Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

Képernyő előtt Fából vaskarika Ifjú népművészek bemutatk ozása Nem szorul magyarázatra, hogy más műfaj a regény és más a film, hiszen az első epikus, elbeszélő eszközökkel él, míg a másik a dráma, esz­közeivel. Az elsőnél az író szerkesztése és ízes elbeszélő stílusa a meghatározó, az utóbbinál a konfliktusok, el­lentmondások kihangsúlyozá­sa, a cselekmény drámaisága és az általában rövidre sza­bott dialógusok fűtése a dön­tő. A regénynél elképzelhető a félbeszakítoetság, amit Ber­nard Show ars poétikájában azzal indokolt, hogy az élet úgyis megy tovább. A dráma (a filmdráma is!) megkövetel valamifajta lezárást, amit köl­tői igazságszolgáltatásnak szo­kás nevezni. (Persze, eszünk ágában sincs azt állítani, hogy a film nem bírja ki egyes műfajok keveredését, hiszen Komlós János filmjei, amely­ben rajz, elbeszélés, riport és jelenét váltakozott, végül is önmagában kerekded, súlyos mondanivalókkal terhes, egy­ség« alkotásokat hoztak létre! És sok olyan sikeres filmről tudunk, amelyben a narrátor, az elbeszélő fogta össze ez epikusán tálalt cselekmény s&álcii'ti i) A film tehát, bármilyen modern vagy bármennyire ha­gyományos megoldást választ is a forgatókönyvíró, kerek, egész történetet kíván, s nem bírja ki ez eseménytelenséget. S hasonlóképpen zárt egész­nek foghatjuk fel a hosszabb sorozatok egyes epizódjait. Nem véletlen tehát, hogy a té­vénézők nagy várakozással 'te­kintettek a tévé nagy vállal­kozása, Móricz Zsigmond Ró­zsa Sándorénak megfilmesíté­se elé, hiszen Rózsa Sándor kalandjai érdekfeszítő, tartal­mas szórakozást ígérnek min­denkor. Bizonyára Sípos Ta­mást is az a szándék vezette a Móricz-mű adaptációkísér­leténél, hogy a regényt film­mé varázsolja, s közelebb hoz­za a tévénézőhöz az utóbb már eléggé elhanyagolt írót és mindenekfölött múltat idéz­ve, tanítva szórakoztasson. A három epizód után joggal ál­lapíthatjuk meg, hogy ez a szándék csak minimálisan si­került, s ez semmiesetre nem a dramatizálás, hanem sokkal inkább a címszereplő nagysze­rű játékának és Móricz csodá­latos nyelvezetének következ­ménye. Az alapvető hiba pe­dig nem más, minthogy a filmben, amely cselekményes műfaj, megközelítőleg sem történik annyi, mint a re­gényben. Ami a regényben teli van töltéssel, feszültséggel, az a filmben zárlatos, hatástalan. Sokszor olyannyira, hogy már azon töri a fejét az ember, miképpen is sikerülhetett így elsekélyesíteni azt, ami a re­gényben oly sodróan izgalmas, érdekfeszítő. A pusztai andalgások, gon­dolkodások, hangos elméiké* Képzőművész körök kiállítása A bányász kulturális hónap programjaként tegnaptól te­kinthető meg az a képzőmű­vészéti kiállítás, amely ké­pet nyújt a képzőművész kö­rökben folyó munkáról. A tárlatot Salgótarjánban, a Bányász művelődési ház nagy­termében nyitották meg. A kisterenyei és a salgótarjáni képzőművész körök közös kiál­lítása az eddigi tevékenység hű tükre. A kiállított munkák tematikailag igen változato­sak, foglalkoznak a bányászok életévéi munkájával, minden­napjaik és ünnepeik bemuta­tásával is. A tárlatot a nagy­teremben szeptember 12-ig tartják nyitva. Országos konferencia A KISZ VIII. kongresszu­sának tiszteletére az idén második alkalommal, műsza­ki fejlesztési konferenciát rendez a KISZ központi bi­zottsága és a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem. Me­gyénkből négy fiatal nevezett a konferencián való részvé­telre, amelyre szakdolgozatot is készítettek. A Varga József agrármérnök által feldolgozott témát kiselőadáson való rész­vételre is elfogadták. A jelen­tős konfrenciára Keszthelyen, szeptember 23—24—25-én ke­rül sor. dések, s egy-egy előkészítetlen és legfőképpen indokolatlan megmoccanás, mint például az újoncok kísérőire leadott lö­vések, az éjszakai élelemszer­zés, de még a lószerzés is, megcáfolják Rózsa Sándor jellemében azt, amit ő hosszas monológjaiban önmagáról el­árult. (Nem szólván arról, hogy kidolgozatlan, elnagyolt jelenetek!). A monológokban komolyan veszi a szegények, elnyomottak, kiszolgáltatottak sorsát, a valóságban viszont hebehurgya, szeszélyes, meg­fontolatlan kamaszként cse­lekszik. Szerencsére és nagy örömünkre Oszter Sándor oly rokonszenves Sándort állít elénk, oly megnyerő a puszta megjelenése, a mozgása, a lo­von ülése, a hangja és a szö* gedies kiejtése, hogy némiképp vigasztalódunk a kezdeménye­zés rendszeres kisiklásaiért. Nehéz azonban elképzelni, hogy ez a film, amely eddig tulajdonképpen nem is játék­film, legfeljebb dokumentum vagy riport, bármely külföldi néző előtt, aki nem értékeli és érzékeli a Rózsa Sándor alakja köré szőtt legendákat, a regényolvasás élményeit és a tájnyelv ízes szépségeit, hogy egy ilyen avatatlan em­ber élvezze és félre ne értse ezt a müvet. Nagyon szomorú, hogy en­nek a sorozatnak már mind a tíz része elkészült, s nincs semmi remény arra, hogy az elhibázott adaptáláson változ­tatás történhessen. Így csak a remény éltethet bennünket, hogy lesz még olyan fejezet is, amely megfelel mind a mű­faj, mind a nézőközönség igé­nyinek. Bátrabb belenyúlás­sal móriczibb lehetett volna ez a tévéfilm, amelytől töb­bet vártunk, minthogy ez ideig csak csalódtunk. m A mai, keddi műsorból ol­vasóink figyelmébe ajánljuk a lírai hangvételű, spanyol rö­vidjátékfilmet, a Leopoldo Alas elbeszélése nyomán ké­szült A színésznőt (17.20), a hétvégi házat építők anyag- beszerzéséhez segítséget nyúj­tó műsoirt (17,45), a tévé zenei újságját (18,10) és Cribojedov, az orosz irodalom klasszikusá­nak Az ész bajjal jár című komédiáját. Lakos György A spanyol fellendülés és árnyoldalai TI. r Kétségtelen, hogy Spanyol- ország ősi városai, s a spa­nyol életmód érdekesek. De nem kevésbé az a spanyol politika, amely megpróbál ki­tömd több évtizedes elszige­teltségéből. Nézzük mindenekelőtt a spanyol—amerikai kapcsola­tok alakulását. A Földközi­tenger medencéjében az utób­bi évtizedekben bekövetke­zett változások következté­ben Spanyolország az Egye­sült Államok számára rend­kívül fontossá vált. Legfő­képp azért, mert Hispánia — földrajzi helyzete folytán — a Földközi-tenger medencéjé­nek nyugati bejárata- Az 19f3-ban kötött katonai egyez­mény ma is érvényben van. Ennek értelmében például az amerikai hadisereg jogot ka­pott arra. hogy légi támasz­pontokat építhessen- (Elvben ezeket közös amerikai—spa­nyol támaszpontoknak tekin­tik.) A Cadizi öbölben hadi­tengerészeti bázist is építet­tek. A két ország közötti meg­állapodást először tíz évre kötötték, a spanyolok azon­ban — még a határidő lejár­ta előtt — az amerikai stra­tégiai helyzet rosszabodását látván, hangoztatták, hogy az egyezményeket hozzá kiéül iga. zítani az új helyzethez. Ez hétköznapi nyelven azt jelen­ti, hogy a spanyol rezsim igényt tart arra, hogy az USA teljes jogú szövetségesként kezelje- A második megegye­zést már csak öt esztendőre kötötték és bár a spanyol igé­nyeket bizonyos mértékig fi­gyelembe vették, azt azonban mégsem érték el, hogy a meg* egyezés teljes értékű szövet, ségi szerződés legyen. Ennek a megegyezésnek le­jártával olyan ellentétek me­rültek fel, hogy a megállapo­dást nem tudták meghosszab­bítani- Végül 1970 augusztu- sában a két külügyminiszter aláírta az új egyezményt. Ez bizonyos előnyöket biztosított Spanyolországnak gazdasági téren, de az Egyesült Álla. mok továbbra is tartózkodott attól, hogy a kétoldalú kato­nai megállapodást a teljes jo- jú kölcsönös védelmi szerző­dés rangjára emelje. Bár kétségtelen, hogy Fran­co parancsurálmi rendszere a múlthoz képest enyhültebb formában jelentkezik, az azon4 ban elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államok Spanyolor­szággal mint stabil szövetsé­gessel számoljon. Amerikai szempontból ked­vező Spanyolországnak az arab országokkal való gyü­mölcsöző kapcsolata is. Jel­lemzésül csupán annyit, hogy a spanyol kormány nem vet­te fel a diplomáciai kapcso­latot Tel Avivval és a dip • lomáciai szakítás után Mad­rid képviselte az Egyesült Ál­lomok érdekeit Kairóban. Bár a spanyol politikában a spanyol—amerikai viszony az alapvető, a spanyol politi­ka vezetői nem kizárólag Amerikára orientálódnak. Ele­gendő utalni a Közös Piac­cal aláírt preferenciába egyez­ményre, vagy a francia—spa­nyol katonai egyezményre, amelynek értelmében Fran­ciaország fegyverszállításokkal vesz részt a spanyol hadse­reg modernizálásában- Ezek­nek a törekvéseknek a lé­nyege: megakadályozni, hogy az amerikaiak melletti elkö­telezettség túlságosan egyol­dalúvá váljék. Az elmúlt esztendőkiben Spanyolországot a. gazdasági fellendülés. é6 az életszínvo­nal bizonyos fokú emelkedése jellemezte. Ezzel kapcsolato­san érdemes megjegyezni, hogy míg az fi)-es évek vé­géig a teljes elzártság és a Falange erőteljes gazdasági kontrollja dominált, napja­inkban az a technokrata ré­teg. amely 1959 óta kemény 4 NÓGRÁD — 1971. szeptemoer 7., kedd műk gazdag választékában gyönyörködhetünk. Egyszerű levéldíszítmények, virágok, ritmikus pontsorok követik a kézimunka formáit. Forma- gazdagságukkal, célszerűsé­gükkel nagyon is odakíván­koznak a modern lakásba. Koppány Gizella balassa­gyarmati játékkészítő alkotá­saiból sokan nézik érdeklődés­sel a népviseletbe öltöztetett babákat, legényeket, me­nyecskéket; vagy a „mancso­zást’’, Örhalom és vidékének udvarlási szokását, ötletes, ügyes, népművészünk — egye­dül képviseli megyénket. A babák mind megannyi egyé­niséget, gazdag színes nép­viseletet reprezentálnak. Sárost Gábor fafaragó (Győr) kazettái, díszdobozai, tálai, tálcái, ivóedényei híven őrzik az egyszerű ember mű­vészi figuráit, tele a népi élet­ből merített témáikkal. Na­gyon tetszetősek, kedves, ér­tékes díszei lehetnek egy mai lakásnak is. Gonda István és Varga Gá­bor fazekasok (Mezőtúr). Bo- rosbutéliák, vizeskorsók, mis­Az idén, augusztus 18-an zel formálja tovább tűvel, kakancsók tanúskodnak a vették at az idei ifjú nép- cérnával a hagyományos népi népi fazekasság modem te- művészek kitüntetéseiket, motívumokat. Virágmintái, hetséges utódai mellett A ugyanazon a napon nyílt ki- színei pompásak. Felső ruhá- boros-pálinkás bütykösök' fel­állításuk a KISZ Központi zatra alkalmazva különösen iratainak különösen nagy a Művészegyüttesének székházá- hangulatosak kézimunkái. A sikere Eredeti és hangulatos ban, és másnap már Balassa- hímzett gyermekpelerint a asztali kellékek lakásdíszítő gyarmaton is kiállították. Töb- ködmönökre emlékeztet, la- tárgyak. ben először mutatkoztak be a kásdíszítő és ruházati darab- Valamennyi kiállított tárgy nyilvánosság előtt, a tavalyi jai egyaránt korszerűek. ihlető,je a nép ősi művészete. kitüntetettekkel egyszerre a Frászt Pálné kékfestő (Csór- Kivitelezőik, a hét nagyon te- gyarmati Horvath Endre Ga- na) alkotásai napjaink leg- hetséges ifjú népművész, leriaban, a Nógrád megyei népszerűbb divatját követik, missziót teljesítenek ezzel a KISZ-bizottság meghívására. a falusi asszonyok munka- kiállítással. Meg akarják őriz­A kiállítás mindenkit meg- kötényének anyagából felső- ni és szerettetni, és tovább győzhet arról, hogy egyre több ruhákat készítenek és azt fe- akarják fejleszteni a magyar fiatal művész fordul a népi hérrel írják, rajzolják tele, népi hagyományokat. művészet felé, bebizonyítva, népi motívumokkal. Itt te- Elekes Éva hogy ez a kollektív ízlésben rítok, szettek, futók, asztalne- (Fotó: Szőke, Balassagyarmat) kifinomult művészet mennyire ____________________________________________________________ m egfér a mai ember környe­zetével. Hét ifjú népművész alkotá­sai méltán aratnak sikert a látogatók előtt. Látni és él­vezni kell a műveket, a szó kevés méltatásukra. Sinkó Vera textilfestő (Bu­dapest) népi motívumokat fest zöld alapon kék, lila, sár­ga mintákkal, felszabadult igényességgel. Faliképeinek témái, színei követik a lakás­művészet divatját is. Hubay Gyöngyi hímző (Mis­kolc) ötletesen, biztos kéz­haircat vív a hiadisieneg és a Falange megcsomtosodott ve­zetőivel. nem visaolyog a rendszer la béna 1 i zál ásának jel" szavaitól. A technokraták ve­zetőjének Lopez Rodet, a spanyol kormány egyik leg­befolyásosabb tagját tartsák. A liberalizálás kezdete, 1959 óta a spanyol ipari ter­melés 75 százalékkal nőtt és évenként 200 millió dollárnyi külföldi tőke áramlik az or­szágba- Évenként 375 000 au­tót gyártanak. A „nyitással” egy időben fellendült ’ az ide­genforgalom is- Évenként 20 millió fölött van a külföldi turisták száma. 1970-ben pél­dául az idegenforgalomból szerzett bevétel 1,6 milliárd dollár volt. Az egy főre eső nemzeti jövedelem pedig 1971 végéig eléri az évi 800 dollárt. A gyors fellendülésnek azonban vannak árnyoldalai. A nagy konjunktúra anélkül megy végbe, hogy alapvető­en megváltoztatná az ország gazdasági szerkezetét- Egyes körzetekben, ahol az ipar, a kereskedelem és az idegen­forgalom gyorsan felfutott, nagyarányú a fejlődés. A szegényebb. mezőgazdasági jellegű vidékeken azonban óriási, gyengén fejlett körze­tek keletkeztek, ahol a kis­birtokos parasztcsaládok át­lagos évi jövedelme alig éri el a 300 dollárt- A 250 ezer munkanélküli mellett rejtett munkanélküliség is van, amelynek egyik mutatója a fejlett tőkés országokban dol­gozó 400 000 vendégmunkás. Boros Béla (Folytatjuk) Kulturális VETÉLKEDŐ. A KISZ Nógrád megyei bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a szécsényi járási KISZ-bizottság fiatal agrár- szakemberek részére megyei politikai vetélkedőt rendezett. A vetélkedő témája az MSZMP X. kongresszusának határozata, az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata, a megjelent új tsz-törvény és a földjogi törvény volt. A színvonalas vetélkedőt szo­ros küzdelemben, 26 ponttal Szécsény csapata nyerte. A pásztói fiatalok 25, míg a salgótarjáni járás fiataljai 19 pontot gyűjtöttek össze. * OKTÓBER ELSEJÉN KEZ­DENEK. A Salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Otthon fér­fikórusa, miután Tatabányán nagy sikerrel mutatta be mű­sorát, egyhetes jutalomüdülé­sen Harkány-fürdőn vett részt, A kórus a szeptembert is pihenéssel tölti. Az aktiv munka október elsején kez­dődik. Maróti Gyula karnagy viszont ezt az időt használja fel arra, hogy összeállítsa az aranykoszorús, valamint Kivá­ló Együttes címmel kitünte­tett dalkör jövő évi reperto­árját. Az 1972-es minősítő versenyen meg akarják vé­deni az arany koszorús minő­sítést, ezért lázas munka fo­lyik majd a kórusnál, ahová a próbákra várják az énekel­ni vágyó fiatalokat. KORSZERŰ SZAKMUN­KÁSKÉPZÉS. Az 1971/72-es oktatási évben tovább korsze­rűsítik a kohászati üzemek tanműhelyében a jövő eszter­gályos szakmunkásainak kép­zését. A fővárosból hat EAN típusú esztergapadot hoztak könyvátírással. Ezek beépíté­se szeptemberben mgtörténik. Így lehetőség nyílik arra, hogy a korábbi 3—4 típusú esztergapad mellett kiváló esztergályos mesterek irányí­tásával most ugyanazon a géptípuson sajátíthassák el a szakmunkástanulók e rendkí­vül szép szakmát, fiy géppark modernizálásán túl a szers/' mókát. mérőeszközöket is korszerűsítik. NYÁRON IS KULTURÁ­LÓDTAK. Két vígkedélyű ka­zárt lány, Domonkos Mária és Kovács Piroska KISZ-tit- kár adott hírt arról, hogy ná­luk, Kazáron a kulturális munka nyáron sem szünetelt. A KISZ-esek társadalmi mun­kában sokat segítettek a ter­melőszövetkezetnek, emellett a klubban céltudatos munka folyt. Megrendezték az „ének­sorozatot”, melynek kereté­ben négy előadás hangzott el. Ezenkívül a kazári népi együttes szorgalmasain tar­totta a próbákat és készült több, jelentős bemutatóra, így például a vadászati vi­lágkiállítás megnyitójára is. Próbáikat gyakran látogatta Vásárhelyi László, a Népmű­velési Intézet táncreferense, aki sok hasznos tanácsot adott a kazáriaknak. ’★) KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜL­NEK. A napokban hallottuk, hogy a kohászati üzemek ki­váló címmel kitüntetett mű­velődési központjában az őszi—téli program keretében képzőművészeti killításra is sor kerül. Bemutatják Kovács Gellértnek, a Nógrád megyei képzőművészeti stúdió tagjá­nak több olajfestményét, ak- varell- és temperamunkáját, továbbá tus-, toll- és egyéb grafikáját. A tekintélyes anyagot a ZIM KlSZ-szerve- zete is bemutatja a KISZ VIII. kongresszusa előtt a fia­taloknak, a ZIM kultúrotthon- ban. télre Átköltözik az IFJÚSÁGI PARK. Az idén az öblösüveggyár nagy érdeklő­dés mellett nyitotta meg az ifjúsági parkot. Mivel közele­dik az ősz. a tervek szerint új helyen folytatja munkáját a fiatalok által közkedvelt ifjúsági park. Pampurik György, a ZIM KlSZ-bizott- ságának titkára elmondotta: sok jó elképzelésük van. Csu­pán néhány részletkérdést kell megbeszélni, arra vonat­kozóan, hogy a tél folyamán a ZIM kultúrotthonában mű­ködtetnék, hasonló szervezeti formában mint eddig, az „if­júsági , parkot”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents