Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

Folyamatosan és jól dolgozik a tolmácsi Lókösvölgye Termelőszövetkezetben forró leve­gős lucernaliszt-készítő üzem. Most még lucernalisztet készítenek, de ha megkezdődik a kukorica betakarítása, itt szárítják a termést. Egy hónap alatt megszárítják a szövetke­zet teljes kukoricatermését, a mintegy 100 vagon szemet Munkások és konténerek Célunk a párt előtt álló feladatok megismertetése és megvalósítása Beszélgetés Juhász Sándorral, a pásztói járási pártbizottság első titkárával A közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság tár­gyalta és értékelte a pásztói járási pártbizottság tömegpo­litikai tevékenységét. Munkatársunk arról beszélgetett Ju­hász Sándorral, a pásztói járási pártbizottság első titkárá­val, hogyan alakult az elmúlt négy évben a pásztói járásban a párt tömegpolitikai munkája, milyen hatékonysággal se­gítette elő a járás dolgozói között a párt előtt áUó jelada­tok megismertetését és megvalósítását. Közeledik az ősiz, a csúcs­forgalom a teherszállításban. Augusztus végétől nagy mun­ka hárul a vasúti és a közúti teherszállításra. Ez természe­tes is, hiszen a mezőgazdaság­ban az ősz a betakarítás idő­szaka: hozzá kell látni a bur­gonya, cukorrépa. az alma szállításához. Ilyenkor igény­lik a mezőgazdasági üzemek az őszi vetésekhez a műtrá­gyát, a lakosság jó része eb­ben az időszakban szerzi be a téli tüzelőt, az üzemek az ex­portszállításokhoz az év végi hónapokban kérik a legtöbb üres vagont. A megnövekedett áruszállí­tási feladatokat még a leg­jobb szervezéssel sem könnyű ellátni. Emlékezhetünk rá, hogy volt olyan időszak tó, amikor rendkívül kritikus helyzetbe került a vasúti te­herszállítás. Az őszi csúcsfor­galom idején nem kapott üres vasúti kocsit az építőipar, a cement és más építőanyagok szállításához, a tüzelő csak nagy késéssel érkezett meg a felhasználókhoz, s még az ex­portárukat sem tudták a külföldi megrendelőknek ha­táridőre elszállítani. Ezek vdán született meg a múlt év július 25-én a Gaz­dasági Bizottságnak az az is­mert határozata, amely a va­súti teherszállítás meggyorsí­tásáról intézkedett. Ez a dön­tés kötelezővé tette az éjsza­kai, valamint a szombati és vasárnapi rakodásokat. A ha­tározat felhatalmazta a köz­lekedés és postaügyi minisz­tert, és az Országos Anyag­éi Árhivatal elnökét, hogy a kocsiálláspénz, a fekbér és a bírság jellegű kocsibér addigi összegét — büntető jellegű fizetési kötelezettséggel —, át­menetileg felemeljék. Ez a ha­tározat 1971. február 28-ig volt érvényben, de a kedvező tapasztalatok nyomán ezt a döntést 1971. március 1-től további intézkedésig meghosz- szabbították. Mindenesetre ez a határo­zat jelentékeny mértékben hozzájárult a vasúti kocsik ki­használásához, csökkent az állomásokon a kocsitartózko­dási idő, meggyorsult a kocsi­forduló, s mindez azt jelenti, hogy több kocsit tud kiállíta­ni a MÁV az árufuvarozás­hoz. A vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek a hatá­rozat óta nagyobb gondot for­dítanak az árukirakodásra, hi­szen súlyos összegeket kell fi­zetniük a késedelemért. Ám, a rakodási feladatokat főként az élő munka szervezettebb ki­használásával teljesítik. 'A rakodás azonban nagyon sok gondot okoz az üzemek­nek, vállalatoknak. Kevés a munkaerő, s erre a nehéz munkára ma már egyre kilá­tástalanabb segédmunkást kapni Ez érthető is, hiszen rengeteg fáradsággal jár a vasúti kocsikból kilapátolni a szenet, a sódert, vasárnap Is és éjszaka is izzadni a pálya­udvarokon. Arról nem is be­szélve, hogy kézzel jóval las­sabban halad a munka, a va­súti kocsik mellett hosszú ideig várakoznak az üres te­hergépkocsik, s mindez rend­kívüli mértékben megdrágít­ja az áru szállítását. Igazság­talanok lennénk azonban, ha nem ismernénk el, hogy a vállalatok is nehéz helyzet­ben vannak, hiszen a terme­lés fejlesztéséhez kevés a pénzük, és több vállalati ve­zető úgy vélekedik, hogy még mindig olcsóbb, ha a kézi munkát veszik igénybe. Szerencsére egyre több már az olyan vállalat, amely fel­ismerte, hogy távlatokban nem lehet a kézi munkaerőre alapozni, mindenképpen hoz­zá kell látni a rakodás gépe­sítéséhez. A rakodásnál alkalmazott gépek mennyisége főként a tömegárukkal dolgozó építő­iparban növekedett. De egyre több rakodógépet alkalmaz a cukoripar, s egyre több üzem veszi igénybe az áruszállítás legkorszerűbb eszközét, a kon­ténert. Szerencsés fordulattól lehet beszámolni a rakodás gépesí­tésében. Egyre több üzem ren­delte meg már az idén a ra­kodáshoz szükséges gépeket. Több helyen bővítik a raktár- területeket, korszerűsítik az iparvágányokat. A rakodásgé­pesítést ösztönzi az is, hogy a rakodásfejlesztési alapot lé­Áíz év elején keserű volt á hangulat Rimócon. Aki járatos ebben a hangulatos palóc fa­luban, ismeri a jókedélyükről, szorgalmukról nevezetes em­bereket, maga is mélyen el­keseredett. Olyan traktoros, aki születésétől a községben él, életének hátralevő részét is ott akarja leélni, azzal a gondolattal foglalkozott, hogy máshová megy munkát vál­lalni. A kocsma, ahol a fér­fiak esténként hagyományo­san találkoznak, akkoriban szomorú látványt nyújtott. Az emberek búskomoran néztek egymásra. Az év elején így volt, ami érthető is, mert nem keve­sebbről volt szó, mint a meg­élhetésről. Az esztendőt vesz­teséggel zárta a közös gazda­ság, fizetésképtelenné vált. A tagok munkabérüknek csu­pán egy részét kapták meg. Hát azóta már eltelt néhány hónap, betakarították a ter­més egy részét. A szárazság ellenére biztató a határ képe, az emberek pedig magabizto­sak és nagyon szorgalmasan dolgoznak. A rimóci üzem egyik fontos egysége a Var- sány központtal egyesült tsz- gazdaságnak. Ami itt törté­nik, az jelentősen befolyásol­ja az egyesült tsz gazdasági, politikai életét. A rimóci üzemegység ma­jorjában tisztítják az új ga­bonát. Nagyon szép a termés. Annyi van belőle, hogy á ta­goknak, munkájuk arányában kedvező fizetési feltételek le a rakodás gépesítésének a' fejlesztésére fordítható. Az anyagi eszközök odaítélése az erre alakult, külön bizottság hatáskörébe tartozik. Erre a pénzre azok a vállalatok pá­lyázhatnak, amelyek olyan megoldásokat alkalmaznak, amellyel viszonylag rövid idő alatt csökkenteni tudják a ra­kodási időt, és lehetővé teszik, a szállítókapacitás jobb ki­használását. A vasút ígéri: segít az üze­meknek kitűnően képzett szakembereivel a rakodás gé­pesítéséhez. Jó együttműkö­dés alakult ki már eddig is a vasút és a nagy fuvaroztatók között, ebben a munkában. Különösen jól halad a rako­dás gépesítése az Ózdi és a Diósgyőri Kohászati Üzemek­ben, Csepelen, Dunaújváros­ban. Nagy anyagi eszközöket fordít a vasút a záhonyi fo­gadóállomás átrakókapacitá­sának bővítésére. De nemcsak a gyors rako­dás a fontos, hanem annak a több százezer embernek a kí­mélése is, akik a téli fagyban és a nyári melegben ma még jórészt kézzel mozgatják az árut. Érdemes tehát együtt­működni a vasúttal, és fontos korszerűsíteni ezt a nehéz fi­zikái munkát. mellett a járandóságukon kí­vül még el is adnak. Mivel a tsz az állammal szembeni kötelezettségének eleget tett, gabona pedig bőséggel van, örömmel elégítik ki a tagok igényeit. A tsz vezetőségének ez az intézkedése ' jó hangu­latot váltott ki a községben. Az pedig magabiztossá tette a tagságot, hogy várakozáson felül 30 vagon többletgaboná­val számolnak. Vincze Vince, az üzemegy­ség magtárosa, akinek most legfőbb kötelessége, hogy a gabonát rendbe tegye, osztá­lyozza, tárolja, azt mondta: — Ilyen termés ebben a ha­tárban még nem volt! Volt-e, nem, ez most lé­nyegtelen. Van, ez a legfon­tosabb. És hogy ilyen termé­sük van, az annak a követ­kezménye, hogy az emberek az év eleji elkeseredésen túl­tették magukat. Keményen dolgoztak a magasabb termés érdekében. Vincze Vincével és Gólyán Andrással a községi tanács el­nökével azt bogozgattuk a magtár egyik szögletében, mi­képpen tették meg az első si­keres lépést. Vincze is, Gólyán is párttagok, részt vállaltak a közös gazdaság vezetésében is. Ügy ítélték meg: a gazdaság rendbetételének első lépése az volt, amikor a téli estéken párttagok, gazdaságvezetők, összeültek kidolgozni a terme­lőszövetkezet körülményeinek megfelelő termelési tervet. Vincze, aki a rimóci alapszer; — Az elmúlt évben a járási pártértekezlet értékelte a já­rás négyéves politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis fejlődését. Az előterjesz­tésben nagy helyet kapott a pártszarvefk és -szervezeteik tö- megpolitilkai munkájának fej­lesztése. Az a megállapítá­sunk, hogy a járásban a po­litikád hangulat egészében vé­ve jó, a lakosság túlnyomó többsége bízik a pártban, he­lyesnek, jónak tartja politi­káját, és aktívan közreműkö­dik megvalósításában — kezd­te a beszélgetést Juhász Sán­dor elvtárs. Majd így foly­tatta: — A IX. kongresszus óta tovább fejlődött a párt- szervezetek tömegpolitiikai te­vékenysége, bővültek formái. Szélesedett és javult a tájé­koztatás, hatékonyabbá vált a politikai felvilágosító, meg­győző munka. Tömegpolitikai munkánk jelentősen elősegí­tette a gazdasági reform, szük­ségességének és lényegének megértését. Az intenzív gaz­dálkodásra való áttérés aktí­vabb politikai munkát igényel, ennek megfelelően módosult tömegpolitikai munkánk tar­talma és módszere. Célunk az, hogy megismertessük a párt előtt álló feladatokat és elő­segítsük azok megvalósítását. ~ Tevékenységüket mi­lyen főbb célkitűzések ha­tározták meg? — A munkánk igen sok­rétű volt. Célkitűzéseink kö­zött szerepelt a többi között a felsőbb szintű párt- és ál­lami döntések tömegekhez va­ló eljuttatása, a különböző gazdasági döntések helyes ér­telmezése, végrehajtásukhoz a dolgozók támogatásának meg­nyerése. Itt említem meg, a párttagok politikai aktivitá­sának, példamutatásának, vi­lágnézeti. morális arculatának bak közé tartozik, mint egy­szerű párttag idézte fel azo­kat az erőfeszítéseket. Több esetben is átdolgozták a gaz­daság termelési tervét, míg végül a párttaggyűlés megva­lósításra javasolta. Megköny- nyítette a helyzetet, hogy a gazdaság vezetőinek többsége párttag. A nézeteltéréseket si­került egymás között tisztáz­niuk. így alakult, hogy az előző bonyolult termelési szerkeze­tet leegyszerűsítették. Öt nö­vényt termelnek. A rimóci ha­tárban végeláthatatlan a ku­koricaföld. A növények műveJ lését gépekkel végzik és vegy­szeres eljárással. Érdekes, hogy sokan a tagok közül nem értették meg a vetésszerke­zet leegyszerűsítését. Külön- külön kellett erről beszélni ve­lük. A párttagok felvilágosító munkájának nagy jelentősége van az elért eredményekben. Ók állították meg a tsz-ből való nagyobb számú kilépést is. Vincze Vince, aki a tsz- vezetőségének tagja, így emlé­kezett erre: — Nehéz volt, mert a leg­értékesebb emberek is men­ni akarták. Végső soron, akik a marasztalásunk ellenére is távoztak, azokat nem hiányol­juk. A gazdaság mellett nem csupán a jóban, hanem a ne­hézségekben is ki kell tarta­ni. És ez az igazság. Akik el­mentek,- nem voltak állhataU)­veltségének növelésére tett intézkedéseinket. Célkitűzé­sünk volt a szocialista köz- gondolkodás kialakítása, a pártszervezeteik befolyásának további szélesítése, a pártta­gok és pártonkívüliek kapcso­latának erősítése —, hogy csak a legfontosabbakat említsem. — A tömegpolitikai mun­kában hogyan jelentkezett a járás sajátossága? — Járásunk mezőgazdasági jellegű. Környéke nagymér­tékben iparosodott. A járás­ból kijáró dolgozók száma — az elmúlt négy évben bekö­vetkezett 1590 fős csökkenés ellenére — még mindig jelen­tős, mintegy 3—4 ezer. A köz­vélemény formálásában sze­repük számarányuktól jóval nagyobb. A kijáró dolgozók még ugyan nem tartoznak elég szilárdan az üzemi kol­lektívához, de már a faluhoz sem. Tömegpolitikai munkán­kat nehezíti az a tény is, hogy a járás ipari létesítmé­nyei többségükben gyáregy­ségek. Ilyen a kézműipar, a. szerszám- és készülékgyár, a MEZŐGÉP és a RIOIJ3X. Ez sok gondot okoz, mivel üze­meink nem rendelkeznek önálló döntési jogkörrel, ha­nem kötve vannak a nagy- vállalat koncepciójához. Termelőszövetkezeteink an­nak ellenére, hogy közismer­ten a megye legjobb mező­gazdasági területén gazdál­kodnak, sajátos gondokkal küszködnek: elöregedés, a gé­pesítés alacsony foka, rossz közgazdasági adottságok — mint a cserháti rész, Bér, vagy Buják. Sajátos gondot jelent két legnagyobb terme­lőszövetkezetünk, Palotás és Pásztó anyagi és fejlesztési problémája. Több nemzetiségi közsé­günk van, amit tömegpoliti­kai munkánkban messzeme­nően figyelembe kell venni. sak. 'Akik maradtak, azokra mindig számíthat a közös. Az ő munkájuk eredményeként jelentkeznek a tsz-ben az el­ső gazdasági sikerek. Mert még közel sem ért véget az erőfeszítés, amely a közös gazdaság helyreállítása érde­kében folyik. Az első lépés sikeres volt: bő és jó gabo­natermést takarítottak be, ma­radék nélkül kazalban van a szálas takarmány is. Most pe­dig egy újabb erőfeszítésre van szükség: betakarítani a kukoricát, a burgonyát, elvé­gezni a jövő évi, újabb jó ter­mést biztosító talajmunkát. — Nagy szorgalmat igénylő feladat még ez — vallotta Vincze. Ugyanezt vallják Rimócon az üzemegység más tagjai. Ez a véleménye az egyesített ter­melőszövetkezet vezetőségének is. Annyira egységes az állás­pont, hogy egységesnek kell lennie a munka végrehajtásá­nak is. A rimóciakon ez nem múlik: kora reggeltől, késő estig szorgalmasan dolgoznak. A termőföld néhány százalék kivételével gondosan megmű­velt. Egy kis tábla kukoricá­ról van szó, amit besilóznak. De ami a legfontosabb: Rimó­con az emberek bíznak ab­ban, hogy ami veszteségük, az elmúlt esztendőben volt, azt az idén pótolják. — Milyen a tömegpoliti­kai munka jelenlegi helyze­te, és személyi feltétele? — A járási pártbizottság, a pártalapszervezetek, a párt­munka szerves részének te­kintik a tömegpolitikai tevé­kenységet. A választott párt­szervek tagjai, a kommunis­ták túlnyomó többsége, a párt- és a tömegsziervezeti ap­parátus dolgozói és a párton- kívüli aktivisták helyesen ma­gyarázzák a párt politikáját, mozgósítanak annak végre­hajtására. A személyi feltételek is biztosítottak. 1966-tól csaknem száz fő végezte el a marxista— leninista esti egyetemet, és je­lenleg is mintegy százan ta­nulnak az esti egyetemen, il­letve a szakosító tanfolyamon. Ebben az időszakban az esti középiskolát 120-an végezték el. A pártoiktatás különböző formáin, a most zárult okta­tási évben a párttagság 78 százaléka tanult tovább. Egé­szében véve a járás 40 ezer lakosának 14,5 százaléka ta­nult valamilyen politikai ok­tatási formán. — Milyen formákat és módszereket alkalmaznak az agitációs munkában? — Az agitációnak számos, bevált módszere van, amit járásunk területén, a járási pártbizottság és a pártalap- szervezetek együtt és kiHöm- külön, a helyi ismeretek és tapasztalatok birtokában, eredményesen hasznosítanak. Az agitáció különböző formái közül a legcélravezetőbb és leghatékonyabb az egyéni agi­táció. Több helyütt, az egyéni agitációt a pártcsoportökra építik. A szóbeli agitáció má­sik formája a tömegagitáció. Legbeváltabbak a pártnapok, a politikai gyűlések, a terme­lési tanácskozások, tsz-közgyil­lések, brigádgyűléseik, vala­mint különböző tömegszerve­zeti rendezvények. A pártalapszervezetek po­litikai, felvilágosító, meggyő­ző munkájában szerepet tölt be az írásos és szemléltető agitáció, amely tömör és ha­tásos kifejezője a politikai mondanivalónak. Elsősorban az ipari üzemekben alkalmaz­zák ezt a hagyományos agi­tációs eszközt. — Hogyan szabná meg a következő évek feladatait? — A bekövetkezett fejlődés ellenére a pártszervezetek agitációs tevékenysége még mindig nem elég harcos, kez­deményező. Több helyein a pártszervezetek rendszertele­nül és alacsony színvonalon készítik fel a kommunistáikat az önálló politikai munkára. Ez feladatainkat is meghatá­rozza. A tömegpolitikad mun­ka eszmei, politikai tartalmát a párt X. kongresszusa, a me­gyei és a járási pártértekez­letek meghatározzák. Ezért a X. kongresszus anyagának feldolgozását a napi politikai munkánk szerves részévé kí­vánjuk tenni. Időközönként visszatérünk azokra a kérdé­sekre, amelyek a párttagságot, valamint a közvéleményt fog­lalkoztatták a vezetőségválasz­tás során. Gazdaságpolitikai agitációnk feladata a negye­dik ötéves terv célkitűzései­nek megismertetése. De az agitációs munka korszerűsíté­se megköveteli az irányítás színvonalának növelését is. Javítani kívánjuk a politikai munka folyamatosabb, kezde­ményezőbb és hatásosabb végzését. Erősíteni és fejlesz­teni kívánjuk a tömegpoliti­kai munka végzésében a tö­megszervezetek és mozgalmak, valamint az állami szervek önállóságát, elsősorban az ott dolgozó párttagok nagyobb fe­lelőssége révén. Ez biztosíték* arra, hogy járásunkban to­vább javítsuk a párt tömeg­politikai munkáját. — mon­dotta befejezésül Juhász Sán-' dór elvtárs. S. K Bobál Gyula NOGRAD — 1971. augusztus 25., szerda $ tesitettek, a brrsagjellegu ko­csiálláspénz összegének a fe­Cserkuti Ferenc fejlesztésére, általános mu­Ritnóci nyár Szorgalommal fordítottak sorsukon vezet tagjai között a fiatalab­/

Next

/
Thumbnails
Contents