Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXVII. EVF., 206. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Oifcari HlíkSos latogcaicssa Salgótarjánban Ä megyei pártbizottság ven­dégeként tegnap délután két­napos látogatásra Salgótar­jánba érkezett Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára. A kedves vendéget a megyeszékhelyen Jedlicska Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságánaik tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, és a megye több vezetője fogad­ta. — A megyei pártbizottság székházában Jedlicska Gyula, a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről tájékoz­tatta megyénk vendégét. Dél­után, a megyei pártbizottság szervezésében a TIT új szék­házában megyei aktívaülést rendeztek, ahol Óvári Miklós elvtárs aktuális belpolitikai kérdésekről adott tájékozta­tót. Óvári Miklós elvtárs ma folytatja salgótarjáni prog­ramját. Tájékoztató as ifjúsági és szövetkezetekről szóló törvény javaslatról Tanácskoztak az országgyűlés bizottsági elnökei, csoportvezetői szövetkezeti politikája aláhúz­za: a szövetkezeti mozgalom nem átmeneti jellegű, ezeknek a társulásoknak a jövőben is jelentős szerepük lesz a szo­cializmus építésében. Tevé­kenységük helyét, súlyát né­hány szám is bizonyítja: a 2700 mezőgazdasági termelő- szövetkezetnek több mint egy­millió 100 000 tagja van, ők adják a mezőgazdaság brut­tó termelésének 70 százalékát. Az 1100 kisipari szövetkezet évi termelési értéke megha­ladja a 27 milliárd forintot, a 600 általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet egy- harmaddal részesül a kiske­reskedelem és a vendéglátás forgalmából, a 380 takarék- szövetkezet hozzávetőleg 800 ezer tagjának a betétállomá­nya meghaladja a 4 milliárd forintot, s már 60 000 tagja van a lakásszövetkezeteknek is. A szövetkezeteket úgy kell megítélni, hogy ezek a társu­lások nagyon jó formák a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangjának biztosítására. A szövetkezet a szocialista gazdálkodás egyik — az állami vállalatokkal egyenrangú — vállalati for­májává fejlődött, a szövetke­zetek számottevően hozzájá­rulnak a lakosság széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. Mindez külön is aláhúzza, hogy érdemes időszerű, és szükségszerű, egységes .jogszabályi keretbe fog­lalni a szövetkezetek mű. ködösének alapelveit, a tevékenységükkel kapcsola­tos jogokat és kötelességeket. A referátumok vitájában ki­fejtette véleményét dr. Ortu- tay Gyula, Sándor József, dr. Bélák Sándor és dr. Pesta László országgyűlési képvise­lők. A tanácskozás dr. Beresz- tóczy Miklós zárszavával ért véget. (MTI) Jeruzsálem és az Szerdán a Parlament Gobe­lin-termében értekezletet tar­tottak az országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, a kép­viselő csoportok vezetői, va­lamint az országgyűlés tiszt­ségviselői, A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Varga Gáborné, az országgyűlés al- elnöke is — dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke tájékoztatta a képvise­lőket a soron következő ülés­szakról, a felkészülés teendői­ről, majd dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese szólt a parla­menti vitára „kész” ifjúsági törvénytervezet jelentőségéről. A törvénytervezet — mon­dotta egyebek között — mél­tán megérdemli a viták során kapott jelzőt, valóban az ifjúság „al­kotmánya” lesz. Szocialista államunk rendsze­resen, kiemelten foglalkozik az ifjúság helyzetével, gond­jaival, ezt a hangsúlyozott tö­rődést állami intézkedések egész sora bizonyítja. Egy sereg törvénynek, jogszabály­nak vannak ifjúsági vonatko­zásai. A fiatal nemzedék sa­játos helyzete azonban szük­ségszerűen megköveteli, hogy az ifjúság jogait, kötelességeit egységbe foglalják — erre hi­vatott a világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezésnek számító magas szintű jogsza­bálygyűjtemény. A törvény megalkotását sürgette az a kö­rülmény is, hogy az ifjúság neveléséért felelős szervek munkamegosztása ma már nem felel meg a társadalmi fejlődés fokának, a létszámá­ban is megnövekedett korosz­tály társadalmi súlyának, je­lentőségének, A törvényterve­zet kialakítása jó másfél esz­Kedden elhangzott az el­ső hivatalos amerikai nyilat­kozat Jeruzsálem kérdésének esetleges ENSZ-vitájáról. McCloskey, a külügyminisz­térium szóvivője ugyan nem ellenezte nyíltan, hogy Jor­dánia kérését követve a Biz­tonsági Tanács napirendre tűzze az arab Jeruzsálem „judaizálásának” problémáját, ENSZ de értésre adta, hogy az Egye­sült Államok „a csendes dip­lomácia kézenfekvőbb for­máit” részesíti előnyben, s reméli, hogy a vita, ha létre­jön, „nem bonyolítja a kö­zel-keleti rendezés érdekében tett erőfeszítéseket”. Eközben Tekoah, Izrael ál­landó ENSZ-képviselője kö­(Folytatás a 2. oldalon.) TANÉVNYIT Iskolaavatás Érsekvadkerten Hazánk több, mint hat­ezer általános és középisko­lájában tegnap tartották a tanévnyitó ünnepséget. Ez • alkalommal külön köszön­tötték az igazgatók az álta­lános iskolai tanulmányai­kat most kezdő 126 ezer kisdiákot csakúgy, mint a középiskolák új első osztá­lyos tanulóit, akiknek szá­ma megközelíti az 56 ezret. Az általános ■ és a középis­kolák nappali tagozatán, az 1971 72-es oktatási évben — nem végleges adatok szerint — több. mint egymillió 300 ezer diák gyarapítja ismere­teit, tudását. Nógrád piegyében is le­zajlottak a tanévnyitó ün­nepségek. E napon Érsek­vadkerten új, korszerű. álta­lános iskola avatására is sor került. Az új létesít­mény, amely a járulékos be­ruházásokkal együtt, mint­egy kilencmillió forintba ke­rült, s amelynék építésében társadalmi munkával a köz­ség apraja-nagyja is részt vett, nyolc tanteremmel, egy fizikai előadóval, tornate­remmel, korszerű konyhá­val és étkezőhelyiséggel ren­delkezik. Az új tanévben mintegy 530 tanuló számára jelent ez az iskola második otthont, akik 24 nevelő irá­nyításával, 17 tanulócsoport­ban folytatják itt tanulmá- Biti nyalkát. Eddig a községben a f * - múlt örökségeként, négy he- - Íven. szétszórtan elheivezke- jjTl dő épületekben folyt az ok- : lató-nevelő munka. Az új ■“ létesítmény lehetőséget nyújt t| arra, hogy korszerű körül- if menyek között tanulhassa- B nak a felső tagozatosok. s í- az alsó tagozatos diákok egy ”• része is. Egyébként a balassagyar­mati járásban eddig a 17 felső tagozatos iskola közül ötben, köztük Érsekvadker­ten, folyt váltakozó tanítás. Az új iskola felépültével Er- sekvad kerten másfél—két hónap múlva csak délelőtt járnak iskolába a gyerekek. A járás községei közül el­sőnek ugyancsak itt kezdő­dik meg, a mai nápon a szaktantermi oktatási módszer bevezetése. Ehhez a szemé­lyi és a tárgyi feltételek adottak. 5J. V-"■iá-."N Az iskolaavató ünnepség szavalattal kezdődött, majd Horváth József, a Balassa­gyarmati járási Hivatal ve­zetője vágta el a szalagot. Az ünnepség a tornaterem­ben zajlott le, amelyen je­len volt Molnár Károly belkereskedelmi miniszter- helyettes. Érsekvadkert dísz­polgára is, valamint a párt­ós állami szervek képviselői és a szülők. Görbe Imre ta­nácselnök köszöntötte a résztvevőket, ezt követően Horváth József mondott ün­nepi beszédet. Többi között szólott pár­tunk és kormányunk köz­oktatáspolitikai elképzelései­ről, a megyei és a járási szervek erőfeszítéseiről. Mint mondotta, Érsekvadkert a járás legnagyobb községe, ennek ellenére a helyi ok­tatásügy mindeddig rendkí­vül mostoha körülmények­kel rendelkezett, a múlt rendszer átkos örökségeként. A gazdasági fejlődés lehető­vé tette, hogy a szellemi élet, ezen belül az iskola­ügy is, fejlődjön. Ezt köve­tően a szónok részletesen méltatta a Magyar—Cseh­szlovák Barátság Termelő- szövetkezet, a KISZ, az út­törőszervezetek, a pedagógu­sok és az egész lakosság példás felajánlásait, a tár­sadalmi munkát, amelyre — mint mondotta — továbbra is szükség lesz. hiszen hi­ányzik még két műhely, rendezni, parkosítani kell az, iskola környékét. Külön szólt a tanulókhoz, a pedagógu­sokhoz és a szülőkhöz, eredményes munkát kívánt az új iskolában. Ezután Réti Lajos iskola- igazgató mondott tanévnyi­tó ünnepi beszédet. Köszön­tötte a kis elsősöket, akik több, mint 60-an, most kez­dik az első tanévet, szólott a felső tagozatosokhoz, az iskola megóvására szólítva fel valamennyiüiket. Majd ünnepi műsor következett, amelyet az óvodások, az is­kola tanulói, illetve a Balas­sagyarmati Állami Zeneisko­la tanárai adtak. Ma, megyénk valamennyi iskolájában megkezdődik az oktató-nevelő munka. tehdeje kezdődött meg, kodi- fikációs bizottság alakult a témában leginkább érintett állami és társadalmi szervek képviselőiből, az ideiglenes ja­vaslatot több ízben megtár­gyalta az Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács, s — most legutóbb — a Minisztertanács. Alkotói, létrehozásának szor­galmazói széles körű társadal­mi vitára bocsátották, ennek során háromezernél több fiatal mondta el véleményét, s nyújtott be több ezer ja­vaslatot. A törvényjavaslat abból az elvből indult ki, hogy az ifjú­ság a társadalom része, alap­vető céljai, érdekei azonosak a társadalom céljaival, érde­keivel. Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter a szövetkezetek­ről szóló törvényjavaslatot „mutatta be” a képviselőknek. Hangsúlyozta, hogy a társa­dalmi fejlődés elért eredmé­nyei, a gazdálkodási rend re­formja, illetve a szocialista demokrácia általános kibonta­kozása egyenértékű indokok az egységes szövetkezeti tör­vény megalkotásában. A párt Az érsekvadkerti új általános iskola, amelynek ünnepélyes avatására tegnap a tanévnyitó alkalmával került sor

Next

/
Thumbnails
Contents