Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-12 / 189. szám
SäÄL éré született Heltai Jenő Pest bölcs-derűs költője, Heltai Jenő száz évvel ezelőtt — 1871. augusztus 11-én — született, hat évvel volt idősebb Adynál, s különös: mégsem ötlik fel előttünk egy aggastyán képe; tizennégy esztendeje, mielőtt meghalt, sokszor láttam, de sohasem láttam öregnek. Most is így van: alakjai felidézendő, azt az ifjú költőt latom, aki a század végen felfedezte Pestet, sőt a pesti utcát. a költészetnek, az irodalomnak: egy kamasz nagyváros kamasz költőjét, ki finom gúnnyal, könnyed rímekkel, derűs-bölcs rajongással énekelte meg a polgárosodó, furcsa, szerelmetes Pest siheder- korát, később sokat (és méltatlanul) szidott aszfaltját, jellegzetesen pesti figuráit, színes, kavargó életét. Ha a nevét hallom, máris kirajzolódik egy különös kor, melynek mesteri krónikása volt — szinte látom, amint afféle modern, könnyed verset visz A Hét című laphoz, ahol Kiss József szerkesztő úr vezényli a parádét Ez a hel- tais hang szinte berobbant a barokkos költői világba, a milleneumi cikornyák közé A híres Kató-versek nem félelmetes szenvedélyekről, vad indulatokról vallottak, hanem elegáns öniróniáról, köznapi dolgokról, szellemesen, humorosan. „Hogy elfeledtél Kis Kató, Ez egyszerűen megható” — döntötte el könnyedén Heltainak ez a sora az elmúlt szerelem roppant kérdéseit. Ma már alkalmasint köztudott, hogy a városban is van folklór, az aszfalton is születik népköltészet; nos, Heltai pesti versei is ilyen népköltési forrásból fakadtak. Ezt ugyan tagadták, kivált a harmincas években, de még később is olykor. Heltai elmondott egyszer erről egy történetet. Riportot készítendő jártam nála, a Pozsonyi úti lakásban; ott ült mélyöblű foteljében, híres pipatoriuma közelében. A János vitéz (a daljáték) akkortájt volt ötven esztendős, s így Heltai versei is. — Támadták ezeket a János vitéz-verseket, nem is egyszer — mondta János bácsi (így becézték) — a félnyilas világban megírta róluk egy újság, hogy ilyeneket csak a pesti aszfalt álköltői tudnak kitalálni. Ezeknek — így a nagyhangú vezérjelölt — semmi közük a magyar nép életéhez, az igazi Kukorica Jancsihoz, meg Iluskához. Példaként a szerinte legkirívóbbat idézte: „Udvaromon három vályú, abból iszik három nyáj juh” — ez bizony, hangoskodott az írás, idegen a nép hangjától. Szegény, nem tudta, hogy ez a két sor véletlenül Kriza János népköltészet-gyűjtéséből való. Szelíden emlékezett még erre is a költő, elnéző derűvel, ahogyan a világot szemlélte. Ez a könnyed derű, ez a heltais mosoly mégse valamiféle felületes, könnyűcske dolog. Emögött egy sok színű, gazdag életmű van, versek, tárcák, novellák, regények, drámák, fordítások S még valahai: egy olyan élet, melynek útjain ez a szelíd, bölcs költő olyan következetességgel ment végig, hogy soha, egyetlen szót se kellett visszavonnia, megváltoztatnia. Soha nem vallotta magát másnak, mint ami volt; humanista magyar költőnek, városáért rajongónak, a szabadság meg nem alkuvó dalnokának. Aktuális írásai, melyek egy-egy jelenséget örökítettek meg, fényt kaptak az időben, korrajzértékük túllépett a mindennapi aktualitásom, Pompás regényei, mint Az utolsó bohém vagy a Jaguár, tündéri humorukon, a remek jellemrajzon és nagyszerű fordulatokon túl egy világ mesteri rajzai, s — mint minden igazán értékes szépírás — kortörténeti dokumentumok is. A tündérlaki lányok — prózában és színpadon —. az Álmokháza, a Kiskirályok mind megannyi remek darabja egy gazdag életműnek. Részben műfajteremtő írások ezek; Mák István, alanyi költő, Csontos Szigfrid, Mindenissza Zdenko immár épp olyan hallhatatlan figurái a magyar irodalomnak, mint Zilia és Agárdi Péter (A néma levente szerelmespárja) a színpadnak. De a finom derű nem egyszer váltakozott keserűséggel is — a közeledő fasizmus, az írástudók gyakori árulása idején írta Heltai Egy fillér című költői játékát (Somlay Artur játszotta a kötőt a darabban). E megragadóan szép színműben a be nem váltott álmokat, a meg nem valósult gondolatokat kéri számon Heltai költő hősétől. Kitűnő fró volt; csupa ízlés* és igényesség, mondatainak látszati könnyedségé, csengé- se-zengése mögött igazi, tudatos műgond feszült, s az írástudók felelőssége jellemzi minden sorát. így hát a pajkos, a dévaj, a bájos sanzonok költője valójában kemény és következetes író — minél messzebb megyünk előre az időben, annál maradandóbb fényt kap a Heltai-életmű, mely ugyan fénylett, sőt: melegített az író életében is. Amikor az ötvenes évek elején új kísérlet indult, hogy megkérdőjelezze Heltai helyét a magyar irodalomban, a költő ült a Pozsonyi úti lakásában, pipafüst ködében, könyvei és emlékei között, mintha tudta volna: ez a hallgatás se tart soká. így is történt. Végre kezdték újra közölni írásait, bemutatták A néma leventét. 1957-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Demeter Imre Ä bőr gombás megbetegedései Legutóbb a bőr bakteriális fertőzéseiről, a bőrgennyese- désekről szóltunk. Ma egy másik, ugyancsak fertőzéses eredetű betegségcsoportról, a gombás fertőzésekről esik szó. Ha gombákat emlegetünk, olvasóink nagy részének az erdőben termő gombák jutnak eszébe, amelyek ehető egye- deit ízletes ételnek lehet elkészíteni. Vannak ezeknél jóval kisebb, szemmel alig látható gombák is, amelyek sok kellemetlenséget okoznak a háziasszonyoknak. Ezek a penészgombák, amelyek ha elszaporodnak, különböző színű foltokat, rétegeket képeznek, ételek, folyadékok tetején. Ezek is növényi eredetű élőlények, mint ahogy növényi eredetűek azok a szabad szemmel már nem is látható gombák, amelyek a bőrön telepszenek meg, ott ^ szaporodásnak indulnak és attól függően, hogy milyen gombákról van szó, különböző betegségeket hoznak létre. így tehát az erdei gombák és a kórokozó gombák rokonai egymásnak, mindkettő növényi eredetű. A különböző gombafajták száma nagyon nagy. így érthető, hogy az általuk kiváltott betegségek száma is tetemes. A legfontosabbak közül említjük a következőket. Legfelületesebb a vállakon, mellkason jelentkező, nem gyulladásos, csupán színbeli elváltozást okozó kerek foltokból álló, kissé hámló, gombás megbetegedés, amelynek helyén a bőr nyáron sem sül le, télen pedig, amikor a bőr elveszti barna színét, világosbarna folt alakjában válik láthatóvá. Panaszokat nem okoz, csak nem szép. Ezért legtöbbször éppen nyáron, a strandidő miatt kerül orvoshoz a betegség tulajdonosa. Évekig megmarad, saját magától nem gyógyul meg, bőr- gyógyászati kezelésre, 6—8 nap alatt elmulasztható. A hajlatokban néha barna, éles szélű, ritkán viszkető, nem gyulladásos, gombás foltok találhatók. Más gombás betegségről van szó, ha ezeken a területeken szintén éles szélű, de már gyulladásos elváltozást találunk, amely nagyon viszket, a széleken apró, néha sárga gennyet tartalmazó kiemelkedések keletkeznek. A betegek ezt az iz- zadásnak tulajdonítják és nem tartják fontosnak, hogy orvoshoz forduljanak. Pedig csak erélyes kezeléssel gyógyíthatók meg ezen betegségek. Már a múlt héten is kihangsúlyoztuk, hogy a kaparáskor a kórokozók a köröm alá kerülnek, és így tovább oltódnak. Áll ez a gombás betegségekre is. Vágjuk le tövig körmünket, hogy ne mehessen alá kórokozó, s hogy könnyen tisztítható legyen. És természetesen: forduljunk orvoshoz! Főleg a mezőgazdaságban dolgozók ismerik a „tarlósomért”, amely kerek, fájdalmas, kiemelkedő bőrbetegséget jelent. Mivel ez a szőrtüszők megbetegedése, nyomásra a szőrtüszőkből genny ürül. Nagyon gyakran szakáll tájon, mint gombás „szakállmérge- zés” alakul ki, és csak orvosi kezeléssel gyógyul meg. Többnyire állatokról terjed az emberre, így természetesen a környezet állatállományát is kezelni kell. A nyári melegebb idők leggyakoribb megbetegedése a lábujjak között levő berepedés, felpuhulás. Az ujjak közül néha a lábfejre is rákúszik, néha a talpakon, sőt a távolabbi kezeken is, nagyon viszkető, mélyen ülő hó- lyagocskákat is létrehoz. Az emberek 60—70 százalékánál megtalálható a lábujjak közötti megbetegedés. A gumicsizmában dolgozók között a megbetegedés még ennél is gyakoribb. Ilyenkor azonban nem a gumicsizma a kiváltó ok. A gumicsizmába bújtatott láb nem szellőzik, és párás sötétben van, az ujjak között felpuhult bőrfelszín pe- dik jó „termőtalaj”, a test is biztosítja a jó meleget. 6 NÓGRÁD - 1971. augusztus 12., csütörtök Halászat, horgászat Szlovák—magyar horgászértekezlet Az Ipoly halállománya, a horgászási lehetőségek, valamint az Ipolyon érvényes horgászrend kialakítása érdekében, a közelmúltban értekezletet tartottak Ipolyságon. Az Ipolymenti Intéző Bizottság három vezetője: Hajnár Vilmos, Molnár János és Tátra- széplaky Ede vett részt a megbeszélésen. A komáromi központból Gecö Vojtech, a határvizekkel foglalkozó szlovákiai megbízott vezetésével valamennyi ipolyi horgász egyesület vezetője jelen volt. Az összejövetelen megvitatták az 1968—69-ben kötött kölcsönös megállapodás végrehajtását. Megállapodtak továbbá az Ipoly rendszeres halasításában, ellenőrzésében. Felvetődött az éjjeli horgászat kérdése is, ezt azonban a jövőben sem engedélyezik. Horgászverseny Hugyagon Az egyre népszerűbb horgászversenyt évről évre megrendezik a horgász egyesületek. Ezután kerül sor az intéző bizottsági versenyre, amelyen az egyesületek legjobb horgászai vetélkednek. Az idén az Ipoly hugyagi szakaszán rendezi meg a halfogó versenyt az Ipolymenti Intéző Bizottság, augusztus 15-én. Egyesületenként négy felnőtt és egy ifjúsági versenyző vehet rész a vetélkedőn. A győztesek okleveleket, érmeket és értékes jutalomtárgyakat kapnak. Tekintettel arra, hogy az idén már tizenhétre emelkedett az intéző bizottsághoz tartozó egyesületek száma, minden bizonnyal népes mezőny indul a versenyen. Herman Ottó-emlékverseny A ' Baranya megyei Tanács és a baranyai intéző bizottság együttes szervezésében minden év augusztus 20—21- én kerül sor a nagy természettudós és néprajzkutató emlékére rendezett Herman Ottó-emlékversenyre. A halfogó versenyt és a szellemi vetélkedőt Pécsett rendezik. Az Ipolymenti Intéző Bizottság is elküldi legjobb horgászait erre a nagy felkészülést, hozzáértést és ügyességet kívánó versenyre, amelyet az idén először, Herman Ottó taván rendeznek. Szigorú büntetések Innen-onnan Kapitális pontyok, csukák eddig még nem kerültek horogra a megyében, azonban szép fogások már akadtak. Róka József balassagyarmati horgász két alkalommal is öt kiló körüli csukát fogott az Ipoly, Szelestyén község alatti szakaszán. Mátranovákon, a nyirmedpusztai halastóban, Sulyok Ferenc az elmúlt héten két szép pontyot is fogott. Az egyik öt és fél kilós, a másik körülbelül négykilós volt. Az ügyes horgász a múlt évben is fogott már a tóban 5—6 kilós pontyokat. Sikeres volt Gémes! László egyik ipolyi kirándulása is. A Salgótarjáni Erőmű Horgász Egyesületének tagja, kishallal csalizott horogra 1,96 kilós és 1,45 kilós jászkeszeget fogott, a folyó nógrádszakali szakaTársadalmi haiőrök Az intéző bizottságokhoz tartozó horgász egyesületek közül a szécsényiek társadalmi halőrei járnak élen az ellenőrzésben és a halvédelemben. Egyik legszorgalmasabb közöttük idős Jakus István, nyugdíjas. A környék orvhalászai, orvhorgászai nagyon tartanak tőle, mert szigorúan ítélkezik fölöttük. Jó volna, ha minél több halőr követné Pista bácsi példáját. Bizonyos, hogy kevesebb szabálytalanság, szabálysértés fordulna elő a vízparton. A horgászat szép és szórakoztató sport. Sport jellegét azonban csak úgy őrzi meg, ha a horgászok betartják a szabályokat. Aki ezeket megszegi és tetten érik, azt szigorúan büntetik. így történt Kovács Pál és Havaj László balassagyarmati lakosokkal is. Szabálytalan horgászásért 500, illetve 300 forintra büntették őket. Havaj Lászlótól még a vízi engedélyt Is megvonták. A Balassagyarmati Járási Hivatal szabálysértési előadója, Mindazon tényezők, amelyek gombás bőrbetegségek létrehozásánál fontosak, a gumicsizma hordásakor mind megtalálhatók. Meg kell emlékezni a körmök gombásodásáról is. A gombásán fertőződött körmök, az úgynevezett „pudvás” körmök színe, felszíne és vastagsága megváltozott. A körmök néha törmelékennyé válnak, néha üreg képződik alattuk. A lábak gombás megbetegedéseitől ajánlatos minél előbb megszabadulni, mivel a megfigyelések szerint nagy szerepet játszanak a visszerek trombózisának létrejöttében. Saját tapasztalataink is bizonyítják, hogy a trom- bózisos egyének lábujjain a gombás fertőzés csaknem mindig megtalálható. A gombás bőrbetegségek megelőzésében a tisztálkodás, a környezetünkben levő gombás fertőzés meggyógyítása a legfontosabb tennivaló. Ha már a betegségek kialakultak, a gyógykezelés nem kerülhető el. Felületesebb betegségek esetében házilag megkísérelhető a vízzel, vagy híg alkohollal ötszörösére hígított jód- tinktúrás ecsetelés. Ilyenkor fapálcika végére tekert kis vattacsomóval végezhetjük el az ecsetelést. Ha ez nem hozza meg a remélt eredményt, a bőrgyógyászati kezelés nem kerülhető el. A gombás betegségek gyógyulása lassabb, mint a bakteriális megbetegedéseké, de fertőzőképességük éppen olyan nagy, mint a gennyes bőrbetegségeké. Ha éles szélű, szélek felé terjedő betegségeket észlelünk magunkon, forduljunk orvoshoz, hogy környezetünk megbetegedését elkerüljük, mi magunk pedig hamarabb meggyógyuljunk. Dr. Cseplák György kórházi főorvos dr. Tolvay Egonné, a feljelentés után azonnal megteszi a szükséges intézkedést az orv- horgászokkal, az orvhalászokkal szemben. Halasítás Az Ipolymenti Intéző Bizottság idei költségvetésében 80 ezer forintot fordít halasítás- ra. A pénzből két—három nyaras pontyokat telepítenek az Ipolyba októberben. Az Ipoly menti szlovák horgászegyesületek ugyanilyen pénzösszeget fordítanak halasítás- ra. A tervek szerint csukát, pontyot, és egyéb balféleségeket telepítenek. örömmel üdvözöljük a határmenti horgászt* jó kapcsolatát. Kicsire nem néznek Jutalmul a Balatonon A MOHOSZ és a SZOT együttműködésének első eredménye már most jelentkezik. A megállapodás értelmében ugyanis lehetővé tették, hogy a balatonszántódi SZOT-üdü- lőben 430 ifjú horgász tölthessen el két hetet. Az Ipolymenti Intéző Bizottság tíz fiatal horgászt küld augusztus 18-tól 31-ig a magyar tenger partjára. A fiatalok a legjobbak közül kerültek ki. Érdemes tehát példamutatóan dolgozni, a megérdemelt jutalom nem marad el. Két bottal, bármilyen csalival — Indul? — Nem, mert biztos beosztanak ellenőrnek. — Hányán kaptak meghívót? — Lehet, háromszázharmin- can. Mert hogy ennyi tagja van az egyesületnek. — Neve is van. — Neve is: balassagyarmati Mikszáth Kálmán Horgász Egyesület. — Mit mond a kiírás? — Kimondja: két bottal, bármilyen csalival lehet versenyezni. Rendelkezik arról is: fenekezés, csukázás meg van engedve, de a csalikat a starthelyen kell megfogni a versenyzőknek. — Van ott más is. Azt olvasom, hogy a sneci ki van zárva. — Látom, nem tudja, hogy a sneci az apróhal. Az nem számít. — Hol lesz a verseny? — Hol lenne, az Ipolyon, a hugyagi szakaszon, a káposztásoknál, augusztus 21-én. — Csak a hal az érdekes? — Már akinek. — Van nevezési díj is? — Van. Tíz forint, de azért fél decit, szendvicseket és két üveg sört kap az ember. — Akkor megéri? — Magának nem érné meg? — Nekem is megérné. Mezei Pál horgásszal beszélgetett: — ács — 4 utóduda már van Fiatal fiú kari. kázik Salgótarjánban, a fő út szélén „jól fölsze. relt” kerékpárjával. Távolról figyelem: egy rendőr megállítja, valamit magyaráz neki- — bizonyára a kormányra szerelt két autóduda keltette fel a fi- gyeimét. Az egyik élénk színe már egy kicsit megbámult a sok használattól, de a másik pirosán virít a világba, látszik rajta, hogy vadonatúj. Eltöprengek: íme a példa a fo. gyasztási javak elosztásának egyenetlenségeire. Talán emlékeznek még a Kék fény legutóbbi műsorára. Kinek két és fél milliót érő palotája és három kocsija, másnak két autódudája, míg egyeseknek egy közönséges hajókürtre se telik. Nem lehetne valamelyest módosítani ezen? A maszek kertész átengedné az egyik dudához a kocsit a fiúnak, hiszen feltehetően egy ideig a másik kettőnek sem sok hasznát fogja venni. S a kocsi el. lenében kapott másik dudával még jól is járna. Nem foglal sok helyet. Akárhova magával viheti. —is
