Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

Ahova a magyar de!egéc;ó ellátogat: ARGENTÍNA Magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési tárgyalások folynak Moszkvában. Képünkön: a magyar küldöttség vezetőjét dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettest (jobb oldalt) fogadja szovjet tárgyalópartnere, Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes Közgyűlés elé viszik a közel-keleti kérdést Maurice Schumann francia külügyminiszter ma hazánk­ba érkezik Makacs CDU-ellenállás A nyugat-berlini CDU el­lenállásán megbukott a városi szenátusnak az a terve, hogy a városi parlamentben képvi­selt mind a három párt — az SPD, az FDP és a CDU — közös nyilatkozatban üd­vözölje a négy hatalom nyu­gat-berlini megállapodását. A nyugat-berlini parlament kedden tartott rendkívüli ülé­sén az SPD és a Nyugat- Benlinben ellenzékben levő FDP közös nyilatkozatot nyúj­tott be. s ezt a parlament többsége el is fogadta. A CDU ellennyilatkozatát, amely üdvözli ugyan a nyu­gat -berlini lakosság számára bekövetkező könnyítéseket, de „komoly aggodalmakat” han­goztatott a „keleti félnek telir politikai engedmények miatt” a parlament többsége elvetet­te. (MTI) Miután Izrael szisztemati­kusan szembe helyezkedik a Biztonsági Tanács határoza­tán alapuló rendezési kísérle­tekkel, Egyiptom úgy hatá­rozott, hogy az ENSZ-közgyű- lés szeptember 21-én kezdődő ülésszaka elé viszi a közel- keleti kérdést, beleértve an­nak minden részletét. Mahmud Elad miniszterel­nök-helyettes és külügymi­niszter a jövő héten New Yorkba utazik, hogy részt ve­gyen a közgyűlés általános vitájában, amelyre az ülés­szak kezdetén kerül sor — adja hírül az Al-Ahram. A közel-keleti vi'ta időpontjára a jelenlegi diplomáciai kam­pány végeztével, az Egyip­tom és más államok között kialakuló megállapodás alap­ján tesznek javaslatot az ülésszak második felében. Az egyiptomi előkészületek részeként Kairó tanácskozott moszkvai, washingtoni, New York-i, pekingi és bécsi képvi­selőivel, továbbá a diplomá­ciai stratégia kidolgozása vé­gett több megbeszélést tartott a külügyminisztérium politi­kai tervező bizottsága. Az átfogó diplomáciai kam­pány keretébe illeszkedik a kiterjedt arabközi konzultáció Is, amelynek fontos fejlemé­nyeként szombattól kezdődően külügyminiszteri szinten ülést tart az Arab Liga Tanácsa. Az egyiptomi küldöttség az ENSZ-ben további megbeszé­léseket folytat az afrikai és el nem kötelezett államokkal. (MTI) Husszein bírálja Kairót A jordániai uralkodó ked­den, ismét szemére vetette Egyiptomnak, hogy — úgy­mond — a tűzszünet elfoga­dásával véget vetett Kairó és Amman három év óta tartó együttműködésének. Most is azt mondotta, „meglepetés­ként” ért, hogy Egyiptom 1970 augusztusában, Jordániá­val való előzetes konzultáció nélkül fogadta el a tűzszü­netet. Beszédében, amelyet a ki­rály az ország egyetlen enge­délyezett pártjának a Nemze­ti Ligának a megalakítása alkalmából mondott, „szent­nek” minősítette a Palesztina! - aknak azt a jogát, hogy fegyverrel harcoljanak Izrael ellen. Sőt, ehhez legmesszebb­menő támogatását ígérte meg, — természetesen azzal a ki­kötéssel, hogy a gerillafegy­verek „nem , irányulhatnak Jordánia ellen, mint a múlt­ban”. (MTI) Latin-Amerika egyik leg­nagyobb területű állama: 2 778 410 négyzetkilométer, lakossága 24 millió, 97 szá­zaléka elsősorban spanyol és olasz származású euró­pai. Az ország neve magya­rul Ezüstországot jelent. A század eleje óta, különösen a két világháború idején előnyös konjunktúra, speku­lációs árfolyamok haszonél­vezője volt. Ez fellendítette a hús-, gyapjú- és bőrter­melést. Mezőgazdaságának két legfontosabb exportcikke a szarvasmarha’ és a gabona. Szarvasmarha- és juhte­nyésztése a világon a negye­dik helyet foglalja el, ló- állorfiánya szintén az elsők között van. Gabonatermelé­se — bár gépesített — kül­terjes. Szántóterületének több mint felén gabonafélé­ket és kukoricát termeszte­nek. Argentína a világ leg­nagyobb bortermelői közé tartozik, jelentős gyümölcs- exportja Nyugat-Európá- ban talál piacra. A drága szállítási költségek miatt azonban a termelők az ela­dási árnak alig ötödét kap­ják. Nagy kiterjedésű erdeinek legfontosabb fafajtája a qu­ebrachofa, amelynek kivo­nata a tannin bőrcserző anyag, Argentína szolgál­tatja ebből a cikkből a vi­lágtermelés csaknem 90 százalékát. Az ország önellátó olaj­ban és földgázban. Szenet és vasat bányásznak, kisebb mennyiségben pedig uráni­umot, ónt, horganyt, rezet, wolframot. A bányászat ter­mékeit nagyrészt helyben dolgozzák fel. A második világháború alatt és után indult meg az ország gyors iparosodása. Ez később, a hatvanas évekre lelassult. Az ipar erősen centralizált: a fővárosban, Buenos Aires­ben van az ipar 60 százalé­ka, Santa Fében pedig 12 százaléka. Vaskohászatának köz­pontja San Nikolas vas- és acélüzeme, amely 1960-ban kezdte meg működését. Ez amerikai tőkével épült. Gépipara fejlődőben van. Cordobában állami repülő- gépgyár, továbbá traktor­gyár, Rió Santiágóban álla­mi hajógyár van. Feldolgozó iparában leg­jelentősebbek az exportra dolgozó mezőgazdasági v és állati termékeket feldolgozó üzemek, malmok és hús­kombinátok. (1962-ben 9.7 millió szarvasmarhát, 9,7 millió juhot és 2 millió ser­tést vágtak le és dolgoztak fel ezekben az üzemekben.) Vegyiparának — amely gyógyszergyártással, mű­szálelőállítással, műtrágya- és cementtermeléssel foglal­kozik — központjai Buenos Aires elővárosaiban, Cordo­bában és Rosarióban talál­hatók. Gazdasági kapcsolataink hagyományosak. A Ganz- MÁVAG a felszabadulás óta 280 motorvonategységet szállított Argentínába, Ex­portunkban szerepelnek to­vábbá: baromfifeldolgozó üzemek, gépipari gyártmá­nyok és izzólámpák. Argen­tin kikötőkben magyar por­táldaruk dolgoznak. Az általunk importált leg­fontosabb cikkek: nyersbőr és cserzőanyagok. Az 1969- ben kötött államközi keres­kedelmi megállapodás sze­rint a két ország az árucse­re lebonyolításának meg­könnyítésére érvényesíti a legnagyobb kedvezmény el­vét, kölcsönösen a legked­vezőbb vám-, illeték- és adóelbánást nyújtja. Máté Sándor Elutasítják a cionizmust Izraeli haladó közéleti sze­mélyiségek egy csoportja a Szovjet Békebizottság meghí­vására majdnem két hétig tartózkodott a Szovjetunióban, és tanulmányozta az ország életét. A csoport tagjai ked­den számoltak be tapasztala­taikról a szovjet újságíróknak. Elmondták, hogy elutasítják az izraeli kormánykörök szovjetellenes kijelentéseit, szükségesnek tartják a kap­csolatokat a Szovjetunióval, fellépnek az izraeli szélsősé­gesek ellen, akiknek az elfog­lalt 'területek megtartása fon­tosabb a békénél. A küldöttség tagjai elutasí­tóan nyilatkoztak a szovjetel­lenes cionista összejövetelek­ről. Kijelentették, hogy a Szovjetunióban élő zsidók ál­lítólagos „megvédése” céljából tartott efféle összejövetelek a hidegháború útján tett lépé­sek. A küldöttség tagjai a Szov­jetunióban tett látogatásuk során találkoztak különböző nemzetiségekkel, köztük zsi­dókkal is. Meggyőződtek ar­ról, hogy a Szovjetunióban nincs „zsidókérdés”. Voltak zsinagógákban, megállapítot­ták, hogy a Szovjetunióban tiszteletben tartanak minden vallást. Szerdán a csoport tagjai hazautaznak. (TASZSZ) Brandt a Szovjetunióba utazik Willy Brandt, nyugatnémet kancellár „belátható időn be­lül" a Szovjetunióba látogat — közölte kedden a bonni külügyminisztérium szóvivő­je. A legfrissebb hírügynöksé­gi jelen’cések szerint a látoga­tásra már szeptember hónap­ban sor kerül, A szovjet kor­mány meghívását Valentyin Falin, a Szovjetunió bonni nagykövete adta át a nyugat­német kormánynak. A DPA szerint még bizony­talan, hogy a nyugácnémet kormányfő a Szovjetunióban hol találkozik majd a szov­jet kormány vezetőivel. A! UPI viszont úgy tudja, hogy a találkozóra egy fekete-ten­geri üdülőhelyen kerül majd sor. Feltételezik, hogy a soron következő szovjéc—nyugatné­met tárgyalások homlokteré­ben az európai biztonsági konferencia kérdése áll majd: Dr. Rainer Barasel, a CDU/ CSU nyugatnémet ellenzéki parlamenti csoportjának elnö­ke szintén a Szovjetunióba lá­togat. (MTI) Kína mellett Az északi országok — Dá­nia, Svédország, Norvégia, Izland és Finnország — külügy­minisztereinek kétnapos érte­kezlete után, amely kedden fejeződött be Koppenhágában, Poul Härtling, a vedéglácó Dánia külügyminisztere sajtó- értekezleten bejelentette, hogy az északi országok az ENSZ- ben Kína tagságáról rende­zendő szavazáson közösen Kí­na mellett fognak szavazni. Mint a miniszter mondotta. Izland csatlakozott a többi északi ország évek óta vallott „egy Kína” politikájához. A kínai mandátum az ENSZ- ben Pekingé és nem Tajvané — mondotta Hartli ng. (MTI) Nimeri befejezte tárgyalásait Egyiptomi látogatásáról ha­zatérve nyilatkozatot adott Nimeri szudáni elnök. El­mondta, hogy Szadat elnökkel az Arab Köztársaságok Szö­vetségéről és az ennek kikiál­tása nyomán kialakult hely­zetről tárgyalt — jelenti a MENA. A tábornoknak ez volt az első külföldi útja az ellene megkísérelt és külső segítség­gel levert puccs után, ame­lyet a baloldali erőkkel való véres leszámolás követett. A századik áldozat. Anette McGavian látható a képen, aki keddre virradó éjszaka az -szak-irországi Londontíerry- hsn a lövöldözések áldozata lett. A tizennégy éves kislány J969, az észak-írországi za­vargások kezdete óta, a szá­zadik halálos áldozat Amikor szeptember 3-án, a volt Szövetséges Ellenőrző Ta­nács épületében a négy nagy­hatalom nagykövetei kézje­gyükkel látták el a Nyugat- Berlinről kötött megállapo­dást, Abraszimov, a Szovjet­unió képviselője a következő­ket mondotta: „Ezzel az egyezménnyel mindenki nyer, inert általa nyer a béke, az enyhülés és az együttműkö­dés." Oldalakon keresztül le­hetne részletezni a megálla­podás jelentőségét, többet azonban aligha mondhatnánk róla, mint amit Abraszimov egy rövid mondatba sűrített, s ami néhápy szóval kifejezi egész kontinensünk haladó, békeszerető embereinek leg­hőbb óhaját. Amit Nyugat-Berinben alá­írtak, egy nagyon fontos ke­reszteződés: a részletek telje­sítése út. a közeledéshez, a még fennálló vitás kérdések tárgyalások útján történő ren­dezéséhez, az európai enyhü­léshez. A megállapodás, ha kései folytatása i,s, de folyta­tása annak, ami 1945-ben Potsdamban történt, valamint annak, ami 1955-ben Bécsben, amikor aláírták az osztrák államszerződést. Különösen Potsdam és Becs folytatása (I.) nstaia nyer a beke NÓGRAD-1971. szeptember 8., szerda igaz ez, ha a nyugat-berlini egyezmény mondanivalóját vizsgáljuk, ami a politikában elfogadott bölcs kompro­misszumok segítségével a há­ború utolsó és még mindig zavaró nyomainak eltüntetéséi célozza. Véletlenül, de helye­sen tapintott rá a lényegre a Süddeutsche Zeitung cikk­írója, amikor ezt írta: „A megállapodás ... meghaladja az optimisták reményeit is." A második világháborút követő évtizedekben Európa kellős közepén Ny ugat-Berlin volt a földrész „Vezúvja”. Gyakran váratlan és veszélyes kezdeményezések indultak út­ra a város falai közül, ame­lyik egyaránt szállást nyúj­tott a hidegháború lovagjai­nak, a szocialista országok „felszabadítására” spekuláló amerikai szoldateszkának, va lamint a nyugatnémet revan- sizmust reprezentáló újnáci csoportosulásoknak. Miután a város helyzetét konkrét szer­ződéssel nem rendezték, há­romféle megítélés volt róla forgalomban: n Szovjetunió és a szocialista tábor országai önálló politikai egységnek, a nyugatnémetek az NSZK ré­szének, a három nyugati ha­talom politikusai pedig meg­szállási övezetnek tekintették. Ez a helyzet számos bonyoda­lomhoz, gyakran veszéllyel fe­nyegető, nyugati részről nem • egyszer szándékos félreérté­sekhez, elhallásokhoz vezetett. Volt idő, különösen a hideg­háború korszakában, amikor a Nyugat-Berlinért folytatott versenyt úgy tekintették és folytatták, hogy egyáltalán nem kapcsolódott pozitív cél­hoz, inkább arra volt jó, hogy itt hajtsák végre erőpróbái­kat. Nyugat-Berlin lett tehát a hidegháború fővárosa. Nem készítettünk róla statisztikát, ennek ellenére nyugodtan ál­líthatjuk: a világ egyetlen pontjáról sem próbálkoztak annyiszor megtorpedózni az alig kialakult békét, mint eb­ből a — helyzetét tekintve — levegőben lógó városból. Elő­retolt ékként használták fel, ha a szocialista tábor elleni uszításról volt szó, akkor is, ha a Német Demokratikus Köztársaságot támadták, s olyankor is, amikor a megol­datlan kérdések rendezésének elhúzódásáért a szocialista külpolitikát akarták vádolni. Egyszóval: Nyugat-Berlin olyan fertőző góc volt, amely a legutóbbi időkig szüntelenül újabb lázas állapottal fenye­gette Európát. Most csak egyetlen példára szeretnénk hivatkozni. Bizo­nyára mindenki emlékszik ar­ra, hogy amikor a szocialista országok felhívással fordul­tak Európa nemzeteihez, a földrész biztonságának meg­teremtését célzó konferencia összehívása, a kontinens kol­lektív biztonsági rendszerének megteremtése érdekében. A NATO miniszteri tanácsának római, majd brüsszeli ülésén egyaránt hangoztatták: szó sem lehet addig semmiféle konferenciáról, amíg nem jutnak megállapodásra Nyu­gat-Berlin ügyében. S a ki­sebb, az Egyesült Államoktól gazdaságilag, katonailag és politikailag függő országok számára ez kötelező útmuta­tás volt: kettős állásfoglalás-' ra kényszerítette ezeket a kormányokat. Szavakban el­ismerték a konferencia össze­hívásának fontosságát, ám miután a római és brüsszeli állásfoglalás elől nem térhet­tek ki, tétováztak^ nem mer­tek igent mondani. Ügy tűnik, a nyugat-berlini keretszerző­dés aláírásával máris csök­kentek a nehézségek, s ez az állapot jogos reményekkel töltheti el a béke kovácsait és híveit. Van aztán a megállapodás­nak egy másik, a békés ten­dencia szempontjából ugyan­csak nem jelentéktelen pasz- szusa is. A részletei? végre­hajtása kapcsán utalnak arra, hogy ezek többségének meg­oldása a Német Demokratikus Köztársaság és az NSZK, il­letve az NDK és a nyugat- berlini szenátus között folyó tárgyalásoktól függ. Vagyis: nyugati részről először kerül szóba a szocialista német ál- laní, de facto elismerése. Ez feltétlenül előre kell, hogy vigye a nemzetközi jogi elis­merés folyamatát is. Végered­ményben tehát a nyugat-ber­lini megállapodás nagy segít­séget ad a megoldásra érett európai kérdések rendezéséhez az érdekek józan mérlegelése alapján. Szolnoki .István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents