Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

Tanácskozás után Ismeretterjesztés a salgótarjáni járásban Nemrégiben tartotta ülését a TIT Salgótarjáni járási El­nöksége. A tanácskozáson szó esett többek között a járás területén az elmúlt fél évben végzett munkáról, annak ta­pasztalatairól, és a jelenlévők megbeszélték a jövő felada­tait. ftkj Hogyan összegezték az eltelt időszak eredményeit, milyen új elképzelések születtek a jövőre vonatkozóan? Erről kértünk részletes tájékoztatást Kun András járási TIT-tit- kártól. — A tanácskozás — azt hi­szem — minden munkatárs számára hasznos volt, mivel a problémák összevetése és megvitatása a jövőre nézve fontos tanulságokkal szolgál. Az elmúlt fél év nem volt zökkenőmentes, több gátló té­nyezővel kellett megbirkóz­nunk. Az első és legfontosabb anyagi eredetű volt. Az isme­retterjesztésre fordított ösz- szeggel ugyanis hosszú ideig a járási művelődési osztályok rendelkeztek. A múlt év vé­gén azonban az anyagi fede­zet lekerült a községekhez, s ez némi bonyodalmat okozott. Az ismeretterjesztő munkát is érintette a tanácsi átszer­vezés, mind szervezeti, mind pedig tartalmi szempontból. — Kellemes csalódást oko­zott számunkra a helyi ta­nácsokkal való kapcsolat fel­vétele. Az a tapasztalatunk, hogy a tanácsok foglalkoznak az ismeretterjesztéssel, vállal­va az anyagi áldozatot is. — Az előbb említette, hogy az eddig, a művelődési osztá­lyoknál lévő pénzt lebontották községekre. Hogyan történt ez? — Figyelembe vettük, hogy egy-egy körzeti tanácshoz hány tagközség tartozik, s hogy eddig az egyes területe­ken milyen ismeretterjesztő munka folyt, összesen het­venezer forint került így fel­osztásra. — Milyenek az első félév tapasztalatai a tartalmi mun­kát tekintve? — Eddig összesen 225 elő­adást tartottunk a járás terü­letén. Ez körülbelül az előző évek félévi átlagának felel meg. A tartalmi munkánál elsősorban a rétegfoglalkozá­sokra fordítottunk gondot Cé­lunk az volt, hogy mindenki az érdeklődésének, igényeinek megfelelő rendezvényeket lá­togassa. Jól sikerült a nők akadémiája, különösen Ka- rancskesziben, a szülők aka­démiája Vizsláson. A KISZ- fiatalok klubjának Zabarban és Cereden volt a legnagyobb sikeie. — A fent említett rendez­vények csaknem mind előadássorozatok. Tudatos ez? VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK A képzőművészeti rovat magazinja, a Kompozíció ”IL csütörtökön vidékre látogatott, kimozdult Budapestről. Ide­je volt, már-már úgy véltük, hogy képzőművészeti élet, jó tárlat csak a fővárosban létezik, illetve nyílik. Kiderült, nem így van. A vidéki barangolás során például ellátogattak Hódmezővásárhelyre, az új műteremlakásokba. Mint meg­tudtuk, egy-egy ilyen lakás körülbelül félmillióba kerül. Érdekes adat, s elgondolkodhatunk, hogy vajon az állam, a mecénás, mindig „visszakapja”-« műalkotásokban, emberi, művészeti értékben azt, amit ad. A Salto mortale Athénban is változatlan „színvonalon“ szerepelt. Ez a turné kissé hosszúra nyúlik — idegeskedtek a Dóriak. Ebben — talán — a televíziónézők is egyetérthet- nak. Persze, minden turné véget ér egyszer. Ez is hozzá­tartozik a cirkuszhoz. Még a Színházi albumról szólnánk. Ezúttal körsétára hívott bennünket a nyári szabadtéri színpadokhoz. Az al­bum,' úgy látjuk, kissé sokra becsüli a múlt időt. Érdekesebb lehetne, ha a jelenről, s még inkább a jövőről szólna, s nem csupán a regisztrálás szerepét vállalná. A részletek érde­kességét is elveszi ugyanis az, hogy mindez már a múltté. [★1 A mai műsor sokszínű lesz. Délután az Útépítők című adás sürgető gondról szól, a gépkocsipark növekedésével mind égetőbb feladat az utak minőségének javítása, új utak építése. Erről hallunk. Fő műsorban a Nyári játékot látjuk, írója, Mihail Sebastian, fiatalon halt meg, derűs-melankóli- kus játékot láthatunk tőle. Még éjszakai előadás is lesz, a Játékszabály című francia filmet mutatják be, Jean Reno­ir rendezésében. A neves rendezőnek ez az alkotása 1939- ben készült, a második világháború kitörése után a cenzúra betiltotta. (tóth) — Igen. Az emberek műve­lődésre, tanulásra szoktatásá­ra munkánkban az előadásso­rozatok a legalkalmasabbak. Kialakul egy állandó hallga­tóság, amely később már igényli az újabb előadások, sorozatok indítását — Az ismeretterjesztés fel­adataihoz nemcsak az általá­nos, de a szakmai műveltség növelése is hozzátartozik. Tet­tek-e ennek érdekében vala­mit? — Több tsz-ben tartottunk a helyi sajátosságoknak meg­felelő előadásokat. Szó volt a mezőgazdaságban alkalmazott új vegyszerekről, új termesz­tési eljárásokról. A pedagó­gusok részére pszichológiai előadássorozatot indítottunk és jól működött az orvosi sza­badegyetem és a védőnők to­vábbképzése is. — A tanácskozáson kijelöl­ték a második félév felada­tait. Melyek ezek? — Ügy határoztunk, hogy nem a számszerű emelkedés­re, hanem a minőség javítá­sára fordítjuk a gondot. Vagy­is: nem az a célunk, hogy az előadások számát növeljük, hanem az, hogy a megtartott előadások színvonalasak le­gyenek, értő hallgatóságra ta­láljanak, minél több embert vonzzanak. A még „fehér fol­tokat” is be kell vonni a munkába. A legfontosabb az újonnan létesített üzemek ak­tivizálása. A tervek szerint a dolgozók általános műv'sWwé- gének emelésére több üzem­ben — a GANZ-Hídelemgyár Mátranováki Üzemegységé­ben, a kazári Fehémeműgyár- ban — magánvizsga-előkészítő tanfolyamokat indítunk. Mun­kánkban új távlatokat nyitott a modem TIT-székház, ahol alkalom nyílik nagyobb sza­bású rendezvények megtartá­sára, szemléltető eszközök „bevetésére”, és az előadók továbbképzésére is. — Van-e változás a szerve­zeti irányitó rendszerben? — Szükség volt némi vál­toztatásra a koncentráltabb munka érdekében. Nehéz volt a területi munkát a városból irányítani. Ezért TIT-csopor- tokat hoztunk létre, amelyek kézben tartják a járás legtá­volabbi településeit is. A cso­portok feladatai közé tarto­zik a helyi és a környékbeli előadók összefogása, az igé­nyek felmérése. A jelentések kívánságok végül hozzánk futnak be, s így lehetővé vá­lik a munka koordinálása, ami feltétlenül fontos a fejlő­dés és színvonalemelkedés érdekében. — VKM — Kulturális SZÍNHÁZ ÉS LÁTOGATÓI. Az 1970/71-es színházi évad Salgótarjánban sikeresen zá­rult. A sikeresebb darabokat 500—550, a kevesebb érdek­lődésre számot tartóakat 200 —250 látogató tekintette meg a megyei József Attila műve­lődési Központban. Éves vi­szonylatban 434 látogató az átlag, ami mintegy 66 száza­lékos látogatottságnak felel meg. A kamaraszínpadi előadá­sokat átlagban 130-an, a film­klub előadásait I80-an tekin­tették meg. SZOBROK ÉS ALKOTÓIK. A Salgótarjánban megnyílt, s nagy látogatottságnak örven­dő szabadtéri szoborkiállítás augusztus 25-ig tart nyitva. A nyári tárlaton szereplő mű­vek alkotóiról munkásságu­kat, eddigi életútjukat ismer­tető kiadvány jelent meg teg­nap, amely a látogatók szá­mára hozzáférhető. Segítségé­vel a mai magyar szobrá­szattal konkrétabban megis­merkedhetnek a látogatók. I*) IFJÜSÁGI BÉRLET. A sal­gótarjáni városi pártértekezlet határozatának megfelelően, amely a közművelődés mun­kás- és ifjúságközpontúságát tűzte feladatul, a megyei mű­velődési központban duplájá­ra növelik az elkövetkezendő évadban az ifjúsági előadások számát. Elsősorban a szak­munkásképző intézet fiataljai­ra számítanak, s gondoltak a programban a középiskolások­ra is. Például a kötelező ol­vasmányok anyagát is bemu­tatják (Sophokles Antigone, Illyés Fáklyaláng, Móricz Ro­konok, Csehov Sirály stb.) t*í PATAKI JÓZSEF, Salgótar­jánban éLő festőművész a nyári hónapokat is itthoni műtermében tölti, számos új alkotáson dolgozik. Jelenleg mindenekelőtt textilterveket készít, amelyeket az elkövet­kezendő időben kíván a kö­zönség elé vinni. Balassagyar­maton, a Palóc Múzeumban a napokban zárul a művész több hónapon át nyitva tar­tott egyéni tárlata. A kiállí­tás anyagából, s az új művek­ből még ez évben Dunaújvá­rosban rendeznek önálló ki­állítást. Mrl SZEPTEMBERI MŰSOR. Elkészült a Salgótarján szep­temberi kulturális program­ját tartalmazó városi műsor­füzet, amely a hónap végén lát napvilágot. Többi között, tartalmazza a honvédelmi hó­nap eseményeit, az MHSZ- nek a honvédelmi nevelés ér­dekében kifejtett és tervezett tevékenységét, programját, továbbá a KISZ-kongresszuS előkészítése jegyében sorra kerülő kongresszusi film na­pok várható eseményeit. Tel­jes terjedelmében közli a ki­advány az 1972. színházi év­ad programját is, s ehhez kapcsolódóan a megyei Balas­si Bálint Könyvtár könyvaján- lásait. Újdonság: a bérleti műsorokhoz részletes tájékoz­tató füzeteket adnak ki a jö­vőben. f*l PALÓCFÖLD. Elkészült, 8 jelenleg nyomdában van a Pa­lócföld című Nógrád megyei folyóirat idei harmadik szá­ma. A folyóirat képzőművé­szeti mellékletében a salgó­tarjáni naiv festő, Balázs Já­nos bemutatására vállalkozik. Közli a festő önéletírását, F. Mihály Ida művészettörté­nész értékelését Balázs János munkásságáról, valamint szá­mos reprodukciót. Űj rovatok is jelentkeznek, például a Társadalom — művészet I*] ŐSZI DIVAT. Még tart a forróság, de a divat már a* őszre készül. Szeptember 8-án a megyei művelődési központ színháztermében a Centrum Áruház és a Május 1. Ruha­gyár közösen zenés őszi divat­bemutatót rendez. A szezon­nak megfelelő, korszerű és praktikus konfekciót mutat­nak be. Emberi torpedó A film hőse kadét a japán hadseregben. Kamikázénak ké­pezik ki. Ha szárazföldön ke­rül bevetésre, a robbanó­anyaggal együtt kell tank alá feküdnie. A tengeren pedig az a feladata hogy a kétszáz kilónyi robbanótöltetet rejtő torpedót az ellenséges hadi­hajónak irányítsa. Halála mindikét esetben el­kerülhetetlen. Ezért őt is, társait is istennek tartják az emberek. A kadét huszonegy éves. Bevetés előtt, a bordélyne­gyedbe látogat Nem akar úgy meghalni, hogy még sohasem érintett női testet. Itt találko­zik a lánnyal, aki éppen egy matematika példát próbál megoldani. Mindenkije el­pusztult, s most ő vezeti a szüleitől örökölt bordélyt. A halálba készülő kamikáze elő­ször életében találkozik a szerelemmel, őrhelyét már úgy foglalja el, hogy eddigi kételyei eloszlottak, úgy ér­zi, van kiért meghalnia. Föld­be ásott üregbe rejtőzik, és várja az ellenséget. Mellette ott az akna, mely neki is, az ellenséges tanknak is a vé­get jelenti. Hamarosan hírt kapí egy bombatámadásnál szerelme, a diáklány elpusztult. A katonái új őrhelyre ve­zényelik. A tenger himbálja, a hosszú,’ hengeres testű tor­pedóhoz erősített fülkéjét. Várja az ellenség valamelyik arra tévedő hadihajóját, de csak egy szemetes bárka té­ved elé, s a hajóstól meg­tudja, hogy vége a háború­nak. A bárka part felé tart, vontatókötélre véve a kato­na fülkéjét. A kötél elszakad, s a tébolyodottan kiabáló ka­dét megint egyedül marad a tengeren. 1968 nyara. Strandolok, ví­zisíelők között tűnik fel a kabin, benne a csontváz. A régen halott kadét még mindig kiabál: „Befeje­ződött!... Befejeződött a Béke és Szocializmus Á folyóirat vezető helyen közli a szovjet tudósoknak az SZKP XXIV. kongresszusá­nak határozataira vonatkozó nyilatkozatait. D. Molomzsamc, a mongol testvérpárt politikai bizottsá­gának tagja, a központi bi­zottság titkára a Mongol Népköztársaság félévszázadom fennállásának eredményeit összegezi. W. Kashtan a Ka­nadai Kommunista Párt fő­titkára a párt fennállásának 50. évfordulójáról emlékezik meg. A Norvég Kommunista Párt XIII. kongresszusának eredményeit R. Larsen, a párt elnöke ismerteti, s rámutat arra. hogy a párt jelentős előrehaladást ért el a XII. és a XIII. kongresszus között el­telt időben. A párt a sikeres választási eredményekért moz­gósította a kommunistákat a kongresszuson. A folyóirat közli azt az eszmecserét, melyet ez év áp­rilisában Santiágóban a Chi­lei Kommunista Párttal együtt szervezett, és amelyen a la­tin-amerikai felszabadító harc jelenlegi állását és problémá­it, taktikáját vitatták meg. A lapban új rovat indult „A marxizmus-leninizmus és korunk” címmel, amely a modern társadalom időszerű problémáit vizsgálja. Az eb­ben a számban megjelent el­ső cikk a marxizmus—leniniz­mus időszerűségéről szól. B. Frei, osztrák publicista a neoanarchizmus zsákutcája címmel elemzi a neoanarchis- ta elméleteket. A folyóirat ezenkívül J. Prazsky:A béke Európáját a konfliktusok Európájának he­lyébe című politikai kommen­tárját és több más külpoliti­kai cikket, továbbá annotáció­kat és könyvismertetéseket közöl. 4 NÓGRÁD - 197L augusztus 14„ szombat [ háború. 1Verjen meg benne­teket az isten!.. Kihachi Okamoto 1924-ben született. A háború idején, éppen annyi idős mint törté­netének hőse. A rendezőnek tehát a háború közvetlen, személyesen is átélt élménye volt. Már érett fejjed próbál visszanézni, okokat keresni, tapasztalatokat összegezni. Az Emberi torpedó 1968- ban készült. Egy évvel e film előtt forgatta Okamoto, a Ja­pán leghosszabb napját, mely­ben a háborút viselő ország vezetőit mutatta be. Ezúttal az ügyefogyott kisember az érdeklődésének és részvétének tárgya. A megszokott japán naturalizmus a film humánus alapgondolatát hivatott il­lusztrálni. Kár, hogy a fe­szültség időnként alábbhagy —, s épp a stílusbeli követ­kezetesség miatt — viszony­lag sok a holtpont. A cselek­mény vontatottsága és a fi­gurák szenvedélyes gesztusai, erőteljes mimikája között, kü­lönös ellentétet érez a néző. Az a benyomása, hogy bizo­nyos szituációkat „túljátszik” a katona alakítója, Minori Terada. Naoko Ohya, a másik kulcsszereplő jóval hihetőbb. A borzalmak közt különös helyzetbe került diáklány szimpatikus, tragikus jelen­ség. Hiroshi Murai képeire az egyszerűség jellemző. Masaru Sato zenéje az európai fül­nek is kellemes, jól szolgál­ja a film szabta célokat. Hann Ferenc „Másolnak” a gycre\ek Horgász Nyírmeöpusztán (Koppány György felvétele) Az NSZK-beli Karlsruhe képzőművészeti múzeumában különleges kiállítás nyílt olyan képekből, amelyeket gyerekek készítettek ismert művészek alkotásai után. A gyerekek 4-től 14 éves korig egy héten keresztül kisebb csoportokban ismerkednek a múzeumi gyűjtemény egyik kiválasztott képével. Ezután a műteremben megfesthetik azt, amit láttak, mégpedig olyan változtatásokkal, ahogy akar­ják. A tanfolyamvezető a kép elkészítésekor csak festés­technikai kérdésekben nyújt számukra segítséget. Az így készített „művészi alkotások” érdekes adatokkal szolgálnak a pszichológusok számára. A kiállításon elsősorban Ernest Ludwig Kirchner „Táncosnő” című képét láthattuk sok vál­tozatban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents