Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

I I Szovjet vélemény a keretszerződésről: Komoly akadály dőlt le „Európa népei, a világ béke- szerető közvéleménye, széles politikai körök, a nemzetközi sajtó túlnyomó része megelé­gedéssel fogadták a nyugat­berlini megállapodást” — Írja a Pravda szombati szá­mának „Nagy lépés a béke megszilárdítása felé” című vezércikkében. A Szovjetunió, és más szo­cialista országok népei az eu­rópai helyzet pozitív változá­sát célzó általános külpoliti­kai irányvonaluk újabb gya­korlati kifejeződését látják a megállapodásban. A békesze­rető erők sikereként értékelik a megállapodást a kommu­nista és munkáspártok. A nyugat-berlini megállapodást helyesléssel fogadták a nyu - gáti országok kormány- és parlamenti körei — írja a Pravda. Bizonyos nyugati körök egy negyed század folyamán arra használták fel Nyugat-Berlint, hogy kiélezzék a helyzetet, meghiúsítsák a békeszerető erőknek az európai feszültség enyhítésére irányuló törekvé­seit. „A nyugat-berlini meg­állapodás elérése meggyőzően bizonyítja, hogy ha a felek jóakaratot tanúsítanak — le- hécségessé válik a bonyolult nemzetközi problémák megol­dása”. A megállapodás tartalma meggyőz arról, hogy hatékony alapot sikerült kidolgozni a nyugat-berlini hely zeit, vala­mint a várossal kapcsolatos egyéb kérdések normalizálásá­hoz és javításához. A megállapodás világosan leszögezi, hogy Nyugat-Betűn nem tartozik az NSZK-hoz. A megállapodás előirányozza az NSZK politikai tevékenységé­nek felszámolását a városban. Az elfogadott dokumentum az Európában fennálló terüle­ti és politikai realitásokból indul ki — írja a lap, majd rámutat, hogy a tárgyalások folyamán sikerült kialakítani a feleket kölcsönösen kielégítő érd ele egyensúlyt. A Pravda vezércikke han­goztatja: „Mint a különböző országok demokratikus körei, jogosan megállapítják, a nyu­gat-berlini megállapodás csu - pán a revansistákra, a neoná­cikra, a »-hidegháború« feltá­masztásának híveire mérhet vereséget. De jelenleg nem ők határozzák meg a fejlődés alapvető irányait az európai kontinensen. A reálisan gon­A péntek éjszakai véres tombolása után úgy tűnik, az események teljesen kicsúsztak Észak-lrországban a felelős politikusok kezéből és a szél­sőségek eszeveszett marako­dásának arénája lesz a sokat szenvedett tartomány. Szom­batra virradó éjjel szabályos tűzharc folyt az angol kato­naság és az ír Köztársasági Hadsereg orvlövész csoportjai között, azonkívül folytatódtak a bombarobbanások is. Bel­dolkodó politikusok Nyugaton — igy az NSZK-ban is — rá- muta’Gnak, hogy a nyugat-bei“ lini megállapodás »komoly akadályt dönt le az európai feszültség enyhítése felé veze­tő úton«, s nehéz helyzetbe hozza szovjet—nyugatnémet, és a lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikálásának, az összeurópai biztonsági ér­tekezlet összehívásának ellen­zőit.” A nyugat-berlini megálla­podás mielőbbi életbe lépése megfelelne a világ népei ér­dekeinek. A megállapodás aláírása megerősíti reményei­ket az európai és a világpo­litika más rendezésre váró problémáinak megoldásában, s abban, hogy Európa a tar­tós béke, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együtt­működés övezetévé válhat. (TASZSZ) fast „Szent Bertalan éjszaká­ja” minden eddiginél több ál­dozatot követelt: fejbe lőttek egy kislányt, géppisztolysoro­zat oltotta ki egy angol kato­na életét, rövidáruüzletben elevenen égett el egy boltos, különböző sérüléseket kapott hét katona, öt rendőr és négy polgári személy. Az IRA szélsőséges szárnya tagadta, hogy tagjai lennének felelősek a kislány haláláért. (MTI) Tomboló terror Belfastban Meg nem tudjak a katasztrőfai okát Hivatalos tájékoztató a koppenhágai légi szerencsétlenségről 7 A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, a klán polgári légügyi hatóság közleményéről, a MALÉV HA—MOC jelű IL—18-as tí­pusú repülőgépének 1971. augusztus 28-án történt bel­ese térőL A baleset körülményeit a 'dán hatóság vezetésével, a magyar légügyi hatóság és a MALÉV képviselőinek részvé­telével, és közreműködésével vizsgálják. A vizsgálat eddigi megállapításai a következők: A HA—MOC jelű, MA—731 járatszámú repülőgép Oslóból indult augusztus 28-án este, fedélzetén 25 utassal, és 9 főnyi személyzettel., A gép parancsnoka Szentgyörgyi De­zső kapitány Kulién rádió- irányadó átrepülése után, 19 óra 42 perckor engedélyt ka­pott, hogy 3300 méterről sül­lyedjen olyan magasságig, amelyről a leszálláshoz a be­vezette megkezdhető. A pa­rancsnok közölte megfelelő irányon a 2000 méter elha­gyását, ami Kastrup repülőté­ren, a műszeres leszállításhoz az előírt helyzetet jelentette. Kastrup repülőtér radarszol­gálata a járatot a leszálló pá­lyától 20 kilométerre vette megfigyelés alá. A radarirá­nyító 19 óra 52 perckor ész­lelte, hogy a repülőgép azon a ponton van, ahonnan a le­szálláshoz a süllyedést 500 méterről meg kell kezdeni. Ezután a rádió- te a radar­összeköttetés megszakadt. A repülőtér azonnal riasztott a kutatásra te a mentésre. A fedélzetről vett utolsó rádióközlés ideje 19 óra 52 perc 20 másodperc volt A Flyng Fish nevű szárnyashajó 20 óra 20 perckor két radar­jelét észlelte, te ugyanebben az időben kapta a rádióriasz­tást. Ezért megváltoztatta irá­nyát, te rövidesen felfedezte a repülőgépet körülbelül 9 kilométerre a 22. számú le­szállópályától. annak közép­vonala irányában. A balesetet hárman élték túl. Az áldozatok közül 29 személyt ázonositottak, két utas holttestét még nem ta­lálták meg. Az eddigi adatokból úgy tűnik, hogy a repülőgép eny­he szögben érte el a vizet, s több száz métert haladt a felszínen, mialatt több darab­ra tört. A szárnyak leszakad­tak a törzsről, amely három részre vált szét. A roncsok kiemelése szeptember 1. óta tart, részeinek eddigi előzetes vizsgálata nem nyújt magya­rázatot a balesetre. A repülőtéri földi navigáci­ós és egyéb berendezések vizsgálata normális működést állapított meg. A repülőgép és az irányítás közötti hír­váltások visszajátszása sem mutat rendellenességet. Több szemtanú, akik Amager Sal- tholm- és öresund-szigeteken tartózkodtak. kijelentették, hogy a repülőgép alacsonyan szállt te enyhe szögben ért vize*. Kastrup repülőtéren a bal­eset időpontjában óránként 18 csomó (33 kilométer) erős­ségű szél fújt, az idő borús volt, esett az eső. Más re­pülőgépek — amelyek 20 óra körül szálltak le — jelentet­ték, hogy a 22. számú leszálló- pálya megközelítésekor időn­ként sűrű záporban haladtak. A radarirányító látta, hogy a magyar repülőgép ilyen zá­poresős körzetbe repült be, és ilyen körzetben volt akkor is, amikor megszakadt vele a kapcsolat. Az életben maradt utasok elmondották, hogy Oslóból repülve nem észleltek rend­ellenességet. A fedélzeten ki- gyúltak a jelzések a bizton­sági övék bekapcsolására te a dohányzás megszüntetésére, s megtörténtek az előkészüle­tek a leszálláshoz. Az egyik utas elmondotta, hogy az első pillanatban a megszokott­nál keményebb leszállást ér­zett. A személyzet tagjainak holt­testét tüzetes vizsgálat alá veszik, hogy megállapítsák, lehetett-e betegség a baleset bekövetkezésének tényezője. A repülőgép részeinek ki­emelését, minden fontos rész megtalálásáig folytatják. A vizsgálatot a dán légügyi ha­tóság a magyar szakértőkkel együttműködve folytatja, és megfelelő időben jelentést ad ki. (MTI) Földrészünk nagy politikai szenzációja így látta a hetet hírmagya­rázónk, Pálfy József: ^ Szeptember elsejét szokásos a politikában az ősz kezdeté­nek tekinteni. Ekkor már vé­ge a nyári pihenésnek a poli­tika hivatásos művelői számá­ra csakúgy, mint a tömegek számára. A nyugati országok­ban — francia kifejezéssel él­ve — most van a „rentrée”: visszatérnek a dolgozók a munkapadok mellé, benépesül­nek a parlamenti folyosók is. A sok évtizedes tapasztalatot az idei év is alátámasztja: szeptember első napjai újból fontos nemzetközi eseményer két hoztak. Megkezdődik az 1971-es esztendő mozgalmas­nak ígérkező politikai őszi évadja... Időrendben először az arab államszövetségre vonatkozó népszavazást kell említenem: szeptember elsején szólították az urnák elé az egyiptomi, lí­biai, szíriai választópolgárokat. A szavazócédulán ez a kérdés állott: „Jóváhagyja-e ön az Arab Köztársaságok Szövetsé­gének alapvető statútumait, te a konföderációs állam alkot­mányát?” A válasz — ez nem lehetett kétséges — az elsöp­rő többségű „igen” volt. A 98 százalékos, vagy még nagyobb arányú szavazási eredmény láttán, a nyugati kommentá­torok egy része fanyalgott, s azt emlegette, hogy — nyílt szavazás volt, nem használtak szavazófülkéket... A formai ellenvetések vajmi keveset számíthatnak. A lényeg: újabb léptet te’ctek meg egyip­tomiak, líbiaiak, szíriaiak az államszövetség megvalósítá­sának irányában. A konföde­ráció pedig roppant lehetősé­geket rejt magában. A három ország területe akkora, mint például Indiáé! A geopolitikai helyzete szintén rendkívüli jelentőségű: a Földközi-tenger keleti medencéjét részben uralhatja! Gazdasági vonatko­zásban elég Líbia olajára u'calnunk, amelynek bevételé­ből bőven juthat Egyiptom és Szíria gazdaságának fejleszté­sére, a két ország viszont szakembereket, munkaerőt adhat Líbiának, i; A népszavazás napja egybe­esett a líbiai sikeres állam­csíny második évfordulójával: 1969. szeptember 1-én döntöt­ték meg Kadhafi ezredes és fiatal tiszttársai Idrisz király uralmát. A népszavazás nap­jának az évfordulóval való összekötése nyilvánvalóan Kadhafi ezredes politikai sú­lyának növelésére is szolgált. A fiatal elnökről sokan azt mondják, hogy a „70-es évek Nasszerjának” szerepére vá­gyik. Egyelőre romantikus jel­legű arab nacionalizmus ke­veredik a politikájában amti- imperialista tettekkel, kom- munistaellenességgel, bigott vallásossággal... Az Arab Köztársaságok Szö­vetségének vezető hatalma — ha nem is gazdaságát, illető­leg gazdagságát tekintve — természetesen az Egyiptomi Arab Köztársaság. A kairói kormány úgy döntött, hogy visszaállítja Egyiptom nevét. Most már feladhatja az Egye­sült Arab Köztársaság elneve­zést, amely közel tíz éven ke­resztül arra volt hivatott, hogy fenntartsa az egyipto­mi—szíriai unió emlékét. Az annak idején — emlékezzünk rá — nem tartott tovább két évnél. Szadat elnök, aki minden bizonnyal elnöke lesz az ál­lamszövetség legfőbb szervé­nek, az elnöki tanácsnak, vagy érthetőbben: az elnökök taná­csának, nos, Anvar Szadat is olyan ambíciót táplál, hogy méltó utódja legyen az arab nemzet és az egyiptomi nép történelmében Nasszemak. Az államszövetség megteremtésé­vel éppen az arabok régi, so­kat emlegetéct vágyát, az arab egységet kívánja szol­gálni. Természetesen e pilla­natban csak mélyül az ellen­tét az államszövetségben tö­mörülő három köztársaság te az arab monarchiák: a jordá- niai, a szaúd-arábiai, a Ma­rokkói Királyság és a külön­böző sejkségek, emirátusok között. Igen éles szópárbajokra már került is sor Husszein király és Szadat elnök között... Szaúd-Arábia uralkodójával, Fejszal királlyal viszont az egyiptomi elnök — úgy tűnik — legalábbis egy kérdésben együttműködik: kettős közve­títésre hajlandó a Jordániái király, és a palesztin gerilla­szervezetek közötti alkudozás­ban. Most éppen Szaúd-Ará- bia fővárosában folynak a tár­gyalások, amelyen éppúgy ott van a Jordániái külügyminisz­ter, mint Szadat elnök külön- megbízottja... Visszatérve Európára: föld­részünk legnagyobb politikai szenzációja egy napot vára­tott magára. Ügy volt erede­tileg, hogy csütörtökön délben írják alá Nyugat-Berlinben a nagyhatalmak nagykövetei a város sorsát szabályozó meg- állapodástervezetet. Aztán egynapos késedelem követke­zett. Közölték, hogy Rush, amerikai nagykövet „gyöngél­kedik”, az orvosok „ágynytr galmat írtak elő számára”. Másnap aztán az USA bonni nagykövete már a gyöngélke- dés minden jele nélkül szin­tén ott volt az asztalnál há­rom kollégája mellett, hogy parafálja az úgynevezett ke­retszerződést. A kiszivárgott hírek szerint a hivatalos an­gol, orosz, francia nyelvű szö­veg ugyancsak hivácalos né­met fordítása körül volt még 24 órás vita: igaz. Nem mind­egy, hogy például az NSZK hatóságainak Nyugat-Berlin­ben „igazgatási” vagy „kor mányzási” jogkörük lehet-e, a fordítások ilyen — az ár nyalatnál nagyobb! — eltéré­seket mutattak. Tudni kell, hogy a négyhatalmi megálla­podás német szövege az alap egyrészt az NDK és az NSZK tárgyalásain, másrészt az NDK és a nyugat-berlini szenátus képviselői közötti megbeszé­léseken. A nyugat-berlini megállapo­dás visszhangjából elég csak annyit idéznem, hogy vannak, akik az osztrák államszerző­dés 1955-ös aláírása óta a legfontosabb kelet—nyugati megállapodásnak minősítik. És idézhetek olyan optimista véleményeket is, hpgy éy vé­géig sikerül elfogadtatni a nyugatnémet parlamenttel, a Bundestaggal a szovjet—nyu­gatnémet szerződést, azaz megtörténik a több mint egy éve Moszkvában aláírt ok­mány ratifikálása. A vissz­hangban disszonáns hangok is vegyülnek: a bonni revansis- ta körök vagy úgy próbálnak zavart kelteni, hogy azt mond­ják, „Brandt eladta Berlint”, vagy épp ellenkezőleg, azt hangoztatják, „a Szovjetunió tette a legtöbb engedményt”. Az igazság az, hogy a komp­romisszumos megoldás mind­két részről engedményeket követel. A megállapodás pe­dig kétségtelenül az egyik leg­fontosabb állomás a főcél, az európai béke és biztonság fe­lé vezető úton. Végezetül hadd hívjam fel a figyelmet a „tízekklubjára”: ez a hangzatos elnevezés a tőké« világ leggazdagabb or­szágait jelöli. Tulajdonképpen nem is hivatalos az a szerve­zet, amely az USA-t, Kanadát és Japánt egy asztalhoz ülte­ti a nyugat-európai tőkés or­szágok képviselőivel. Kétség­telen azonban, hogy Igen al­kalmas fórum, hogy egymás között lehessenek, zárt ajtók mögött kereshessék a választ a nyugati pénzrendszer nagy kérdésére: „hogyan tovább?”, hogyan lehet elkerülni a tőkés világ válságát? Maradjon-e világvaluta a dollár? Milyen módszerrel lehet megakadá­lyozni, hogy az USA-ban dúló infláció az amerikai pénzzel ne jusson el az amerikai ha­tárokon kívül? Megannyi fon­tos kérdés — a „tízek” ma még tízféle különböző megol­dásról vitáznak. ötvözetgyár, Zagyvaróna keres azonnali be­lépésre számvitelvezetői beosztás betöltésére mérlegképes könyvelői, vagy ennél maga­sabb képzettséggel rendelkező dolgozót Fizette megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán 6—14 óráig személyesen vagy levélben. Levélcím: Salgó­tarján. pf.: 16. Telefon: 20-50. 1971. szeptember 8-án 19 Órai kezdettel,1 a József Attila Művelődési Központ színháztermében a Május 1. Ruhagyár te a Centrum Áruház műsoros dwaibeMutaiévat egybekötött A műsorban fellépnek: MÁTRÁI ZSUZSA, FENYVESI GABI, MÁTÉ PÉTER, ANGYAL JÄNOS ÉS BALASSA P. TAMÄS ZENEKARA. ¥E¥ŐA1 rendez. Konferál: HALMI GÁBOR. Belépődíj: 8, 10. 13, 16 Ft Jegyek elővételben: 14—18 óráig a József Attila Művelődési Központ pénztárában kaphatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents