felvétel sikeréhez. A hivatalfőnök a miniszté­dorlás az egyetemek felé, apja rium rászólt, vegye föl a sötét ru­háját. Érdekes, tavaly eb­ben ballagott, és most egy kissé murisán rövid a nad­rág szára is, a zakó is. A papa végigmustrálta őt, egy kicsit hümmögött, mondta, húzza ki magát, ne legyen olyan tyúkmellű és bent a főosztályvezetőjének szólt, a főhivatalfőnök a mi­niszternek. Mindenki minden­kinek mindent megígért. A papa nem nyugodott, a pa­pát nem olyan fából farag­ták, mondta is Zolinak, hogy nem sokat örökölt tőle, már­mint az energiájából. A papa elment egy katonatiszt hivatalban, ha beszél, érthe- ismerőséhez is. Azután elment tőén, hangosan mondja el a kerületi tanácselnökhöz és möndókáját és nézzen az em- a kerületi pártbizottság titká- berek szemébe. Zoli kívülről rához. Kisebb átlátszó és egy­ügyű ürügyek segítségévei összebarátkozott a miniszté­riumi titkárnőkkel, és szivar­ral kínálta a portást. — Mondja csak bátyám, ne­héz dolog ez a fölvétel? — Hát beleizzadnak a gye­rekük, mire kijönnek a szobá- bul. 1 — No, nem arra gondoltam én, hanem hát hogy nehéz-e a bejutás az egyetemre. — Hiszön én is arról be­szélők — kartársam. — Jó, jó. De hol kell itt mozgatni valamit, vagy vala­kit, hogy a fiamnak sikerül­jön. — Kérőm, szépen. A gyerök mozgassa a könyveket, mög az eszét. Akkor sikerül... Apa nem volt megelégedve az együgyű paraszti válaszok­kal, mérgesen ment haza. Zolit behívatták a bizottság Apa másnap lejárja a pro- tektorokat és mindenkinek megköszönt mindent. Minde­nütt kedvesen fogadták, a hi­vatalfőnöke azt modta, ez a kötelességem. A főhivatal fő­nöke: „rendes ember a mi­niszter” — és hozzátette, a Lajos. Együtt érettségiztünk Egerben, a cisztereknél, még 1930-ban. Az volt ám a szép világ barátom — és hátba paskolta apát. Elment a zord épület portá­sához, ismét elővett egy ha­talmas aranygyűrűs szivart:, tüzet is adott hozzá. — No, ugye, mondtam! — szólt a nagy bajuszú ember. — Ész köll ide kartársam, ész. Mög lélekjelönlét Az ám 1... Apa kipipálta az összes ne­vet, tehát mindenkinek meg­köszönt mindent. Aztán ha­zament, és azt mondta Zoli- az értesítést, Zoli tíz pontot nak; „Tudod, fiam, ha akkor szerzett a felvételin, tízet vitt pem megyünk a templomba... a gimnáziumból, tehát a ma- bizony a jóisten ..." ximális húsz pontot érte el — felvették. (suha) NÓGRAD — 1971. szeptember 11., szombat 5 elé. Agya könnyedén moz­gott, mindenre villámgyorsan, de azért tudományos elmé- lyültséggel válaszolt. A tu­dós férfiak megállapították, hogy többet tud ez a gyerek, mint hajdan Európa leghíre­sebb alkimistája tudhatott. Azonnal felvették a vegyésze­tire. Kijön Zoli a nagy épületből, mit sem sejtve a sikerből. Apa ott várja izgatottan a kapu­ban. Szótlanul kézen fogja, és becipeli őt a legközelebbi templomba. Imádkoznak, Zoli félszívvel, apa egésszel. Két hét múlva megkapják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents