Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
/ A Barátság II. olajvezeték építése jelentős állomáshoz érkezett. Leninváros közelében az építők elérték a Tiszát. A folyó bal partján földbe helyezik a szigetelt csővezetéket, a jobb parton hegesztik és ellenőrzik a csöveket, a Tiszában kotorják a medret az új cső» vezetéknek ...Az embert munkájával mérik Egyszerű, idős munkás kért Az alapvető szót a Nógrád megyei Állami dig másutt építőipari Vállalat legutóbbi kommunista aktívaülésén.. Mi bajok okát min- helyen hogyan pazarolják mi- és még mindig lyep helytelenül tárolják, soknem a munkahelyen keres- szór milyen felelőtlenül szállítják a szerkezeteket és az sük? Ha valaki felveti a felelősséget, akkor a művezető anyagokat, tagadás, Radvánszki István ujja az építésvezető felé, az szocialista brigádvezető első építésvezető ujja pedig a vál- mondataira nem nagyon ^ központ felé mutogat A . . . , . , központban pedig iparági saügyeltek, hiszen a tanacsko- játossággal mentegetőzzenek? zás közel 200 résztvevője — ..... , ,, ,,, , . ..... , Mu-ol beszél a vallalat osz. többségük vezető beosztású tályvezetője? Azt tette szóvá, ^dolgozó — már második órája hogy milyen bajok vannak a Hol kezdjék a bajok orvoslását, a hibák kijavítását? Ügy véljük, azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy önmagunkon kezdjük, szemléletünk megváltoztatásával, tárgyilagos önkritikával. Mindenki saját munkaterületén ja és érezze, hogy „a tejet literre, az embert munkájával mérik”. F. t% Párt tömegpropaganda munkája az elmúlt években jelentősen fejlődött és hozzájárult a párt eszmeipolitikai egységeknek, tömeg- kapcsolatainak erősödéséhez. Megyénkben évente átlagosan 25 26 ezer hallgató tanul e'é továbbá azt a követel- pitas ellenére téves nézetek is cialista erkölcs követelményeirendszeresen a tömegpropa- ményt .állította, hogy azokat a vannak a vezető szerep érvé- nek tudatos vállalásával pároganda különböző tanfolyamain, ismerkedik a marxizmus—leninizmus elméleti alapjaival és gyakorlati alkalmazásával. A tömegpropaganda hatóköre megyénkben is jelentősen kiszélesedett. kérdéseket helyezze előtérbe, amelyekben a tudatosság és a helyes szemlélet kialakítása a legjobban elősegítheti szocialista fejlődésünket. Ezért továbbra is kiemelten vitatta az építőipar, illetve a vasútnál, ^ a cementgyáraknál tehet legtöbbet önmagáért és beruházások helyzetét. Aztán , a kavicsbányáknál. De a a közösségért. Szükséges, hogy az idős munkás egyszerre az a fegyelem és az új munka, • VOltälK JCl€Tl, nem ctíluc fpntrffl vállalat érdeklődés középpontjába ke- Mit ér a pusztába kiáltott szó, vezetésétől induljon ki minél rült meg ha igaz is? Azt kellett előbbés minden munkahelyen — A tejet literre, az embert ^?}na bevallani, hogy anyag- érvényesüljön. Mindenki vall» munkájával mérik — mondta biany miatt a_ Nógrád ménem is emelt hangon, de igein Sy®1 Állami Építőipaira Válla- meggyőzően. Radvánszki 1st- egyetlen munkahelyén sem , ván nem szónokod; a munka- ^e- Drága és kevés az fegyelemről, nery^ hivatkozott anya®> mégis, melyik munka- arra, hogy nincs anyag, vagy a központban és a főépítésvezetőségen rosszul szervezik a munkát. Ö nem máshol, saját portájuk előtt söpört. Vajon a szocialista brigád tagjai mind szorgos, dolgos emberek? Ujjaink sem egyformák, pedig egy tőről nőttek, egy akaratnak engedelmeskednek, mégsem egyenlő értékűek. Az építőiparban gyakran változik a munkahely, sokszor új ember kerül a brigádba, nem mindig együtt, többnyire kisebb csoportokban dolgoznak. Ezért nem rit- kán veszélybe kerül a szocialista brigád jó híre, egyik-másik ember rrfíinka helyett beszélget, tétlenséggel telik a drága idő. Ilyenkor mit tegyen a brigádvezető? Veszekedjék, kiabáljon, mint az elkeseredett apa rossz gyerekeivel? Radvánszky* István joggal megtehetné, mert kétszer olyan idős mint a brigádtagok többsége. Nem, ha állnak az emberek, ő ritkán veszekszik, de annál .szorgalmasabban dolgozik. Iparkodik, hajtja magát, aztán a brigádban többnyire akad valaki, aki restellkedve megszólal: emberek, nézzétek csak a brigádvezetőt, dolgozzunk mi is. Persze, az is előfordul, hogy a jó példa sem használ. A tapasztalt, idős brigádvezető ahhoz is ért, hogy kit kell megszólítani a többiek előtt, és kivel kell beszélni négy- szemközt. Embere válogatja a módszert, de' a keményebb szavaikat, a felelősségrevonást is eltűrik attól, aki betartja a fegyelmet, a szidást is elviselik attól, aki tisztes munkával becsületet szerzett munkatársai előtt. Vonatkozik ez brigádvezetőre, igazgatóra és építésvezetőre is. Akadt olyan főépítésvezető, aki arra hivatkozott, hogy az építéseken anyagprobléma mindig volt. van és lesz. De beletörődhetünk a rosszba? Talán istencsapásnak tartsuk? Nem bizalmatlanság.. TÖBB TÉNY. a különböző bírósági ítéletek, a folyamatban levő ügyek jelzik, hogy meglazult az ellenőrzési tevékenység, sokszor formális, nem deríti fel azokat a mulasztásokat, amelyek egy-egy közösséget kisebb vagy nagyobb mértékben megkárosítanak. Az ellenőrzésnél bekövetkezett lanyhulást többféleképpen magyarázzák. Egyesek szerint az önállóság arra kényszeríti a vállalatokat, hogy önmagukkal szemben növéljék az ilyen irányú követelményeket. Mások szerint az alapos, mindenre kiterjedő 'szigorúbb ellenőrzés a bizalmatlanság megnyilvánulása. De vannak, akik felfelé mutogatva mondják: ha otc fönn, a minisztériumokban és az országos főhatóságóknál nem csinálnak belőle nagy ügyet, miért nyüzsögjünk mi. Egyik véleménnyel sem lehet egyetérteni, bár mindegyikben van némi igazság. Valóban, a minisztériumok és felsőbb hatóságok az elmúlt években kissé rosszul értelmezték a vállalati önállóságot. Azt hitték, úgy gondolták, nekik csak információkat kell továbbítani a vállalatokhoz. Ez a felfogás, gyakorlat egyrészt megzavarta a vállalatok vezetőit, másrészt szabadjára engedte őket olyan kérdésekben is, amikor álljt kellett volna kiáltani. • 1 Nem vagyunk hívei 'az olyan ellenőrzésnek, amely bizalmatlanságra épül, de azzal sem értünk egyet, hogy nincs szükség ellenőrzésre. Az ördög nem alszik — tartja a közmondás. A könnyű pénzszerzés vágya pedig még azokat is megkísértheti, akik mindig azt vallották: becsületesen élni -nehezebb, de érdemes. A lehetőségek, a kínálkozó alkalmak hamar kísértésbe hozhatják az olyan embereket, akiknél állandósult a pénzhiány, akik mindig többet költöttek, mint amennyijük volt, akik szerettejc más pénzéből nagy ’lábon élni, akik megjátszották az úrhatnám polgárt, akiknek mindenre telik — de csak a másokéból. Az ellenőrzés megszigorítását indokolja a kivagyiságból táplálkozó, megnövekedett ha- rácsolási ösztön is. Ez a kispolgári felfogás egyik kézzelfogható megnyilvánulási formája. Ha ezt még elősegíti az ellenőrzés különböző lazasága, akkor nem csodálkozhattunk, ha egyesék bátrabban hozzányúlnak a közösség vagyonához, mondván: ha másnak lehet, akkor nekem is. Amennyiben ez a szemlélet eluralkodik, olyan lavina indul meg, amelyet . nehezen, vagy csak nagy erőfeszítések árán lehet megállítani. Emellett a kormány csak akkor tudja kontrollálni intézkedéseinek helyességét, álláspontjának realitását, akkor tudja tárgyilagosan megítélni egy-egy ágazatot irányító miniszter munkáját, ha az ellenőrzés felderíti a vezetés-irányítás gyenge pontjait, s felhívja a figyelmet az újabb' intézkedések szükségességéire. E tekintetben a mőMhbz képest az' idén van valami fejlődés. Az ellenőrzést végző szervekben dolgozók is kezdik megtalálni hé^ lyüket. Nekik sokat segítenek a különböző szinteken tevékenykedő népi ellenőrzési bizottságok, a köz érdekeiért aggódó, azt védő, becsületes állampolgárok. -Közölt észrevételeikre, kritikai megjegyzéseikre az eddiginél jobban oda kell figyelni. Ha 'az ellenőrzés elmulasztásából adódnak a sikkasztások, a társadalmi tulajdon elleni vétségek, az demoralizálja a becsületes munkát kívánó közvéleményt, elősegítheti azt a felfogást, hogy kár szólni, úgysem tesznek . ellene semmit Ezt a szellemet egyetlen kisebb, vagy nagyobb vezető beosztású dolgozó sem segíc- ,heti elő. Ellenkezőleg: nekik kell jó példával szolgálnia. Ellenőrizni mindenütt és mindenkit kell, függetlenül attól, hogy mijyen beosztásban dolgozik. Akik pedig pénzzel foglalkoznak, azokat alaposan és rendszeresen. Ez nem bizalmatlanság, hanem velejárója az elvállalt munkakörnek. Ha 1967-óta egyszer is ellenőrizték volna az egyik vállalat pénzzel bánó dolgozóját —, nem tudott volna több tízezer forintot sikkasztani. Azt is tapasztaljuk, hogy egy-egy ellenőrzés során a napvilágra kerülő mulasztásoknál hiányzik a felelősségrevonás, illetve a büntetésre irányuló konkrét javaslat. Emiatt elsikkadnak, süllyesztőbe kerülnek az olyan bocsánatosnak kikiáltott mulasztások, amelyek írásbeli és anyagi büntetésért kiáltanak. Ha ez elmarad, illetve megindul a mentegetési akció, menlevélét kapnak azok, akiknek elsőrendű feladatuk a rendeletek, törvények maradéktalan betartása, illetve betartatása. Nincs olyan közösségellenes cselekedet, ami később ki ne derülne. Ebben közrejátszik az is: emberi gyengeségből egyesek még kérkednek azzal, hogy jól „átvágták” a felsőbb szerveket. Ezek után sokakban joggal merül fel a kérdés: érdemes-e felelősségteljesen, becsületesen dolgozni? De használ-e az ilyen eljárás az ellenőrzést végző szervek, személyek tekintélyének? Nem árt hangsúlyozni, hogy az ellenőrzés nem fejeket követelő aktus, hanem, eszköz, segítség az eredményesebb, alapos alkotáshoz, hogy ki-ki a maga munkaterületén jól megállja a helyét. Ezért pedig köszönet, nem pedig idegenkedés jár. Az ellenőrzés jelzi, hogy a dolgozók külön-: böző csoportja, vagy egyes személyek milyen felelősen, vagy felelőtlenül, hozzáértéssel^ vagy szakmai avatatlansággal végzik munkájukat. Jó mérce az emberek megítéléséhez, az előléptetésekhez, esetleg visszaminősítés sekhez. AMIKOR, az ellenőrzés alaposságát, szígoí rúságát szorgalmazzuk, nem teszünk mástj mint a becsületes emberele óhaját, kívánságát tolmácsoljuk. Ennek szellemében cselekedni pedig nem szívesség, hanem, önként Vállalt, jól megfizetett kötelesség. Venesz Károly 1 A magasabb szintű, hatékonyabb propagandamunkáért nyesüléséről. nak hangsúlyoznia kell, hogy munkások többségi számaránya is biztosított és alapvetően politikai tetős vezetők, vezető testületek kellő figyelmet fordítanak a dolgozók napi érdekeire, s a napi érdekekből kiindulva sem feledkeznek meg a közösség, a társadalom általános érdekeiről. A propagandamunkának fontos szerepe van annak magyarázásában és megérteProoaeandánk- sul- A szocialista erkölcs nor., r- h°íy SíJsíis* ;erph‘;. u**. POl^+níé1Mch^1 ^ tudatossá teszi azt a kölcsön- deket az legyén a legjobb társadalmi testületekben a hatást; amely a szocialista fej- anyagi ösztönzési rendszerrel Kepviseieteneií 16dés mai szakaszában az sem fogja teljesen magáévá egyéo és társadalom között tenni, ha ezt nem erősíti tár- kibdntakozik. sadalmi . céljaink ismerete, tu_ , , . , datos vállalása,, az azonosulás Ennek a kérdéskörnek évek foglalkozunk a párt gazdaságyalamennyi formája segítette politikai célkitűzéseivel és milyensége dönti el a vezető a párt politikájának egységes megvalósításuk eszközeivel, szerep érvényesülését. Ez peértelmezését, nagy társadalmi módszereivel. Az a tapasztá- dig nálunk egyértelműen a óta legvitatottabb problémái programunk megvalósítása ér- latunk, hogy a legnagyobb ér- munkásosztály célját kifejező az egyéni, csoport- és társadekében az aktív cselekvés deklődés e kérdések iránt politika, mely a munkásosz- dalmi ériekek kapcsolata, iltudatosabbá válását. A X. pártkongresszus elvi megállapításai hosszabb távra szólnak. Ezért az elkövetkező oktatási év során a propagandamunkában tovább, folytatnyilvánul meg. Ez természe- tály és szövetségesének kőnk' tes is, hiszen a gazdasági rét, reális érdekeire épül. kérdések nagy horderejűek, megoldásuk kihat a szocialista ezekkel a célokkal. A párt X. kongresszusa az elkövetkező évek'feladataként meghatározta: „el kell érni, hogy a szocialista erkölcsi társadalom váljék alkalmassá a vezetésre ««»u; közvetlenül & Jminél többen vegyenek felelősséget fokozta annál is lalmi és állami életünk irányításában. állam, az egész fejlődésére és juk a kongresszus megállapí- p”"jägan jf^nkänk^1' segítse tésat társadalmi tásainak és határozataink U- ^'SSSÄ letve az anyagi, erkölcsi-politikai ösztönzés' egymáshoz vaA oroDaeandamunka segít- 10 visz°nya- A gazdasági egy- normák növekvő erővel érvé- A propaganaarnumea segít sége.k önállóságának növeke- nyesuljenek. Építőmunkánk hogy minél több munkás dése a vezetés feladatait és. továbbiVredményeivel, a politikai öntudat és a műveltségi inkább, mivel a magasabb vállalati és személyi jövedelmeket a vállalat vezetőinek és menését, de a « «gyeimet dSSráwt« ieX* ti ÄTÄS“JÄ «MB -5. ti véíre1“'“*"“ Váhbfellesztese fontos eszköze SSTJSÜSim,“^ L íl° szerepe mindenekelőtt élcsa- A különböző szintű érdekeltszínvonal emelésével kell erősíteni népünk szocialista szemléletét.” I I gy gondol juk, akkor ^ szolgáljuk legjobban A megyei párt-végrehajtóbi- csak eszköze. Az eredmények patának_ a komimUnista párt- ség összhangja akkor biztosít- n?gy zottság 1971. május 25-i ülé- záiOga a céltudatos, jo munka. nak a társadalom életében be- ható, ha az adott terület poll- sünk sén elemezte a párt tömeg- a párt tömegpropaganda- töltött elvi-politikai irányító tikai és gazdasági vezetése propaganda-munkájának me- munkájának feladata, hogy tevékenységében, képviselői- úgy érvényesíti, hogy a csogyei tapasztalatait és határo- magyarázza a szocialista de- nek a kormányzati szervekben, portnak és az egyénnek ne zatában megjelölte fejlesztő- mokratizmus ■ fejlesztésének végzett munkájában és a szak- kelljen lemondania saját ér- a P0111*^1 ceioK reanzaiasasének további feladatait. Meg- szükségességét, és jelentőségét, szervezeteknek az ország éle- dekeiről. hanem a közösségi ? . . ...v _*zese’ közvetlen fogalmazta, társadalmi célkitűzé- megvalósítását, ha a propaganda 1 eszközeivel elérjük: egyre több ember érzi és érti meg, < hogy a politikai célok realizálásáhogy szocialista Azt, hogy az, államélet és a fejlődésünk követelményeinek szocialista demokrácia fejlesz- megfelelően propagandamunkánk legyen magasabb szintű, hatékonyabb. Vegye figyelembe megyénk fejlődésének saUáuv.J. V UV/1VUÜA CItCj U1 wnviá xiuilf^lll a AVuWouUgl ' J 1 , I . -y , ,,, « tében betöltött szerepében jut "érdekét jórészt egyéni érdeke- • aeKe“ie- *** esyre többen. kifejezésre. játos-ságait: az ipari bázis szélesítésének gyorsabb ütemét, a bányászat visszafejlesztésének társadalmi, gazdasági körülményeit, a mezőgazdaság fejlesztésének irányát és feltételeit. A megyei tése a munkáshatalom, a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését. , , . , . hatékonyságának fokozását Ie,^é”y az Az elkövetkező években egyre inkább előtérbe. kerülő kőként valósíthassa meg mindenki. Nyilvánvaló, hogy vi- ... „ Konyáink kötött is adódnak ^ocfalizmus építésével, a X. ismerik fel, hogy személyes boldogulásuk egyet jelent a jelenti. ellentmondások távlati és a lakosság napi érfelismerés, a döntés képességének fokozása, mivel célki- Az MSZMP X. kongresszu- tűzéseinket a társadalmi akti- sa ismételten megállapította, vitás és felelősségtudat mahogy társadalmunk vezető o-sz- gasabb szintjén, oldhatjuk meg tálya a munkásosztály, és a kielégítően. Az egyetértés a szocialista 'társadalom alapve- párt politikájával, a marxista azonban feloldhatók, ha a fe- tő feltétele vezető szerepének —Jeninista világnézet elsajátí- párt-végrehajtó- szilárd és fokozott érvéúyesü„ f.,,..,,-. pártkongresszus határozatának a fejlesztés végreh£jtásáv.aL A most kezdődő tömegpotidekei, a társadalom általános tikai oktatásnak ezeket a qé- érdekei és a csoportérdek, va- l°kat kell szolgálnia, lamint az egyének érdekei kő- Róth józsefnc, zött. Ezek az elentmondások a megyei pártbizottság munkatársa tása akkor válik cselekvést ? bizottság a. tömegpropaganda lése. Az egyértelmű megálla- 'meghatározó -erővé,, ha a szó; NÓGRÁD— 1971.szeptember 26., vasárnap 3
