Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

A VI-os önvizsaálata Fiatalok gyülekeznek az ötr lösüveggyári KlSZ-klubban. Az összetolt asztalok mellett mintegy 50-en foglalnak he­lyet, valamennyien a gyár VI-os K ISZ-alapszer vezetőnek 'tagjai. Vezetőségválasztó tag­gyűlésre jöttek. De nemcsak azért adtak itt randevút egymásnak a fiata­lok, hogy új vezetőségnek szavazzanak bizalmat. Ezt az alkalmat használják fel arra, hogy önvizsgálatot végezze­nek: mit tettek a közös asz­talra az elmúlt évek alatt, mi­lyen sikerek kötődnek az, el­telt időhöz, s milyen „adóssá­gok” várnak törlesztésre. Győri Sándor KISZ-titkár beszámolója önkritikus, tár­gyilagos. Minden öndicséret nélkül állapította meg, hogy az alapszervezet kiszesei jól kihasználták a különféle okta­tási formák nyújtotta lehető­ségeket, hiszen csaknem vala­mennyi fiatal részt vett va­lamilyen oktatáson. A mar­xista vitakör munkája külön is figyelmet érdemel. A Kivá­ló Vitakör cím elnyerése ön­magáért beszél. Színvonalcsökkenés jellemzi viszont a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának ténykedését. A Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus, Közgaz­dász mozgalomban összesen 18-an vettek részt, kiemelkedő műszaki vállalásról azonban nem lehet beszélni. A közgaz­dászok csoportos vállalása jó kezdeményezés volt, az érté­kes felajánlást azonban 'tel­jesíteni már nem tudták. Ki kell mozdítani holtpontjáról az FMKT-mozgalmat. Érde­mes a fellendítésén dolgozni, hiszen sok lehetőséget rejt magában ez a tevékenységi forma. A beszámoló után a fiatalok kaptak szót. — Nem vagyunk eléggé aktívak — állt fel az első ki- szes. — Kevesen vannak köz­tünk olyanok, akik maguktól jelentkeznek: fiúk, adjatok valami munkát. Sokan közü­lünk úgy gondolják, elég ha rendesen befizetik a tagdíjat. Itt volt például a szellemi to­tó, nem titok, nagyon kevesen vettek részt benne. Vagy a Miskolc-Tapolcára szervezett kirándulás, alig tudtuk össze­szedni a létszámot. Nem sokat várattak maguk­ra a többiek sem, egymás után kértek szót. — Jól tudjuk, hogy sokféle szórakozási lehetőséget bizto­sít a mozi, a színház, a tévé. Ez viszont még nem jelent­heti azt, hogy érdektelenség kísérje a KISZ rendezvényeit. Olyan programokkal álljon elő a KISZ, amelynek ked­véért a fiatalok hajlandók el­halasztani egy filmet, vagy színházi közvetítést. — Nemcsak a KlSZ-rendez- vények színvonaláról van szó — kapcsolódik az előbbihez egy fiatal. — Sok köztünk a családos, s ez az egyik leg­főbb oka annak, hogy nehéz „összerántani” a tagságot. — Igaz is, meg nem is — Első feltétel:jó A Palóctáj Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége te­rületén gazdálkodó mezőgaz­dasági üzemek 1971-ben érték el a legkiemelkedőbb ered­ményeket a gabonater­mesztésben. Ez a megálla­pítás elsősorban a búzára vo­natkozik. Szövetségi átlagban, minden holdról 1,7 mázsa bú­zát takarítottak be a mezőgaz­dasági üzemek. Méltó gyü­mölcse ez az eredmény annak a több évre visszanyúló erő­feszítésnek, amely arra irá­nyult, hogy a viszonylag mos­tohább körülmények között gazdálkodó üzemek is hozzá­járuljanak az ország kenyeré­nek, a lakosság jobb ellátásá­nak biztosításához. A siker nem véletlen. A bú­za ilyen terméseredmények mellett üzemileg is gazdasá­gos növény, ezért a vetésterü­lete ez idáig lényegesen nem csökkent. A közel tizenhat- ezer hold — ha jó termést várnak — megköveteli a vele váló törődést és a szakszerű termesztés állandó fokozását. Ilyenek; jó elővetemény, ame­lyet a szövetkezetek évről év­re nagyobb területen tudnak biztosítani. Alapvető a talaj- munka minősége, amely szin­tén javult, és az időjárás. Az általánosan termelt Be- zosztaja 1-es mellett megje­lentek — ha kisebb területen is — a még korszerűbb, még nagyobb termőképességű, de egyben nagyobb igényű fajták is. Egyes termelőszövetkeze­tekben már jelentős területen termednek Kaukáz, Auróra stb. fajta gabonát. Termelő- szövetkezeteink a jövőben so­kat tehetnek a magasabb ter­més érdekében a jó vetőmag biztosításával. A kiemelkedő termésered­ményekhez nagyban hozzájá­rult a nagy adagú műtrágya­használat, a növényvédelem és a gépesítettség évről évre való növekedése. Végső soron a kimagasló eredményedet komplex munkával érték el a termelőszövetkezetek. Az idei gabonatermés gyors betakarítását elősegítette a kombájnosok versenye, az anyagi ösztönzés helyes kia­lakítása és a jó szervezettség. Ezek lendületet adtak az ara­tásnak. Elismerés illeti a ter­melőszövetkezetek vezetőit, a kombájnosokat, traktorosokat, termelőszövetkezeti tagokat, és mindazokat, akik ebben a fontos munkában részt vettek. A területi elnökség az elis­merésre méltó eredményekért köszönetét fejezi ki a terme­lőszövetkezetek vezetőinek és és valamennyi dolgozójának egyaránt. Külön elismeréssel kell szólni a gyenge adottságú rétsági járásról, ahol a búza átlageredménye 15,9 mázsa volt holdanként. A termelő­szövetkezetek többsége tizen­hat mázsa hoíldankénti átlag­termést ért el. A jó minőségre jellemző, hogy döntően a ma­gasabb hektolitersúly követ­keztében mázsánként 2,5 fo­rinttal nőtt az alapár. Leg­jobb eredményt ért el a rétsá­vetőmag gi járásban a kétbodonyi ter­melőszövetkezet, 18,4 mázsá­val. Őket követi a nógrádi és a tolmácsi termelőszövetkezet 18,2 mázsa holdankénti ter­méssel. A balassagyarmati já­rás üzemei 17,9 mázsa búza átlagtermést értek el, amely majdnem két mázsával több, mint az eddigi legmagasabb, 1969. évi átlag. A legmagasabb átlagot a pataki termelőszö­vetkezet érte el 23,8 mázsával. Kiváló, 23,1 mázsát ért el az érsekvadkerti termelőszövet­kezet, több mint 1200 hold átlagában. A megyei egyik legnagyobb gazdaságában több mint 200 vagon kenyérgabonát értéke­sítettek az 5—6 évvel ezelőtti negyven vagonnal szemben. Húsz^, mázsa feletti átlagot ért el még a nógrádmarcali, a drégelypalánki és az őrhalmi termelőszövetkezet is. A szö­vetség területén gazdálkodó termelőszövetkezetek augusz­tus 31-ig eladott kenyérgabo­na-mennyisége meghaladta az 1800 vagont, mely 550 vagon­nal több, mint a múlt évi, háromszáz vagonnal több, mint az 1969-es kiemelkedő évi. Az idei gabonatermés sike­re arra kötelezi az üzemek vezetőit, dolgozóit, valameny- nyiünket, hogy tegyünk meg mindent: az őszi vetések idő­szakában ne lankadjon a munkalendület, a céltudatos szervezés a jövő évi kenye­rünk biztosítása érdekében. Sivó Ottó 12. Hát ez pompás! Kettesben Renátával a sötét garázsban 1 Erre az aarlesi kirándulásra semmiképpen nem fizethetek rá Renate megfogja a kezemet, és beljebb húz. Két gépkocsi között préselődöm át, aztán falba verem az orrom, meg­torpanok. Renate Irinyit egy keskeny ajtót, fény csap a szemembe. Belépünk. Körülpillantok. Lőttek az édes kettesnek! Egy zsúfolt kis bárban találom magam. Igen, egy bárban. Garázs- bárban. Bal oldalt italos pulit, egymásra rakott gumiabron­csokból az asztalok, kiszerelt gépkocsiülésekből a székek, jobbra egy heverőféle, gépko­csialvázból. Féltucat vendég. Férfiak, nők — vegyesen. Többnyire a fiatalabb korosz­tályból. Kíváncsian nézeget­nek. — ö az! — mutat rám Re­nate, oly büszkén, mintha va­lami filmsztárt, Holdat járt űrhajóst, vagy világhírű tánc- dalénekest prezentálna a nagyérdemű közönségnek. Mosolygok, meleg kézfogá­sok, elmormolom féltucatszor a nevemet, hallok féltucat dán nevet, csak azt tudom megje­gyezni, hogy csaknem mind­egyik „sen”-re végződik. Fel­tűnik egy férfi arca, néhány számmal nagyobb méretben ugyanaz, mint a szeplős gye­reké. — Ugye, le sem tagadhatná a fiát? — nevet Renate.— Öt ís Eriknek hívják, ő a Nagy Erik. ö meg Ilse — int egy csontos, szemüveges fiatal nő felé —, Erik felesége, a leg­jobb barátnőm, ök a házigaz­dáink, övék a ház és a garázs. Erik elektromérnök az Omnisapban, Ilse fizika-kémia tanár. Majd később a többie­ket is megismered közelebb­ről, jó? Rólad nem kell sem­mit mondanom nekik, renge­teget meséltem már budapesti kalandjainkról. Ülj le ide. Mit iszol ? — Gint talán — mondom legnagyobb csodálkozásomra, mert általában nem iszom semmi szeszt. Elvem átmeneti feladásának valószínűleg az öröm az oka. Az, hogy Renate tegez. Immár nemcsak írás­ban, hanem élő szóval is, a barátai előtt. Ehhez járul utólag az a gyakorlatias felis­merés, hogy itt előbb-utóbb akkor is berúgok, ha egy kor­tyot sem iszom. Az alacsony helyiségben a levegő megle­hetősen telített alkoholgőzzel, ha ragaszkodom ahhoz, hogy lélegezzem, a sorsom aanúgy- sem kerülhetem el. Az nem jelent semmit, hogy a társu­latban — amennyire meg tu­dom ítélni — senki sem ré­szeg, ezek a dánok rettenete­sen bírják az italt. Miközben Renate a bár- szekrénynél foglalatoskodik, leülök egy élemedett gumi­abroncsra és a szomszédaim­mal közhelyeket cserélünk az időjárásra vonatkozóan. Ösz- szegezem magamban a tény­állást. Lopva jöttünk be ide, jóllehet a tulajdonos vendé­gei vagyunk. Ilyen ragyogó időben nem a házban, vagy száll be a vitába a másik. — Esetenként azért úgy gon­dolom, meg lehet szervezni a családi teendőket úgy, hogy a KISZ-re is jusson idő. Nem tartom helyes gyakorlatnak azt sem, hogy a társadalmi munkával megkeresett pénz elköltésében általában többen vesznek részt, mint a pénz megkeresésében, a munkában. Nem maradt szó nélkül az FMKT-ről alkotott vélemény sem: — Ügy vélem, hogy az FMKT-ban résztvevő fiata­lokat sokszor magukra hagy­ják. A gazdasági vezetésnek jobban oda kellene figyelni arra, hogy mit csinálnak a fiatal műszakiak és közgaz­dászok. — Más szempontból is meg kell nézni az FMKT műkö­dését — kapcsolódott az újabb vélemény. — Nagy fejlesztés alatt áll a gyár, rengeteg a műszaki probléma, ez igaz. De ezeket általában „hivatalból” kiadják, a fiata­loknak munkakörüknél fogva is részt kell venniök ezeknek megoldásában. Ez is oka le­het annak, hogy csökkent az FMKT-n belüli aktivitás. — Jó lenne, ha alapszerve­zetünk a jövőben szorosabb kontaktust teremtene az isko­lákkal. Az iskolából kikerülő gyerekkel intenzívebben kelle­ne foglalkozni, különös te­kintettel a hátrányos körül­mények között élőkre. Jónak tartanám, ha pártfogásunkba vennénk egy iskolát, ahonnan a gyerekek bizalommal for­dulhatnának hozzánk ügyes­bajos dolgaikban. Szó esett a KlSZ-lakásépí- tési akcióról is, a hozzászó­lásra Kazinczi Gyula, a gyár főmérnöke adott választ: — 24 lakásra szóló KISZ- lakásépítési akciót vett terv­be a vállalat. A terv valóra válására jövőre már számíta­ni lehet. Emellett azonban önálló lakásépítési kezdemé­nyezésekben is segít a válla­lat vezetősége. Keresték a fiatalok az akti­vitás növelésének lehetőségét is: — Nem elég, ha csupán megbízatással látjuk el a KISZ-tagokat. A jövőben szá­mon is kell kérni a tagtól: mit csináltál, élvégezced-e a rád bízott feladatot? Ha tudja valaki, hogy nem feledkeznek el a munkájáról, nagyobb lel­kiismeretességgel végzi el. A taggyűlés hangulata, a fiatalok érdekődése azt jelzi, hogy a tagok szívükön vise­lik alapszervezetük sorsát. Értékes dolog ez, már csak azért is, mert a VI-os alap­szervezet munkája, magatar­tása nagy hatással van a többiekre. A fizikai dolgozók­ból álló alapszervezetek ki­csit példaképüknek tekintik a képzett fiatalokból szervezett közösséget. Rajta van a sze­mük. Szendi Márta még inkább a verandán fog­lalunk helyet, hanem ebben a garázsból kiszakított, fülledt zugban. Továbbá a dánokról az a hír járja, hogy munka­szerető, szorgalmas, fegyel­mezett emberek, ezek meg dél­ben, dologidőből szivomyáz- nak, happeninget, vagy micso­dát tartanak itten. Persze, problémát nem csinálok ma­gamnak mindebből, a derék kanadai lovas rendőr példája lebeg a szemem előtt. Renate visszajön, az itallal, mellém kuporodik, koccintá­sok, ivás. — Meséljen — kérlel egy nagy orrú, vizenyős szemű, megrendfcően csúnya lány —, hogyan vetődött ide. Aarles- be, ahol a madár se jár? Hogyhogy nem a Mon sziget híres krétaszirtjeit látogatta meg, vagy a Lim fjordot, a borriholmi erőd templomot? Egyáltalán, minek köszönhető, hogy eljött a mi kis orszá­gunkba? — A málnafagylaltnak — felelem. — Pontosabban an­nak, hogy Pák ász Dezső imádja a málnafagylaltot. — Ki az a Pákász Dezső? (Folytatjuk) Kézműipari cikkek Pasztáról A Fővárosi Kézműipari Vállalatnak már a nevében is ben­ne rejlik, hogy a szebbnél szebb termékek előállításánál a legnagyobb érték: a női kézügyesség. A dolgozóknak is tet­szenek az általuk készített gyönyörű szőnyegminták A pásztói üzem havonta mintegy félszáz négyzetméter per­zsaszőnyeget készít osztrák megrendelésre. A bőrdíszmű- áru-részleg ebben a hónapban két terméket gyárt. Szep­temberben száz darab műszerbőröndön kívül hétezer öblös diplomatatáskát szállít hazai megrendelőknek Bár közeleg az ősz, de a konfekciórészlegben még nyárias hangulatú, tarka mintás anyagok futnak a varrógépek alatt (Kulcsár József képriportja) NOCRÁD - 1971, szeptember 17., péntek 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents