Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Salgótarjánban a Bajcsy-Zsillinszky úton egy volt bányai épületben üzemel a budapesti FOK-GYEM Ktsz kirendeltsége 150 dolgozóval. Termelési értékük ez évben meghaladja a 44 millió forintot. Három különböző gyártmány készül az IKARUSZ részére. Képünkön a szerelde látható Elektropneumatikus szelepekből az L félévben tizenkétezret, ajtónyitó és csillapított léghengerekből nyolcezret, szintállító szelepekből pedig tizenháromezer darabot szállítottak az IKARUSZ-gyár részére. Képünkön a fúrógépműhely látható A ktsz az épület belső átalakításánál másfél millió forintot fordított öltözőre és más szociális létesítményekre. Olaj- tüzelésű kazánt állítanak be a III. negyedévben, így a régi olajkályhák helyett már központi fűtés fogadja a telet. A KISZ állandó dolgozóin kívül 16 bedolgozó is van, akiket a szövetkezet látott el szerszámokkal. Tőlük rendszeresen szállítják az elkészült és megmunkált munkadarabokat Koppány. György felvétele Minőséglánc Nyolcvankét üzem az országban Eredmények és hiányosságok új kórházi rend Mától új rendet vezettek be Salgótarjánban a Mad- zsar József Megyei Kórházban- Az új intézkedéseket a kórházkultúra színvonalasabbá tételére, a betegellátás további javítása és a betegek nyugalmának biztosítása érdekében foganatosítják. A gépkocsival közlekedők ezen túl nem használhatják az új portát, az csak gyalogosközlekedésre szolgál- (Kivétel az az eset- amikor a gyermekosztályra súlyos esetet hoznak autóval.) Az autóval közlekedők a mentőbejáratot vehetik igénybe. A kórház udvarán gépkocsival parkolni nem lehetSok igondot okozott eddig a betegek látogatása. A jövőben látogatási időn kívüli látogatásra csak az igazgatófőorvos adhat engedélyt, távollétében a kórházi ügyeletes- Ilyen engedélyt csak indokolt esetben — súlyos betegség, más megyéből, vagy a katonaságtól érkezett látogató — adnak ki. Sem főorvosok, sem orvosok nem engedélyezhetnek rendkívüli be- teglátogtást. A betegek csendespihenőjének ideje alatt — délelőtt 10—12 óra, délután 2—4 óra között — egyetlen osztályon sem hívják telefonhoz a betegeket- Ezzel megszűnik a folyosói kiabálás, amely zavarta a betegek nyugalmát- A 12 éven aluli gyermekek nem mehetnek látogatni. Az ő szervezetük sokkal érzékenyebb minden fertőzésre, számukra veszélyes tehát a kórház látogatása. Csomagot csak látogatási idő alatt hozzanak a hozá- tartozók, látogatási időn kívül ne kérjék le a betegeket a portára, a jövőben ezt tiltják az intézkedések. S végül: ne próbálják a látogatók a portásokat rábírni az intézkedések megszegésére, ne hozzák kellemetlen helyzetbe őket agresszív megnyilvánulásokkal, kötekedéssel- A kórházi rendhez való alkalmazkodással a hozzátartozók gyógyulását segítjük! Kétéves A íninőségláne-moz- galom, amely a minőségi munka javítását, a partneri kapcsolatok elmélyítését, a szocialista munikaszellem és együttműködés meghonosítását tűzte ki célul. Már az első évben átlépte ez a termelést segítő mozgalom a megye határát, s eljutott egészen a nyugati országrészig, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárig. Időről időre újabb és újabb üzemek kapcsolódtak a minőséglánchoz, s ma már — becslések szerint — mintegy nyolcvankét üzem van az országban, amely él a minőséglánc felkarolásában rejlő lehetőségekkel. Tóth Rudolf, a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás-felelőse, a minőséglánc- mozgalom patronálója, emlékeztetőül idézte fel a kezdés körülményeit, a két év fontosabb állomásait. — A minőségláncot a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat Kronavetter István vízvezetékszerelő szocialista brigádja kezdeményezte. Kötelezték magukat, hogy az általuk átadott lakások vízvezetékszerelési munkáira garanciát vállalnak, s az esetleges hibákat egy éven belül „saját számlájukra” kijavítják. Ehhez kértek jó minőségű vízvezetékszerelési anyagokat a gyártó üzemtől, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyártól. Kérésük kedvező visszhangra talált, így jött létre a jó minőség láncának első láncszeme. Ezt követően egymás után csatlakoztak más üzemek is, a jó példa erejével ható mozgalomhoz. A ZIM Salgótarjáni Gyáregysége öt-hat partnerével kötött szocialista szerződést. A MOFÉM — hogy minél jobb szerelvényeket tudjon adni felhasználóinak alapanyagszáilítóival létrehozta a minőséglánc 20—30 üzemre kiterjedő nyugati szárnyát. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a Dunai Vasművel mélyítette el kapcsolatát. További példaként említhetem, hogy magáévá tette a minőségláncban foglalt célkitűzéseket az Országos Bányagépgyártó Vállalat Salgótarjáni Gyáregysége, a Nógrád megyei Fémipari Vállalat, a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár és a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepe. — Milyen eredményeket hozott a rhinőséglánc ezeknek az üzemeknek az életében? — Szintén csak példákra szorítkozhatom. A mai napig leggyümölcsözőbb a kapcsolat a NAÉV és a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény között. A szerelők rendszeresen tájékoztatják partnerüket a termékeikkel kapcsolatban felmerülő hiányosságokról, az új gyártmányok próbaüzemelése Salgótarjánban történik, s a közösen kialakított tapasztalatok alapján fejlesztik tovább azokat Másik: csaknem teljesen zavartalanná vált a tűzhelygyár kapcsolata az acélgyárral, vagy például a Magnezitipari Művekkel. A szocialista szerződés eredményeképpen többnyire határidőre és jó minőségű alapanyagokat kaptak. — Vannak-e ellenkező tapasztalatok? — Mielőtt erre a kérdésre válaszol Tóth Rudolf, kis szünetet tart szemmel láthatóan minden szavát alaposan megfontolja: — El kell mondani, hogy a kezdeti felbuzduláshoz viszonyítva sokat lanyhult a lelkesedés. Szinte nincsen olyan apró özem a megyében, ahol ne jártam volna ebben az ügyben tájékozódni, hogyan tudják a gyakorlatban aprópénzre váltani a minőséglánc gondolatát Az a tapasztalatom, hogy sokszor mintha láthatatlan falakba ütközne az ember. Elvben mindenütt elismerik a KISZ-, a párt-, a gazdasági és társadalmi vezetők a minőség- lánc hasznosságát és fontosságát, de vajmi keveset tesznek azért, hogy kedvező talajra találjon. Legfeljebb az első lépésekig jutnak el, s nincs átfogó elképzelésük arról, hol és milyen formában lenne kívánatos a minőséglánc hasznosítása. Ennek egyenes következménye, hogy jól átgondolt „haditerv” helyett semmitmondó minőséglánc-szerző- dések is születtek. A cserókpályhagyár és a Felsőpetényi Ásványbánya között — a jónak mondható emberi viszonylatok ellenére — a partneri kapcsolatokban időnként akad zökkenő. Ennek oka az ásványbánya által szállított alapanyag minőségében és a szállítási határidőkben keresendő. Üdvös lennej ha létrejöhiie köztük a minőséglánc, de a cserépkályha- gyár óvatosságból, az eddigi kapcsolatok megromlásától félve tartózkodik a kezdeményezéstől. Még kirívóbb eset; ahogyan a Budapesti Finomkötöttárugyár Balassagyarmati Gyáregységének fiataljai jártak központjukkal. Javaslatokkal élő és támogatást kérő kezdeményezésüket nem értették meg és elzárkóztak a* együttműködéstől. — Hogyan tovább? — Mint ismeretes, eddig főleg a fiatalok, az ifjúsági brigádok voltak a legfőbb védnökei a minőségláncnak. A jövőben arra kellene törekedni, hogy a minőséglánc átfogó termelési mozgalommá váljon. Karolja fel jobban a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági vezetés. Nagyobb arányban vegyenek részt benne a „felnőtt” szocialista brigádok. A mozgalomnak azzal kívánunk ösztönzést, új lendületet adni, hogy rövidesen összehívjuk a megye ifjúsági szocialista brigádjainak vezetőit. Felhívással fordulunk hozzájuk, hogy a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben kapjon a jelentőségéhez méltó helyet a minőséglánc gondolata. K. S. 'j Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése vetkezeteink ez évben az araA KSH (Folytatás az í. oldatrőt) negyedévében az I. negyedévi 17,5-ről 19,1 százalékra nőtt, (minden 5. dolgozó új felvételes), és 13,7-ről 16,9 százalékra emelkedett a kilépések aránya. Az építőiparban a felvételek száma tehát meghaladja a kilépőkét, és az új felvételek aránya háromszorosa, a kilépők aránya pedig kétszerese más ipari üzemekének, arai feltétlenül káros hatással van a munkára. Az I. félév folyamán megyénk szocialista építőiparában. folyóáron mintegy 316 millió Ft építési-szerelési munkát végeztek el, 18 millió Ft- tal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a két állami vállalat termelése 190 millió Ft volt. A tervezett értéktől mindkét vállalat elmaradt, bár a teljesítés — folyóáron — mintegy 15 millió Ft-tal meghaladta a bázis időszak építőipari termelését. Az egy építőipari munkásra jutó építési-szerelési munkák értéke — folyóáron — az 1970. I. félévi 92 ezer Ft-ról 94 ezer Ft-ra emelkedett, ezen belül az állami szektor termelékenysége csak mintegy 6 ezer Ft-tal volt magasabb, mint a gépesítettség szempontjából lényegesen alacsonyabb színvonalon álló szövetkezeti építőiparban. A tanácsi szektor földterülete, bár az 1971. május 31-i felmérés szerint összességében az elő»:ő év azonos időpontjához viszonyítva lényegében nem változott. A művelés alól kivett terület — a termőterület rovására; mintegy 800 kát. holddal nőtt A szántóterület az egy évvel korábbihoz képest közel 2 ezer kát holddal csökkent, a kert és gyümölcsös területe ugyanakkor 360, illetve 580 kát. holddal emelkedett A tanácsi szektoron beiül, a megye mezőgazdasági terme- ’ lőszövetkezeteinek szántóterülete csaknem 900 kát holddal kevesebb, mint 1970 tavaszán volt, és megváltozott a vetés- szerkezet is. A kalászosok vetésterületének aránya az előző évi 47,9-ről 45,7 százalékra esett vissza. Alacsonyabb lett a pillangósokkal, burgonyával és zöldségfélékkel bevetett terület részaránya is. Mezőgazdasági termelőszöMegyénk lakosságának 1971. I. félévi készpénzforgalma mintegy 6,5 százalékkal kevesebb volt mint az előző év azonos időszakában. Ennek alapvető oka, a nyereségrészesedés előző évhez viszonyított 25 százalékos, a termelőszövetkezeti munkadíjak 13 százalékos, valamint a társadalombiztosítási kifizetések és családi pótlékok 7, illetőleg 11 százalékos csökkenése, amit az egyéb területeken bekövetkezett készpénzforgalom növekedése teljes egészében pótolni nem tudott A megye lakosai részére kifizetett munkabérek összege 1971. I. félévében közel 590 millió Ft volt, vagyis összességében 1,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi tás 90 százalékát géppel, a fennmaradó részt pedig kézi erővel oldják meg. A kedvezőtlen domborzati viszonyú helyeken mintegy 1000 aratópár beállításával számolnak. Változatlanul problémát okoz a kombájnok alkatrészellátása. Az 1971. június 30-i állat- számlálás adatai szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteink közös szarvasmarha- állománya 1971. március 31- hez viszonyítva 5,6 százalékkal emelkedett, az előző év június 30-i állapothoz képest azonban 3,3 százalékkal csökkent. A sertésállomány a tavaszi állatszámlálás óta 6,9 százalékkal, a múlt év közepe óta pedig 8,8 százalékkal nőtt. kifizetéseket. Ezen belül az államigazgatási bérek összege az 1970. I. félévihez képest több mint 10, a szövetkezetieké pedig közel 10 százalékkal nőtt. Rendkívül kedvezően alakultak a felvásárlási kifizetések. A MÉK—ÁFÉSZ-felvásárlások összege 23, a termelőszövetkezeti felvásárlásoké 67, az egyéb felvásárlásoké pedig 34 százalékkal nőtt a tavalyi időszakhoz képest. Az előző év I. félévivel lényegében azonos pénzfciáram- lás mellett a lakosság betétállománya az Országos Takarékpénztárnál tovább nőtt, 1971. június 30-ig elérte a 750 millió Ft-oi. Ä lakossági be-J tét növekedési üteme a II. negyedévben megállt, sőt mi-1 nimális visszaesés van, rend-; kívül meggyorsult és meg-i emelkedett ugyanakkor a gépkocsi vásárlási előbefizetésj Közel 11 millió Ft-tal nőtt a félév folyamán az építési kölcsön címén, valamint társasház építéshez, tanácsi bér, szövetkezeti és egyéb lakás- építkezéshez nyújtott OTP-hí- tel. Az OTP által finanszírozott lakásépítés keretén belül a félév folyamán 282 lakást adtak át, a kivitelezés alatt álló lakások száma 2193.' A megyei kiskereskedelem eladási forgalma 1971. I. félévében — a bázisidőszakhoz viszonyítva — gyors ütemben, 8,2 százalékkal emelkedett. Ezen beiül az állami bolti kiskereskedelem forgalom növekedése 5,5, a szövetkezeté pedig közel 12 százalék. A vendéglátás forgalma a boltinál kisebb mértékben, csak mintegy 7—8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A főbb tartós fogyasztási cikkek közül az elektromos hűtőszekrény forgalma 13, a centrifugáé 17, a bútoré pedig 6 százalékkal nőtt. A félév folyamán több mint kétszer any- nyi villanytűzhelyet, villany- boylert és olajkályhát vásároltak megyénkben, mint 1970. I. félévében. Több mint másfélszeresére nőtt az új személygépkocsik száma is. Ezzel ellentétben csökkent a rádió, televízió, magnetofon, a mosógép, porszívó, a kerékpár és motorkerékpár eladása. NÓGRÁD — 1971, augusztusig vasárnap 3 A. lakosság pénzbevételei és vásárlásai
