Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
At egészségügyi szakaszokon belül igen fontos feladat Jut az üzemi egészségügyi alakulatoknak. A mentési, elsősegélynyújtási feladatokat csak nagy gyakorlatok árán lehet elsajátítani l'ontos, hogy mentsük mezőgazdasági terményeinket is Képünkön egy mezőgazdasági termények védelmére alkalmas szükségvédő létesítményt mutatunk be Jót ha tudjuk: Szükség-bőrvédő eszközök házi elkészítése: Polnári védelem * védelmi fogalmak A szükség-bőrvédő eszközökkel az a célunk, hogy a levegőből a testfelület felé kiszűrjük a radioaktív porokat és a bőrfelülettől mintegy válaszfallal meghatározott ideig távol tartsuk a folyékony vegyi harcanyagokat, illetve mérgező gőzöket, gázokat. A megelőzés egyik fokozata, hogy megakadályozzuk a bőrfelületnek a mérgező anyagok cseppjeivel, a radioaktív porokkal való közvetlen érintkezését. Elvileg a polivikklorid és a polietilénfóliából, továbbá terylén és tersyl műszálas anyagból készült műanyag ruházati cikkek, esőkabátok, felső kabátok, ruhák stb., — szükség-bőrvédő eszközök céljára alkalmasak. Ezek nemcsak a radioaktív por, hanem biológiai és vegyi harcanyagszennyeződés ellen is védhetik bizonyos mértékben a bőr felületét, ha biztosítjuk a ruha jó záródását és rövid ideig tartózkodunk a szennyezett területen. A lakosság egyéni védelme szempontjából, mint szükség-bőrvédő eszközök a következő típusú anyagok jöhetnek számításba: — nylon esőkabát, — házilag erős vászonból készült köpeny, — esőköpenyek — gumírozott vagy más módon impregnált szövött anyagokból, — impregnált munkaruhák, például saválló öltözetek, — impregnált papírból készített védőlepel, — fóliaanyágok stb. A szükség-bőrvédő eszközök elkészítésekor a lehetőséghez képest a következő alapkövetelményeket vesz- szük figyelembe: — alkalmas legyen arra, hogy hosszabb-rövidebb ideig megvédje viselője bőrfelületét a radiológiai, biológiai és vegyi harcanyagok bármilyen formában történő alkalmazása esetén, — a védési idő mintegy 30 perc legyen; , — — többszöri mentesíthe- tőség nem feltétlenül követelmény, — jól záró, gyorsan felvehető és cserélhető megoldású legyen. A RBV-harcanyagokkal történő szennyeződés veszélyének elmúltával a védőeszközt a következőképpen kell levetni: arccal a szél irányáha fordulva a védőköpeny csukjáját a fejünkről hátradobjuk, két kézzel hátrafelé felemeljük a védőeszköz* és széles karlendítéssel oldalra ledobjuk úgy, hogy külső oldalával essen a földre. Hazánk, a Magyar Népköz- társaság honvédelme erősítésének és fejlesztésének irányát és üteméc a párt legfelsőbb szerveinek különböző határozatai állásfoglalásai határozzák meg. Mindeme fontos dokumentumok a polgári védelmet. a haza védelmének szerves és elidegeníthetetlen részeként jelölik meg: a polgári védelem tehát a párthatározatok szilárd bázisán álL A központi bizottság legutóbb 1968. február 8—10-i ülésén tárgyalta honvédelmünk helyzetét és a párt célkitűzései között a következők is találhatók: „—az egész társadalom aktív részvételének megszervezése. a haza védelmében, a vezető szervek, a népgazdaság, valamint a lakosság felkészítése útján.” E messzemutató célkitűzés a polgári védelem feladatait hosszú távra és egyértelműen meghatározza. A megállapítások ilyen alapvető elvi álláspontot is rögzítenek: „Az ország honvédelmének érdekei megkívánják, hogy a pártós állami szervek megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a lakosság honvédelmi felkészítésére, a haza védelmével kapcsolatos kötelességeik megértésére, felelősségük elmélyítésére”. A polgári védelem hivatásos állománya, és ami a legfontosabb, minden párt- és állami szerv előtt világossá vált, hogy a lakosság honvédelmi, polgári védelmi felPolgári Kárterületparancsnokság Működését tekintve lehet atom, vegyi, biológiai. Tevékenységi köre kiterjedhet az atomcsapást szenvedett város és közvetlen környékére, vegyi csapás esetében az alkalmazott harcanyag által közvetlenül és közvetve szennyezett körzetre, biológiai kárterület vonatkozásában a közvetlen fertőzési gócokra és a különböző vektorok által előreláthatólag tovább fertőzött területekre és környékükre. Kárterület-parancsnokság lehet városi, járási, esetenként községi polgári védelmi parancsnokság. A kárterület- parancsnokságok az egész kárterületen folyó mentő-men- tesítő munkák és ideiglenes helyreállítási feladatok megtervezését megszervezését és végrehajtását hivatottak megvalósítani, részben a saját alárendeltségükben levő, részben pedig a megyei polgári védelmi parancsnok által rendelkezésre bocsátott polgári védelmi erők bevonásával. Atom- és vegyi kárterületen a kárterület-parancsnokság a memtőmunká- kat a csapásterületen kívül, míg biológiai területen a csapásterületen belül irányítja. Munkakörzet- parancsnokság A kárterületen folyó eredményes mentőmunka sikeres végrehajtása és szervezett irányítása érdekében a kárterületeket annak nagysága, ki- terjedtsége figyelembevételével munkakörzetekre osztják fel, ahol a mentőmunkát a körzetparancsnokságok irányítják. A kialakított munkakörzetek száma és nagysága a kialakult helyzet alapján igen változó lehet. Atomkárterü- leten általában 5—10—15, vegyi kárterületen 2—5 munkakörzet kialakítása célszerű. Az atomkárterületen kialakított munkakörzet több nagyobb üzemet, utcákkal határolt háztömböket foglalhat magába, ahol több polgári védelmi szakszolgálati egység tevékenykedhet. A vegyi kárterület munkakörzeti városokban nagyobb kiterjedésű is készítése nem csupán a hivatásos törzsek feladata, hanem valóban össztársadalmi ügy. Az külön büszkeséggel és jogos örömmel töltötte el a polgári védelmi munkában résztvevő állományt, hogy a központi bizottság ezt állapította meg: „Az elmúlt időszakban megszilárdultak a polgári védelem katonái, államigazgatási és üzemi szervezetei. A törzsek hivatásos és polgári állománya felkészült feladataik végrehajtására.” Az eddigi és a legutóbbi párthatározat számunkra meghatározó jelentőségű: a polgári védelem állandó fejlesztése biztos alapon, a párt által irányítottan és ellenőrzötten történhet. A politikai biztosíték mellett a polgári védelemnek ma már mindenre kiterjedő jogi alapja is van. Az általános védkötelezettséget természetesen alkotmányunk is rögzíti, a részletes szabályozást a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény tartalmazza. E törvény felsorolja a honvédelmi kötelezettségeket és második helyre teszi a polgári védelmi kötelezettséget; meghatározza a polgári védelem célját, a kötelezettség terjedellehet az atomkárterűlet esetében kialakított munkakörzetnél. Mezőgazdasági körzetekben magába foglalhat községeket, gazdaságokat. Biológiai kárterületen kialakított munkakörzet (szektor) kiterjedhet egyes községekre, esetenként a járás területének egy részére is. A munkakörzet-parancsnofc- ságok a saját és a kárterület- parancsnokság által biztosított polgári védelmi erőkkel oldják meg feladataikat, az erők változásonként! bevezetésének megtervezése, megszervezése és irányítása útján. A kárterület határain (atom, vegyi) orvosi segélyhelyek, mentesítő állomások, sugárellenőrző pontok, anyagi- technikai ellátópontok települnek, amelynek tevékenysége szoros összhangban valósul meg a munkakörzetben folyó mentőmunkák végrehajtásával. Munkaterületparancsnokságok A munkakörzeteken belül munkaterületek kialakítására kerül sor. Ez munkakörze- tenkén'c általában 3—5 lehet A munkaterület kiterjedhet egyes fontos ipari objektumokra, utcákra, házsorokra. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1971. évben megrendezi — a polgári védelmi vetélkedők folytatásaként — öt megye versenyét A vetélkedősorozat a mi megyénkben kezdődött eL Salgó- bányán, a tanulóifjúság részvételével. Ebből a kezdeményezésből fejlődött ■ ki az a sorozat amely az elmúlt években az egész országot átfogta. A vetélkedőn részt vesznek községi, járási, megyei szinten az úttörők, középiskolások, szakmunkások, mező- gazdasági és üzemi dolgozók. 1969-ben, majd 1970-ben ki- szélesedett a verseny a két kezdeményező megyére, Nóg- rád és Heves megyékre. A vetélkedőn szerzett tapasztalatok alapján hozott mét és tartalmát; alapvető kérdéseket rögzít, többek között a miniszterek és a tanácsok elnökeinek felelősségét a polgári védelem kiépítéséért, működésének irányításáért és ellenőrzéséért. A törvény felhatalmazása alapján a kormány rendeletben szabályozza az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségeit és határozatban rögzítette az állami és társadalmi szervek, továbbá a szövetkezetek polgári védelmi feladatait. Miért volt szükség ezekre a jogszabályokra és az ezt követő miniszteri parancsokra, rendelécekre, utasításokra? Mert azt valljuk, hogy napjainkban, a tömegpusztító fegyverek korában a polgári védelem hadászati jelentőségűvé vált, azaz az államélet fenntartásában, az emberélet védelmében, egyáltalán a nemzet túlélésében, a polgári védelemnek kiemelten fontos funkciója van. Való igaz, hogy termelő és funkcionáló hátország nélkül nincs győzelem; ténnyé lett a front és a hátország összeolvadtsága. Mindezt abból az alapkoncepcióból vezettük le, mely szerint: nukleáris fegyver elleni védelemre kell felkészülnünk, és minden ténykedésünket err közlekedési objektumokra, vegyi, biológiai kárhely kialakulása esetén a község egy részére, állami gazdaságokra, termelőszövetkezetekre. A munkaterületeken alegységek tevékenykednek, összességükben általában nem haladják meg egy polgári védelmi egység létszámát, nagyságrendjét. A munkaterület-parancsnokság a munkakörze’c-pa- rancsnokság konkrét utasításai alapján operatív módon irányítja a mentőmunkák végrehajtását, részletes számvetések kidolgozása nélkül. Tevékenysége a váltások bevezetésére és kivonására, a sérültek kiszállítására szervezésére, munkahelyeken folyó konkré'c munkák végrehajtásának irányítására szorítkozik. Munkahelyparuncsnok A munkahelyparancsnok alegységparancsnok lehet, aki beosztottaival és megerősítésére adott más szakszolgálati alegységekkel együtt oldja meg feladatát egyes épületekben, kisebb objektumokban. A munkahelyparancsnok a mentőmunkát a kárterületen személyesen irányítja a lehetőség szerint szóban kiadott rövid utasításokkal és ha ez a védőeszközök viselése miatt nem lehetséges, kar- és zászló- jelékkeL határozatot az országos parancsnokság a versenysorozatok kibővítésére és több megye bevonására. Az elképzelés ebben az évben, megvalósul, miután öt megye: Nógrád, Heves, Komárom, Pest és Szolnoik felvonultatja legjobb versenyzőit. Megyénkben az eddigi versenysorozatok öt legjobb versenyzője készül a nemes vetélkedőre egészségügyi, vegyvédelmi, műszaki, hadműveleti és általános jelegű polgári témákból. A felkészítést a megyei parancsnokság szaktisztjei végzik, és mindenben segítenek, hogy a versenyzők becsületes felkészüléssel tudjanak küzdeni a legjobb helyezések eléréséért nek megfelelően kell meghatározni. Mindebből az is következik, hogy e hatalmas feladatot csakis az állam valamennyi szervének és az egész lakosságnak az összefogásával; aktív közreműködésével valósíthatjuk meg. E nagy célok eléréséhez teremtik meg a politikai és a jogi alapot az előzőekben ismertetett párthatározatok, illetve állami törvények és intézkedések. A két kormányintézkedésről részletesebben is szólni kell. A polgári védelemnek a hátországvédelemben betöltött, megnövekedett szerepének figyelembevételével került sor a 2002/1966. (I. 23.) Korm. sz. határozat kidolgozására és kiadására. Ugyanis: mivel egy rakéta-atomháború az ország egész területét, tehát az egész lakosságot érinti — természetesen a védelmet is az egész országra kiterjedően, az összlakosság bevonásával kell megszervezni. E határozat rögzíti azokat az alapvető polgári védelmi feladatokat, amelyek nem választhatók el az államigazgatási, gazdasági, szövetkezeti Magasabb szinten A dolgozókat kiképzésben részesítjük Népkftztársaságtnile alkotmány» kimondja: „A haza védelme * Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége.* Emellett a honvédelmi törvény alapelvként azt is kimondja, hogy a haza védelmében valamennyi magyar állampolgár köteles személyes szolgálatával és anyagi javaival is részt venni. Ebből a védelmi feladatból jelentős rés* hárul a polgári védelem szAkala- kulataira, valamint önvédelmi egységeire. Mint ismeretes, a polgári védelem területén is újabb magasabb szintű távlatok ellátására készülődnek. Ezzel kapcsolatoan beszélgetést folytattunk a Salgótarjáni Kohászati Üzemek polgári védelmi törzsparancsnokával. Molnár Tiborral, aki az alábbiakban tájékoztatott a jövő tennivalóiról. — A közelmúltban megjelent kormányhatározat, honvédelmi miniszteri utasítás, KGM-utasítások egyöntetűen megszabták a polgári védelmi tervezet létrehozását, illetőleg a meglevők továbbfejlesztését. Az említett határozat szerint került sor vállalatunknál \n a polgári védelem újjászervezésére. A megfelelő előkészületek után szakalakulati, valamint önvédelmi alegységeket hoztunk léire•Körültekintő munkák eredménye, hogy ezek az egységek jelenleg napra kész állapotban vannak- Az 1971. évtől megkezdődött egy újabb felkészülés, amely a kiképzési csoportok létrehozásával kezdődött. Az utasításoknak megfelelően 13f5-ig bezárólag minden vállalati dolgozót a munkahelyi sajátosaá- g árnak megfelelően kiképzésben részesítünk. A kiképzés lefolytatásához szükséges a megfelelő cló- adógárda kiválogatása, képzése, illetve továbbképzése. Az új fogalmak megismeréséhez, az előadógárda képzéséhez jelentős segítséget nyújt majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium is, de nagy feladat hárul e tekintetben a polgári védelmi szervezetünkre. A szakaiakulatok, valamint önvédelmi csoportok képzése, illetve továbbképzése során az előírtaknak megfelelően, úgy kell megtartani az előadásokat, hogy minden beosztott sajátítsa el a legfontosabb tudnivalókat. El kell érnünk, hogy adott esetben mindenki hasznosítani tudja a tanultakat. A korábbi tájékoztató oktatásokból, valamint kiképzési formáktól oly mértékben térünk el, hogy nem lesz végtelen az előírt és tervezett kiképzési anyag. A kiképzés 'fbefejeztével viszont számot kell adni az anyagról. A kiképzési tárgykörök tematikájának előkészítése már folyamatban van. Ezenkívül a közeljövőben Fonyódon is megkapjuk ezzel kapcsolatban a részletes tájékoztatást. Elmondhatom, hogy az utasítások megjelenése óta a vállalat mozgalmi és gazdasági szervei, azok vezetői aktíván támogatják polgári védelmi szervezetünket. Ez egyben biztosíték arra is, hogy az elkövetkezendő ciklusban magasabb szinten eleget is teszünk polgári védelmi kötelezettségünknek, amely vállalatunk és országunk védelmét egyaránt szolgálja, erősíti — fejezte be tájékoztatóját Molnár Tibor. szervek funkcionáld feladataitól, egyrészt e szervek békefeladatainak keretében, másrészt a polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott katonai és polgári jellegű szervezetek tevékenysége révén. A kormányhatározat csaknem minden minisztérium — és országos hatáskörű szerv — számára rendkívül sokrétű, nagy jelentőségű feladató* ) kát szab meg, melyek alapve- j tőén befolyásolják a Magyar ; Népköztársaság népgazdasá- j ga háborús viszonyokra való I felkészítését, egyben a hátor- / szág védelmét. A másik kormányintézkedés £ az állampolgárok személyes polgári védelmi kötelezettségeit foglalja össze és szabályozza tartalmát. E rendelet meghatározza azt is, hogy az állampolgárok milyen módon és keretek között vehetők igénybe polgári védelmi feladataik teljesítésére. Végső soron ez azt jelenti, hogy biztosítva van az ország egész lakosságának — törvényes alapokon álló — széles körű bevonása a polgári védelem előtt álló feladatok elvégzésébe. Az ismertetett jogszabályok biztosítják a szocializmust építő összes társadalmi erő összefogását, széles körű felkészítését, a védelem szervezettségének állandó fejlesztését. NÓGRÁD — 1971, szeptember 19., vasárnap 11 Megkülönböztetett figyelemmel Á felkészülés jegyében