Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-24 / 225. szám
f Munkásélet és művelődés Jut-e idő a kultúrára? A LAMPART Zománcipari Müvek Salgótarjáni Gyáregységében csaknem háromezren dolgoznak. A dolgozóik negyven százaléka szocialista brigádtag. Ottjártunkkor felkerestünk néhány brigádot: munka melletti kulturálódási lehetőségeikről beszélget- ' ■*. különös tekintettel a s r-> li«fa brigádmozgalom ‘relében vállalt kulturális T. ládáink teljesítésére. Kékük .Tózsef szocialista brigád, TMK-műhely. Az egyik legré' ebben —, tizenkét éve alakult közösség. Varga József, Galló István, és Vere- bélyi László, a beszélgetés résztvevői. Kevés, kevés... — Jó, hogy van, kell, szükséges a szocialista brigádmozgalom — kezdte a beszélgetést Varga József. — De sokkal nagyoob lehetőségei vannak, mint amennyivel pillanatnyilag élünk. Gondolom, nemcsak a ZIM-esek esetében, hanem valamennyi szocialista brigádnál legproblémásabb a kulturális vállalások teljesítése, egyáltalán a munkások kulturális élete. Mert például mit vállaltunk mi is? Színházlátogatás két alkalommal, könyvtári tagság, közös kirándulás, s, hogy szakmailag továbbképezzük magunkat. Kevés az emberek nevelését. önképzését, tanulását serkentő intézkedés, tevékenység. — A válallásokat maguk, a brigádtagok teszik. Az elmondott hiányosságokat figyelembe véve kötötték-e meg az idei szerződést? — A szakszervezeti bizottságtól kapott vállalási terv alapján kiválasztjuk, amit brigádunk kivitelezhetőnek talál. A különböző címek elnyeréséhez megvannak a meghatározott szintek, követelmények. Ahhoz, hogy továbbra is megtarthassuk a kiváló cl-. met. ötven óra társadalmi munkát kell végezni. Sok. Mert jobb szervezés, munka- fegyelem mellett kevesebb idő alatt is el lehet végezni ezt a munkát, s így több idő jutna a kulturális eseményekre. (Nem ebédszünetben kellene tartani a szakmai előadásokat.) Műszaki brigád vagyunk — Az igazság az — folytatja a beszélgetést Galló István technikus, —, hogy az utóbbi években végrehajtott rekonstrukció, gyors fejlődés mellett nem jut idő beszélgetni az emberekkel. Műszaki brigád vagyunk. A fizikai dolgozók szakmai műveltségét elősegítő előadások tartását vállaltuk. De ez kettős, mert ha a dolgozók nem igénylik, nem jönnek el. hiába próbálkozunk. A mozgalom „nagyságát" abban látom, hogy a résztvevők emberileg kerülnek egymáshoz közelebb, többnyire a termelő munka során. Csak egy kicsit több erkölcsi megbecsülésre számítunk, lehessen érezni, hogy szocialista brigádtagok vagyunk. Verebélyi László, a TMK KISZ-ti tikára: — Művelődési lehetőségeink — itt főleg a KISZ-eseket figyelembe véve — minimálisak. A szocialista brigádmozgaloin- ban végzett munkák tulajdonképpen szorosan összefüggnek szervezeti tevékenységünkkel. S, például, van üzemi kultúr- házunk, de létezését nem. nagyon vesszük észre. A sajtóiéban munlkásnőket kérdeztünk. Beles Béláné, autogénhegesztő: — A szocialista brigádok működését a termelésben lehet leginkább érezni: pozitívan. összekovácsolják a brigád tagjait a különböző munka utáni összejövetelek. Színházlátogatás. olvasás, könyv-; vásárlás szerepel vállalásainkban, amit ebben az évben teljesítettünk is. Nagyon jól érzem magam a brigádban, de nagy törődést várunk. — Nem kielégítő az üzemi kultúra — kapcsolódik a beszélgetésbe Balázs Gyuláné, műhelybizottsági titkár. Hogy változtatni tudjunk ezen, egyrészt több időre lenne szükség, másrészt a gazdasági vezetésnek nemcsak akkor kellene foglalkozni a dolgozókkal, ha azok kérik, hanem néhányszor nekik is kellene kezdeményezni. Gyakrabban összehívni a brigádvezetőket, tájékoztatni, elbeszélgetni velük, nemcsak gazdasági kérdésekről, hanem más jellegű problémákról is, mint például a művelődés helyzete, kulturális lehetőségek, stb. Igényes emberek A szakszervezeti bizottságon olvasgattuk a szocialista brigádmozgalom jelentéseit, ösz- szesítőit. A kulturális vállalások teljesítése rubrikáiban „nagy” számokat találtunk. A Vasas Szakszervezet lapjára 2800-an fizettek elő, a különböző oktatásokon 1500-an vettek részt, s az utolsó értékelést megelőzően 56 TIT-elő- adáson 3007 dolgozó vett. részt. Az ismeretterjesztő előadásokról nem tettek említést a beszélgetés dolgozói. Nehézségeik nem abból adódnak, hogy a központilag biztosított, szervezett akciókban nem vehetnek részt. A Szocialista cím arany, ezüst fokozatának elnyerése során forintban kapott jutalmat sem keveslik. Szeretnék, ha nemcsak a tervet teljesítő, minél jobb gazdasági eredményt elérő, esetleg a statisztikai adatokat széppé tevő munkást látnák bennük —, hanem mint igényes emberek, várnak több törődést! •JOklÍÉr Osgyáni Lajosné Kulturális KÖNYVAUKCIÓT, magyarul A világ legkisebb könyvének, mindössze 700 forint a kikiál- könyvárverést tartanak no- amelyet Abraham Lincoln írt tási ára. Az árverésre kerülők vember 20—21-én a MOM és a mérete mindössze 3,5 közül a legdrágább az 1665- színháztermében, Budapesten, milliméter, négyzet alakú, ben kiadott Ortelius^kötet, amelyben 100 metszet is található, s kikiáltási ára tizenkétezer forint. A könyvaukoió iránt megyénkben is nagy az érdeklődési A valóban vásárló szándékú könyvínyencek szerkesztőségünkben betekinthetnek az antikvár könyvaukció teljes katalógusába. * A moszkvai Nagyszínház és a leningrádi Kirov Opera és Balettszinház táncművészeinek ma világszerte,nincs párja. Ha valakinek kétségei voltak e tekintetben, a Fehér éjszakák című riportfilm. amely a leningrádi balettfeszt:varról számolt be, balettbetéteivel végiképp eloszlatta a kétségeket. Csenterics Ágnes, aki a riportot készítette, a filmet írta és rendezte, bizonyítékul a mai szovjet balett, szinte valasiieny- nyi nagyságát felvonultatta. Jó szórakozást nyújtó 35 percet töltöttünk Leningrádban, s kedvet kaptunk a balett eredete után kutatni. Tudvalevő, hogy a balett olasz eredetű sző, annyit jelent, hogy táncocska. A népi táncjátékokból, a táncos közjátékokon át fejlődött ki a mai. klasszikus és modern értelemben vett balett. Az első táncjátékot az olasz Belgiogoso, Medici Katalin udvari táncmestere rendezte 1581-ben, A királyné víg balettje címein. A francia közvetítéssel orosz földre is eljutott kezdeményezés jó talajra talált. hiszen az orosz néptánc már a múltban is a legfejlettebb. legkiterjedtebb volt a világon. A vidám, vetélkedő pe- repljaszok és a játékos horovodok jó alapot képeztek a balett kialakulásához. Az első orosz udvari balettkart Anna Ivanovna cárnő alapította Pétervárott, 1736-ban és két év múlva ugyanott balettiskolát állított fel. Hogy ebből milyen világraszóló iskolák alakultak ki, azt többek között balettfejedelmek Pavlova, Preobrazsenszkaja, Karszarina, Fokin, Nyi- zsinszkij, Szemjonova, Anyiszimova, Mihajlov, Ulanova, Du- gyinszkaja, Szergejev, Csabukiani, Messzerer, Gabovics, Le- pesinszkája, Seleszt, Pliszeckaja, Bregvadze, Kondratov, Oszipenko, Sztrucskova és Mojszejeva neve is mutatja —, hogy „csak néhányat” említsünk a balett koronázatlan királyai és királynői közül. A Szovjetunió balettművészete nem véletlenül áll világviszonylatban is a legelső helyen. ★ Ma, pénteken a variációról „tanulnak” a Nyitott füllel című műsorban (17.55), utána az Amazonas őserdeibe látogatunk el, Miszlay Gyula perui útifilmje segítségével (18.20), a Három srác a hadseregben ezúttal a harckocsizok életével ismerkedik (18.35), történelmi érdekességeket ígér Szabó György Széchenyi meggyilkoltatása című filmje (20.00), az Interfórum ’71-ben pedig Roman Jablonski lengyel gordonkaművésszel ismerkedhetünk meg (21.50). L. Gy. 4 NÖGRÄD—1971. szeptember 24., péntek ” J A MOPRESSZÓ MŰSORA iránt többen is érdeklődtek szerkesztőségünkben. A Tar- ján-ver.deglőben minden kedden este hét óraikor (tartja előadását a ,,mczi”. A héten a Crossbow-akci j című, szia .es amerikai, háborús kaid odrija ment Sophia Lorennel a 1C- szerepben, szeptember 28-án ' A bűntény majdnem sikerült, színes, oiasz—francia bűnügyi filmet, október 5-én pedig a sikamlós témájú, színes, romantikus kosztümös NDK ka- iantífilmet, a Maga tetszik nekem-et vetítik. * KÜLFÖLDI MEGHÍVÁST KAPÓIT a balassagyarmati Mítoszától Kálmán Művelődési Központban működő társas- táncklub. Csehszlovákiába, mégpedig Baleken lépnek fel szeptember 25-én és 26-án, az ottani Táncpalotaban, a megrendezésre kerülő nemzetközi versenyen. Minthogy a balassagyarmati táncosok sikereinek híre a határon túlra is ej jutott, odaát is nagy várakozással tekintenek a balassagyarmati táncosok bemutatkozása elé. A BÁNK BÁN OPERAVÁLTOZATÁT kedden mutatja be Salgótarjánban keddtől, három napon át a debreceni Csokonai Színház társulata. Az előadások kezdete az elterjedt hírekkel ellentétben kedden, szerdán és csütörtökön egyaránt este hét óra. Ä A japán film Legutóbb az indiai filmgyártás jellegzetességeit elemeztük, most a japán film néhány jellemzőjét említenénk, minthogy a filmklub októberi műsorában a japán filmek vetítése is megkezdődik. Japán filmjei ismertebbek, s egyben kedveltebbek az indiai produkcióknál. Az utóbbi évtizedben filmforgalmazásunk jóvoltából a magyar közönség is több világhírű filmrendező néhány hírneves alkotásával ismerkedhetett meg. A filmklub programjában szereplő filmek mindegyike az ötvenes években készült. Mondanivalójuk ázonban ma is aktuális, meggyőző erejű, művészi megvalósításuk magával ragadó. Japán filmgyártását Európa és Amerika a második világháború után kezdte megismerni. amikor a japán rendezők ió részének figyelme — nem utolsó sorban a háború elvesztése következtében — a nemzeti önismeret, a társadalmi kérdések vizsgálata felé fordult. A figyelem kölcsönös volt: Európa és Amerika kul- túrkincsei eljutottak Japánba és termékenyítőleg hatottak a hazai művészek alkotó képzeletére. A nyugati kapcsolat rést ütött az ősi japán konvenciók szilárd bástyáin, s a régi és új harca során természetesebbé vál'cak o társadalmi-emberi kapcsolatok. A filKöltészetS bienmálát rendeznek Győrött november 18— 19-én, amelyen a legjobb versmondók vetélkednek egymással. Az országos versmondó versenyen, amelyre hivatásos népművelőket i6 rendszeresen meghívnak, Nógrád megyét két balassagyarmati mek egy csoportja e problémakörrel foglalkozik. Egy másik kérdéscsoportot alkotnak a feudális Japán viszonyait, a szamurájok életét feldolgozó filmek. A társadalmi igazságtalanságok feltárásával leginkább a nagy filmgyártó monopóliumok anyagi támogatását nem Igénybe vevő, úgynevezett független filmalkotók foglalkoznak (Yamamura, Kurosawa, Kobayashi, Imái stb.) A bemutatásra kerülő öt japán film közül három ilyen. Satoru Ya,mamura az embertelen bánásmód ellen fellázadt halászok drámáját örökítette meg 1953-ban készített Rákhalászok című filmjében. A halásztársaság nyomorúságos éhbérért a maximális munkát sajtolja ki munkásaiból, testi épségükkel, életükkel mit sem törődve. Ösztönös lázadásukat a fegyveres matrózok különösebb erőfeszítés nélkül törik meg, halállal büntetve a hangadókat. A modern témát Yamámura jellegzetesen japán stílusban dolgozta fel: ütemszerkesztését a lassú és gyors képek merész váltakozása, színészi játékát az ősi kabuki színházra emlékeztető túlhangsúlyo- zottság jellemzi. Az 1958-as velencei film- fesztivál nagydíjas filmje. A riksakuli egy a társadalom perifériájára szorult nyomorúságos pária története — Ina- gaki mesteri rendezésében. meghívott is képviseli: Csi- kász István tanár, a Madách Imre Irodalmi Színpad vezetője, és Mészáros Agnes népművelő, az irodalmi színpad tagja. Mindketten itthon is hasznosítani kívánják majd győri tapasztalataikat. Az 1960-as év legszenzációsabb filmje Kaneto Shindo Kopár szigete volt, melyet Moszkvába fődíjjal jutalmaztak. A film egy szegény japán parasztcsalád életének szociográfiái pontosságú leírása. Furcsa film: játék és dokumentum egyszerre. A táj és a megfeszített munka, a létért folytatott mindennapi küzdelem sajátos harmóniában olvad egységbe. Realizmusa szűkszavú és könyörtelen. Hangja, a tragédia ellenére is, a reménységé. Shindo először 1952-ben forgatott filmjével, a Hirosima gyermekeivel hívta fel magára a figyelmet. Erkölcsi tisztasága, felelősségérzete már ebben a munkájában megmutatkozott. A film a hi- rosimai atomrobbanás következtében valamilyen sérülést hordozó gyermekek sorsát tárja fel. s egészét tekintve fájdalmas felkiáltás, felhívás az emberiséghez az atombomba elleni harcra, a békéért. A legnagyobb élő, és egyben a legnyugatibbnak tartott japán rendező Akira Kurosawa filmje, a Vihar kapujában ezer evvel ezelőtti időkbe visz vissza. Egyetlen történetet mesél el, ahogyan azt a négy résztvevő látta, átélte. Az igazság nem derül ki; a film ennek ellenére mégsem pesszimista, mert a szegény favágó mélyen humánus cselekedete megnyugtatóan zárja a véres történetet. Kurosawá- nak ez a rendezése 1951-ben Velencében a nagydíj mellett elnyerte a kritikusok díját is. Az említett rendezők ma, az igénytelen erotikus és gengszterfilmek dömpingje idején is, megőrizték emberi felelősség- érzetüket, művészi tisztaságukat, s továbbra is a japán filmgyártás élvotVaJÁba tartoznak. 4 Sulyok László í Biennálé Hejőcsaba Hejő Csaba Telefon: Miskolc 38-711. Gyöngyös, Gorkij u. 23. Telefon: Gyöngyös 13-73. ' ‘ '• I ""»• í Eger, Lenin út 129-131. Telefon: Eger 17-47. Salgótarján, Rákóczi u. 233. Telefon: 25-30. '
