Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

Kányási szén helyett dorogi brikett? Hatalmas rakásokban tárolják a szenet és a tűzifát a telepen Fotó: Kulcsár József Egyre több Salgótarján­ban a távfűtéses Lakás, mind több helyre vezették már be a gázt, a hagyományos tüzelőanyagok iránti igény azonban nem csökkent szá­mottevően. Sőt, az idei hű­vös idő gyors beálltával még nagyobb a tolongás a TÜZÉP-telepen, mint a kel • lemesebb elmúlt esztendők­ben. Válóczi Tiborné, a salgó­tarjáni telep vezetője szin­tié reggeltől estig talpon van. Rengeteg a megrende­lő, a szén viszont annál ke­vesebb. Főleg a keresett, jobb minőségű kányási szén jelent problémát. Aki most jelentkezik, annak sajnos, csak 3—4 hét múlva tudják leszállítani a tüzelőt és nogy még ezt a határidőt is be tudják 'tartani,, elég sokat kell fáradozni a telep dol­gozóinak. — És mi lesz addig az egy hónapig a kályhákban, amíg nem érkezik meg a rendelt tüzelő? — kérdeztük. — Nagyon jó minőségű dorogi brikettünk van, ami­ből azonnal tudunk szállíta­ni. Addig az egy hónapig érdemes tehát azt vásárolni. Nagyon sajnáljuk vásárló - inkát — mondta a telepve­zető —, de nem lett volna szabad az utolsó pillanatra hagyni a szénvásárlást. Mi már jó előre felhívtuk a la­kosság figyelmét; a nyári hónapokban is be lehet sze­rezni a fűteni valót. Igen, most aztán tanácsot is kaptunk, és lehet venni a drágább brikettet. De a tan - díjat mindig nekünk kell megfizetni? Tűzifa van elegendő, a szállításával sincs különö­sebb probléma. Ugyancsak van koksz is bőven. Bővült a tüzelőanyag-választék a gázolajjal. Akinek nincs sajáit szállítóeszköze, az az autóbusz-pályaudvaron levő Volán Irodában megrendel­heti a hazaszállítást A gáz­olaj kiadását úgyszólván azonnal teljesítik. 17. Páccs! Nyakig vagyok a hideg vízben! Szerencsére nem ütöttem meg magam, pár tempóval az apró úszó­medence túloldalára érek. Kimászom, emelkednék fel, de látom, nem érdemes... Két borjú nagyságú szelindek bámul rám tűnődve, hogy hol is kezdjenek enni? — Ne ijedj meg tőlük, Tibi — hallom most a fejem felett Renate pihegósét. — Nem bántanak. Ez Gorm és Helga. A mi kutyáink, Ez már a mi kertünk. Megér­keztünk. Rengetegszer érkeztem már meg életemben, de ekkora megkönnyebbüléssel még so­ha. Kockás plédbe burkolózva, törökülésben kuporgok egy tündéri kis tisztáson, a gye­pen, ruhadarabjaim egy ja­pán barackfa ágain szárad­nak, Renate valami fészer­szerű faházikóban matat a hátam mögött, ennivalót ké­szít. Lassacskán beletörő­döm, hogy dán lakást nem fogok látni belülről, Renate sem hívott be a házukba, ő maga sem ment be, ezt a takarót is a fészerből hozta ki nekem. A gyepre terít. Sonkás omlettet eszünk, Coca-colát iszunk. Istenien érzem ma­gam. — Mi történhetett a bará­taiddal a garázsban? — kér­dem csakúgy mellékesen. — Mit akarhatott tőlünk a két bábatáskás? Talán letartóz­tatta őket. — Letartóztatni?! — nevet fel a házikisasszony. — Mi­ért? Nem követtek el sem­Ä lengyel darabosra várnak — Még a nyáron felkészül­tünk a tüzelőellátás zavarta­lan biztosítására — mondotta Kovács József, a, szécsényi te­lep vezetője. Száz vagon ká­nyási szenet tároltunk fóliás megoldással, ebben az- évben, mivel nálunk már az eltelt télen is volt ilyen 50 vagonos mennyiség. Most ezt megdup­láztuk. mondhatom megked­velte a lakosság, s nem ide­genkedik tőle. — Vásárolják-e ezekben a napokban a tüzelőt a szécsé- nyiek? —- tettük fel a kér­dést. Van-e, lesz-e téli tüzelő? . Érthetetlen A tapintatosan, de már szinte nap mint nap egyre határozottabban kopogtató ősz, a ködös, hűvös esték és reggelek, a Meteoroló­giai Intézet prognózisai arra késztettek, hogy elinduljunk és megnézzük, a megye lakossá­gának érdekében miképp készült fel az őszt nyugalom! követő téli hideg napokra a TÜZÉP. Van-e elegendő fűtőanyag, zavartalan lesz-e az el­látás? A TÜZÉP-telepeken szerzett tapaszta­lataink nem éppen meggyőzőek az őszi fel­készülésről. — Nem panaszkodhatom! A naponta beérkező, 40—50 ton­nás szállítmány elegendő volt eddig a kiszolgáláshoz, úgy­hogy a készletünk még nem is csökkent. Jelenleg pedig 180 vagonos készletünk van. Eb­ben 40 vagon brikett, 40 va­gon tűzifa, amelyet fűrészelve értékesítünk. ' — És a közületek? — A II. negyedévben már kiszolgáltuk őket. Nem na­gyon akarták átvenni, ugyan, de a megkötött megállapodá­sok értelmében, kénytelenek voltak rá. Azt is meg kell mondjam, hogy nagyon jó sze­net kaptak. — Hogyan ítéli meg a te­lephez tartozó lakosság ellátá­sát? — A lakossági tüzelőellátás- nái, remélem, probléma nem lesz. Nincs sorbanállás, fo­lyamatos az érkezés és a ki­szolgálás is. Talán egyetlen dolgot tapasztalok pillanatnyi­lag: a központi fűtésre beren­dezkedett szénfogyasztó je­lenleg a lengyel darabos szén­re vár. Mi minden igénylőn­ket előjegyeztük azzal, hogy értesítést küldünk, ha a kí­vánt szén beérkezik telepünk­re. Ezerötszáz mázsára adtunk megrendelést a FERRUNION Külkereskedelmi Vállalatnak. Tegnap sürgettem is Salgótar­jánban, és amennyiben meg­érkezik, azonnal értesítjük az előjegyzetteket. — A szállítás? — Telepünk is vállalja a fuvarokat. Az AKÖV-nek 1—2 kocsija látja el a vidéki szál­lításokat, csupán 7—8 napos várakozási idővel. De ameny- nyiben szükségét látjuk, ak­kor beiktatjuk a vasárnapi szállítást is, mivel már a múlt évben is volt ilyen. Ezen­kívül termelőszövetkezeti 2—3 kocsival is dolgozunk, mun­kájuk folyamatos. — Két kérésem van. — mondja a telepvezető. — Az egyik: a lakosság előtt ismert, hogy a telepen egy öngyulla­dás volt. Megnyugtatásukra szeretném elmondani, hogy nem ebből szolgáljuk ki a la­kosságot. A másik: a Nógrá­di Szénbányák Vállalat Szállí­tási Osztályával nagyon jó kapcsolatunk alakult ki. Vala­hányszor kérünk és sürgetünk, minden óhajunkat szívesen teljesítenék! írják meg ezt is! Sláger: a tüzelőolaj házhoz szállítása A kisterenyei TÜZÉP-telep vezetőjét, Bender Lajosnét, amikor a felkészülésről kér­deztük, örömmel vitt végig bennünket a telepen. — Nálunk a felkészüléssel nincs probléma, esetleg janu­árban lesz. De erre is gondol­tunk, mert 25 vagon kányási kocka és 25 vagon kányási darabos szén várja a fagyos napokat műanyag fólialepel alatt. Arra törekedtünk és a jövőben is arra törekszünk, hogy állandóan meglegyen a telep „vas”-tartaléka. Ne ér­jen bennünket és rajtunk ke­resztül fogyasztót sem kelle­metlen meglepetés a télen. Ezekben a napokban a telep­re érkező kányási friss sze­neket értékesítjük, mondha­tom, hogy egyenesen a vagon­ból szolgálunk ki. Ennél a szénnél azonban nem ártana, ha megírnák — elég poros, főképpen a diószén. A poros szén sem okoz azonban gon­dot nekünk, mert a jól be­vált módszer szerint ezeket a FŰTÖBER igényli tőlünk. — És a közületek? — kér­deztük. — A közületeket, igaz, nem .kis rábeszélés révén, még a II. negyedévben rábírtuk a tüzelő' elszállítására. Egyedül az MTH-iskola tüzelőellátása okoz gondot, tekintve, hogy tárolóhelyük vajmi kevés. A lakossági igényeket nagyon fontosnak tartjuk, éppen ezért az elmúlt évben a felmérések alapján kaptunk egy 25 köb­méteres fűtőolajtartályt, tehát olajjal is el tudjuk látni a la­kosságot, közületet egyaránt. Sőt, ha szabad dicsekedni, hadd jegyezzem meg: bevezet­tük az idén az olaj házhoz­szállítását is 20 literes kan­nákban, bármilyen mennyi­ségben. Ez, úgy véljük, na­gyon komoly szolgáltatás a lakosságnak. Van brikettünk, de még lengyel szenünk is, amelyet központi fűtéshez igényelnek. Mi is elmondhatjuk, hogy a kisterenyei telep ellátása jó. Van száraz tűzifa, akác-, és kemény fa, tükeralágyújtós és karikafa, tehát minden, ami a fűtést, a meleget szolgáltat­ja Kisterenyén és térségében. Megoldott a szállítás is, azt TEFU-, illetve 'esz- és magán- fuvar útján látják el. S hogy nem sok dolga akad a fuva­rozóknak, arról az is meggyő­zött bennünket, hogy a telep­re érve tőlünk is megkérdez­ték: — fuvart tetszik-e pa­rancsolni? Ne várjanak a végső percekig! Nagy Jánostól, a pásztói te­lep vezetőjétől kapott informá­ció alapján olyan érzésünk van, hogy érdemes Odafigyelni a fogyasztóknak, szállítóknak egyaránt: — Pasztán is a szénfogyasztás szinte évről év­re mérhető csökkenést mutat. Részben azért, mert belépett modern fűtőeszközként az olaj és a gáz. A szén értéke­sítése azonban nemcsak most, napjainkban, hanem tavasztól az őszig terjedő időben is gondot okoz. A lakosság a vásárlást visszatartja a leg­végső lehetőségig, de így van­nak ezzel a közületek is. Pe­dig időben felhívtuk a közü­letek figyelmét: vegyék meg a tüzelőt! — de ezt, úgy lát­szik, nem értették meg. — Annak ellenére, hogy most nincs probléma az ellá­tással és tűzifánk, brikettünk is van, de ha bejönne egy ko­rai tél. akkor sorbanállás len­ne, s ennek mi sem örülnénk. A nyáron például — tekintve a nagy érdektelenséget — visz- sza is kellett mondanunk több vagontételes szállít­mányt Legjobban itt a bor­sodi szenek mennének, ezt keresi, kéri a lakosság a körzetünkben, de ebből kevés van. Pillanatnyilag Nagybátony- ból érkezik a szén. A bánya ütemesen szállítja, itt különö­sebb probléma nincs. Ahogyan jön, úgy rögtön gazdára is talál, tárolnunk tehát nem kell. Mi is az elmúlt évben vezettük be az olajértékesí­tést, amit sokan vesznek igénybe. Jóllehet, talán ez is oka annak a csökkenésnek, amelyet az alig 3—400 darab SZOT-tüzelőutalvány beváltá­sa is mutat a telepen. Más években ebből is több volt. Az erdészettől nagyon jó, száraz fát kaptunk, brikett is van 60 vagonnal, mivel ná­lunk tűzifát és brikettet vásá­rol a lakosság, nem szenet. — A tüzelő szállítása meg­oldott-e a telepen, van-e ami ebben esetleg gondot okoz? — Ha még most nem js, de később komoly gondot jelent­het. hogy csak magánfuvaro­sok látják el a szállítást. Ugyanis az AKÖV csak 5—6 tonnás kocsikkal rendelke­zik. Nos, általában 10 má­zsa tüzelőt vásárol egy-egy vevő, mit kezdjünk akkor ilyen nagy kocsikkal. Talán megoldás lenne, ha a koráb­bi évekhez hasonlóan a helyi termelőszövetkezet — az őszi betakarítási munkák meg­szűnésével — beállítaná a fu­varozó brigádot. Két évvel ezelőtt is volt. Ezzel minden­ki jól járna, gondolom a tsz is! Ha a kampány megindul, feltétlenül számítunk a tsz segítségére. Ottjártunk napján, délelőtt tíz óráig, mindössze 100 mázsa brikettet vásárolt a lakosság —, de ennél többet is élhetné­nek a bőséges készletből, hogy később ne legyen sorbanállás! Balassagyarmat igényes mit. Egyébként nálunk nincs is börtön. Amióta az eszem tudom, Aarlesben nem tar­tóztattak le senkit. A műsze­részeknek amúgy sem lenne joguk hozzá, hogy bárkit le­tartóztassanak. . — Hát mihez van joguk? — Például ahhoz, hogy most Nagy Erik garázsában is felszereljenek dobozokat valamelyik sarokba és lila kört fessenek fel a padlóra. Bekapcsolják a garázst a ki- bauthálózatba. Kibautnak hívjuk a kibernoautomata rendszert. — Akkor... akkor semmit sem értek! Miért menekül­tünk előlük? Ha csak mun­kára jöttek?! Megüt a guta, ha kiderül, hogy ez az esze­veszett rohanás valami „Fuss az egészségedért!” mozgalom keretében történt. — Nem. Miattam történt. A Törpe úgy tudja, hogy Svédországba utaztam a szü­leimmel, nem jelentettem be, hogy itt maradtam. Kis csa­lás. És azt sem kell tudnia, hogy mi veled tárgyalunk. De a barátaim miatt ne nyug­talankodj. Majd ide jönnek ők is. A keze után nyúlok, meg- símogatom. Nem húzza el. — Neked holnap vissza kell utaznod Odensébe — mondja elgondolkodva —, drága minden perc. Persze, Hans jobban csinálná. — Mit csinálna jobban Hans?— nézek rá. Huncut fények villannak a szemében. j Hogyhogy mit? Hát ter­mészetesen ő jobban magya­rázná el neked a helyzetet, mint én. Okosabb mindnyá­junknál. Dehát azzal is időt nyerünk, ha egy és másról én tájékoztatlak, amíg ők ide érnek. Helyes? — Helyes — mondom dü­hösen, mert gyűlölöm az egész világot. Renátet, a bará­tait, egész Aarlest, még ezt a két szép dogot is a lába­imnál. Micsoda hülye, meg­alázó állapot. Rejtélyesked- nek, futtatnak, fürdetnek. És most itt ülök meztelenül, ló­pokrócba csavartan, egy vad­idegen kertben, szemben egy majdnem vadidegen nő­vel és folytatólagos kiselőa­dásokat hallgatok majd mű­szaki és helytörténeti kérdé­sekről. (Folytatjuk.) — A gond, a baj elmondhatom, ott kezdődik, hogy a lakosság nem vásárolt tüzelőt egész nyá­ron — tájékoztatott bennünket a balassagyarmati telep vezetője, Pohánka István. Ennek a szén­nek — mutat az ablakon át a telep udvarán tornyosodé menv- nyiségre — rég nem szabadna itt lennie! Száznyolcvan vagonos készletünk van kányási dióból és dar-.bosból, ezenkívül 60 vagon brikett és 10 vagon koksz. Tűzifa is van bőven, de tavaly ilyenkor már ebből is sokkal többet értékesítettünk. Felméré­seink alapján sokan áttértek az olaj-, illetve gáztüzelésre, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy ne tudná a telep szénből és fá­ból a bázisszintet elérni. Ugyan­is az év folyamán Balassagyar­maton egymás után lépnek be új épületek, létesítmények — s ezekkel növekedni kellene az igényeknek, A SZOT-utalványok beváltásá­ról sem mondhatok sok jót (ed­dig 2320). mert most jönnek a májusi. Júniusi utalványok bevál­tását kérni. Hiába könyörögtünk egész nyáron, hogy vigyék a tü­zelőt, nem és nem! Eredménye; jelenleg so vagonos készletei tá­rolunk fólia alatt. Azt is fontos megjegyezni, hogy a lakosság csak a frissen beérke­ző szenet vásárolja meg, mert ha már a földön van az áru, nem kell! Egy példa: 16-án. vasárnap 15 vagon szén érkezett, ki kel­lett rakni a vagonból. Hétfőn egész nap esett az eső, kedden ez a szén már senkinek nem kellett! Ennyi gond mellett csak alig mertük megreszkfrozni a kérdést: — a szállításnál minden rendben? — A TEFU csak három RO- BUR-ral dolgozik, ezekhez sem ad rakodómunkást. Vidékre pedig ezekkel a kocsikkal szállítunk, A 76 őrát nem tudjuk tartani, no­ha kilenc magán- és három tsz- lovas fogat Is rendelkezésre áll! így aztán érthető, hogy vidéki szállítás ecetében egy és másfél hét a várakozási idő, amig az áru a megrendelőhöz érkezik. A közületekkel nincsen baj, ők már elraktározták a télire valót. A TÜZÉP-telepek veze­tőinek véleményeit, meg­állapításait most közread­juk, azért is, mert tapasz­tálataink nem eléggé meg­győzőek. Most azt várjuk, hogy összeállításunk után olvasóink írják meg véle­ményüket szerkesztőségünk címére. Az olvasók véle­ményének is helyt adunk lapunk hasábjain. Az oldalt összeállította? Tóth Lajosné , NÖGRÁD — 1971. szeptember 23., csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents