Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

Kulturális MŰVELŐDÉSI TERV. A Sál- Központ tómháztemmeben. El- KEVESEN TUDJÁK, hogy gótarjáni városi Tanács Vég- sóként a szovjet vendégek! Salgótarján első ^ orvosa Jung­PehajtÓ^«^OÜtó0a h01' mutatkoznak be, maód a Jav. “ .............. "" na ip vitatja meg Salgótarján tóg2a)ti város ötéves művelődési teav üzemeik füvósaeneka- ra és a kisterenyed tánocso- vtít. A terv teljesen újszerű port lép színpadira, a fúvős- megkozelitósbeni, együttesen zenekar változatos műsorral tárgyalja a közoktatás. és jelentkezik. Egyrészt bemu- közművielődiés feladatait. Leg- tátják a Győrben nagy sikert fontosabb célkitűzése, hogy a aratott számokat, majd a __________ _ ____________ m unkások és az ifjúság kul- vendégek tiszteletére népszerű Például: „A morhák ekészsé­man Mihály volt, aki 1827- ben született Becsben, s 1846- ban iratkozott be a pesti egyetemre. 1853-ban községi orvos Nagyorosziban, 1861-ben pedig beköltözött Salgótarján­ba. Nagyon rosszul beszélt magyarul, amiről írásbeli megjegyzései is tanúskodnak. turális. művelődési igényei­nek kielégítését segítse elő. MŰSZAKI KÖNYVNAPOK. Oktober 8-tól 30-ig rendezik szovjet fúvósdarabofcat szarnak. Este a műsor nagyszabású barátsági kerül sott W után estre meg az immár hagyományos KORSZER1^­,“L.___' SlTÉS. Ezekben o rszágos műszaki könyvnapo- kiat. A Kohász Művelődési Központ könyvtára már tel­jes „erőbedobással” készül nagy eseményre. Az elmúlt napokban dolgoznak, a salgótarjáni La­káskarbantartó Ktsz szakem­berei az öblösüveggyár műve­lődési házának újjávarázsolá­on , . , ....... mu. Festenek, mázolnak, ta­h etekben 20 ezer formtet kol. pétáznak és valamennyi te- tottek könyvbeszerzésre, me- nemben a korszerű olajtüze- lyetoneik nagy része a legú- lésre térnek át. A művelődé- jabban megjéLant műszaki sd ház felújítására 160—170 könyvújdonságokat tartalmaz- ezer forintot költenek és a za. Az országos műszaki tervek szerint október köze- kíönyvmapok ideién kiállítást Pén megszépülve fogadja a rendeznek műszaki könyvek- látogatókat, bői. emellett vetélkedők te­szik érdekesebbé és színeseb­bé a könyvnanok eseményeit A KÖZMŰVELŐDÉS MUN- A tavaly is nagy sikerű, mű- KÁS- ÉS IF JÜSÁGCENTRI- szaki könvvnapok az idén is KUSSÁGA. Balassagyarmaton, miinaen Ibizjoainyiaíl. sok érdek- a városi tanács-vb. művelődés- lődőt vonzzanak. i*i w ki állapot jó, nincs paj, tofáb szállítható.” Vagy: „A khür- pen tojkába ojitata jerekek és siket németek (sikemémák!) nincsenek.” Mindezekről rész­letesen olvashatunk Habonyi Zoltán: A Palócföld egészsé­gének történetéből (1826—1969) című, nemrégiben megjelent könyvében. VADÁSZATI NAPTÁR je­len* meg a budapesti vadásza­ti világkiállítás alkalmából, amelyben többek között hu­szonöt művészfotó a vadászélet ritka pillanatait örökíti meg. A képek kísérőszövege ma­gyar és német nyelvű. Az 1972-es naptár és a Carte ma­ximum készítésére alkalmas képeslapok a világkiállítás 88- as számú pavilonjában kap­hatók. MŰSOROS 1ST. A kohá­szati üzemek ararnydiplomá- val kitüntetett fúvósegyütte- se mór készül az október 4- én sorra kerülő magyar—szov­jet barátsági estre. Ezen a na­pon a Szovjetunióból érkező békievonat százötven vendége látogiait Salgótarjánba. Déle­lőtt üzemeket keresnek fel, ahol a dolgozókkal ismerked­nek. Este kétórás műsort ren­deznek a Kohász Művelődési SZEGEDI VENDÉGEK. Kedves vendégeket fogadott a közelmúltban a balassa-gyar­IVÍ IEMENYUNK AJÁNLATUNK Szerény és szolid műsor. Szinte belevesz a hivalkodó szombat esti programokba. Szolgálatkészen háttérbe húzó­dik a divatos, népszerű műsoridőkért folyó tülekedésben, olyan szerényen, mint maga a művészeti ág, amelyet szol­gál. Ezek utón nem nehéz kitalálni, hogy az Interfórum Ti­rol van szó, amely a maga 25 perces időtartamában azt a feladatot hordozza, hogy a fertódí kastély ihlető környeze­téből népszerűsítője legyen, á komoly muzsikának és a fiatal interpretáló művészeknek. Híz a nemes cél rendkívül szeren­csés jelentkezési formát kapott az Interfórum ban nemcsak műsortematikai igényessége, a megszólaltatás magas szín­vonala révén, de az adott időtartam vonatkozásában is, mert úgy szolgálja a zenei nevelés fontos feladatát, hogy senkinek sem válik terhessé. Szinte észrevétlenül barátkoz­tál meg bennünket a nagy mesterekkel, a legelvontabb mű­vekkel, s ismertet meg a legfiatalabb előadóművész-nem­zedék olyan reprezentánsaival, akik már ma is, de holnap egészen bizonyosan a nemzetközi koncertpódiumok ünne- peltjeinek számítanak. Erre enged következtetni a fertődi hangversenyek többnyire neves és elismert zenei és zene- művészeti szakértőkből tevődő nemzetközi hallgatósága is. Anélkül, hogy a sznobság gyanújába keverednénk, bát­ran összegezhetjük, hogy az Interfórum ’70 révén mindany- nyian gazdagodunk, nemesedünk, igényesebbekké válunkze- nei elvárások dolgában, akilk két műsor között nem kap­csoljuk le készülékeinket, hanem átadjuk magunkat a .Fer­tődről hozzánk érkező muzsikálások sajátosan bensőséges atmoszférájának. 1 '¥ Ma. vasárnap, érdeklődéssel várhatjuk 16.05-kor a bárá­nyai Röpülj páva-kör jelentkezését. 17.50-kor A Sárga-tenger partján című riportfilm révén ellátogathatunk a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságba, este 20.15-től a Rózsa Sán­dor film VT. részét ismerjük meg, majd újból jelentke­zik a Kicsoda — micsoda?, maratoni fejtörőjáték. (barna) ügyi osztályán a város köz- művelődés munkás- és ifjú- sá gcentr i kussá gát vizsgálják. A vizsgálódás eredményeiről anyagot készítenek, amelyben az eddigi eredmények szám­bavételén túl a jövő feladatai­ról is szó esik. A mind job- marti Kábelgyár. A szegedi ban iparosodó városban egy- testvérvállalat KISZ-jsttái láto- re több feladatot jelent a nép- g&ttaik Balassagyarmatra, hogy művelőknek is a megfelelő megismerkedjenek a tönténeL. formák, módszerek kidolgozó- mi múltú várossal és tetrvné- sa, az anyag ehhez is segítsé- szetesen az üzem életével. A get nyújt Egyébként a no- változatos program sok érde- vemberi tanácsülés részletesen kességet tartalmazott, többek is megvitatja majd e témát, között múzeumlátogatást! kö­zös kirándulást a Nyírjesbe. városnézést. Kedves emlék­ként nógrádi népviseletbe ÖL töztebett babákat ajándéijoz- tak a balassagyarmatiak a szegedi vendégeknek, amelye­ket az ifjú népművészek leg­utóbb rendezett kiállításán vásároltak a kábelgyáriak. M VETÉLKEDŐK, MŰSOROK. Érdekes események, szórakoz­tató műsorok várják a Ko­hász Művelődési Központ lá­togatóit a következő hetek­ben. A most megnyíló KISZ- kliub október első felében két vetélkedőt is rendez. A fiata­lok összemérhetik tudásukat és felkészültségüket a techni­ka terén, illetve a KISZ-re vonatkozó kérdésekben. Emel­lett magnószalagra vesznek két műsort. Az egyik novem­ber 7-e tiszteletére az „Űj korszak nyitánya” címet vi. seli. A másik Salgótarján ju. bileumi évfordulójára a vá­ros múltját, jelenlét és jövő­jét mutatja be hamgkepekben, zenében, versben. Kicsike vagyok!... Égy bérház harmadik eme- idősebb vagy nála négy évvel, létén lakott Lincsi néni és — Bandinál se vagy jó, férjhez készülő lánya, Valika. mert nem tetszik a pattaná- Közvetlen szomszédságukban, sós képed. A görbe lábad, a négyéves kis srác, Tomika, _ Tibi rosszul lesz ha meg­születnél és még három báty- iát, de különben is; ő már jával. Azért szeretett cseveg- mással jár' ni Valika a kis sráccal, mert lélegzetet vesz. Körül­zgy sok mindent megtudott a ^ Kicsit lehalküja hang. fiúkról: Béláról, Bandiról és Tibiről. Egyik délután kérdez­getni kezdte Tomikát. — Mondd, miért nem tet­szem én a bátyáidnak? — Hm... Bélának nem te vagy az esete. Különben is ját. így szol: én pedig azért nem vehettek feleségül, mert még kicsike vagyok — mon­dotta Tomka és szaladt a többiekkel labdázni. T. Vera NÓGRÁD - 1971. szeptember 24., vasárnap Mitológiai ábécé A mitológiai témájú kxxny- mertetésére nincs lehetősé- tudó állatok mellé kreáltak vek népszerűek. Elsősorban günk. ízelítőül csak egyetlen egy beszélni tudó agyagíigú- ismeretterjesztő funkciójuk kiragadott példára szorítko- rát, amely az ő dicsőségüket miatt, hisz’ a klasszikus mű- zunk: hogyan képzelik el a zengi majd, ezt elpusztítot- veltségből az iskola ma szin- világ keletkezését a különbö- ták, és helyettük falényeket te csak ízelítőt ad, viszont ző területek népeinek míto- alkottak. Ezek azonban, bár irodalmi művekben, festmé- szai. beszélték, ettek, szaporodtak, nyékben, szobrokban a ma „Kezdetben teremté Isten az mindig kifejezéstelen , arcúak embere is lépten nyomon ta- eget és a földet. A föld pe- maradtak, ezért özönvízzel láikozik mitikus alakokkal, dig kietlen és puszta vala,~és őket is elpusztították. A har- nem egy irodalmi alkotásban az Isten Lelke lebeg vala a madik korszakban Sárga és szerepelnek a népek ősi hie- vizek felett. És mondd Isten: fehér kukoricából gyúrták az delmevre utaló történetek, s Legyen világosság: és lön vi- embert az istenek. A négy el- ezeket csak akkor értheti meg,' lágosság.” így kezdi a világ ső ember abban a kiváltság­ba kap megfelelő segítséget, teremtésének elbeszélését a ban részesült, hogy láthatta a Vannak akik azt mondják, Biblia. föld legfelső részét. Utána hogy a történelem előtti idők Az északi germánok, mint ózonban ködöt bocsátottak sze- történetét a régészeti kuta- ez a verses Edda Völuspá da- műkre, hagy ne legyenek tásokra építve a mítoszok se- rabjából is kitűnik, a hideg és egyenlők az istenekkel, gítségével meg lehetne írni, meleg folyamok találkozása- A finnek teremtés mítosza a hisz’ ezek rengeteg adatot, is- bői keletkezett Ymir óriás és Kalevalában maradt fenn- meretet közölnek a régi ko- az őt tápláló tehén tevékeny- Eszerint a levegőég leánya, íi- rolq emberének életéről, szó- ségének tulajdonítják a világ matar az égi szérűs udvaro- iról, elképzeléseiről. keletkezését. A tehén addig kon unatkozván a tengerre a néhány adat is ma- nyalogatta a sós sziklákat, ereszkedik, itt a szél teherbe gyarázhatja. hogy miért olyan míg azok emberi alakot öltöt- ejti. Tengerből kitartott tér- nagy az érdeklődés Trencsényi tek, s előlépett Búr isten. Az déré egy búvárkacsa fészket Waldapfel Imre 1935-ben meg- ő leszármazottai a mélységbe rak. A tojások a vízbe esnek, jelent, és azóta hat kiadást lökték Ymirt és az ő húsából kialakul belőlük a világ, és megért „Mitológia” című alap- lett a föld, véréből a tenger, végül a világra tör a Vízanya vető munkája iránt, amelyben fogaiból a sziklák, hajából a fia; a Kalevala legfőbb hőse, elsősorban a görög és római fák és bokrok, koponyájából a komoly, öreg Väiriämöinen. mítoszokat dolgozza fel, miért az égbolt. A mítoszok tanulmányozása népszerű Román József „Mi- a japán mítosz szerint kéz- mindennél fényesebben bizo- toszok könyve” vagy akár detben In és Jo, a férfi és női nyitja, hogy az ember terem- Graves Róbert görög és héber princípium együtt feküdt a tí a vallást, az isteneket, sa- mítoszokat tárgyaló munkája, kaotikus tojásban, amely azu- Óét képzelete, fejlettségi foka Mindezek mellett bátran ál- tán ketté vált, így keletkezett és természeti körülményei líthaitjuk örömmel fogadták az az ég és a föld. Az utóbi a szerint. Különös világ tárul olvasók a „Mitológiai ÁBE- vízen úszott. elénk a mítoszokból: istenek, CÉ”-t, amely magyar nyelven Előbb a mai Hondura, majd héroszok, titánok, nimfák, pár­az első olyan próbálkozás, pedig Yucatán területén, épí- kák, az embert segítő és gán- amely egy kötetben ismertet tették ki kultúrájukat a ma- csoló lényeg ezrei vonulnak meg Afrika, az észak-amerikai jáfc. a világ teremtéséről szó- tel a kultúra őserdejében. S, indiánok és eszkimók, Közép- jó mítoszaik egyetértenek ab- hogy közöttük biztonsággal el és Dél-Amerika indián népei, baTli hogy a világ három kor- tudjunk igazodni, jó segítséget Egyiptom, Elő-Ázsia, a finn- szakot élt át. Az első korszak- nyújt a „Mitológiai ÁBÉCÉ”, ugor népek, a germánok, In- ban az istenek beültették a amelynek könnyebb használa- dia. Japán, a kelták, Kína, a földet fákkal, kijelölték a fo- tót név- és tárgymutató is szlávok és Óceánia népeinek iyók helyét, és állatokkal né- segíti. és természetesen a görögök, pesítették be. A beszélni nem Csnkty László ] etruszkok és a rómaiak mi­toszaivdL A mítoszok ősalakjai az em­beri tudat fejlődésének azon a kezdeti fokán jöttek létre, amelyen a később élesen el­különülő hit, képzelet és meg­ismerés még tagolatlan egy­A hét könyvei AKADÉMIA KIADÓ: Deme Mária: OpáTszíget. Horga® László: Mondatszerkezeti sa- Béla: Tipi-Tupa hercegnő. — ságbe fonódtak. Míg a vallás játságok gyakorisági vizsgála- Kiss József László: Jó szelet a titokzatos hatalmaknak való *. ~ Kov4,M, Endre: Ma- kapitány! - Ordas Ivan: kiszolsál fatottsá a értö<sét Vrf+i gyár—lengyel kapcsolatok a Damjanich tábornok. — Puskin ^ két világháború között - Válogatott versei. - Bertrand Kőháti Zsolt: Sárközi György. Soletchnik: Fiúk a barikádon, az emben _ Ladó János. M utó- Varga Katalin: Kislányom, névkönyv. - Pál Balázs: Kós édeZem. MŰSZAKI KIADÓ: ,ls Károly. — Sőtér István: Az Endre Árpád: A lámghegesz- °°T ember és műve. - Vermes tés technológiája. - Lőcs tekelesenek magas fokán te- Miklós: A kriminológia alap- remta meg — figyelmeztet kérdései. CORVINA KIADÓ: Trencsényi-Waldapfel Imre. Borbély László: Bortnyik. — Gorkij pedig azt mondja, hogy Granasztói Pál: Budapest a mítosz költészet a dolgo- ^gy építész szemével. MÓRA KIADÓ: Jorge Amado. A ki­kötő rémei. (Kozmosz). — Balázs Sándor: Most nevess, Ibolyka! — Pierre Boulle: A majmok bolygója. (Kozmosz). — Oriana Fallaci: Ha meghal a nap. (Kozmosz). — Fanta zó nép szóbeli művészete, amely ,,a legmélyebb és leg­élénkebb, művészileg a legtö­kéletesebb hőstípusokat” al­kotta meg. A „Mitológiai ÁBÉCÉ” hal­latlanul gazdag anyagának is­Gyula: Az angol 60 progra­mozási nyelv. SZÉPIRODAL­MI KIADÓ: J. Barbey d’Aure- villy: A karmazsin függöny. — Garai Gábor: Márciusi nyár. — Julesz Miklós: Kr rándulás a pokolba. — Mó­ricz Zsigmond: Rózka Sándor összevonja a szemöldökét. — Takáts Gyula: Egy kertre emlékezve. — Művek és mes­terek között ANDRZEJ ZBYCH (Lengyelből fordította: Varsányi István) Az Utolsó előtti 1. Ingrid felemelte poharát és ránézett Klossra. Mosolygott; ajkán az elkényesztetett csit- rik kacér mosolya játszott. Ihgrid tudta, hogy semmit sem kockáztat, ha partnerét ugratja; lovagja meg nem válik tőle. — Haragszik? — kérdezte. A férfi éppen azon tűnő­dött, hogy Ingrid ördögien szép és ez bizony zavaróan hat rá. Legalább a szeme ne volna ilyen kristálytiszta! — Magára nem lehet ha­ragudni — mondta- — Tán­colunk? — Nem. Ha jól emlék­szem, arról álmodozott, hogy egyedül legyünk, kettesben. Igen Ingrid megígérte, hogy ezt az estét együtt töl­tik, de aztán magával hozta ide az „Aranysárkány”-ba Schultzot és a folyton csi­csergő barátnőt, Bertát is, aki mintha féltékenykednék Ingridre, mert amikor tán­coltak, folyton csak őket fi­gyelte. Kloss egész idő alatt magán érezte Berta fürkésző, vizsla tekintetét. Lehet, hogy ő is? Semmit sem szabad figyelmen kívül hogynia: tegnap óta, vagyis attól a pillanattól kezdve, amikor megkapta feladatát, amely az eddigiek sorában a leg­veszedelmesebb, s alighanem a legvisszataszítóbb is, tud­ta, hogy nagyon kétes kime­netelű játékba kezd. — Most mire gondol?— kérdezte Ingrid. — Miért hallgat? — Magára gondoltam — válaszolta. A lány az emelvényen szentimentális tangót éne­kelt. Hangulatvilágítás; néha úgy tetszett, hogy a tömeg k parketten mozdulatlanságba dermed, aztán a zene üte­meire hullámzik, hogy ha­marosan újra megmereved­jék. — Szeretem ezt az „Arany- sárkány”-^ szólalt meg Ing­rid. — Talán ez a legrende­sebb mulató Berlinben. Kloss eltűnődött, arra gon­dolt, hogy ezen a „rendes” helyen egy fedél alatt tölt­heti az ember az idejét a Gestapo és az SS elitjével. A néhány napos szabadságra érkező magas rangú tisztek Charlottenburg szűk utcács­káiban találnak alkoholt is, meg nőt is. Szeretik az ér­zelgős tangókat és a hozzá­értéssel kezelt világítást. Kloss gyűlölte őket, — ezt egy pillanatra sem feledi — és csak üggyel-bajjal erősza­kolt arcára mosolyt. Ingrid­re nézett, helyesebben Ing­rid poharára: még mindig csaknem tele volt. Kloss ha­bozott, de már tudta, hogy nincs más választása. — Most mire gondol, Hans? — ismételte meg a lány a kérdést. Aztán vá­laszra sem várva • halkan beszélni kezdett, s közben nagy, tiszta szemével part­nerét figyelte. — Kora ta­vasszal jártam itt utoljára, Heinivel. Akkor nem volt tánc, gyászoltunk Sztálin­grád miatt. Alighanem ugyanennél az asztalnál ül­tünk és Heini, éppen úgy, mint most maga is — szelí­den ránézett Klossra — ne­heztelt, mert magammal hoztapi Bertát. — Ki volt az a Heini? Ingrid i tekintete elkomo-' rult. — Másnap visszatértem Stockholmba — folytatta. — És aztán már többé sosem láttam Heinit. Júliusban el, három hónappal ezelőtt. A zene elhallgatott. Berta és Otto Schultz százados, akit különben az Abwehr legelegánsabb tisztjének tar­tottak, visszatértek az asz­talhoz. Bérta sietve Ingrid­hez bjíjt. _ — Tudd meg, hogy ez az Ötto nagyszerűen táncol — csicseregte. — Nagyon ügyes... Még most sem ittad ki a poharadat? Mit csinál­tatok? (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents