Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

Új életért Ez is az őszi munkához tartozik: megtrágyázzák a földet. A rakodón Robotka Pál, szállítő­ia Molnár Sándor A barázdában a DT, elöl Krecsák János, mögötte Szvena Pál gépe Fotó: Koppány Beköszöntött az ősz, meg­változott a határ, A szürke tarlót felszántották, készülnek az őszi vetésre. A mezőgazda­sági munkának egyik legfon­tosabb stzakszába értünk: a talaj gondos előkészítésén, a vetés időben történő elvégzé­sén múlik, hogy milyen ter­mést takarítunk be a követke­ző évben. A termelőszövetke­zetekben a legjobb dolgozókra bízták ezt a munkát. Ezzel nem szabad késlekedni, de a feiadat elvégzésekor nem sza­bad tévedni sem, mert a tét nagy. A palotási termelőszövetke­zetben gondosan elkészítették az őszi munkára vonatkozó tervet. Kijelölték a gépeket, a gépkezelőket. Hangos a határ, amerre dolgoznak. A palotási tsz kisbágyoni üzemegységé­nek határában, a harminckét holdas táblát fiatal akácsor választja el a másik, hasonló nagyságú szántóföldtől. Mind­két táblába őszi búzát vetnek. A megmunkálását Krecsák Jánosra és Szvena Pálra, a palotási tsz neves traktorosai­ra bízták. Két DT-vel végzik a talajelőkószítést. Amíg a mag földjae nem kerül, a két traktoros/ nem megy más te­rületre dolgozni. Egy lejtővel is meg kell birkózni a gépek­nek. Amikor felérnek, pihenőt tartanak. Kora hajnalban kezdték a munkát. — Amíg mi pihenünk, ad­dig a váltótársak folytatják a szántást, mert a gépeknek éj­jel-nappal dolgozni kell. A két tagban levő föld megmunkálását tervszerűen kidolgozták. Robotka Pált irá­nyították a területre, hogy el­végezze a trágyázást. Robotka már az előző napon megtrá­gyázta az első tábla egy ré­szét. A traktorosok itt már szánthattak. Ez idő alatt a másik táblán is megszórt egy kiadósabb területet szerves trágyával. A szántó traktorok­nak így tette lehetővé, hogy mindkét táblán folyamatosan szánthassanak. Krecsák Já­nos bizonyítja is: — Eddig minden rendben megy, zavartalanul dolgozha­tunk. A traktoros ezt arra is ér­ti, hogy a föld sem száraz. Bi­zonyítják ezt az őszi fényben csillogó hantok. Arra panasz­kodnak csupán, hogy a széle­ket a gabonabetakarítás ide­jén megtaposták és nehezebb felszántani. — Nem olyan vészes, mert ezek a gépek a hegyet is el­vontatnák. A szerelők is jó munkát végeztek, példásan rendbe tették a masinákat — mondja Szvena Bál. A majdnem száz holdat az­óta megszántották, a földet fi­nom porhanyósira dolgozták és megkezdték a vetést, őszi bú­zát vetnek. A kisbágyoniak mondták el, hogy amíg a két traktoros nem készült el a föld megművelésével, reggel­Vegyi rakétákkal a jégeső ellen Negyedmillió hektár meg­művelt terület áll Üzbegisz­tánban a jégesőellenes szol­gálat védelme alatt. Ebben a közép-ázsiai köztársaságban helyeztek el először vegyi hatóanyagokkal ellátott ra­kéták kilövésére szolgáló berendezéseket. A vegyi anyagok szétszóródnak a fel­hőkben és megakadályozzák a jég képződését. A sikeres kísérletek után a védelmi szolgálatot további területe­ken is megszervezték: Grú­zia, Moldava, Tádzsikisztán és más szovjet köztársasá­gok kaptak jégesőrakéta-ál- lomásokat. Közgazdászok ki­számították, hogy minden rubel, amit a felhők vegyi rakétákkal történő szétlövé­sére költenek. 5 rubel me­zőgazdasági hasznot ered­ményez. tői estig, esitétől reggelig zúg­tak a gépek a határban. Nemcsak a palotási tsz-ben van most ez így, hanem min­denütt a megyében. A trakto­rosok éjt nappallá tesznek. Egy-egy terület megmunkálá­sa után holtfáradtan vánszo­rognak le a gépekről. Akkor szokták mondani, hogy majd kipihenjük magunkat. Kre­csák János és Szvena Pál is azt mondta, amikor befejezték és több nap és éjszaka volt már mögöttük: — Télen majd kipihenjük magunkat. Ez a feladat mi­ránk vár, nekünk kell elvé­gezni. Beköszöntött az ősz, meg­változott a határ képe. Az el­vetett gabona kidugja fejét és finom zöldbe borul a föld. Megkezdi új életét, a jövő évi kenyérnek való. Bobál Kaján lapszemle Tollhegyre kívánkozó mon­datokat gyűjtöttünk össze a vasárnapi újságokból. A Magyar Hírlap sporttudó­sításában olvastuk: „Köny- nyed, elegáns futballt mutat­tak be, s fél szemmel már a szerda esti, Malmö elleni BEIC-premierre is gondolhat­tak." Olyat már hallottunk, hogy egy szem vérbe forog, kiég, majd kiesik, kimered, kocsányon lóg, könnyezik, lángol, tágra nyílik, tácva marad, villámokat szór stb., de hogy gondolkodna js. Még egy félszem sem! A puszta gondolattól is szemünkszánk eláll. A Magyar Nemzet házasság- hirdetéseiből: „Megnősülne egyedülálló, 40 éves, 173 cm magas, sport-alakú, markáns, barna, művész hajlamú, szé­les érdeklődésű műszaki dip­lomás (kutató-feltaláló).” Most már csak az a kérdés, hogy futó-, dobó-, vagy lósportala- kú e a völegényjelölt. Végül, idézet a NÚCRÁD- ból: „Az ilyen cégér sántíta­Az Országos Földügyi és Térképeszti Hivatalban időszakról időszakra elkészí­tik az úgynevezett országos főösszesítőt, ami nem más, mint a Magyar Népköztársa­ság földterületének leltára. A mostanit megelőző összesítés az 1969. május 31-i dátumnak megfelelő állapotot rögzítet­te, a legújabb pedig az 1971. január 1-it. Az új leltár ér­dekessége, hogy a nagy szá­mokat már hektárban adja meg. Hatónk földnyilvántar­tásában ugyanis már csak­nem befejeződött a katasztrá- lis holdról a hektárra való át­térés. Nézzük tehát a számokat. Az ország földterülete pontosan 9 303 338 hektár. (Régebben 16 millió katasztrális holdról be­széltünk.) A főösiszesítő kimutatja a művelési ágak szerinti meg­oszlást. Ezek az adatok az évek elteltével folyton vál­toznak. Az idén január else­jén az ország területének 54,1 százaléka volt szántóföld, ami 19 hektárral alacsonyabb, mint az 1969. évi adat. A művelési- ág-változások általában a szántó rovására történnek. Er­dő az ország területének 15,9 százaléka, 14 ezer hektárral több, mint két évvel ezelőtt volt. Legelő a terület 9,4 szá­zaléka, a változás lényegtelen, mert ez a terület mindössze 430 holddal gyarapodott. Rét 4.4 százalék, ez érzékelhetően. 4400 hektárral kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Szőlő 2.4 százalék, és 8700 hektár­ral mutat kisebb területet, mint az előző felmérés. A magyarázat: az öreg szőlőket meglehetős nagy területen ki­vágják, miközben a korszerű ültetvények területe ilyen irányban nem gyarapodik. Gyümölcsös az ország terüle­tének 1,9 százaléka, ez két év alatt 1300 hektárral gyarapo­dott. Kert 1,7 százalék, ami lé­nyegesen, 5700 hektárral több, mint a megelőző adat. A ma­gyarázat jelentős részét a le­zajlott területrendezésben is lelhetjük. Izgalmas szám az úgynevezett „fenett”, azaz a mezőgazdasági művelés alól kivont terület. Elképesztő mértékben növekszik. Az utak, üzemek stb. 1935-ben 603100 hektár földet foglaltak el, most pedig már 930 245 hek­tárt, vagyis az ország «terü­letének kereken a 10 száza­lékát. Természetes, hogy a civilizáció fejlődésével egyre több föld esik ki a mezőgaz­dasági hasznosításból, de a nálunk tapasztalható iram mégis túlzott. Ráadásul álta­lában a legjobb földeket ve­szik el a mezőgazdasági ter­meléstől. Érdemes megvizsgálni a tulajdonviszonyokat, a ter­melőszövetkezeti közös hasz­nálatban álló területen belül. Emlékezetes, hogy földtörvé­nyünk célul tűzte ki a szö­vetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének meg­teremtését. Nézzük, mire ju­tottunk ezzel a célkitűzéssel. A termelőszövetkezetek kö­zös használatában 5 554 000 hektár föld van, ez az or­szág területének 59,7 százalé­ka. A tulajdonviszonyokat er­re a területre vonatkozóan, az országos főösszesítő tíz cso­portban sorolja fel. Termelőszövetkezetek által használt öt és fél millió hek­tárnak mindössze 0,1 száza­léka volt az előző leltár sze­rint közös tulajdonban. Azóta megváltották a kívülállók földjeit, és a téeszek közös tu­lajdonába adták az általuk használt állami földek egy ré­szét is. Így most termelőszö­vetkezeti közös tulajdonban van már az összes használt területnek 32 százaléka. Mi­vel ez országosan jelentős el­téréseket mutat, érdemes lesz talán ide írni a megyék adatait is. Ezek szerint szövet­kezeti tulajdonban van, a ter­melőszövetkezet által használt területnek: Baranya megyében 29.1 százaléka, Bácsban 27,2, Békésben 28,9, Borsodban 39,1 százaléka, > Csongrádban' 30,3, Fejérben 33, Győr megyében 31,1, Hajdúban 28,8, Heves­ben 34,3, Komárom megyében 39.2 százaléka, Nógrádban 33, Pest megyében 33,1, Somogy­bán 36,4, Szabolcsban 32,3, Szolnok megyében 25,4, Tol­nában 30,3 százaléka, Vasban 40,3, Veszprémben 34,7, Zala megyében 31,1, a fővárosban pedig 31,3 százaléka. Két évvel ezelőtt a közösen használt termelőszövetkezeti terület 27,8 százaléka volt még állami tulajdonban, most már csak 13,5 százaléka. Felére csökkent tehát, de meg kell mondani, hogy különösen egyes körzetekben a szövet­I kezetek nem törekszenek ar­ra hogy az állami földeket tu­lajdonba vegyék, mert ezért, ha keveset is, de fizetni kell. A termelőszövetkezeti hasz­nálatban álló földek most következő kategóriái egyes emberek tulajdonában van­nak, mégpedig összesen 1 552 000 tulajdonost tartunk számon. Ezek között első a tagok tu­lajdonában álló terület, amely 32,3 százalékot képvisel. Ez a hányad két év alatt , mind­össze három tized százalékkal, tehát jelentéktelen mérték­ben csökkent, mert az nem sürgető cél, hogy a tagok tu­lajdonát közös tulajdonba ve­gyék, ilyesmire ma még el­vétve akad példa. Érdekes csoport az úgyne­vezett „örökhagyók” tulajdo­na. Ide tartozott két eszten­deje még a közös használat­ban álló terület 6,2 százaléka. Főleg azért, mert sok volt az esetleg évtizedek óta rende­zetlen örökösödési ügy. Ezen a területen azóta rendet csi­náltak, és ez a hányad is lecsökkent egy százalékra. Kívülállók tulajdonában két esztendeje még 925 ezer hek­tár közösen használt szövet­kezeti terület volt, ami 16,9 százalékot képviselt. Az arány ma már 0,4 százalékra csök­kent, ez is csak ideiglenes, pillanatnyi helyzet. A törvény szerint ugyanis, ha kívülálló örökli a téasztag földjét, ak­kor az örökös három hónapig gondolkodhat, hogy belép-e a szövetkezetbe, és akkor meg­tarthatja a földet, vagy nem lép be, de akkor az örökölt területet a téesz megváltja. Földeáki Béla Megjelent a Béke és Szocializmus A folyóirat most megjelent 9. száma vezető helyen azt az eszmeoserét közli, amelyet hazánkban májusban a „Bé­ke és Szocializmus'’ Szerkesz­tőségének és az MSZMP Köz - ponti Bizottsága Társadalom- tudományi Intézetének ren­dezésében a szocialista or­szágok tudósai a „Szocialis­ta államiság és demokrácia” kérdéséről folytattak. A fel­szólalók elsősorban három fő feladatra összpontosították fi­gyelmüket : a tapasztalatok általánosítására, a szocialista államiság továbbfejlesztésé" nek kérdéseire, a marxizmus— leninizmussal szemben ellen­séges nézetek bírálatára. A folyóirat több kommu­nista párt vezetőjének írását tartalmazza. Teodor Ojzerman szovjet filozófus cikkében az egzisz­tencializmust elemzi. „A szo­cialista gondolkodás történe­téből” című rovatban a lap Mihail Petrasevszkijről em­lékezik meg, születésének 150. évfordulója alkalmával. A folyóirat több értékes re­cenziót és annotációt is tar­talmaz. Cszaki fény fesztivál Hosszú, jellegzetes kardot viselő előkelő spanyol gran- dok, XVÍI. századbeli vendé­gek utaznak a Tomics gőz­hajó fedélzetén. Az Ob fo­lyó kikötőiben vidáman fo­gadják őket az olajbányá­szok, a fakitermelők, a geo­lógusok, a halászok, vadá­szok, építőmunkások és kol­hozparasztok. A vendégek ugyanis a tomszki Drámai Színház színészei, akik eb­ben a XVII. századi öltözék­ben vesznek részt a hagyo­mányos Északi fény nyári művészeti fesztiválján. A sza­badtéri színpadokon sikeres előadásaikat ismétlik meg többek között Lope deVega egvik komédiáját. Erre az előadásra öltöztek fel a spa­nyol grandok fényes öltözé­kébe és így utazták végig az Ob folyót a Tomics gőz­hajón. Szóvá tesszük ni szokott". Tegyük hozzá: ez­úttal a hasonlat sántít, s köny- nyen a szerző teszi ki cégé­rül magát... (Előfordul egy furcsa cím is a NÖGRÁD- ban: „Javult a megelőző tűz­rendészet.” Ez azonban csu­pán sajtóhiba és nem a sajtó hibája!) Hová jutunk ? A Magyar Posta jó hírét nehéz elhomályosítani, bár ne is tagadjuk, mindene elkövet­nek érdekében. Némi túlzás­sal (de nem sokkal!) e kitartó törekvéseknek következő a kronológiája: 1. Emelték a bélyeg árát. 2. Cserében megszüntették a napilapok, levelek emeletre kézbesítését és Salgótarjánban este 9 után csak halálesetben vesznek föl táviratot. 3. „Szabványosították” a borítékot, minek következté­ben a szabványtól eltérő bo­rítékra egy forintos helyett két forintos bélyeg dukál. 4. Cserében megszüntették a legtöbb vidéki postahivatal ünnepi nyitvatartását. Ezek­ben a községekben a lakosság így a postahivatalban nem­csak bélyegeket, de napilapo­kat sem vásárolhat, aznap, amikor legjobban ráérne ol­vasni. (Megyénkben csaknem száz hivatal zárt be, köztük a nyolcezer lelkes Kisterenyén is.) S hogyan képzeljük el a jö­vőt? Tankönyvkálvária A postának rendszeres át­alányt fizetünk, s ők hálából megengedik, hogy oda vi­gyünk csomagot vagy levelet, ahová éppen nekünk tetszik. Derűs az állami könyves­bolt vezetője, ez pedig azt jelenti, hogy az idén keve­sebb a gond a tankönyvekkel. A salgótarjáni boltnak álta­lános iskolai tankönyvekből többlete is van, így az egyes községekben jelentkező hiányt is pótolni tudja. Rendre-más- ra elégíti ki az igényeket az írásbeli megrendeléseket. És a középiskolákban? Bizony, ott az idén sem állott be gyökeres javulás, mert gimnáziumi, technikumi, de főként szakközépiskolai tankönyvekből 'tanévnyitókor csaknem ötvenféle hiányzott, de még jelenleg is mintegy harmincféle tankönyv szállí­tására várnak. Ügy van ez a dolog a tan­könyvekkel, mint az alkat­részellátás a mezőgazdaság­ban. Éppen csak akkor nem kapható, amikor szükség van rá. A hiányt tehát tökéletesen megszervezték. Meg kellene próbálni az ellátás megszer­vezését is. L. Gy. NÓGRÁD— 1971. szeptember 14., kedd §

Next

/
Thumbnails
Contents