Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-29 / 229. szám

A holnap kovácsai Nem tartozik a népszerű mesterségek közé, mióta Rózsa Sándor kora letűnt, a divatosak közé se igen számít. Könnyűnek meg éppen nem mondható! Különösképpen öröm tehát, hogy ebben az évben hat fiatal kezdi el tanulni a kovács szakmát. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek tanműhelyében Nyerges Péter oktató irányítása mellett, most tanulják az első­évesek jövendő szakmájuk alapelemeit. Még csak a szerszámokkal, az egyszerűbb fémmeg­munkálással ismerkednek. Képünkön: Oláh István és tanulótársa a lemezvágó kezelését gya­korolja. Mások ® • 9 nógrádi geodéták szerte az országban X nógrádi szénbányák föld­tani-földmérési irodáját an­nak idején azért hozták lét­re, hogy a széntermelés csök­kenésével keletkezett szabad szellemi és fizikai kapacitást hasznosíthassák. Ez a különle­ges szolgáltatásokat végző iroda azóta beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Kiderült, hogy van igény országosan is a geodéziai munkákra a föld­mérési, földtani, talajmecha­nikai vizsgálatokra és a ku­tatófúrásokra, tehát a fúró- berendezések kapacitására. Már tavaly is előre lekötöttek szinte egész évre az iroda ka­pacitását, és bár még „mesz- sze van” az év vége, de már keretszerződések készülnek a jövő évi munkákra is. — A három gépkocsi-fúró- egyság közül kettő egész nyá­ron a Börzsönyt kutatta, — újságolta Bazsalya Gyula bá­nyamérnök az iroda vezetője. — Földtani kutatófúráso­kat végeztünk, a kőzetképző­dést vizsgáltuk és az ércese- dés nyomait is megtaláltuk. Még további kutatásokra lesz szükség, hogy a Börzsönyt geológiailag teljesen feltérké­pezzék. Ezt a munkát a Ma­gvar Állami Földtani Intézet megrendelésére végezzük. Ez az intézet az idén mintegy négymillió forint értékű mun­kát biztosított számunkra. — Egerben a pincerendszer feltárása mellett építéstani, térképészeti kutatófúrásokat is végzünk, ezenkívül vízku­tatást. Egyik fúróegységünk rövidesen Egerben kezdi meg a vízkutató fúrást. Itt meleg­vízre számítunk. A megyében Mátranovákon a Barna patak völgyében a megyei vízművek részére ké­szítünk egy háromszáz méter mélységű vízikutató fúrást. Ez a község vízellátásának javí­tását szolgálja majd. Egy másik nagyobb meg­rendelőnk az olaj- és gázipar. Távvezetékek geodéziai, tér­képészeti, kitűzési munkála­tait végezzük. Tavaly másfél millió forint értéket képviselt ez a munka az idén 2,5 mil­liót. Az előzetes tárgyalások szerint legalább ennyi lesz a jövő évi teendőnk is — mond­ja az iroda vezetője. Beruházások előkészítésénél a talajmechanikai vizsgálatok elvégzésében is nagy szerepük vaa Legutóbb a Salgótarjáni Kohászati Üzemek beruházá­sához és a Zagyvapálfalván épülő Mü.M-intézet számára végeztek ilyen vizsgálatot. Az iroda csak egy-két éves múltra tekinthet vissza, de tevékenysége egyre ismertebb lesz országszerte. Nemcsak az ország északi részén, a határ­tól Budapestig (a Barátság- kőolajvezeték kitűzését is ők végezték), hanem a Dunántú­lon, Veszprém környékén is volt már munkájuk. Ezért megrendelőjük is egyre több lesz. Érdemes-e ilyen tevékeny­séget fejleszteni a nógrádi szénbányáknál? A válasz egyértelmű: érdemes. Erről tanúskodnak egyébként az eredmények is. Áz idén, en­nek az éves átlagban 166 főt foglalkoztató irodának, 12 millió forint árbevételi tervet szabtak. Ebből már az első félévben hétmillió 850 ezer forint értéket teljesítettek. Az elvégzett és még elvégzendő munkából ítélve 15 millió 350 ezer forint árbevételt ér­nek eL Kedvező költségszinttel dol­goznak és így több mint két­millió forint nyereséget is el­érnek. Az egy dolgozóra eső összes nyereség több mint 12 és fél ezer forint lesz, aminek jóval több mint felét már az első félévben elérték. — Jövő évre mennyi tervez­nek? — kérdeztem. — Legalább tizenhatmilliós árbevételt szeretnénk elérni különösebb létszámszaporítás nélkül, a termelékenység, az egy főre eső teljesítmények növelésével — kaptuk a vá­laszt. Ennek bizonyítására azt is elmondták hogy ebben az ötéves tervben jóformán évekre lekötötték kapacitásuk nagj része. B . J. HÍVE vagyok az érdekek ütköztetésének, de csak abban az estben, ha annak értelme van, nem teszi tengeri kígyóvá a megoldás­ra váró problémát. Ez utóbbit tapasztaltam az SZMT legutóbbi ülésén, amikor a testü­let a kollektív szerződéseket értékelte. Ennek során került szóba a gyermekintézmények segítése, az ezzel kapcsolatos társadalmi probléma. A megyeszékhelyen jelenleg csaknem há­romszáz olyan szülő van, akinek gyermeke kívül rekedt az óvodák kapuin. Ezeket a szü­lőket nem vigasztalta, hogy kevés pénze van a városi tanácsnak, emiatt nem tud elegen­dő óvodát építeni. Nem mai keletű probléma ez, elemi erővel azonban az utóbbi időben merült fel. Tárgyalásakor gyakran elhang­zik, hogy segítsenek az érdekeltek; a gyárak, az üzemek, az intézmények. Közülük egyik­másik ad is. Az öblösüveggyár az 1972. január 1-re el­készülő új óvoda 5 fős személyzetének évi bérét, csaknem 120 ezer forintot vállait ma­gára. Ez a legjobb variáció. Ugyanis tavaiy a gyár vezetői bejelentették, hogy hajlandók megvásárolni egy maszek házat, azt átala­kítani óvodának, csak a tanács adjon csere­lakást, s a maszek ház árából vonja le a cserelakás értékét Sajnos, az érdekeltek a felajánlott cserelakást nem fogadták el. kútba esett a gyár erőfeszítése, követésre méltó szándéka. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek gazda­sági párt- és szakszervezeti vezetősége sem tétlenkedik. Érthető, mert nyolcvan óvodás korú gyermek szülője kéri segítségüket, A vezetők el is mentek a 7. számú óvodába, ahol a vezetőkkel megbeszélték a lehetősége­ket, és azokat a kívánságokat, amelyek egy esetleges bővítés során a gyárra hárulnak. A kért segítséget — pénzt, munkaerőt — ‘24 órán belül az óvoda rendelkezésére bocsá­tották, Ennek három hete. Miért borult fel az egyezáég, miért húzó­dik a megoldás? Az óvoda az első egyezség után újabb igényekkel lépett fel a gyárral szemben, amit pillanatnyilag nem tudnak teljesíteni. Az érdekelt szülők pedig nap-nap után sürgetik a gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetőket, hogy enyhítsék óvodai gondjaikat. Amennyiben megoldódnak a problémák, akkor újabb harmincöt gyermek részesül óvodai ellátásban. A városközpontban székelő intézmények, vállalatok azonban hallgatnak! Pedig jó len­ne, ha pénzzel járulnának hozzá az óvodák létesítéséhez. Gondolunk itt a különféle in­tézményekre, kereskedelmi, vendéglátó- egységekre stb. Nekik is érdekük, hogy gyer­mekeik szakképzett óvónőktől tanuljanak, jó ellátásban részesüljenek, gyermekeik kel­lő felügyelet mellett töltsék idejüket. AZ ELMONDOTTAKBÓL kiderül, hogy » gondok megoldásában másra várni annyit jelent, mint konzerválni, tartósítani a gon­dokat. De az sem jó dolog, ha a segítőkész* séget meglovagol .iák, azaz újabb és újabb igényekkel rukkolnak elő. Nem helyes, hogy hallgatnak azok, akiknek hangosan kellene szólni: mi is segítünk, mi is részt kérünk a gondok megoldásából, mert érdekünk. V. K. Egymillió tonna kőolaj naponta A nyolcadik ötéves terv fo­lyamán (1966—1970) a szovjet geológusok körülbelül három­száz kőolaj- és földgázlelőhe­lyet fedeztek fel — közölte Alekszandr Szidorenko akadé­mikus, geológiai miniszter. A szibériai Tyumeny körzeté­ben eredményesen fejlődik a szamotlori olajvidék, a világ legnagyobb olajlelőhelye. Űj olajforrásokat tártak fel az Ural-hegység, a Balti-tenger vidékén, Bjelorussziában és Ukrajnában. A szakemberek véleménye szerint a világ is­mert földgázkészleteinek csak­nem a fele a nyugat-szibériai alföld északi részén feltárt le­lőhelyein összpontosul. A Szovjetunióban ma naponta egymillió tonna kőolajat ter­melnek. Már iskolába jár Valen'cyina Tyereskova és Andrijan Nyikolajev hétéves kislánya. Jelena első osztályos. 1964 júniusában született és nagyanyja tiszteletére kapta ezt a nevet. A Moszkva mel­letti Csillagvárosban tanul, ahol az űrhajósok laknak. Az órákra édesanyja készíti elő. A kislány már tud írni és ol­vasni. Ott volt az első csön­getés' hagyományos ünnepsé­gén, és erre az alkalomra megtanult egy verset. Az űr­hajósok kislánya zeneiskolába is jár, a zongoratanszakon második osztályos. rr Őszi munka az erdő kürti határban Erőgépek zúgásától hangos az erdőkürti határ. Amerre az ember szeme néz, minde­nütt szorgoskodnak, igyekez­nek végezni az időszerű fel­adatokat. Végzik az ősziek betakarítá­sát és a jövő évi kenyérga­bona ágyát készítik. Az erdő­kürti November 7. Termelő- szövetkezethez tartozó Mor- gostanyán öt traktorosból ál­ló brigád szállítja a szerves trágyát a közeli táblákra, hogy a jövő évi termés na­gyobb legyen. Varga Lajos, a termelőszövetkezet főmezőgaz­dásza mondta el, hogy a nagy szárazság bizony nehezíti a szántást és a talaj előkészítést. Dé a traktorosok mindent el­követnek, hogy idejében és jó minőségű földbe kerüljön a mag. A főmezőgazdász pon­tos ütemtervet készített az őszi vetésre. Kilenc géppel a szántást végzik, míg öten a trágyát szórják. — Traktorosaink vállalták a nyújtott műszakot is- Reg­gel hattól eáce tízig dolgoznak minden nap — mondja a fő­mezőgazdász. A trágyaszórás után azon­nal szántanak. Ezt a munkát közösen Garai Pál, Budai László végzik. A tsz őszi ve­tésterülete 700 kataszteri hold, ebből 60 kataszteri hold őszi árpa, 60 hold repce és 570 hold őszi búza. Az idén három féle búzát vetnek, azért, hogy jö­vőre a gabonatáblák ne érje­nek egyszerre. Most kezdik 60 holdról a cukorrépa betakarí­tását is, amely 200—220 má­zsát ad holdanként. Sokat jelent, hogy kiemelő géppel dolgoznak. Ä lucerna harmadik kaszálását is most végzik. Jól fizetett a lucerna­mag is. Holdanként három mázsa termett. A vöröshere két mázsát termett holdan­ként. R. I. MÉLY GÖDRÖK, téglarakás, törmelék a kerítés és a régi épületek helyén, ez jellemzi most Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskola és a Balassi Gimná­zium fiúkollégiumát. A tanév már egy hónapja megkezdő­dött, és még építkeznek? Nem építkeznek, csak elkezdték, aztán abbahagyták. Es a diákok. Nyolcvannégy gyereket nagy nehezen elhelyeztek a régi épületben, a szekrények a folyosóra szorultak ki. Mi történt azokkal a fiúkkal, akiknek nem jutott a kollé­giumban hely? Albérletet kerestek vagy ágyrajárók. Milyen körülmények között laknak, és mennyit fizetnek? Elkép­zelhetjük ha 172 személyes új kollégiumra lenne szükség és a régiben csak 84 gyereknek jutott hely. Tegyük még hozzá, hogy a túlzsúfolt és az elkezdett építkezés miatt csatatérhez hasonló kollégiumba jár étkezni a leánykollégium több mint száz növendéke is. Balassagyarmat városi Tanácsa még 1967 tavaszán meg­bízást adott a Nógrád megyei Beruházási Vállalatnak a fiú- kollégium terveztetésére, és az építkezés bonyolítására. A kiviteli terveket a KÖZTI 1969. október 28-ára készítette eb Az ember azt gondolná, hogy most már kezdődhet az épít­kezés. De nem, előbb még kapacitáslekötési szerződést kö­töttek a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal. Eb­ben a beruházó és a kivitelező úgy állapodott meg, hogy a fiúkollégium 1971. augusztus 30-ra elkészüb Volt terv és elhatározás, de 1970 tavaszán munka he­lyett hosszan tartó vita kezdődött az árak és a határidő miatt. A régi árakon a kollégium 6,7 millió forintba került volna, az új árak szerint, és az időközben felmerült igények miatt, a tanácsi építők 9,1 milliót kértek, majd ez év júniu­sában a beruházó 8,5 millió forintos költséghez hozzájárult. Sok levelet és ügyiratot átlapoztunk, amíg sikerült meg­állapítani, hogy a balassagyarmati fiúkollégium építését 1971. február 15-én elkezdték. Természetesen előbb régi tanter­meket, raktáraltat és mellékhelyiségeket bontottak, az új kol­légium alapjait lerakták, de tavasszal abbahagyták a mun­kát. Miért, mi az oka a huzavonának, mikor folytatják, és mikor fejezik be a balassagyarmati fiúkollégium építését? Berczelly Ferenc, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat igazgatója arra hivatkozik, hogy az Észak-mgayaror- szági Tégla- és Cserépipari Vállalat nem ad téglát, hiába rendeltek, hiába jártak személyesen Mályiban és a megyei téglagyárakban, a szükséges mennyiségű téglának csak tö­redékét kapják. Kis méretű tégla hiányában hagyták abba a kollégiumépítkezést, az egészségügyi szakiskolát és vontatot­tan halad a pásztói 12 lakás, valámint a balassagyarmati csecsemőotthon munkálata. Timmer Zoltán főmérnök bizonyítja, hogy a kollégium­hoz 281 ezer kis méretű és 13 ezer blokktégla kellene. Per­sze, az ügyiratokból az is kitűnik, hogy félmillió téglát csak március 3-án, az építkezés megkezdése után rendeltek, s a korábbi igényeken felüli mennyiséget nem tudják teljesíteni a téglagyárak. Abban viszont igaza van az építőipari válla­latnak, hogy a korábbi téglarendelést is csak részben telje­sítik a gyárak. Joggal felmerül a kérdés, hogy a kollégiumépítés elha­tározásától, illetve a kivitelezési tervek elkészítése óta (1969 otkóber), miért nem kötöttek szerződést, illetve megfelelő előkészítés és szerződés nélkül, a tanácsi építőipar miért kezdte el a munkát? Azt a választ kaptuk, hogy a' kollé­giumot sürgették az alapozásra, a falazás elkezdésére 1971 februárjában volt kapacitásuk, illetve akkor még nem tud­hatták, hogy ilyen súlyos lesz a téglahiány. EL KELL marasztalni a tanácsi építőket, mert a költ­ségvetési tatával húzták az időt, s amikor már sürgős lett a kollégiumépítés, a szükséges tégla beszerzése és szerződés nélkül elkezdték a munkát. Ez mindenképpen szabálytalan, és veszélyes vállalkozás. Teljes mértékben nem lehet elma­rasztalni az építőket, mert kétségtelenül országos gond a téglahiány. De a gondokat kapkodással és tervszerűtlenség- gel fokozták, Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Pásztón, tégla nélkül téglaépületeket kezdenek, aztán egyik is, másik is félbe marad, az építkezés sokáig elhúzódik. Inkább ke­vesebbet vállaljunk, kevesebb beruházást kezdjenek, de a legfontosabbakat gyorsabban, tervszerűbben és olcsóbban valósítsák meg. (Fazekas) NÓGRÁD — 1971. szeptember 29., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents