Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

Gimnázium a bányavidéken A tanulók 60 százaléka kétkezi dolgozó gyermeke Wagybáitony-bányaváros gim­náziuma Nógrád megye egyik legjobban iparosodó körzeté­ben nyújt alkalmat arra, hogy elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulá­sát, középfokú képzését lehe­tővé tegye. Ebből a tényből következnek örömei és gond­jai is. Az új tanév kezdeten — egyebeken kívül — erről beszélgetünk az új igazgató­val, Mengyi Jánossal, s a ne­velőtestület tagjaival. Az intézmény, közös igazga­tású iskolaként 1959-től mű­ködik, 1966-től önálló gimná­zium. Kis gimnázium. Ez elő­nyökkel, de gondokkal is jár. S még figyelembe kell venni, hogy fenntartása, működteté­se a megyei, illetve helyi kul­túrpolitikának is érdeke, hi­szen effajta szerepével is szá­molni kell. A terület, a bá­nyaváros szellemi fejlődése nehezen lenne elképzelhető ezen intézmény nélkül. A gimnáziumban fiatalosan bi­zakodó a hangulat a szűkös hely és az egyéb gondok el­lenére. Néhány adat. A nevelőtes­tület tíztagú, az átlagéletkor harmincon alul van. (Ebben a tanévben két új pedagógus is jött ide, Pintér Rozália, ma­gyar—orosz szakos, aki Kiste- renyéről jár be, s Rátonyi Zsoltné, történelem—földrajz szakos, aki férjével jelenleg albérletben él. Pintér Rozália most fejezte be az egyetemet. Mint mondja, eleve ide akart jönni, haza Nógrádba. Ráto- nyiné Debrecenből jött, ígére­tet kapott, hogy lakásgondjait, amint lehet, megoldják. Mind­ketten jól érzik magukat. Ügy vélik, a tantestület nemcsak kollégiális, hanem baráti vi­szonyt is jelent számukra, s mód van a módszertani elkép­zelések megvalósítására. Ez a lehetőség, részben az átlag- életkorral is együtt jár. (A ta­nulólétszám 135, 26 elsős kezdte meg az 1971/72-es tan­évet. A fizikai dolgozók, fő­leg ipari munkások gyerme­keinek aránya 60 százalék, ez meghatározza az oktató-neve­lő tevékenység irányultságát. — Úgy gondolom, érdemes kicsit részletesebben is szólni iskolánk kultúrpolitikai szere­péről — mondja a fiatal igaz­gató. — Nagybátony-bánya- város fejlődő ipari, s bányász- település. Kezdettől fogva he­terogén a lakosság összetétele. Ez a kulturális érdeklődésre, az igényekre is kihat, rendkí­vül változatossá teszi őket. Ez, természetesen, a tanulók ma­gukkal hozott igényeire is vo­natkozik. Elsődleges célunk tehát az oktató-nevelő munka magasabb szintre emelésén túl az is, hogy a tanulók ér­deklődését felkeltsük, gyakran magukkal hozott igénytelensé­gét felszámoljuk, megszüntes­sük. Ez a törekvés a pedagó­giai tevékenységünket is mo­tiválja, szélesíti, izgalmasabbá teszi. Hiszen, úgy gondoljuk, az igényesebb gyerek a szü­lők, a család kulturális érdek­lődését is befolyásolhatja. Csak a téma bonyolultságának érzékeltetésére hadd mondjak el egy példát, amelyet mi rendkívül jellemzőnek tar­tunk. A bányászat ezen a vi­déken viszonylag magas jöve­delmet biztosít a családoknak. De együtt jár-e ezzel a kul­turális érdeklődés fejlődése? Nem mindig. Egyik tanulónk például szüleivel, akik gépko­csival is rendelkeznek, a nyáron Olaszországban járt. Kérdeztük, mit látott, mire emlékszik a legszívesebben, hiszen Itália szinte egyetlen hatalmas, eleven múzeum, zsúfolva például művészettör­téneti emlékekkel, műalkotá­sokkal, épületekkel, a klasz- szikus és a középkori, újkori kultúra szembetűnő jegyeivel. Kiderült, a tanuló semmit se látott, csak azt tudta elmon­dani, merre és hol vásároltak? Tehát kézenfekvő a feladat: a jövő ne hozzon ilyen, meglepe­téseket. Az első lépések a kultúrpo­litikai szerepből következően már megtörténtek a gimnázi­umban. A sajátosan helyi is­kolapolitikai (kultúrpolitikai) teendők meghatározásához ta­valy szociológiai felméréseket végeztek, s ezeket az elkövet­kezendő években is folytatják. Tavaly például megvizsgálták a tanulók bevonásával a csa­ládok kulturális igényeinek pillanatnyi állását. Példaként említi az igazgató azt a kér­dést, amely arra vonatkoztak: kinek hány könyve van ott­hon a családban? Kiderült, hogy egy kisebb rétegnél (azoknál a tanulóknál, akik­nél nagyobb az érdeklődési kör, a szülők kapcsolata az iskolával jó, s ugyancsak jó a szülők munkahelyi viszonya, stb.) rendelkeznek kisebb könyvgyűjteményekkel. A ta­nulók 70 százaléka rendelke­zik otthon könyvekkel (20 kö­tet az átlag). A legnagyobb könyvgyűjtemény 100 kötet­ből áll, ilyen egy volt. Ezek főleg gyerekkorban kapott könyvek, ifjúsági művek és szakkönyvek. Az idei tanév legfontosabb feladata lesz a fizikai dolgo­zók gyerekeivel, s a tehetsé­ges tanulókkal való fokozott törődés. Az iskola tanulmányi átlaga valamivel három egész fölött van, ezt is jó lenne emelni. Az elkövetkezendő években az első osztályba fel­vetendő tanulók képességei­nek vizsgálatára törekednek. A beiskolázást egyébként vi­szonylag szűk körből, első­sorban az egy épületben levő népes általános iskolából kí­vánják megoldani, fokozott szelektálással, aktívabb pálya- választási tanácsadással. Most zajlanak az osztályfőnöki fel­mérések is a tehetséges gyere­kek szociális segéllyel való támogatásával kapcsolatban. A tanulószobai korrepetálás, a tanulókkal való egyéni foglal­kozás is előtérbe került. A bányavidék gimnáziuma biztató jövő előtt áll, számos számba vett, s még csak ez­után felmérendő lehetőség ga­rantálja ezt a jövőt. T. E. Amikor először hallottam ezt a műszót: konyhaművész, bevallom, mosolyogtam. Hát már itt is? Aztán miután megismertem néhány diák­menza különös módon ehe­tetlen menüjét, mégiscsak fontolóra vettem, talán való­ban fed valamit ez a felsőfo­kú meghatározás. A kitűnően elkészített étel, amiben min­den fűszerből éppen a megfe­lelő mennyiség található, nem túl sós és nem keserű, a maga műfajában művészi , teljesít­mény. Nos, Marcel Camus filmje után ilyen prózai hasonlatok­kal birkózva indul hazafelé a néző. A Léon és az atlanti fal című francia—olasz film­ben ugyanis sok minden van (szépen komponált felvételek, kitűnő színek, Bourvil szemé­lyében közkedvelt és valóban kiváló színész). v VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK ■ Ophelia (Jo Maxvell Muller) őrülési jelenete a Hamlet tévéváltozatából Shakespeare Hamletiének angolból szinkronizált, tévé- filmváltozata után ismét megállapíthattuk: Shakespeare még sokáig a legnépszerűbb, mai, „magyar” színpadi író marad. Nem véletlen, hogy elevenen élő színpadi műveli fővárosi és vidéki színháziak rendre-másra műsorukra tű­zik. S nehéz eldönteni, hogy könnyed vígjátéikainak, vagy hátborzongató tragédiáinak van-e nagyobb sikerük. Talán mégis a tragédiák vonzottak nagyobb nézősereget. Mint is­meretes, a tragédiák kora a Hamlettel kezdődött, és az Athé­ni Timonig terjedt, megközelítőleg 1601-től 1608-ig tartott. Hogy mi idézte elő Shakespeare hanguiatváltását, azt sokan vitatták, s magyarázták szerelmi csalódással, barátok és pártfogók elvesztésével, de a valósághoz legközelebb min­den bizonnyal Szmimov szovjet irodalomtörténész értékelése áll, aki a társadalmi viszonyokból és egykorú írók, gondol­kodók válságélményeiből vont le következtetéseket. De talán még vitatottabb, hogy Hamletnek, a kor tragikus humanistá­jának alakja milyen rejtettebb mélységeket takar, s melyik nagy színészi alkotás jutott legközelebb a shakespeare-1 el­képzelésekhez. Éppen ezért vártuk nagy érdeklődéssel a BBC új tévéfilm-prodükcióját, amelyben ismét találkozhat­tunk a dán királyfival, a hömpölygő, tengerdagályos mono­lógokkal, a lelki élet villódzásaival. S nem csalódtunk. Christopher Plummer (magyar hangján Bitskey Tibor) já­téka ugyan a felszínt hangsúlyozta, hol szembetűnően az őrültet játszotta, hol hideg értelmét fitogtatta, mely már az őrület határait súrolta, de valahogy így jutott legeslegin­kább a shákespeare-i „szellem” közelébe. Hiszen Shakes­peare a végletek költője, s varázslata csupán, hogy az ő hangján a valószerűtlen is valószínűvé válik. ★1 A mai, szombati műsorból, olvasóink figyelmébe ajánl­juk Gogol „Egy őrült naplója” című monológjának ismét­lését (9.50), a veszprémi, zenés riportfilmet a nemzetközi éneklő hétről (17.55) és a fiatal művészek nemzetközi sereg­szemléjét a fertődi kastélyban (21.45). L. Gy. r 4 NÓGRÁD — 1971. szeptember 18., szombat Pátzay Pál 75 éves A „Kenyérszegő” A székesfehérvári Huszár ­emlékmű, a pécsi Hunyadi­szobor, a budapesti Sportlo­vas, a Felvonálási téri monu­mentális Lenin-emlékmű, a nyíregyházi, debreceni, ózdi Felszabadulási Emlékmű, a ka­zincbarcikai Munkácsy-szobor, s még számos, megkapó szép­ségű köztéri szobor, portré, kisplasztika alkotója: Pátzay Pál 75 éves. A kétszeres Kossuth-díjas, a Népköztársaság Zászlórendjé­vel kitüntetett Kiváló Művész, a Képzőművészeti Főiskola ta­nóra különösen az utóbbi ne­gyedszázadban gazdagította életünket sok értékes alkotás­sal. A második világháború alatt Villám utcai műtermében hu­szonnégy év munkája pusztult el! S ahogy az ország kihe­verte a mérhetetlen károkat, népünk új rendet, új világot teremtett, úgy lett részese Pátzay Pál művészete is az újjászületésnek, a teremtő életnek. Csak nagyon keve­seknek jut osztályrészül az, ami néki, hogy életük delén túl fejtsék ki alkotó munkás­ságuk legjavát. Emberi és művészi pályája nagy világégéseken, világhá- bo rákon, forradalmakon át vezetett. De mindig tudta, hol a helye, nemcsak alkotásai­val, közéleti szerepléseivel; magatartásával is mindig a haladást szolgálta. 1919-ben, amikor részt vállalt a művé­szeti direktórium munkájá­ban, 1942-ben, amikor elkészí­tette az antifasiszta mozgalom emblémáját. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd Franciaországban és Olaszországban végezte. A hellén kultúra emlőin nevel­kedett, s egész pályáján arra törekedett, hogy azt mutassa meg, ami szép' az emberben: az arcra kisugárzó szellemisé­get, a nemes testformákat. Mindig olyan művek létreho­zásán fáradozott, amelyek érthetőek, időtállóak, mara­dandó élményt adnak a szem­lélőnek. Tanítványai is megszok­ták, hogy közölnivalóját nem­csak alkotásaiban, de a köz­napi társalgásban világosan fejti ki. Több mint negyed­százada oktat-nevel a Kép­zőművészeti Főiskolán, mű­vészgenerációk sora kerül ki keze alól. Számos tanítványa számára nemcsak példa: mér­ték is. • Alkotásai, noha a nemes szépségű, klasszikus fonnák felé tárulkoznak, sosem lezárt szépségek hordozói. A mes­ter nagy tudással, tapasztalás­sal ötvözi, egyesíti mindazo­kat az eredményeket, melye­ket a kor, a technika fejlődé­se hozott i a képalkotás, a térplasztika kifejezőrendsze­rébe. A tömör formaképzés, ritmikus tagolás jellemző rá. A Kenyérszegő, Bánat, Anya­ság, Család, Kígyóbűvölő, az Integető — az élet megkapó- an szép, mindennapi pilla­natait ragadja meg művészi erővel és emeli szimbólum­má. Pátzay nagy belső fegye­lemmel alkot, különleges gonddal dolgozza ki a legap­róbb részleteket, felületeket is. Szoros barátság fűzte nagy írókhoz, zeneszerzőkhöz, s más alkotó- és' előadóművé­szekhez. Gyakran ihlették al­kotásra irodalmi, zenei élmé­nyek, drága emlékű barátok: Babits, Kosztolányi, Móricz, Karinthy, Kodály. Epres kerti műtermében ma is gyakran keresik fel ba­rátok hajdani tanítványok, vagy éppen szülővárosának, Kapuvárnak polgárai (Kapu­vár nemrég díszpolgárává vá­lasztotta, s a múzeumban em­lékszobát rendeztek be mű­veivel), szíves szóra és szo­borszemlére. Minden idegszálával benne él mindennapjainkban, az egész nép életére kiható ese­mények, gondok foglalkoztat­ják, a nagy család, a társa­dalom közös örömei, feladatai hevítik. Hamar Imre Kulturális BS IFJÚSÁGI VETÉLKEDŐ. Nagyszabású ifjúsági vetélke­dő színhelye lesz október 30- án az Üveggyári Művelődési Ház. A „vetélkedő” fiatalok arra adnak választ, mennyire ismerik Nógrád megyét, Sal­gótarjánt és az üveggyárat. Először „totócédulákat” töltöt­tek ki, amelyen politikai, gaz­dasági, munkásmozgalmi, tör­ténelmi és irodalmi kérdések szerepeltek. A totócéduták már visszaérkeztek, megkez­dődött az értékelésük, hány 13+1-es találat van közöttük. A legjobbakat díjazzák, A gyár KlSZ-alapszervezetei a legjobbak közül állítják össze a csoportokat a szóbeli vetél­kedőre, ahol a győztesek ér­tékes jutalmakat kapnak. ★ KIÁLLÍTÁSOK BUDAPES­TEN. A művészet barátait érdekes kiállítások várják. A Csók István Galériában szep­tember 10-én nyílt meg Po­gány Géza festőművész kiállí­tása. Az ünnepélyes megnyi­tót Márton István, Ybl-díjas építész tartotta. ' Ma délután nyílik Kun István festőmű­vész tárlata a Fényes Adolí- teremben, amelynek ünnepé­lyes megnyitóját Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója vállalta. Szombaton, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének kiállító­termében pedig Reszler Ká­roly grafikusművész mutatko­zik be. * IRODALMI MŰSOROK. Az öblösüveggyár művelődési há­zának híres irodalmi színpa­da november 6-án Balassa­gyarmaton mutatkozik be, az országos rendezvényen, össze­állításuk az „Aurorától az űr­hajóig” címet viseli. A még ebben az évben megrendezen­dő Építők fesztiválján Barcók- műsorral lépnek fel, amely a Szóljatok szép szavak ren­dezvényén már nagy sikert aratott. Az irodalmi színpad tagjai már javában próbálnak, csiszolják műsorukat. ★ ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKO­ZÓ. Kedves vendégek látogat­nak október 19-én Salgótar­jánba. A regényeiből és te­levízió szerepléseiből jól is­mert Fehér Klára írónő és férje. Nemes László tart író­olvasó találkozót és válaszol a kérdésekre. Az író-olvasó találkozóra elsősorban az üveggyár szocialista brigádjai kapnak meghívót. Még egy érdekesség: október 28-án, a korszerű lakásberendezés iránt érdeklődők kaphatnak hasznos segítséget, diavetítéssel egybe­kötött előadáson, amely Az otthon művészete címet vise­li. * FOTÓS KIRÁNDULÁS. Ér­dekes kirándulást szerveitek az üveggyárí fotósok. Mikro- busszal Etesre látogattak el, ahol a régi bányászélet emlé­keit, hagyományait „kapták” lencsevégre. A hónap végén pedig Vácra utaznak, ahol a világhírű Forte-gyárat tekin­tik meg. A gyárlátogatás mellett természetesen a Du- napart és Vác környékének természeti szépségei is bőven szolgálhatnak fotós témákat. *■ FIATALOK TANÁCSKO­ZÁSA. Fiatal agrárszakem­berek tanácskoztak Rétságon, a KISZ Központi Bizottság által kiadott kérdésekről, Azt vitatták, hogy a KISZ-munka és -tevékenység mennyire ha­tékony, és miként lehetne még segíteni a fiatalokat. Elsősor­ban arról volt szó, hogy a fiatal szakemberek hogyan tudnak beleilleszkedni kör­nyezetükbe, milyen lehetősé­gük van a művelődésre, ön­képzésre, tanulásra. A ta­nácskozáson sok hasznos vé­lemény, javaslat hangzott el, amelyet a KISZ-megyei bi­zottsága továbbít Budapestre. Jléon és az A film alkotói vígjátékot akartak készíteni a második világháború hátországának komikus helyzeteiből. Az idő­pontot is jól választották meg. A történet a partra szállás napja körül játszódik. Jeff (Peter McEnery) piló­ta, egy angol püspök fia a bevetésnél pórul jár. Gépét lelövik a németektől megszállt Normandia fölött. Némi fon­dorlattal a szép Juliette (Sa­ra Franchetti) szobájában (és ágyában) talál menedéket. Ju­liette apja, Léon Duchemin (Bourvil) a vendéglős, nem vesz részt az ellenállásban, s bár van egy német tiszt is­merőse, a megszállók ügye iránt is közömbös. Jeffe-t vi­szont a tengerre kell segíteni, mert szombaton pótolhatatlan szereplő lesz a rögbimeccsen. atlanti fa! A véletlen folytán Léon is a mentőhajón marad, s Ang­liában — ahol átadja a V—1- nek, Hitler csodafegyverének elhelyezkedési térképét —• hírszerzőiskolára küldik. Vissza is tér Normandiába Jeffel együtt, aki közben apa lett. Léon leánya Juliette ugyanis életerős gyermeknek adott életet. Sok bonyodalom után (Rom­mel elleni merénylet, látvá­nyos üldözési jelenetek stb. .) minden megoldódik Egyelőre úgy, hogy a felszabadulásig a nyugalmasabb Angliában ke­resnek menedéket. Nem vitás: Bourvil kitűnő komikus. A film tulajdonkép­pen neki íródott, ö a kulcsfi­gura, ezért képes arra, hogy egyes-egyedül érdekessé te­gyen egy közel 3000 méteres filmet. A többi színész közül talán a félig-meddig hülye Totor kapitány szerepét alakító Terry Thomas emelkedik fel világhírű partnere magasságá­ba. Gamusa nálunk nagy siker­rel játszott, de a kommersz elemeket nem nélkülöző Feke­te Orpheusz rendezője — ez­úttal is kommersz filmet al­kotott. A téma eleve igény­telen, a művészi lehetőségek ab ovo korlátozottak — s így a néző sokat nem is várhat — az alacsony színvonalú, öncé­lúan szórakoztató tucatfilmek közé kell sorolnunk ezt a vígjátékot. Némi dokumentatív értéket ad Camus művének az a szo­morú tény, hogy a közelmúlt­ban elhunyt Bourvil utolsó alakításának lehettünk szem­tanúi. Hann Ferene ,

Next

/
Thumbnails
Contents