Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-15 / 217. szám
At MSI MP N ÓGR Á0 MEGYEI BIZOTTS ÁGA ES A MEGYEI TAHACS LAPJA VILÄG NOLETÄRJAI, EGYESULJETEKI t XXVII, CVF., 217. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. SZEPTEMBER 15., SZERDA KIOSZ megyei küldöttválasztó gyűlés Fonton szerep s a lakosság igényeinek kielégítése Budapest ajándéka Helsinkinek Tegnap Zvada Ödön elnökletével tartotta meg megyed küldött választó gyűlését megyénk kisiparossága. Sándor István megyei titkár beszámolójából megtudtuk, hogy az elmúlt négy esztendőben megyénk kisiparosai a megyed pórt- és állami vezető testületé elvárásainak megfelelően végezték munkájukat a lakosság javítási, szolgáltatási igényeinek jobb kielégítése érdekében. Az elmúlt tervciklusban felépítettek 1560 családi házat, kis mértékben bekapcsolódtak az export- és importpótló tevékenységbe. A különböző kormányhatározatok jótékony hatással voltak a fejlődés minden területére. Megyénkben jelenleg 137 községben és két városban 1877 kisiparos tevékenykedik. Ennek 82 százaléka a falvakban dolgozik. Négy év alatt 128Ö-an kaptak ipari engedélyit, 796-ain adták vissza. Jelenleg 125 alkalmazottat és 193 szakmunkástanulót fog- ladkoztaihnak. A létszámnövekedéssel nem nő arányosan a termelési értek, mert sokasodott azok száma, akik mellékfoglalkozásként végzik a kisipari tevékenységet. A fejlődés ellenére mind a mai napig nem sikerült megoldani minden községben a javítási szolgáltatási igények helyben! kielégítését. A javuló ellátásban része van a jobb anyagellátásnak. A kormány a használt anyagok 90 százalékánál megszüntette a kiutalásos rendszert és bevezette a szabad vásárlást. Szükség volt erre,. mert 100 szakmában több mint ezer fajta anyagot használnak fel megyénk kisiparosai. E tekintetben új lehetőséget nyújtott a MÉSZÖV keretében működő anyagbeszerzési társulás ás a földművesszövetkezetekkel való kooperólás. Az adózást meghatározó kormányhatározatok, illetve -rendelkezések megfeleltek céljaiknak, betöltötték szabályozó, ösztönző szerepüket. Nőtt az adókedvezményben és az adómentességben részesültek száma. Ennek eredményeként az 1968-ban adott 657 ezer forint adókedvezmény 1970-ben több mint 1 millió forintra növekedett. Ennek részben az az oka, hogy asz adómentességet egy évről két évre emelték fel. Az árakkal kapcsolatban a következőket mondta: az új árrendszer rugalmassága nem jelentett áremelést, sem árdrágítást, továbbra is a szabad- és irányárak dominálnak. Számos tény bizonyítja, hogy megyénk kisiparosainál a korábbi létbizonytalanság megszűnt, a becsületes, dolgos szakembereket tisztelet és megbecsülés övezi. Közülük többen közéleti tisztségeket töltenek be. Harminchármán lettek községi tanácstagok az elmúlt választás során, 16-an kapták meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, a megyei tanács elnöke pedig 56 kisiparosiak nyújtotta át a Szakma Kiváló Kisiparosa oklevelet. Az előbbiek és a hozzájuk hasonlóak érdemeit akarják kisebbíteni azok, akik jogtalan haszonszerzéssel a lakosság jogos felháborodását váltják ki. Ezeket felelősségre vonják, ha szükséges, eltávolítják soraikból. A feladatokról szólva' a termelés és termelékenység növelését, a lakossági javítás- szolgáltatás mennyiségi és minőségi színvonalának emelését, a lakásépítési program megvalósítását jelölte meg elsőnek. A vitában 18-an szólaltak fel, köztük Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, Szaiai Gáspár, a KISZÖV Nógrád megyei elnöke, Solymosi Imre, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Mikes István, a Köny- nyűipari Minisztérium Kisipari Főosztályának helyettes vezetője, dr. Surányi Péter, a KIOSZ Országos Központ küldötte. A vita után megválasztották a tizenegy főből és hét póttagból álló megyei választmányt, majd a héttagú megyei vezetőséget, a háromtagú fegyelmi bizottságot. A KIOSZ megyei titkára ismét Sándor István lett. Az országos küldöttértekezletre Pnajda Gyuláné kozmetikust, Vincze József kőművest, Bablena László férfi- szabót, dr. Bencze Barnáné fényképészt és Sándor István, a KIOSZ megyei titkárát fogadták el. NEB-ankét Salgótarjánban A vasúti kocsiforduló gyorsításáról Helsinki egyik új városrészének parkjában hétfőn leleplezték Ortutay Tamás magyar szobrászművész „A világ teremtése” című alkotását, Budapest városának ajándékát. A szobrot Hantos János, a Budapesti városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnök- helyettese adta át. Helsinki nevében az alkotást Teuvo Aura polgármester vette át. Az ünnepségen jelen volt Johannes Virolainen, a finn nemzetgyűlés első elnökhelyettese, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. (MTI) Kádár János üzenete az OKP-hez Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével hétfőn délután magyar pártkiildöttség érkezett Torinóba, hogy részt vegyen az OKP központi lapja, az Unita fesztiválján. A nagyszabású ünnepség- sorozat keretében magyar napokat is tartanak. Kedd délelőtt a magyar pártküldöttség városnéző sétán vért részt és virágcsokrot helyezett el Kossuth Lajos bronzból készült mellszobránál a Cavour téren, azzal a házzal szemben, ahol hosszú éveken át élt, 1894-ben bekövetkezett haláláig. Délután Óvári Miklós és Bényi József nagykövet megtekintette a „fesztivál- város”-t és szívélyesen elbeszélgetett a magyar kiállítás szervezőivel. A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez év eleién széles körű vizsgálatot tartott a rakodás, a vasúti kocsiforduló megyei helyzetéről. Most, az őszi csúcsforgalom idején felülvizsgálta, változott-e év eleje óta a helyzet. A tájékozódás tapasztalatait kedden, a megyei tanács székházában megrendezett ankéten beszélték meg a város nagyüzemeinek szállítási osztályvezetőivel. A salgótarjáni nagyüzemek közül sajnos, egyedül a Kohászati Üzemekről mondható el, hogy sokat tett a vasúti rakodás korszerűsítéséért, a kocsiforduló gyorsításáért. Persze, a vállalatnak jó oka volt erre, hiszen egy-két évvel ezelőtt, havonta súlyos százezreket kellett bírságként kifizetnie a vasúti kocsik késedelmes ki- és berakásáért. A vállalat vezetői úgy vélték, ezeket a százezreket hasznosabb célra is fel lehet használni — például a rakodás, szállítás korszerűsítésére. Az eredmény: tavaly például a vállalat által leadott vasúti kocsik harminc százalékát késetten kezelték, most ez az arány öt-hat százalék. A megtakarítás pénzben is jól kifejezhető. Tavaly egyetlen hónap, az augusztusi késedelmes rakodásért a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 353 ezer forint bírságot fizetett ki. Az idén augusztusban már csal: tizenháromezer forint volt a bírság összege, a szeptember; tői eddig eltelt időszakban pedig csak kevéssel haladja meg a kétezer forintot. A rakodás korszerűsítését a vállalat továbbra is a legfontosabb tennivalók közt tartja számon. Az erre a célra képzett központi fejlesztési alapból, valamint saját pénzeszközeiből több mint egymillió forintot fordítanak az idén és jövőre gépek beszerzésére. A többi salgótarjáni vállalatnál a népi ellenőrök nem tapasztaltak javulást, bár néhány további helyen megérlelődött az elhatározás: lekerülni a „fekete listáról”. A ZIM Salgótarjáni Gyára, amelynek rekonstrukciójából annak idején „kifelejtették” a szállítás korszerűsítését, a központi rakodásfejlesztési alapból kétmillió forintot kért és kapott, amit saját fejlesztési alapjából egymillió-ketszázezer forinttal megtoldott. Ebből a pénzből a gyár a jövő év végéig korszerűsíti iparvágány- és rakodási rendszerét. Hasonló célra, és felerészben ugyancsak központi keretből, egy- millió-egyszázezer forintot fordítanak a TÜZÉP-telep rakodásának korszerűsítésére. Más vállalatok is foglalkoznak hasonló tervekkel, de a NEB elégedetlen — és joggal — e tervek megvalósulásának ütemével. Egyik-másik vállalat á fejlesztés egyetlen forrásának tekinti a központi alapot, és megbotránkozik, ha azt nem kapja meg. A NEB jogosultnak tartotta azonban a vállalatok több szemrehányását is. A rakodást korszerűsítő gépek, berendezések, s azok tartozékainak beszerzése még mindig igen hosszadalmas ügy. Annak ellenére, hogy a kormány Gazdasági Bizottsága már 1969-ben, s azóta többször is állást foglalt az ilyen gépek gyors szállításának érdekében. a helyzet úgyszólván semmit sem javult. Még mindig sok idő telik el az ilyen gépek megrendelésétől a szállításig, s ha már a gépek megérkeztek, gyakran tartozékaik híján üzemképtelenül vesztegelnek. Mindmáig megoldatlan, s ezért sok kocsiállást okoz az importszállítmányok vámolási rendszere Js. Kedd este a Budapest Táncegyüttes lépett fel a torinói sportpalotában, az előadáson delegációnk is részt vett. Az esti órákban egymást követően két magyar filmet is bemutattak: Keleti Márton — A tizedes és a többiek és Fábry Zoltán — Húsz óra című alkotását. Kádár János üzenetben fejezte ki jókívánságait az olasz testvérpártnak és központi lapjának a fesztivál alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának üdvözlő szavait az Unita keddi száma közölte. (MTI) Losonczi Pál távirata Podgornijhoz Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke útban a KNDK felé, kedden, rövid irkutszki időzés után — a szovjet Távol-Keletre, Habarovszkba érkezett. Magyar idő szerint hajnali négykor hagyta el a nyugat- szibériai Omszkot a MALÉV IL—18-as különgépe, fedélzetén a hivatalos baráti látogatásra, a KNDK-ba tartó Losonczi Pállal. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete négyórás repülőút után Szibéria fővárosában, Irkutszkban tartott rövid pihenőt. A Losonczi Pált fogadó, területi és városi vezetők meleg szeretettel említették, hogy számon tartott vendégeik között sok magyar államférfi, neves személyiség is van. Űjabb négyórás repülés, további két és fél ezer kilométer: a különgép már Haba(Folytatás a 2. oldalon.) Üj otthont kapnak a középiskolások Nemrég kezdődött meg a Bolyai Gimnázium mellett Salgótarjánban az 500 személyes középiskolai diákotthon földmunkája. A hétszintes, minden kényelmet kielégítő kollégium Magyar Géza tervei alapján épül fel. Az impozáns épülettömb makettje jelenleg a Bolyai Gimnázium auláját díszíti. Mráz Éva és Galgócz Éva 2. c. osztályosok ismerkednek a kiállított makettel Kulcsár József felvétele Fock Jenő fogadta az indiai külkereskedelmi minisztert Bővítik a kereskedelmi forgalmat Fock Jenő, a kormány elnöke kedden délelőtt hivatalában fogadta L. N. Mishra indiai külkereskedelmi minisztert. (Képünk.) Az eszmecserén részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint C. B. Muthamma asszony, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is. A magyar—indiai külkereskedelmi tárgyalások eredményeiről kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban emlékeztető okmányt írt alá a két ország külkereskedelmi minisztere, dr. Bíró József és L. M. Mishra. Az okmányban megállapítják, hogy a két ország külkereskedelmi forgalma az utóbbi években kedvezően alakult, de még nagyok a kihasználatlan lehetőségek. Megállapodtak abban, hogy a nem hagyományos árucikkekből is fokozzák a forgalmat, e termékcsoportok feltárására kölcsönösen szakembereket küldenek Magyar- országra, illetve Indiába. Megállapodtak abban is, hogy a vállalatokat a közvetlen kapcsolatok elmélyítésére ösztönzik. Elősegítik delegációk, szakemberek kölcsönös látogatásai, tapasztalatcseréjét, továbbá azt, hogy terjesszék ki a gazdasági együttműködést, építsenek ki termelési és műszaki kooperációt. A két miniszter úgy ítéli meg, hogy a kereskedelmi forgalom gyorsabb ütemű növelésére van lehetőség, véleményük szerint törekedni kell arra, hogy 1975 végéig körülbelül 50 százalékkal növekedjék a magyar- indiai külkereskedelmi forgalom. (MTI)
