Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-14 / 216. szám
Új életért Ez is az őszi munkához tartozik: megtrágyázzák a földet. A rakodón Robotka Pál, szállítőia Molnár Sándor A barázdában a DT, elöl Krecsák János, mögötte Szvena Pál gépe Fotó: Koppány Beköszöntött az ősz, megváltozott a határ, A szürke tarlót felszántották, készülnek az őszi vetésre. A mezőgazdasági munkának egyik legfontosabb stzakszába értünk: a talaj gondos előkészítésén, a vetés időben történő elvégzésén múlik, hogy milyen termést takarítunk be a következő évben. A termelőszövetkezetekben a legjobb dolgozókra bízták ezt a munkát. Ezzel nem szabad késlekedni, de a feiadat elvégzésekor nem szabad tévedni sem, mert a tét nagy. A palotási termelőszövetkezetben gondosan elkészítették az őszi munkára vonatkozó tervet. Kijelölték a gépeket, a gépkezelőket. Hangos a határ, amerre dolgoznak. A palotási tsz kisbágyoni üzemegységének határában, a harminckét holdas táblát fiatal akácsor választja el a másik, hasonló nagyságú szántóföldtől. Mindkét táblába őszi búzát vetnek. A megmunkálását Krecsák Jánosra és Szvena Pálra, a palotási tsz neves traktorosaira bízták. Két DT-vel végzik a talajelőkószítést. Amíg a mag földjae nem kerül, a két traktoros/ nem megy más területre dolgozni. Egy lejtővel is meg kell birkózni a gépeknek. Amikor felérnek, pihenőt tartanak. Kora hajnalban kezdték a munkát. — Amíg mi pihenünk, addig a váltótársak folytatják a szántást, mert a gépeknek éjjel-nappal dolgozni kell. A két tagban levő föld megmunkálását tervszerűen kidolgozták. Robotka Pált irányították a területre, hogy elvégezze a trágyázást. Robotka már az előző napon megtrágyázta az első tábla egy részét. A traktorosok itt már szánthattak. Ez idő alatt a másik táblán is megszórt egy kiadósabb területet szerves trágyával. A szántó traktoroknak így tette lehetővé, hogy mindkét táblán folyamatosan szánthassanak. Krecsák János bizonyítja is: — Eddig minden rendben megy, zavartalanul dolgozhatunk. A traktoros ezt arra is érti, hogy a föld sem száraz. Bizonyítják ezt az őszi fényben csillogó hantok. Arra panaszkodnak csupán, hogy a széleket a gabonabetakarítás idején megtaposták és nehezebb felszántani. — Nem olyan vészes, mert ezek a gépek a hegyet is elvontatnák. A szerelők is jó munkát végeztek, példásan rendbe tették a masinákat — mondja Szvena Bál. A majdnem száz holdat azóta megszántották, a földet finom porhanyósira dolgozták és megkezdték a vetést, őszi búzát vetnek. A kisbágyoniak mondták el, hogy amíg a két traktoros nem készült el a föld megművelésével, reggelVegyi rakétákkal a jégeső ellen Negyedmillió hektár megművelt terület áll Üzbegisztánban a jégesőellenes szolgálat védelme alatt. Ebben a közép-ázsiai köztársaságban helyeztek el először vegyi hatóanyagokkal ellátott rakéták kilövésére szolgáló berendezéseket. A vegyi anyagok szétszóródnak a felhőkben és megakadályozzák a jég képződését. A sikeres kísérletek után a védelmi szolgálatot további területeken is megszervezték: Grúzia, Moldava, Tádzsikisztán és más szovjet köztársaságok kaptak jégesőrakéta-ál- lomásokat. Közgazdászok kiszámították, hogy minden rubel, amit a felhők vegyi rakétákkal történő szétlövésére költenek. 5 rubel mezőgazdasági hasznot eredményez. tői estig, esitétől reggelig zúgtak a gépek a határban. Nemcsak a palotási tsz-ben van most ez így, hanem mindenütt a megyében. A traktorosok éjt nappallá tesznek. Egy-egy terület megmunkálása után holtfáradtan vánszorognak le a gépekről. Akkor szokták mondani, hogy majd kipihenjük magunkat. Krecsák János és Szvena Pál is azt mondta, amikor befejezték és több nap és éjszaka volt már mögöttük: — Télen majd kipihenjük magunkat. Ez a feladat miránk vár, nekünk kell elvégezni. Beköszöntött az ősz, megváltozott a határ képe. Az elvetett gabona kidugja fejét és finom zöldbe borul a föld. Megkezdi új életét, a jövő évi kenyérnek való. Bobál Kaján lapszemle Tollhegyre kívánkozó mondatokat gyűjtöttünk össze a vasárnapi újságokból. A Magyar Hírlap sporttudósításában olvastuk: „Köny- nyed, elegáns futballt mutattak be, s fél szemmel már a szerda esti, Malmö elleni BEIC-premierre is gondolhattak." Olyat már hallottunk, hogy egy szem vérbe forog, kiég, majd kiesik, kimered, kocsányon lóg, könnyezik, lángol, tágra nyílik, tácva marad, villámokat szór stb., de hogy gondolkodna js. Még egy félszem sem! A puszta gondolattól is szemünkszánk eláll. A Magyar Nemzet házasság- hirdetéseiből: „Megnősülne egyedülálló, 40 éves, 173 cm magas, sport-alakú, markáns, barna, művész hajlamú, széles érdeklődésű műszaki diplomás (kutató-feltaláló).” Most már csak az a kérdés, hogy futó-, dobó-, vagy lósportala- kú e a völegényjelölt. Végül, idézet a NÚCRÁD- ból: „Az ilyen cégér sántítaAz Országos Földügyi és Térképeszti Hivatalban időszakról időszakra elkészítik az úgynevezett országos főösszesítőt, ami nem más, mint a Magyar Népköztársaság földterületének leltára. A mostanit megelőző összesítés az 1969. május 31-i dátumnak megfelelő állapotot rögzítette, a legújabb pedig az 1971. január 1-it. Az új leltár érdekessége, hogy a nagy számokat már hektárban adja meg. Hatónk földnyilvántartásában ugyanis már csaknem befejeződött a katasztrá- lis holdról a hektárra való áttérés. Nézzük tehát a számokat. Az ország földterülete pontosan 9 303 338 hektár. (Régebben 16 millió katasztrális holdról beszéltünk.) A főösiszesítő kimutatja a művelési ágak szerinti megoszlást. Ezek az adatok az évek elteltével folyton változnak. Az idén január elsején az ország területének 54,1 százaléka volt szántóföld, ami 19 hektárral alacsonyabb, mint az 1969. évi adat. A művelési- ág-változások általában a szántó rovására történnek. Erdő az ország területének 15,9 százaléka, 14 ezer hektárral több, mint két évvel ezelőtt volt. Legelő a terület 9,4 százaléka, a változás lényegtelen, mert ez a terület mindössze 430 holddal gyarapodott. Rét 4.4 százalék, ez érzékelhetően. 4400 hektárral kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Szőlő 2.4 százalék, és 8700 hektárral mutat kisebb területet, mint az előző felmérés. A magyarázat: az öreg szőlőket meglehetős nagy területen kivágják, miközben a korszerű ültetvények területe ilyen irányban nem gyarapodik. Gyümölcsös az ország területének 1,9 százaléka, ez két év alatt 1300 hektárral gyarapodott. Kert 1,7 százalék, ami lényegesen, 5700 hektárral több, mint a megelőző adat. A magyarázat jelentős részét a lezajlott területrendezésben is lelhetjük. Izgalmas szám az úgynevezett „fenett”, azaz a mezőgazdasági művelés alól kivont terület. Elképesztő mértékben növekszik. Az utak, üzemek stb. 1935-ben 603100 hektár földet foglaltak el, most pedig már 930 245 hektárt, vagyis az ország «területének kereken a 10 százalékát. Természetes, hogy a civilizáció fejlődésével egyre több föld esik ki a mezőgazdasági hasznosításból, de a nálunk tapasztalható iram mégis túlzott. Ráadásul általában a legjobb földeket veszik el a mezőgazdasági termeléstől. Érdemes megvizsgálni a tulajdonviszonyokat, a termelőszövetkezeti közös használatban álló területen belül. Emlékezetes, hogy földtörvényünk célul tűzte ki a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének megteremtését. Nézzük, mire jutottunk ezzel a célkitűzéssel. A termelőszövetkezetek közös használatában 5 554 000 hektár föld van, ez az ország területének 59,7 százaléka. A tulajdonviszonyokat erre a területre vonatkozóan, az országos főösszesítő tíz csoportban sorolja fel. Termelőszövetkezetek által használt öt és fél millió hektárnak mindössze 0,1 százaléka volt az előző leltár szerint közös tulajdonban. Azóta megváltották a kívülállók földjeit, és a téeszek közös tulajdonába adták az általuk használt állami földek egy részét is. Így most termelőszövetkezeti közös tulajdonban van már az összes használt területnek 32 százaléka. Mivel ez országosan jelentős eltéréseket mutat, érdemes lesz talán ide írni a megyék adatait is. Ezek szerint szövetkezeti tulajdonban van, a termelőszövetkezet által használt területnek: Baranya megyében 29.1 százaléka, Bácsban 27,2, Békésben 28,9, Borsodban 39,1 százaléka, > Csongrádban' 30,3, Fejérben 33, Győr megyében 31,1, Hajdúban 28,8, Hevesben 34,3, Komárom megyében 39.2 százaléka, Nógrádban 33, Pest megyében 33,1, Somogybán 36,4, Szabolcsban 32,3, Szolnok megyében 25,4, Tolnában 30,3 százaléka, Vasban 40,3, Veszprémben 34,7, Zala megyében 31,1, a fővárosban pedig 31,3 százaléka. Két évvel ezelőtt a közösen használt termelőszövetkezeti terület 27,8 százaléka volt még állami tulajdonban, most már csak 13,5 százaléka. Felére csökkent tehát, de meg kell mondani, hogy különösen egyes körzetekben a szövetI kezetek nem törekszenek arra hogy az állami földeket tulajdonba vegyék, mert ezért, ha keveset is, de fizetni kell. A termelőszövetkezeti használatban álló földek most következő kategóriái egyes emberek tulajdonában vannak, mégpedig összesen 1 552 000 tulajdonost tartunk számon. Ezek között első a tagok tulajdonában álló terület, amely 32,3 százalékot képvisel. Ez a hányad két év alatt , mindössze három tized százalékkal, tehát jelentéktelen mértékben csökkent, mert az nem sürgető cél, hogy a tagok tulajdonát közös tulajdonba vegyék, ilyesmire ma még elvétve akad példa. Érdekes csoport az úgynevezett „örökhagyók” tulajdona. Ide tartozott két esztendeje még a közös használatban álló terület 6,2 százaléka. Főleg azért, mert sok volt az esetleg évtizedek óta rendezetlen örökösödési ügy. Ezen a területen azóta rendet csináltak, és ez a hányad is lecsökkent egy százalékra. Kívülállók tulajdonában két esztendeje még 925 ezer hektár közösen használt szövetkezeti terület volt, ami 16,9 százalékot képviselt. Az arány ma már 0,4 százalékra csökkent, ez is csak ideiglenes, pillanatnyi helyzet. A törvény szerint ugyanis, ha kívülálló örökli a téasztag földjét, akkor az örökös három hónapig gondolkodhat, hogy belép-e a szövetkezetbe, és akkor megtarthatja a földet, vagy nem lép be, de akkor az örökölt területet a téesz megváltja. Földeáki Béla Megjelent a Béke és Szocializmus A folyóirat most megjelent 9. száma vezető helyen azt az eszmeoserét közli, amelyet hazánkban májusban a „Béke és Szocializmus'’ Szerkesztőségének és az MSZMP Köz - ponti Bizottsága Társadalom- tudományi Intézetének rendezésében a szocialista országok tudósai a „Szocialista államiság és demokrácia” kérdéséről folytattak. A felszólalók elsősorban három fő feladatra összpontosították figyelmüket : a tapasztalatok általánosítására, a szocialista államiság továbbfejlesztésé" nek kérdéseire, a marxizmus— leninizmussal szemben ellenséges nézetek bírálatára. A folyóirat több kommunista párt vezetőjének írását tartalmazza. Teodor Ojzerman szovjet filozófus cikkében az egzisztencializmust elemzi. „A szocialista gondolkodás történetéből” című rovatban a lap Mihail Petrasevszkijről emlékezik meg, születésének 150. évfordulója alkalmával. A folyóirat több értékes recenziót és annotációt is tartalmaz. Cszaki fény fesztivál Hosszú, jellegzetes kardot viselő előkelő spanyol gran- dok, XVÍI. századbeli vendégek utaznak a Tomics gőzhajó fedélzetén. Az Ob folyó kikötőiben vidáman fogadják őket az olajbányászok, a fakitermelők, a geológusok, a halászok, vadászok, építőmunkások és kolhozparasztok. A vendégek ugyanis a tomszki Drámai Színház színészei, akik ebben a XVII. századi öltözékben vesznek részt a hagyományos Északi fény nyári művészeti fesztiválján. A szabadtéri színpadokon sikeres előadásaikat ismétlik meg többek között Lope deVega egvik komédiáját. Erre az előadásra öltöztek fel a spanyol grandok fényes öltözékébe és így utazták végig az Ob folyót a Tomics gőzhajón. Szóvá tesszük ni szokott". Tegyük hozzá: ezúttal a hasonlat sántít, s köny- nyen a szerző teszi ki cégérül magát... (Előfordul egy furcsa cím is a NÖGRÁD- ban: „Javult a megelőző tűzrendészet.” Ez azonban csupán sajtóhiba és nem a sajtó hibája!) Hová jutunk ? A Magyar Posta jó hírét nehéz elhomályosítani, bár ne is tagadjuk, mindene elkövetnek érdekében. Némi túlzással (de nem sokkal!) e kitartó törekvéseknek következő a kronológiája: 1. Emelték a bélyeg árát. 2. Cserében megszüntették a napilapok, levelek emeletre kézbesítését és Salgótarjánban este 9 után csak halálesetben vesznek föl táviratot. 3. „Szabványosították” a borítékot, minek következtében a szabványtól eltérő borítékra egy forintos helyett két forintos bélyeg dukál. 4. Cserében megszüntették a legtöbb vidéki postahivatal ünnepi nyitvatartását. Ezekben a községekben a lakosság így a postahivatalban nemcsak bélyegeket, de napilapokat sem vásárolhat, aznap, amikor legjobban ráérne olvasni. (Megyénkben csaknem száz hivatal zárt be, köztük a nyolcezer lelkes Kisterenyén is.) S hogyan képzeljük el a jövőt? Tankönyvkálvária A postának rendszeres átalányt fizetünk, s ők hálából megengedik, hogy oda vigyünk csomagot vagy levelet, ahová éppen nekünk tetszik. Derűs az állami könyvesbolt vezetője, ez pedig azt jelenti, hogy az idén kevesebb a gond a tankönyvekkel. A salgótarjáni boltnak általános iskolai tankönyvekből többlete is van, így az egyes községekben jelentkező hiányt is pótolni tudja. Rendre-más- ra elégíti ki az igényeket az írásbeli megrendeléseket. És a középiskolákban? Bizony, ott az idén sem állott be gyökeres javulás, mert gimnáziumi, technikumi, de főként szakközépiskolai tankönyvekből 'tanévnyitókor csaknem ötvenféle hiányzott, de még jelenleg is mintegy harmincféle tankönyv szállítására várnak. Ügy van ez a dolog a tankönyvekkel, mint az alkatrészellátás a mezőgazdaságban. Éppen csak akkor nem kapható, amikor szükség van rá. A hiányt tehát tökéletesen megszervezték. Meg kellene próbálni az ellátás megszervezését is. L. Gy. NÓGRÁD— 1971. szeptember 14., kedd §
