Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI

Tízezrek fogadlak Brezsnyevet Belgrádban

I

Megkezdődtek a szovjet—jugoszláv tárgyalások

XXVH. JÉVF., 224. SZÁM

_________________________ÁRA; 80 FILLER_________ T971. SEPTEMBER 23., CSUTÖRTO'Í ;

K

ét áj törvény az országgyűlés előtt

A nyári szünet befejeződésével, két nagy jelentőségű törvényjavaslat megtárgyalására ült össze szerdán délelőtt az országgyűlés. Az első közülük, amelyet a Minisztertanács a legfőbb törvényhozói testület elé terjesztett a szövetkezetekről, szóló új, egységes jogszabály, a másik — amelyet ma tárgyalnak a képviselőle — a leendő ifjúsági törvény. Ezenkívül, amint Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában közölte, két képviselő interpellációt jelentett be.

Dr. Korom Mihály, igazságügy-miniszter expozéjából mindenekelőtt a különböző ágazatokban működő szövetkezetek rendkívüli,, társadalmi és gazdasági jelenősége csendült ki. Az a tény ugyanis. hogy a mezőgazdasági tsz- ek több mint egymillió tagot tömörítenék, és a teljes mezőgazdasági termelés értékének 70 százalékát adják; az ipari szövetkezeteknek negyedmillióra rúg a tagsága, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek pedig több mint másfél millió tagot számlálnak, -r önmagáért beszél. Egyszerű számítás elég tehát, annak megállapításához —, amit felszólalásában éppen egy állami ipari személyiség, Kovács Sándor képviselő hangsúlyozott —, hogy gyakorlatilag nálunk minden harmadik munkavállaló szövetkezetekben tevékenykedik.

Különösen sok a nődolgozó a szövetkezetekben, éppen a termelőmunkát végzők között. A szövetkezeti életben való részvételük így, amint Fehér Lajos, miniszterelnök-helyettes hozzászólásában megállapította. alapvető fontosságú. Ezért is lényeges, hogy a nőbizottságokat már a legtöbb szövetkezetben megválasztották.

Sokat vállaltiak

De nemcsak a tagság száma, hanem a tevékenységek jellege is fémjelzi a szövetkezeteket. Az élelmiszer-gazdaságban betöltött szerepükre már céloztunk, az igazságügyminiszter azonban más, idevágó adatokat is felsorolt. Ezek- szerint az ipari szövetkezetek az iparcikkek 16 százalékát, az epí tőszövetkezetek a szocialista szektor által épített lakásoknak pedig nem kevesebb. mint 22 százalékát adják; a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalomban pedig harmadrészben, a községek nagy részében pedig teljes egészében részesednek a szövetkezetek. Es mind nagyobb fontosságra tesznek szert a takarékszövetkezetek, a lakás- fenntartó, sőt hamarosan a lakásépítő szövetkezetek is. Sőt — mint dr. Molnár Frigyes, a SZŐ VOSZ elnöke megemlítette — még olyan társulások is, mint a garázs- építő-, avagy a kiskertszövetkezetek.

Ami a tevékenységet illeti, igen lényeges, hogy napjainkban ismét mind nagyobb szükség van kis- és középüzemekre. Ebben a vonatkozásban pedig — Radnóti László, ktsz-elnök, Somogy megyei képviselő beszélt erről — különösen nagy feladat hárul a szövetkezeti iparra.

Az új törvényjavaslato'c természetesen alapjában véve mégiscsak a gazdaságirányítási rendszer reformja, valamint

a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelménye készítette elő. Az igazságügy-miniszter részletesen elemezte ezt a folyamatot, amelynek során a szövetkezetek mind jobban, és intézményesebben illeszkednek be a népgazdaság rendszerébe és szolgálják az általános szocialista fejlődést. Ezzel kapcsojelenlegi javaslat pedig eleve kizárja az illetéktelen beavatkozást.

A különböző fajta szövetkezetek, valamint más helyi vállalatok együttműködésének fejlesztése terén azonban még sok a tennivaló. Radnóti László, Somogy megyei képviselő ezzel kapcsolatban főképpen az eszközök együttes, jobb kiDe.. Korom Mihály igazság- Fehér Lajos, a kormány <*- ügy-miniszter nőkhelyettese

latban természetesen a párt szövetkezeti politikájának elvei ösztönöztek elsősorban, amennyiben nyilvánvalóvá tették, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti társadalmi-gazdasági alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes felépítésének folyamán át látják el hasznos szolgálatukat.

Erre épült a jogi szabályozás is, amelyet ugyancsak körvonalazott dr. Korom Mihály. Különösen lényeges ilyen értelemben, hogy a szövetkezeteket az állami vállalatokkal azonos feltételek mellett működő egységeknek kell tekinteni, valamint, hogy a két tulajdonforma, mármint az állami és a szövetkezeti, azonos jogi megítélés alá essék.

Nem véletlen tehát, hogy a felszólalásokban mind többet lehetett hallani olyan megfogalmazást : a szövetkezetek, mint vállalatok, ami meg is felel a törvény szellemének.

Mélyrehatóan elemezte ezeket az összefüggéseket Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Különösen

hangsúlyozva az önkormányzat és a belső demokrácia szoros összetartozását. Az önállóság azonban alapos ellenőrző munkát feltételez, belső erőkkel és külsőkkel, a szövetségek által létrehozott revizori irodák segítségével. Az alapos ellenőrzés, a megelőzésnek, illetőleg az esetleges törvénytelenségek felfedésének legfőbb eszköze, hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Ezek a kérdések fölvetik az alá-, illetőleg a fölérendeltség problémáját, amellyel kapcsolatban Fehér Lajos határozottan kijelentette: a 'cagszövet- kezetek nem alárendeltjei az érdekképviseleti szerveknek, a szövetségeknek, ellenkezőleg, ők alakítják, és választják meg őket, tehát ez határozza meg viszonyukat. Az állami vállalatokkal folytatott együttműködésben pedig csakis egyenjogúságról lehet szó, ami pedig a felügyeletet illeti — dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke különösen hangsúlyozta ezt — azt a tanácstörvény. is rendezte már, a

használásának, a beruházások és a fejlesztés összehangolásának fontosságára és nagy lehetőségeire hívta feL a figyelmet. Egyébként a szövet-, kezet jó része dinamikusan fejlődik, csak éppen, amint a képviselő megjegyezte, a legéletképesebbek nem egyszer nehézségekkel küszködnek, mert saját alapjaikat, pénzügyi forrásaikat teljesen kimeríti a nagyarányú fejlesztési szükséglet. Ezért a lineáris adózás felülvizsgálatál javasolta,. De ez csupán egy volt a sok érdekes javaslat és megjegyzés közül, amely a szerdai ülésen elhangzott. Fülöp László tsz-elnök, Tolna megyei képviselő és még jó néhány képviselőtársa az idős, nyugdíjas tsz-tagok anyagi nehézségeiről szólott, mondván, hogy minél előbb szükség lenne a társadalmi juttatások ma még fennálló különbségeinek megszüntetésére.

Fokozatosan

zetek között, de tapasztalható ilyesmi az egyes szövetkezetek között is, sőt néhol magukban a szövetkezetekben. Hangsúlyozta azonban, hogy egyes szövetkezetekről vám szó, és hiba volna általánosítani, hiszen többségük józanul gazdálkodik és tiszteletben tartja a társadalmi, állami érdekeket.

Beszélt ezekről a kérdésekről Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes is, és eleve hasznosnak ítélte a kiegészítő tevékenységet ott, ahol ez a helyi igények jobb kielégítését szolgálja, arról nem is szólva, hogy versenyt támaszt a magánszektorral is. Szóvá tette azonban, hogy sok a konjunkturális tevékenység, főleg az állami vállalatoknál végzett „bedolgozás” területén, ám a visszaéléseket a közvélemény ezzel kapcsolatban is eltúlozza. Ezek jelentős részénél is kölcsönös érdekek érvényesülnek. Körvonalazni kell azonban, hol, mikor és milyen esetekben kívánatos az ilyen tevékenység, és ahol ettől eltérően folytait ipart a mező- gazdasági tsz, azt bizonyos türelmi idő lejárta után meg kell szüntetni. Ezért idevágó tilalmi lista is előkészületben van. Megjegyezte egyébként, hogy ahol a tsz, indokoltan, túlsúlyban folytat ipari munkát, ott át fog alakulni ipari szövetkezetté.

Indokok különbség

Szólt a miniszterelnök-helyettes a bérezési különbségekről is. A törvényjavaslatra utalva hangsúlyozta, hogy a bérek, a jutalmaikkal együtt, a tsz-eknél legfeljebb 10 százalékkal haladhatják meg az állami iparban végzett hasonló tevékenység járandóságát. Ez a különbség azonban, a rosszabb munkakörülmények ellensúlyozásaként, számos helyen indokolt.

A tanácskozás a késő est: órákig tartott, amikor dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter válasza után, az egységes szövetkezeti törvényről benyújtott javaslatot az ország- gyűlés elfogadta.

Felvételünk a belgrádi repülőtéren készült Brezsnyevröl, és vendéglátójáról, Joszip Broz Tito elnökről

Az igazságügy-miniszter egyébként már bevezetőjében utalt erre a problémára, mondván, hogy lépések történtek és történnek majd a jövőben is, hogy a még nem azonos társadalombiztosítási feltételek fokozatosan megközelítsék egymást, s végül azonossá legyenek.

Az átlagosnál nehezebb helyzetű, szakszövetkezetekről is szó esete, főleg Szviridov Ivánná tsz-elnök tolmácsolásában, akinek választókerületében, Szabolcsban, különösen sokakat érint ez a kérdés. Utalt egyes, különösen nehéz körülmények között gazdálkodó szakszövetkezet csekély versenyképességére, a tagok elöregedésére, s az elvándorlásra. Itt említjük, hogy Vass József, egy másik tsz-elnök képviselő, Nógrád megyéből, ugyancsak foglalkozott a szövetkezeti tagok életkori viszo. nyaival. (Beszédét a 3. oldalon közöljük.)

Kovács Sándor. Pest megyei képviselő, aki mint konzervgyári igazgató számos szövetkezettel tart szoros kapcsolatot, elmondotta: tagadhatatlan, hogy ván bérfeszültség állami vállalatok és szövetkeLeonytd Brezsnyev, azSZKP KB főtitkára szerdán délelőtt, Joszip Broz Titánok, a JKSZ elnökének. Jugoszlávia köz- társasági elnökének meghívására, nem hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett.

A repülőtéren a vendéget és kíséretét Tito elnök és magas rangú politikai és állami vezetők köszöntötték.

Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és kíséretének megérkezésekor a belgrádi repülőtéren, Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, köztársasági elnök — egyebek között — a következőiket mondotta:

— Különös megelégedéssel üdvözlöm önt, Brezsnyev elvtárs. és a többi szovjet elvtársait Jugoszlávia népei és a saját nevemben, és kellemes tartózkodást kívánok körünkben.

— Látogatását országunkban úgy értelmezzük, hogy kölcsönösen erősíteni és bővíteni kívánjuk országaink együttműködését és kapcsolatainkat. Meggyőződésem, hogy mostani megbeszéléseink is újabb hozzájárulást jelentenek majd az országainknak az egyenjogúságon és kölcsönös megbecsülésen alapuló együttműködése fejlesztéséhez. Találkozásunk alkalmat nyújt majd arra is, hogy kicseréljük véleményeinket az időszerű nemzetközi kérdésekről, amelyek a nemzetközi kapcsolatokat nehezítik, de amelyek megoldásában természetesen, országaink is érdekeltek.

— Tisztelt Brezsnyev elvtársi Bár rövid időt tölt majd környezetünkben, meggyőződésem, alkalma lesz érezni azt az őszinte barátságot, amelyet Jugoszlávia népei táplálnak a Szovjetunió népei iránt. valamint azt az őszinte kívánságot is. hogy országaink népei és kormányai jó viszonyban éljenek egymással.

Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára köszönetét mondott a meleg fogadtatásért. Az SZKP Központi Bizottsága nevében, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében melegen üdvözölte, és a legjobb kívánságait fejezte ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a testvéri Jugoszlávia minden állampolgárának.

„Minden látogatás a vendég- szerető jugoszláv földön, mindenkor kellemes és jelentős esemény számunkra. Beszélgetni fogunk barátainkkal, találkozni fogunk a kommunistákkal, a baráti szocialista ország dolgozóival” — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta:

— Joszip Broz Tito etvtars meghívására érkeztünk ide, hogy megvitassunk számos fontos kérdést. Ezek a kérdések különbözőek. Egyesek érintik a szovjet—jugoszláv kapcsolatok helyzetének és továbbfejlesztésének kérdéseit, beleértve a pártközi kapcsolatok fejlesztését. Mások a nemzetközi szintéren kialakult helyzettel, a nemzetközi élet időszerű eseményeivel, az imperializmus és a reakció agresszív erői ellen, a békéért, és a népek biztonságáért vívott hárcban ránk háruló feladatokkal kapcsolatosak.

— Nem először találkozunk Tito elvtárss&i és Jugoszlávia más vezetőivel. E találkozók tapasztalatai alátámasztja k: szükségesek és hasznosak közvetlen kapcsolataink Meggyőződésünk, hogy a jelenle; véleménycsere is hozzájárul

(Folytatás a 2, oldalon)

Felvételünk a Parlament üléstermében készült, jobbról balra:

Zoltán, qs Gáspár Sándor

Kádár János, Komócsin